Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

Chilei és libériai >álasz a Hruscsov-üzenctre 3Iax Reimann levele Erhnrrlhas: Jcu-ge Altssavdri chilei köztarsasági elnök külön u.'tanét! teii válaszolt az ál­lani- e.s kormányfőkhöz in­téaetl Hrusesov-iizevetre. Az elnök köszönetét fejezi ki Hruscsov leveléért es hizto- írja Alessandri sit ja a szovjet miniszte.relnö- Tubman libériai kot, hogy az ahban közölt megoldani. Ezért a békét szolgáló, a háború elharftá­sára alkalmas bármilyen kez.rieniénvez.éJrt kormányom mindig a legmélyebb érdek­lődéssel fog megvizsgálni" elnök ugyancsak válaszolt a Hnis­Kapjon ismét legalitást a Német Kommunista Párt Mux Reimann, a Nemet. Kétségtelen, hogy jelenleg és jogi szakértő barátai bár­tetelekel a chilei kormány a osov-üzenetre. „Egyetértek Hruscsov miniszterelnökkel abban, hogy a nemzetközi kapcsolatok a.vaknrlatáhól ki kell iktatni az erő alkalma­zását, a határkonfliktusok, legtúzetesebben tanulmá­nyozza. „Chilét a legoszintébh bé­kes/eretat hatja át; hazank meg van győződve arról, hogy a nemzetközi ellentéte­kel lehetséges békés eszkö­zökkel, a fennálló s/erzödé­eek tiszteletlen tartásaval Kommunista Párt Központi enyhülés következett be a űúuííscifl<inak első titkára nemzetközi helyzetben es a pénteken nemzetközi sajtó- két német államban is meg­értekezletet tartott Berlin- próbálnak utakat keresni, ben és ott bejelentette, hogy hogyan .segíthetik elő ma­mintegy két héttel ezelőtt a guk a nénietek ,is a niegér­Német Kommunista Párt le- tés politikájának diadalra galitásának helyreállítása juttatását, hogyan teremthe­mind pedig mas vitás kór- ügyében levelet intézett tik meg ogy német konföde­dések megoldásánál" — je­lentette ki Tubman libériai elnök. A ceyloni külügyminisztérium jegyzéke Erharcl nyugatnémet kancái- vácin megalakításává 1 as új­lárhoz. A levelet Erhard ja- raegyesités feltételeit A mikor .hajlandók tárgyaláso­kat folytatni a nyugatnémet kormány megbízottnival. Kérdésekre válaszolva Reimann közölte, hogy ogy 'ben politikai amnesztia mintegy nyolcvanezer »m­hert érintene Nyugat-Ncmet­orezagban. (MTI) Egyre súlyosabb ará­nyokat ölt a t'Agy bécsi vízhiány. Ilyen vízhiányra a második világháború óta nem volt példa. f-akások tízezrei állnak via nél­HÜb s a nap bizonyos óráiban a város vala­mennyi kerületében el­apadnak a csapok. A japán közlekedésügyi minisztérium balesetelhárí­tási bizottságának .jelentése szerint áprilisától IM3 áprilisáig 7831 ember meg­halt és 299 076 sebesült meg Japánban gépkocsi- repülő­gép- és hajókatasztrófa, kü­vet Uoztcbcn. A eevloni külüayminiazlé­rium jegyzéket küldött a Colombéban akkreditált dip­lomáciái képviseletek veze­tőinek. amelyben emlékeztet arra, hogy a ceyloni kor- i many .síkraszáll az atom­fegyverek tovahhi elterjesz­tése ellen es támogatja az atomfegyvermentes övezetek j megalakításának javaslatát. E politikával összhangban — hangzik a jegyzék — a ceyloni tengeri kikötőkbe, repülőterekre, és az ország felségvizeire nem engednek beállni elvan hadihajót, vagy repülőgépet, amelynek nuár 10-én kapta kézhez. Reimann a levélben rámu* tátott, hogy a Német Kom­nni>ista Párt 1956-ban bekö­vetkezett hetillása a hideg­háború következménye volt és beleillett az 'úgynevezett I „adenaueri korszakba". A atomfegyver van. . ;l/finhan a rendkívül ne- legalitásának vagy amelyeket atomháború • „ folytatásaim szereltek fel. j hez körülmények ellenére (MTI) i ma is él és működik­fedélzeten Népszavazás Ghcsnában Ghanaban tegnap méghez- két párt van az országban, cjodött a népszavazás, amely- Az egyik a Nkrumah elnök nek során egy hét alatt mint- vezette Napi Konr-ncio Párt, egv hárommillió ember járul a másik pedig az. úgynevezett az urnákhoz. Az ország la- F.gységpért, amely 13 kisebb Koca ága az alkotmány olyan ellenzéki párt egyesüléséből értelmű módosításáról dönt, jött létre. Á ghanai parla­aniety törvényesíti áz egy- mentben a Népi Konvenció pártrendszer bevezetését Pártnak 106 az Egységpart-1 Ghanában. Jelenleg ugyanis nak 8 képviselője van. megértés politikája ésszerű lépéseket követel a nyugat­német kormánytól is. Egyik ilyen fontos lépés iertne a Német Kommunista Párt be­tiltásának felfüggesztése. Az NDK Központi Bizott­sága javasolja, hogy a párt helyreállítását a következő négy lépésben, fokozatosan valósítsák mgg: O Hirdessenek amnesz­tiát és szüntessék meg azoknak a személyek­nek és sícrrcselrlíncfc ít~ Uldözését, akik illelre amelyek ellen az NKP be­tiltásáról szóló rendelke­zés alapján indítottak el­járást; © ismét plenáris ülés volt Genfben o Ccirapkin sajtóértekezlete Biztosítsák az alkat­mánybnn kimondott véleményszabadságot a magukat kommunistának valló nyugatnémet polgá­rok számára is; tárgyalni az atomfegyverek elterjedésének megakadályo­zásáról es B soko'dalú NATO atomhadarö kérdéséről..- Mi készek vagyunk egyezményt aláírni, de én az amerikai terv aka­dályt jelent. Biztosítsák a kom­munisták passzív választójogát, azaz enged­jékmog, hogy a fenmmu­nisták is mint egyént je­löltek {tehát egyelőre nem. mint a párt jelöltjei) részt j vehessenek a helyi és az országos választásokon; O Állítsák helyre a Német Kommunista Párt legalitását. Max Reimann a sajtóérte­ingy er­akár ő I személyesen, akár politikai A hatodik ülésszak A ttsenhéthatalmi leszere- az atomfegy \ erek elterjed* lesi ertekezlet pentek del- sének megakadálmzásánil előtti plenáris ülésén első- mindaddig, amíg az Egyesült nek Dumitrescu nagykövet. Államok le nem mondott a a" Román NepktattáwMság sokoldalú NATO atomhaderó képviselője szolalt fel. A tál'- tervéiül. A valósáéban azt gyalusok kedve/nbh légköré- mondottam — hangsúlyozta Önök tudják, hogy Kraneia­re utalva megállapította: a —, a multilaterális atomhad- orawfc és Nagy-Britannia is nemzetközi feszültség enyhi- erő amerikai terve ellenzi ezt a tervet Vélemé­lese terén eddig elért eml- gátolja az atomfegyverek pyimk szerint ennek a terv-. mén.vek azt bizonyítják, houv eltériedmének megakad4- nek az a célja, hogy szabad- JP_ helyes a hékés lárg.valá- lyozasál. dá tegye az utat a Nemet ke2letpn kifejtette hogy er­koU módszere, A szovjet küldöttség ve- SzöVetaégi Kóztarsasag atom- nrnhlémáml Obi. a nigériai küldöttség gmójc kuelentette: -Mi haj- lom vorkeaése szamara*. I IOL a prooiemaioi \ ezetóje sürgette, hogy mi- tóndók vagyunk egyidejűleg (MTI) nel előbb kössenek szerződést az atomfegyverek elterjeszté­sének megakadályozásáról és a váratlan támadás ve­szélyenek elhárításáról. Az alig töbh mint egy órás illés harmadik szónoka, I-u* j kanov nagyköveti a bolgár | küldöttség vezetője sürgette, hogv a bizottság váltsa va­lóra az ENSZ-közgyűlés ha­tározatait a leszereléssel kapcsolatban. Felhívta a fi- { gyeimet: n nyugati hatalmak még mindig nem foglallak állast az "ötomernyő* szov­jet javaslatahoz. vagyis ah­lw az indítványhoz, hogy a leszerelés harmadik es utolsó szakasz.—ak végéig őrizzék meg az atomhatal­mak nukleáris fegyverze­tüknek egy bizonyos há­nyadúi. Est a fontra javaslatot a bi­zottságnak behatóan meg kell vitatnia — hangoztatta ! Lu kanov, A* értekezlet kedden tart­ja következő plenáris ülését. Megegyeztek abban is, hogy a jöVii héten ismét három ülést tartanak. Az értekezleten résztvevő nyolc el nem kötelezett or­s ,g — India, Brazília. Me­xikó. EAK, Nigéria, Etió­pia. Svédország Burma — képviselői hétfőn a brazil küldöttség székhelyén ta­nácskozásra ülnek össze. Carapkin nagykövet, a szoviet küldöttség vezetője a pénteki illés után rögtönzött sajtóértekezleten helyreigazí­totta azokat a jelenteseket, amott • k elf -''tv közölték a esü­tör ülés előtt ulsig­írólib©' Intetett szavait Mint Carapkin pénteken hangsúlyozta, ő sohasem mondett olyasmit, hogy nem lehet: gea szersódest kötni HeljTínillt a nyugalom Uga ndába 11 a csütörtöki xavargások után Milton Ohoto ugandai mi- azonban az angol katonák niszterelnök nyilatkozott a jelenlétére már nem lesz jinjüt tamaszpwnton osülÖlN szükség. tökön tapasztalt nyugtalan- A hírügynökségi jelenté­sén miatt kialakult helyzet- sek szerint az ugandai had­ról. sereg 22 angol tisztje és ha­A miniszterelnök megálln- sonló számú altisztje el­pitotta, hogy a katonai tó- hagyja az országot. A kom­borban helyreállt a nvugu- mentárok ennél a kérdésnél lom. A zsolck melést követő- párhuzamot vonnak az ugan­lő katonáknak megígértek dai és a tanggnyikaj esemé­kérésük teljesítését. A mint- nyek között. A tanganyika4 egy 330 főnyi ugandai iö- katonaság ugyanis követelte vész visszatért „ kaszárnyák- az angol tisztek távozását és afrikaiak kinevezését. Csütiá'tokön ceic minis*­tcrtanacspn vitattak meg az osupan kiasc -zavaros* volt ugandálran kialakult helyze­a helyzet. Közölte továbbá, tat és úgy döntöttek, hogy hogy az angol kormány biz- teljesítik az ugandai kor­tonság; intézketlésként az manynak az angol csapat­ugandai kormány kérésére cvőeitésekre vonatkozó kc­csapaterösiteeeket küldött veimét. Negvszazótven ango'i Ugandába, a vifBonyók nor- katona érkezeitt Kenyából maljzaiodasaval egvadejúleg Ugandába. Roberí Kennedy Londonba érkezett Róbert. Kennedy amerikai nedy — az amerikai elnök igaaságiigyminiszter pénte- utasítására — -közvetítő fel­ken délután repülőgéppel adattal* kompromisszumos indítványokkal utazott a Tá­vol-Keletre, hogy enyhítsen a brit sugalmazással létre­hozott Malaysia Államszö­vetség és Indonézia, • illetve a Fülöp-szigetek • közötti el­lentéteken­ha. Qbote kijelentette, „láradáéról* sző sem hogy volt, Londonba érkezett, hogy — előreláthatólag 24 óra lefor­gása alatt — Home minisz­terelnökkel és fíutler külügv­miniszterrel tárgyaljon dél­kelel-ázsiai körútjának ta­pasztalatairól. R.obert Ken­_ , _ - a leszerelcsröl tár­„5oha nem volt meg gval6 ilycn M0,.Vi amely onnyire alkalmas leit volna az előtte ál­ló feladatok megoidásara. A bizottság eleg s e­leskörú ahhoz, hogy a szó szoros értelmében képviseletinek nevezhessük. Ugyanakkor azon­ban elég szúkkörü ahhoz, hogv operatívan te­vékenykedhessen, s ne rekedjen meg a vég­nélküli szócsaták kátyújában, amelyben elvesz­ne a leszereles élő problémája* Gromiko szovjet külügyminiszter jeilémezte íg,V a genfi tizervnyolchatalmi leszerelési ertekez­leiet 1992. március 15-én, egv nappal azután, hogv ez. a nagv leiadatok elvégzésére hivatott szerv az ENSZ 16. közgyűlésének határozata alapján a Nemzetek Palotájában megkezdte te­vékenységét. A szovjet külügyminiszter melyértelmű mon­datai akkor bejártak a világot, és reményt kel­tettek az embermilliókhan, akik oly sok szen­vedés, háborús megpróbáltatás után fegyver és harcizaj nélküli világol kívántak. A leszerelés kérdése ugyanis — különösen a hatalmas áldo­zatokat követelő második világháború befeje­rese óta — különleges helyet fogta! el az om­berek gondolkodásában, s így természetesen a nemzetközi viszonyok rendezosében ls. A lesze­relést intézkedések célja a béke megszilárdítása, a nemzetközi biztonság fenntartass, végül a tagyverkezént kiadamok rsök ken lese. illetve megszűnteié?* útján a népek életszínvonalá­nak emelev Az államok egyéni szermpontjaból a leszere­lés azt jelenti, hogy kölcsönösség alapjan le­mondanak bizonyos fegyveres erőkről, pozíciók­ról, vagv ezek alkalmazasanak, kiaknaz.asanak A* lehetőségeiről. A támadásról való lemondásnak, a háborúk kiküszöbölésének legtermészetesebb előfeltétele es egyúttal következménye, az alla­mok fegj veres ei-öinek teljes leszerelese E meghatározott célkitűzésnek megfelelően varU az eges.- vtlag 1982 eleje ota a tnegegyezesa­ket, amelyeket a genfi tanácskozásokon kellett vokia kötni, s ezek után azokat az intézkedése­ket is, amelyek révén az emberiseg egyszer s mindenkorra moEszabadulhat mindazoktól a pusztító eszközöktől, amelyek békéjét fenyegetik. Lassan két esatendö ^XlTXnX azt állapíthatjuk meg, hogy a genfi leszerelési konferencia mindeddig nem töltötte be hivatá­sát oly mértékben, mint ahogy azt várták. Az első időszakban különösen akadozott, örökösen buktatókba ütközött tevékenysége, részint azért, mert a nyugati hatalmak csak beszéltek a meg­égj ezéai készségről, de a leszerelést előmozdító szerződések megkötését mindig elodázták vala­milyen ürüggyel. Gromiko szovjet külügyminisz­ter még azon a napon, amikor az újonnan meg­alakult leszerelési bizottságot jellemezte, kor­mánya nevében omlókiratot terjesztett elő. Eb­ben magyarázatokat fűzött ahhoz a szerződéster­vezethez, amely a Szovjetunió általános és teljes leszerelésre vonatkozó ilyen okmányának mái­negyedik változata volt. A terv mindenképpen jó, a mihamarabbi békét biztosító javaslatokkal volt telo. Az Egyesült Államoknak azonban -nem felelt, meg*, s hogy nehezítse az előrehaladást, előterjesztett egy háromszakaszos leszerelési tervet. A Szovjetunió kormánya az ilyen és ehhez ha­sonló akadalyok ellenére sem csökkentette erő­feszítéseit a leszerelési kérdések megoldására. Az elmúlt év elején elfogadta a helyszíni ellen­őrzés elvet. Nem sokkal később még egv lépés­sel tovább ment. Kuznyecov külügyminiszter-he­lyettes munkaokmányt nyújtott át a geníi küldöt­teknek. amely indítványozta: az államok vállal­janak ünnepélyes kötelezettséget, hogv nem hasz­nálnak idegen területeket az atomfegvver-hord"­zók állomásoztatására, majd az 1963. február 20-t 100. ülésen újabb javaslatot terjesztett elő. Ez a Varsói Szerződés Szervezetének és az Észak­atlanti Szerződés Szervezete tagállarrjainak meg nem támadási szerződéséről szólt. Szinte természetes, hogy e két javaslat sem ta­lált meghallgatásra a NATO-tagállamok részé­ről. Ezek után — valljuk be — nem ts nagyon mertünk reménykedni, hogy az 1903-as év mun­kalat valamilj-en siker koronázhatja Genfben. Mégsgm zárult eeedmenvtetaníil az év. mert ha nem is a Nemietek Palotájában írtak ala a rés.', leges atomc&andegyessttéayt. a nem a 17 ország képviselői döntöttek az atomtöltetű mesterség* égitesteknek a világűrbe juttatási ülaliyiáiül, 1983. április 5-én Carapkin szovjet nagykorét közölte a leszerelési bizottság tagjai vaj: a szovjet kor­mány elfogadja az amerikai javaslatot, hogy köz­vetlen távbeszélő, vagy távírógép összeköttetést létesítsenek Moszkva és Washington között.., Ai elmúlt krHHon >sr,1tH összeült Genfben MZ elmúlt kcoaen tizennyolchaUilmi le­szerelési értekezlet. Kz a 6. ülésszak az elmúlt esztendő három jelentős eseményét, megegyezé­sét veheti már munkája alapjául. A-Í'orródi ót*-ru, a moszkvai atomcscndegyezményre és a világűr atommentességéröl szóló ENSZ-határozatra, már lehet cpiteni. A bizottság amclvijek feladata a le­szerelési szerződés '-falainuk* felhúpisa. az ENSZ legutóbbi közgyűlésen hozott hatarozai gjapján kell, hogy a mostani ülésszakon munkáját foly­tassa. Az egyhangúlag elfogadott, javaslat ígv szól: -Megfelelő energiával és határozottsággal kezdje el a hatásos nemzetközi ellenőrzessel égy­bekötött általános és teljes leszerelés vitáját* A tanácskozások első napjai után még nehéz lenne megállapítani, hívón követik-e a határo­zatot, annyi nzonban már bizonyos, hogv kedve­zőbb, fesztelenebb légkörben ültek le a küldött­ségek helvükre, mint edrlig bármikor. Ezt hang­súlyozta a tanácskozás csütörtöki napján Simovic csehszlovák küldött, amikor egyben azt is ki­jelentette; a kedvező feltételek most már konkrét eredmények elérésére kötelezik a bizottságot. Fos­ter amerikai delegátus a maga részéről kijelen­tett©; gz Egyesült Államok kiúdijttsógo mindent megtesz a szerződés meekötéiéért. Catfpkin szov­jet nagykövet pedig ugyanazt mondta el. amit a Szovjetunió a genfi tanácskozás első napja óta elvnek tart: a legfontosabb feladat ag általános és telje* leszerelésre voratkozu egyezmény lét­rehozása. p7 a lón von az egész genfi tanácskozás icnyt-g, meghatároaója. Ha közben, amíg a szerződés megkötésének módozatairól fo­lvik a megbeszélés a nyolc semleges ország újabb javaslat a alapján a húrom nagyhatalom megegyezik az atomfegyver-kísérletek télies be­tiltásában. az csak a jó ügyet szolgálja. A végső eredménynek, a szovjet küldöttség által megha­tározott feladat elvégzésének sem szabad azon­ban mesi már sokáig késiji. A vih'e, pénei azt remélik, hegy a genfi értekezlet 8 üléss/aka o'vgn munkát végez, amelvet a t«rténrt'rék a későbbiek felvamár. matd az eg--»tame* béliére törekvő emberi;ég küldötteinek nacv*serd. ertd­wényee tuiác&kqeAeaként tartanák nyílván 3VEIBINGER LASELÓ 2 DEL-MAGYARORSZÁG Seombeí, 1994. Jatmár 75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom