Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-07 / 286. szám

„A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és összefogottságáért' A Pravda szerkesztőségi cikke ,99 A Pravda pénteki íróméban nagyobb szerkesztőségi cikket közöl -A nenuíiküii kommunista mozgalom tgy­sépéért és össze forrót tságairt-, cimmeL A nemzetközi kommunista mozgalom — állapítja meg bevezetőben a cikk — megemlékezik a kommunista él munkáspártok képviselőinek három évvel ezelőtt tartott moszkvai tanácskozójáról. Ennek a tanácskozásnak tör­ténelmi jelentősége az, hogy kidolgozott és elfogadott egy nyila tkorotot, amely az 1957. évi deklarációval együtt megszövegezi a világ kommunista és munkásmozgalmá­nak fő trónyronnlót, meghatározza a nemzetközi mun­kásosztály alkotő, marxijta—leninista akcióprogramját, As elmúlt három év nagyszerű sikerei A Pravda ezután felsorolj* © program megvalósításáért folytatott legfontosabb ered­ményeit: A Ssovjetunló tike­resen hajtja végre a kommu­nista építőmunka feladatalt; a szocialista világrendszer a maga egészében megszilárdí­totta gazdasági ée politikai pozícióit a nemzetközi szin­ten; az imperialista országok munkásosztálya fokozta szer­vezettségét és harckészségét; a nemzeti felszabadító moz­galom mind hatalmasabb csapásokat mér az Imperia­lizmusra, s fejlődésének újabb, magasabb szakaszába lépett; a békeszerető erők, mindenekelőtt a Szovjetunió és a többi szocialista ország mind ez ideig meg tudták akadályozni az Imperializ­mus agresszív köreit világ­háború kirobbantójára irá­nyuló kísérletében; növeke­dett a kommunista pártok száma, szélesedtek a kom­munizmus, a béke és a de­mokrácia erői nemzetközi se­regének sorai. Mindezekből két megdönt­hetetlen következtetés von­ható le: A kommunista mozgalom fő irányvonala igaz. mélysé­gesen forradalmi. Újabb si­kerek és győzelmek érdeké­ben aen irányvonalnak megfelelően kell munkálkod­ni is tevékenykedni. A szocializmus, valamint a munkás is nemzeti felsza­badító mozgalom erői megnö­vekedtek, is még nagyobb lehetőségeik vannak a nyi­latkozatban megszabott ne­mes eilok is feladatok vég­rehajtásira. A nemzetközi munkásmoz­galom főlrányvonala, amint azt azt 1960. évi tanácsko­zás megszabta, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocia­lizmusért folyó hare irány­vonala, a szocializmus és a kommunizmus teljes győzel­méhez vezető Irányvonal. A vllágfejlődés egész me­nete a moszkvai értekezletek következtetéseit igazolta. Az elmúlt három évben a for­radalmi erők újabb magas­latokat hódítottak meg. A nemzetközi osztályharc egyik legfontosabb területe a két társadalmi rendszer gazdasági versenye. A szo­cialista országok gazdasági sikerei egyre hatékonyabb tényezővé teszik a szociális, ta közösséget. A kapitaliz­mus nem tudja megakadá­lyozni a nemzetközi gazda­sági életben elfoglalt szere­pének állandó csökkenését, A szocializmus fölénye szóm. léletaaen mutatkozik meg a gazdasági fejlődé* ütemének szakadatlan növekedésében. A moszkvai értekezletek nyilatkozatai hangsúlyozzák, hogy a vilégfejlödést jelen­leg a két társadalmi rend­szer harca határozza meg. Lenin rámutatott, hogy a szocialista államok nemzeti és nemzetközi feladatai egy­befonódnak, ugyanis a gaz­dasági építésben elért sike­rekkel gyakorolják a legna­gyobb hatást a világforra­dalmi folyamat fejlődésére. A szovjet űrhajózás három év alatt felmutatott eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió a tudomány és n technika területén is meg­őrzi élenjáró szerepét, Azok a sikerek, amelyeket o szocializmus a két rend­szer harcában ért el, előse­gítik a kapitalizmus általá­nos vulsagunak elmélyülé­sét. A moszkvai nyilatkozat megállapította, hogy a vál­ság új szakaszát nem világ­háború, hanem a békás együttélés, a békés gaedn­•itpi verseny határozza mee. K/. a következtetés az el­múlt övekben Igazolást nyert A kapitalista orszá­gokban er'rébb lett ez osz­tályharc, fellendült • sztrájk­mozgalom. Melyek a munkásmozga­lom mostani fellendülésének sajátosságai? Először t« az, hogy kllerjod ar, egész kapi­talista világra. Másodszor: a munkásosztály egyre gyak­rabban fordul ar általános sftrájk fegyveréhez, Hsr­mndesor; növekedik a poli­tikai sztrájkok számaránya. Végül: a munkáeowtály mind Jobban törekszik az akcióegység megteremtésére. A kommunista vllágmoz­galom nemzetközi fórumai kidolgozták nz imperializmus ellen, a békéért és a leszere­lésért, a világháború elhárí­tásáért ró lehetőségének meg­szüntetéséért vívott harc programját. Az SZKP, a szovjet kor­mány külpolitikája erre a programra épült az elmúlt években:. maradéktalanul megfelelt as 1960-as nyilat­kozatban meghatározott irányvonalnak­Foglalkozik a Pravda cik­ke a reakció, a fasizmus erő­södésével is az imperialista országokban s rámutat, hogy az imperializmus erői, az úgynevezett veszettel, az utóbbi időben mind aktívab­bak lettek. Terveik végre­hajtásában nem válogatnak eszközeikben s Kennedy meggyilkolása példa rá, hogy még azokat a burzsoá állam­férfiakat is célbaveszik, akik józanul értékelik az erők megoszlását a nemzetközi porondon és a nemzetközi problémákat tárgyalások út­ján próbálják megoldani. A dallasi lövések hangja ráirá­nyítja a világközvélemény fi­gyelmét erre a sötét prog­ramra, amely nemcsak az amerikai nép, hanem az egész emberiség számára is veszélyes. Az imperialisták, miközben nem mondanak le a demok­ratikus mozgalmak ellen al­kalmazott erőszakos, terro­rista módszerekről, a katonai potenciál növeléséről, ugyan­akkor egyre többet várnak a munkásmozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalom megosztására irányuló poli­tikától. De már ez az irányzat egy­magában ls az imperializ­mus gyengeségéről, nem pe­dig erejéről tanúskodik. Ko­runk tagadhatatlan ténye, hogy az imperializmus vé­dekező helyzetbe szorult, s felszabadító világmozgalom erői pedig minden nehézség ellenére támadásba lendül­nek a társadalmi harc vala­mennyi frontján. A kommu­nisták cselekedeteikkel világ­méretekben bizonyították be a marxista—leninista elmé­let hatalmas életerejét és át­alakító hatását. Ez magya­rázza meg a kommunista pártok számának és befolyá­sának növekedését. Ez idő szerint majdnem kilencven országban van kommunista párt Gyakorlatilag nincs olyan ország, ahol ne lenne vagy kommunista párt, vagy kommunista csoportok és kö­rök. Még ellenfelei is kény­telenek elismerni a kommu­nizmus befolyásának növeke­dését. A kommunizmus meg­hódította az egész haladó emberiség gondolkodását. Halomra kell dönteni as imperialisták számításait A kommunista mozgalom a marxizmus—leninizmus Iránti hűségével, Borainak egységével és összeforrottsá­gával aratta és aratja ma je a győzelmeket. A kommunis­ta pártok egysége az alap a munkásosztály valnmeny­nyj dolgozó és az egész ha­ladó emberiség öszefogfeára, ez az egység a szocializmus és a béke győzelmének leg­alapvetőbb biztosítéka. Ezért mindenki, alti szívén viseli a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekeit, a nemzeti függetlenség, a szo­cializmus és a béke ügyét, csak komoly aggodalmakat táplálhat amiatt, hogy a kommunista mozgalomban nyílt vita alakult ki, s en­nek során egyesek kétségbe vonják a moezkvai nyilatko­zatokban foglalt, az élet ál­tal már kipróbált alapelve­ket. Ez esak a kommunizmus ellenségeinek okozhat és okoz la Az imperia­lizmus -agyközpontjaiban* máris szövögetik s terveket, hogy saját céljaikra haaznál­ják ki a kommunista moz­galomban mutatkozó nézet­eltéréseket: keményebb ma­gatartást tanúsítanak a „kommunista világgal" aaem­ben, újabb kommunistaelle­nes hadjáratot indítanak, fokozzák a kapitalista orszá­gokban működő kommunista pártok üldözését, a rendőri megtorlásokat a kommunis­ták és minden demokratikus érzelmű személy ellen. A Rheinische Post című nyugatnémet lap lerántva a leplet a bonni politikusok szándékairól, azt írja, hogy e politikusok szerint feltét­lenül "hasznot keli húzni* a kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekből. A kommunisták kötelessége, hogy halomra döntsék az imperialisták Rzámltásalt. Szembe kell nézni az igaz­sággal. A kommunista moz­galomban mutatkozó nézet­eltérések kárt okoznak a kommunista pártoknak, el­vonják e pártokat az impe­rializmus elleni harctól. Mindenekelőtt a kapitalista országokban nehéz vlazonyok között működő, az osztályel­lenséggal hősies harcot vívó kommunista pártok kerül­nek hátrányos helyzetbe a nézeteltérések miatt, A kommunista mozgalom­soraiban támadt nézeteltéré­sek komoly jelljgűek. A nyílt vita Igen messze ment és sok esetben átlépte a testvérpértok közötti viszony szabályait. De nem szabad dramatizálni a helyzetet, nem szabad azt hinni, hogy jóvátehetetlen helyzet ala­kult ki. Mint Lenin tanítot­ta, a politikai pártokon be­lül és a politikai pártok kö­zött támadt nézeteltéréseket nemcsak elvi vitával szokták megoldani, megoldódnak azok magának a politikai öletnek a fejlődésével is. Különösen gvakorj az, hogy olyan nézeteltérések, ame­lyek egy párt ' taktikájára, vagyis politikai magatartásá­ra vonatkoznak, alakulnak azáltal, hogy a helytelen vé­leményen levők jT»aguknak az eseményeknek a nyomá­sára gyakorlatilag a harc helyes útjára térnek. Összpontosítsunk minden figyelmet a fő feladatokra As élet Igazolta a mosxkrai nyilatkozat köreik estei éneit A marxista-leninista el­mélet állandó mozgásban, fejlődésben van. Jellemző, hogy sok olyan jelenség, amelytt a nyilatkozat, mint tendenciát említ, rövid há­rom év múltán konkrét for­mát öltött, ami további el­mélyült elméleti értelmezést követel. Cikke további rész.ében a Pravde felsorol néhány ilyen jelenséget. Mindenekelőtt rámutat, hogy a nemzetközi munkamegosztás rendszeré­nek kifejlesztésének előmoz­dítására » szocialista álla­mok gazdasági együttműkö­désének kibontakoztatása út­ján jobban lehet biztoeftani n valéságoe nemzetközi érde­keket. A* önálló fejlődés útjára lépő országok — folytatja a továbbiakban a Pravda cikke — a gazdasági fejlődés nem kapitalista útjához vonzód­nak. S hogy választásuk a fejlődés nem kapitalista út­jára esik-e. a belső osztály­erőviszonyoktól flles. a szo­cialista világrendszer hatása azonban megkönnyíti, hogy erre az útra lépjenek azok az országok, amelyekben a proletariátus még nem fejlő­dött ki. vagy meg nem vált a szüksége; politikai erővé. Megállapítja ezután a Pravda, hogy a Közös Piac mezőgazdasági politikáJának kérdésiben fennálló ellenté­tek fokozódása — mindez szembeszökően igazolja az, 1980-as értekezlet ama követ­keztetését. hogy az „integrá­ció" jelszavával létrejövő új tőkés államközi szervezetek valójában az Imperialista or­azigok közötti ellentétek és hare klélesódétéhez vezet­nek. Az SZKP Központi Bizott­sága többször is javasolta, hogy azünják meg a vita a kommunista pártok között, s a vitás kérdéseket kétoldalú tárgyalások és u kommunista pártok értekezlete után old­ják meg. Ezt a javaslatot még 1963 januárjában tette Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára u Német Szocialista Egj'ségpárt VI. kongresszu­sán. Az újságírók harmadik világtalálkozójának részve­vőivel folytatott beszélgetése során. 106.3. október 25-én Hruscsov megjegyezte, hogy a szocialista országok egy­ségének, a kommunista vi­lágmozgalom összelörrottsá­gának érdekeit szolgálná a kommunista pártok közötti vtta megszüntetése- Lehetővé kell termi, hogy az idö dönt­sön arról, melyik nézet a he­lyes. Az élet kétségtelenül megmutatja majd a marxista —leninista álláspont helyes­ségét, Pártunk javnjnlja, hogy a vitás kérdések megvitBÍérót tereljék p pártközi kapcsola­tok normális medvébe oly mó­don, hogy minden figyelmet összpoptositsenak a fő fel­adatokra; ÍI szocialista világ­rendszer gazdasági és poli­tikai hatalmának gyarapítá­sára, az imperializmus ellen, a békéért, e demokráciáért és a szocializmusért folyó harcra. Az © feladatokhoz való viszonyulás a fő krité­rium valamely párt érettsé­ge és elvszerűsége szempont­jából. A közös harc, e harc gyakorlata közös alapot te­remt számunkra azoknak a nézeteltéréseknek n leküzdé­sére. amelyeket nem lehet csupán ideológiai vitával ki­küszöbölni. A nyílt polémia megszüntetése kedvezőbb fel­tételeket teremtene a kom­munista és munkáspártok újabb tanácskozásának ösz­szehívásához, e tanácskozás gondos és minden részletre kiterjedő előkészítéséhez. Valamennyi kommunista pártra kötelező, hogy fenn­tartás nélkül betartsa a moszkvai nyilatkozatokban lefektetett tételeket. E téte­lek minden kommunista pár­tot köteleznek arra, hogy; O Egvetértőlag betartsák azokat ez énékelére­ket és következtetéseket, amelyeket a testvérpártok tanácskozásain együttesen dolgoztak ki az imperializ­mus ellen, a békéért, a de­mokráciáért és a szocializ­musért folytatott harc fel­adataira vonatkozóan; Elszántan védelmezzék a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységét a mars-izmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség alap­ján, ne engedjenek meg sem­miféle olyan lépést, amely alááshatja azt az egységei­Ét elengedhetetlen feltétele a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért ás a békéért, a szocialista forradalom felada­tainak sikeres megoldásáért, a szocializmus és a kommu­nizmus építéséért folytatott lvarc győzelme szempontjá­ból; Érintetlenül tartsák be __ a pártélet lenini szabá­lyait a demokratikus centra­lizmus elve alapján, óvják, mint szemük fényét, a párt egységét, szigorúan tartsák bc a pártdemokrácia cs a kollektív vezetés elvét, oly módon, hogy a leninizmus szervezési elveinek megfele­lően nagyobb jelentőséget tu­lajdonítanak a vezető párt­szervek szerepének a párt életébav. szakadatlanul gon­dot fordítanak a vezető szer­veknek a párttagokkal is a dolgozó tömegekkel való fo­kozott kapcsolataira, nem engedik meg a személyi kul­tuszt, amely béklyóba veri a kommunisták alkotó szel­lemét és kezdeményező ere­jét, minden vonalon fejlesz­fik a párttagok aktivitását, kibontakoztatják soraikban a bírálatot és önbirálaiot; legyenek fenntartás _ nélkül hűségesek a marxista—leninista tanítás­hoz, amelynek alapján a szo­cialista országok közösségé­nek, a nemzetközi kommu­nista, munkás- és felszaba­dító mocga'omnak nagy tör­ténelmi győzelmei létra Jöt­tek, Csak acn az alapon le­het siker csen megoldani a kommunista és munkáspár­tok előtt állá feladatokat. Összehangolt, egyei ért énen alapuló fellépesre van szűkség A fenti elvek minden kom­munista pártra nézve kötele­zőek. Tényleges betartásuk azt Jelenti, hogy nem folytat­nak harcot a moszkvai nyi­latkozatok álláspontjára he­lyezkedő testvérpértok ellen, nsm változtatják meg a kö­zös fő irányvonalat, nem foly­tatnak frakciós tevékenysé­get, nem támogatják * trak­ciósokat, akik csoportjaikat és esoportocskálkat önkénye­sen "forradalmi* pártoknak nyilvánítják, hanem határo­zottan harcolnak ellenük. A kommunista mozgalom nem egy vihart és nem egy megpróbáltatást állt már kL Mindegyikből megerősödve és még edzettebben került ki. A jobb- és baloldali op­portunizmus elleni harc, a marxizmus—leninizmus tisz­teié gának, a moszkvai nyi­latkozatoknak határozott vé­delme a kommunista mozga­lom újabb győzelmeinekv el­engedhetetlen feltétele. A történelem a kommuniz­musnak dolgozik. A kommu­nizmus pedig olyan erővé vélt. amelynek hatására a történelem még gyorsabban a szocializmus és a béke ja­vára fejlődik. Minden objek­tív tényező kedvezően segíti a szocialista vtlágmozgalom. a munkás- és felszabadító mozgalom előrehaladását, a béke megszilárdítását. Ahhoz azonban, hogy az objektív előfeltételek reális valósággá váljanak, a nemzetközi kom­munista mozgalom vala­mennyi csapatának egységes és céltudatos akcióra van szükség. Az egész szocialista közöscég általános vonalát keresztező külön akciók csak az Imperialista erők .mal­mára hajtják a vizet. Ezzel szemben az alapvető nemzet­közi problémákkal kapcsola­tos összehangolt, egyetérté­sen alapuló fellépésnek a leghatékonyabban befolyá­solják a világ eseményeinek menetét, óriási mértékben emelik a szocialista világ tekintélyét. Sem a ina élő. sem * jövő nemzedék nem bocsátaná még » kommunis­táknak, ha nem használnák ki a kedvező feltételeket és a közös ellenség elleni harc helyett egymás ellen har­colnának. Mg is teljes mértékben érvényben vannak Kari Marx figyelemreméltó sza­vai; "... ne feledkezzünk meg nr internacionálé alap­elvéről: a szolidaritásról. El fogjuk érni a nagy célt. amelyre törekszünk, hs szi­lárdan tudatosítjuk minden ország, minden munkásában ezt az éltető alapelvet*. (Marx és Engels művei 22. kiadas. 18. kötet, 135. oldal, oroszul). Különösen nagy felelősség hárul n szocialista országok kommunista pártjaira, E pár­tok feladata, hogy már most megteremtsék a jövő ombo­risóg mintaképét, amelynek alapja a béke os a népek barátsága lesz. A szocializmus, a munkás­éi nemzeti fslszabaditó moz­gatom érdekel parancsolóan szükségessé teszik minden kommunista párt, minden nagy forradalmi erei — a szocialista világrendszer, a kapitalista országok munkás­mozgalma, * nemzeti felsza­badító mozgalom — egységét és összefogását. "Pártunk mindent megtesz — hang­súlyozta Hruscsov elvtárs —r, hogy s szocialista tábor, a kommunista világfront még egységesebbé váljék*. Emeljük magasra a moszk­vai nyilatkozatok forradalmi zászlaját legyünk hűségesek sz e nyilatkozatokban lefek­tetett fő irányvonalhoz, fog­jon össze minden kommu­nista part a marxizmus—le­ninizmus elvei alapion, mart esak ez biztosítja a támdgl­mí halsdás és » béke ügyé­nek sikereit * DÉL-, MAGYARORSZÁG Szombat, 1963. december t-

Next

/
Oldalképek
Tartalom