Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-07 / 286. szám

Konzervgyártás és a termésátlagok emelkedése Nfl£T ÜtCHlbCn szerelik a b<,vítp8 alatt álló Pécsi Hőerőmű szovjet gyártmányú ' kazánjait. A szabadban összeszerelt kazánelemeket később viszik át az építés alatt álló óriási kazánházi csarnokba. A kibővített furbinacsarnok­ban jól haladnak a gépalapok betonozásával. Az erőmű az eddigi közel 100 megawatt energiával szemben 200 megawatt energiát termel majd. Az erőmű-épitkezés tőszom­szédságában a szabadban tárolódnak a beszerelésre váró kazánelemek GÉPEK AZ ÉG ALATT Alig egy hete jelent meg a MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter közös felhívása arra. hogy mezőgazdaságunk erő- és munkagép parkját fedél alatt gondosan óvjuk meg az öszi­téli időszak viszontagságai­tól. E felhívás nagyon is idő­szerű volt hiszen az utóbbi években megnö­vekedett a tez-ek gép­parkja, azonban a gépek üzembiz­tonságának megóvása, alig javult valamit. Ez nagy anya­gi veszteség. A javítás költ­ségei mellett a gépek hosz­szabb. rövidebb időre kies­nek a munkából, éppen ak­kor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Csak úgy találomra két tsz-be látogattunk el, hogy meggyőződjünk arról: mikép­pen gondoskodtak az erő- és munkagépek téíY"tárolásáról. Szatymazoo. a Béke Tsz úgy­Bevezett Gróf-tanyáján a különféle gépek bizony a szabad ég alatt állnak még most is. A vetést már régen befejez­ték, egy vetőgépet mégis ott találtunk hátul egy épület mögött. Messziről ócskavas­telepnek tűnik itt a géppark. A vetőgép szomszédságában egy aratógépet is láttunk, amit állítólag két éve vásá­roltak. Állítólag még e héten hoz­zákezdenek a gépszín felépí­téséhez. „A cserép már ott van hoz­zá" — mutatott egy ember a ház mögé, áhol tényleg ott sorakoztak a cserepek. Meg­ítélésünk szerint már elég régóta, mert a fű is nagyra nőtt a cseréprakások mellett. Kifelé jövet a tanyából, a bejárattól balra, egy készülő hídmérleg alkatrészei hever­tek szanaszéjjel. Ezek a nyár óta rozsdásodnak a szabad ég alatt. Kérdés, hogyan il­leszthetők majd össze, ha ilyen mostohán bánnak ve­lük? Kisteleken, a Felszabadu­lás Tsz-ben viszont mindent pontosan úgy ta­láltunk, ahogy annak len­nie kell. Minden munkagépet a hasz­nálat után gondosan leápol­tak, fedél alá raktak egy kü­lön erre a célra épített gép­telepen. Busa Vilmos tsz-elnök tá­jékoztatása szerint a géptele­pet 350 ezer forint beruhá­zásból építették. Itt kapott helyet a lakatos, a bognár és a szíjgyártó műhely, vala­mint a villanyfűrész, s még különféle raktárakat is be­rendeztek a telepen. l. r. Üj üzemházak, raktárak s a befejezés előtt álló szociá­lis épület jelzik a Szegedi Konzervgyár rohamos fejlő­dését A termelés számadatai pedig arról tanúskodnak, hogy nagyüzemmé vált a nem is I olyan régen néhány géppel ; felszerelt kis gyár. Itt is, mint általában a konzerviparban, az utóbbi években nagyszerű fejlődés tanúi lehettünk. A mesebeli hétmérföldes csiz­mával lépkedő gyárhoz min­den évben ragasztottak egy­egv épületet, vagy kapott újabb modern felszereléseket, gépeket. 1964-ben ismét na­gyot lép előre az üzem. E lépés hossza készáruval mér­ve több mint 500 vagon kon­zerv. Nagyüzem — ma Nagyüzem! Érdekes gondo­latokat juttat a szakemberek, az érdeklődők eszébe, ha a konzervgyárról esik szó. Ré­gebben, amikor ezt hallottuk, óriás gyárakra gondoltunk. Ha most beszélünk nagyüze­mi kérdésekről, értjük a Szegedi Konzervgyárat és a gyár részére zöldségféléket tennelő mezőgazdaságot is. E kettős értelmű fejlődésnek nagy szerepe van abban, hogy ismét nagyot léphet élőre a Szegedi Konzervgyár. Mert hiába volna a modern para­dicsomsűrítő berendezés, a sok feldolgozó gépsor, ha nem adna a mezőgazdaság több zöldséget, borsót, zöldbabot, paradicsomot, uborkát és sok­fajta gyümölcsöt. A szegedi üzem évek hosz­szú során át sokat küszkö­dött a különböző zöldségfé­lék feldolgozásával, mert ki volt téve az évszakok szeszé­lyének, s az árutermelő kis­paraszti gazdaságok változó mennyiségű és minőségű ter­mésének. A nyersanyagellá­tás még most a termelőszö­vetkezeti gazdaságok meg­erősödésének idején is igen váltakozó. Ezért a gyár évek óta "rátartással® tervez, s köt termelési szerződést az álla­mi gazdaságokkal, termelő­szövetkezetekkel. A rátartással egvütt az idén három megyében 6200 kataszteri holdon termeltek konzervipari növényt a sze­gedi üzem részére. így aztán, ha a sok növény közül vala­melyiket baj érte, aszály, vagy egyéb kár sújtotta, volt tartalékban más zöldségféle. Az idén például értékes gyü­mölcsfajtákból termett keve­sebb, mint a tervezett meny­nyiség. Ezért más konzerv­áruból igyekeztek "összehoz­ni* az éves tervet többé-ke­vésbé sikerrel. A sok termés mindig jót jött A minisztériumi irányszá­moknál nagyobb területre kö­tött szerződés eddig még mindig jól jött a vállalatnak és soha nem kellett vissza­utasítani a termést. Az idén például paprikából olyan bő termés köszöntött ránk, hogy néhány gazdaságban a MÉK már át sem tudta venni a termést, a konzervgyár most is megbirkózott a nagy ter­méssel. Tehát a túlszerződés­ből nem származott kár. De vajon nem ment-e más mező­gazdasági termék rovására? Erre is kézből válaszolnak a konzervgyáriak: "Exportárut gyártunk, s a konzerv sok va­lutát hoz államunknak, te­hát a tervtúlteljesítés min­dig jól jön a népgazdaság­nak.* Természetesen több más összefüggése is van a na­gyobb terület lekötésének a tervgazdaságban. Mert itt nemcsak egy-két holdról, ha­nem százholdakról van szó. Á közélet hírei BOB! ISTVÁN FOGADTA HAZÁNK ŰJ KAIRÓI NAGYKÖVETÉT Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke fogadta Rácz Pált. hazánk új kairói rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki hazánkat nagyköveti rangban a Jeme­es ni Arab Köztársaságban követi rangban a Szudáni Köztársaságban képviseli. Rácz Pál nagykövet a közel­jövőben utazik állomáshe­lyére. PÉTER JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER FOGADTA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK BUDAPESTI IDEIGLENES ÜGYVIVŐJÉT EGY ÖREG és Péter János külügyminisz­ter fogadta Owen T. Jones követségi tanácsost, az Ame­rikai Egyesült Államok bu­dapesti ideiglenes ügyvivő­jét aki Lyndon B. Johnson elnök személyes megbízása alapján átadta a Magyar Népköztársaság kormányá­rak és népének az elnök kö­szönetét, John F. Kennedy ha­lálával kapcsolatban kifeje­zett együttérzéséért. Az el­nök üzenete igy szól: -Megkönnyítette fájdal­munkat és veszteségünket az Azt hiszem, kevés hálása,bb téma létezik, mint amilyen az öthalom utca 1/b. Csak egy kicsit ismerni kell a ház múltját, meg a jelenét, s máris siklani kezd a toll író­ja kezében. Templomköve k a konyhában Keresve sem lehetett volna prolibb "proliházat* találni Szegeden a felszabadulás előtt, mint itt Rókuson, a te­mető meg a köztisztasági te­a tudat, hogy milliók szívé- lep tövében épült kéíemeLe­HÁZ munkáslakói ben, otthonokban, városok és falvak utcáin, mindenütt a világon oly mélyen osztoz­tak a mi gyászunkban. Ez a tudat erősíti eltökéltségün­ket mint amerikaiaknak és mint. a világ polgárainak, követni a béke és a szabad­ság ügyéi, azokat a célokat, amelyeknek John F. Ken­nedy szentelte életét. Az önök együttérzése ösztönöz bennünket arra. hogy foly­tassuk és sikerre vigyük Kennedy elnök politikáját*. (MTI) Magyar—csehszlovák ámcsereioigalmi megállapodás Pénteken délután Prágá­ban a Külkereskedelmi Mi­nisztérium épületében dr. Mulató János magyar és Frantisek Mares csehszlovák külkereskedelmi miniszter­helyettes ünnepélyes külsősé­gek között aláírta a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság 1964. évi áru cserei orgal­mi megállapodást. A tárgyalás szívélyes és baráti légkörben folytak le. A kétoldalú árucsereforgalmi megállapodás 1964-re mint­egy öt százalékkal magasabb — 256 millió rubel — értékű forgalmat irányoz elő, mint amennyi 1963-ban volt A két népgazdaság érdekeit mindkét fél maximálisan fi­gyelembe vette. Csehszlová­kia Magyarországnak jövőre elsősorban szerszámgépek, diesel-motorokat, textilipari-, mezőgazdasági és egyéb gé­peket, traktorokat, tehergép­kocsikat, szenet, kokszot, ve­gyi cikkeket, sört, cipőt, bú­tort. üvegárut ós bizsutériát szállít. Magyarország Csehszlová- j kiának szerszámgépeket, mo- Minden la kas külön torvonatokat. autóbuszokat, ! kapott, s minden különböző gépeket és műsze- , közös fürdőszoba tes Öthalom utca 1/b. A Dóm helyén volt templom bontott anyagából rakták falát a har­mincas évek elején. A kony­hák kövén még ma is látszik az "előkelő® származás. Apró egyszobás, másfél szo­bás, meg kétszobás lakáso­kat alakítottak itt ki a telep munkásainak. S minden eme­lethez adtak egy WC-t is. A szájhagyomány szerint 113 gyerek lakott a ház ötvenegy lakásában. A nyomor, a mun­kané'küliség. s minden egyéb csapás. ami akkoriban a munkáscsaládokat sújthatta, sűrűn látott vendég volt er­refelé. Parkettázzák a szobákat Ezután a rövid visszapil­lantás után ugorjunk át né­hány évtizedet, s nézzük meg, mi minden tortént az öthalom uteában 1960-ban? Akkor revonálták a házat. Az, hogy ma. ha nem is ve­tekszik a legkorszerűbb új bérpalotákkal, de elfogadha­tó otthont nyújt valamennyi lakó számára, ennek az év­nek a vívmánya. Felújították, kitatarozták az épületet, villanyt szerel­tek a folyosókra, a pincébe. reket. televíziós készülékeket, timföldet, élelmiszereket, vegyi cikkeket, gyógyszereket stb. szállít majd. WC-t emeleten épült. A konyhákba gáztűzhelyeket állítottak, a lakások bejára­tát kettős ajtóval látták él, a szobákba cserépkályhát rak­tak. S az idén megkezdik a la kóhelyiségek ki parkettázá­sát. S hogy a fejlődés még job­ban kidomborodjék: havi 12, meg 15 forint az egyszobás lakások bére. Hány százalé­ka ez a keresetnek? Jól berendezett lakás A házat szinte kizárólag munkások lakják. Tizenöt la­kó nyugdíjas, a többi a ke.n­derfonógyár. kábelgyár, a sü­tőipar, a konzervgyár, a köz­tisztasági vállalat dolgozója. Csupán a házmestereknek van nyolc gyereke, a többi­ek nem ilyen nagy családo­sak. Legfeljebb két-három gyerek van egy lakásban, az egész báró? n összesen 20— 25 az általános iskolás korú. A legtöbb helyen a férj mellett a feleség is dolgozik. Nemhogy rongyos ember nincs a házban, hanem még az idősebbek, a nyugdíjasok lakása is szépen be van ren­dezve. A tetőn nyolc televí­ziós antenna nyújtózkodik. Három példa A második emelet 9. szá­mú laikásban lakik Csöke Bé­la feleségével, ö a sütőipari vállalatnál, felesége a ken­dergyárban dolgozik. Kony­hájukban új vonalú beren­dezés, szobájukban az elter­jedt. kombináltbútor. Szépen keresnek mind a ketten. Fi­uk, Tibor már megnősült, el­került a házból, de azért hoz­zájuk tartozik még mindig. Annál is inkább, mert együtt jár munkásőr-foglal­kozásokra egy másik lakóval, Gera Jánossal, az első eme­let 4-b<3L Az itt nem is kü­lönös, hogy Geráék 26 éve laknak az öthalom utcában, annyi a régi lakó. A férfi a ruhagyárban, a szabászaton dolgozik, a felesége ugyanott, a konyhán. Két kislányuk van: Évi és Kati. Ikrek, Mind a ketten a rókusi álta­lános iskola VII. osztályába járnak. Imádnak olvasni ós tv-t nézni. Vagy vegyünk példát a földszintről? A 17-es lakás­ban él Gábor Imre nyugdíjas és felesége. Gábor Imre most kerékpár-megőrzéssel foglal­kozik, felesége otthon van. ök szintén még a köztiszta­sági telep révén kerültek a házba, a férfi ott volt szabó. Új arculat, új hangulat Az Öthalom utcai házra rá sem ismerne, aki még akkor elkerült innen, mielőtt a "va­rázslat® megtörtént volna. A bekerített udvaron nyáron vi­rágos kert pompázik, a ház­ban ragyog a tisztaság. De ahol fény van, mindig akad egy kis árnyék: néha megfe­ledkezik magáról egy-egy la­kó, s akkor megbillen a rend. Sokszor akad nehéz dolga a lakóbizottságnak, ha meg­próbál igazsagot tenni a vi­tatkozó felek között. De ma­napság már szerencsére ke­vesebb a vitás ügy, kevesebb a veszekedés is. A kultúrált környezet előbb-utóbb még azokra is hat, akik hajlamo­sak olykor megfeledkezni ar­ról, hogyan laktak azelőtt, s hogyan most. Ezek az ese­tek ugyan nem öregbítik a ház hírnevét, de nem is ezek a jellemzői. Amint megvál­tozott az öthalom utca 1/b arculata, úgy változott meg hangulata is. Ügy vált az egyszerű mun­kásemberek olyan otthonává, melynél hálásabb téma nem sok létezik. Fehér Kálmán Ennek részletes elemzésébe most nem bocsátkozunk. Ami elmúlt, elmúlt, nézzünk in­kább előre, 1964-re. Hogyan less tervteljesites ? A minisztériumtól a tárca­közi megállapodások alapjan kapott irányszámok szerint 500 holddal kisebb területre szerződhet a gyár 1964-ben, mint az idén. Ugyanakkor a készárutervet 500 vagonnal növeltólt. Nem csoda, hogy a számok láttán talpra szök­kent a vállalat vezetősége, a tervosztály, a termeltetési osztály, s azt kérdezik: va­jon hogyan lesz ebből terv­teljesítés? A Csongrád megyei tanács a tervezettnél nem akar na­gyobb területet adni a gyár részére, mint ahogy tette a korábbi években. Igazodik a minisztériumi számokhoz, amelyekhez olyan holdankémti átlagtermést kalkuláltak, amilyenre Csongrád megyé­ben még alig volt példa. Ha a Csongrád megyei átlagter­mést vesszük alapul, mint ahogy ezt a konzervgyárban kiszámolták, 8300 hataszteri holdra lenne szükség hogy a készáru-tervet teljesíthessék 1964-ben. Természetesen szá­mítani kell a terméseredmé­nyek növekedésére. Számol­nak is a konzervgyáriak, ezért kiegyeznének 6410 holdban. Igen ám. de ez kö­zel 800 holddal több, mint az irányszámokban megjelölt te­rület. Egyelőre vitatkoznak, alku­doznak a megyei tanáccsal, s érvelnek, hogy a paradi­csomból a minisztériumi szá­mok szerint 93,5 mázsás ter­mést kell alapul venni — a megyei több éves átlag 80 mázsa. Zöldborsóból a me­gyei átlagtermések alapján 2210 holdra kellene szerződ­ni, de csak 1600-ra kaptak engedélyt. Az uborkaterület 500 hóiddal kevesebb, mint ajpennyit itt jónak látnak. Érthető, hogy a 6zámok összevetése aggodalommal tölti el a vállalat vezetőit. Mi is azt kérdezzük: hogyan lesz ebből tervteljesítés 1964-ben? A teljesítésben pedig nem le­het alku. A Szegedi Konzerv­gyár ugyanis nemcsak hazai eLlátásra, hanem exportra is termel. Tudott dolog hogy exportálunk a baráti orszá­gokba, s a tőkés világpiacra, főként Nyugat-Európába. Itt is keresik és vásárolják is konzervkészítményeinket. A kapitalista világpiachoz tar­tozó jelentős terület a közel­múltban felszabadult orszá­gok piaca. Máris kereskedünk velük, s a jövőben még in­kább. Ezért nincs helye az alkudozásnak, az -adom, vagy nem adom* vitának. A számok nem sokkal biztatnak Egy dolog biztos: nyers­anyag nélkül nincs remény tervteljesítésre. A termésala­kulás a számok tükrében nem sokkal biztat. Pedig el­sősorban a termésátlagok nö­velésével kell megteremteni a nyersanyag bővebb forrá­sát., s nem a holdak növelésé­vel. Sokat beszélünk mosta­nában az intenzív búzater­mesztésről és sokat is tettünk meghonosításáért. Hasonló erőfeszítéseket kellene tenni a zöldségfélék terméseredmé­nyeinek növeléséért is. Most a következő év ter­vezésénél vessünk számot Vessenek mindenek előtt a vállalatok vezetői, a szakem­berek, az állami szervek, a minisztériumok s a megyei tanács képviselői. Vizsgálják meg, hogyan lehet megterem­teni a nyersanyagellátás biz­tonságát a holdak vagy ter­mésátlagok növelésével, meg­felelő agrotechnikával, jó vetőmaggal, több műtrágyá­val és szorgalommal. Vessék meg most az alapját a jövő évi jó nyersanyag-ellátásnak, s ne a szüret idején siránkoz­zanak, mert azzal már nem segíthetnek. Most. kell dönte­ni sürgősen, az ügyhöz mél­tó felelősséggel. Nagy Pál Sambai, 1963. december l DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom