Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

rrtAG rttOLÉTAMAí. torssüurrm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 261. szám 12 OLDAL. ARA 80 FILLÉR Csütörtök, 1963. november 1. A Nagy Október évfordulóján írta: Dr. FÖRGETEG SÁNDOR, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja A z Aurora cirkáló ágyúi 46 évvel ezelőtt dör­dültek el. Megkezdő­[ dött ezzel az első győzelmes l proletárforradalom, egy új társadalmi rendszer felépíté­se. S ma már nincs korunk­nak olyan jelensége, folya­mata, amely ne függne össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. Múlnak az évek. de október csillaga ma is ugyanazzal a fénnyel ra­gyog. mint ahogyan az orosz munkások, parasztok gyúj­tották fel 1917-ben Lenin szavaival: *Az imperializ­mus igája alóli felszabadu­lásért, a népek közötti hábo­rú, a kapitalizmus megszün­tetéséért. a szocializmusért.­A marxizmus elméletét Le­nin zseniálisan alkalmazta az oroszországi viszonyokra, s helyesen következtetett: a kapitalizmus egyenlőtlen fej­lődése következtében a szo* Az egész haladó világ ünnepe Díszünnepség Dudapesten és Szegeden Ax epése világ munkásosztálya, minden haladó ember nagy lefkesedéssel ünnepli a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóját, esztendőről esztendőre. Ezen a novem­beri napon is világszerte kibomlanak a forradalom vörös lobogói, Tokiótól New Yorkig,, a Pokföldtöl az északi jég­tbédékiq, Különösen bensöseges és külsőségekben is gazdag ez « forradalmi ünnep az októberi forradalom szülőhazá­jában, a Szovjetunióban, ahol háromnapos ünnepségsoro­zattal emlékeznek az első győztes proletarforradalomra. és 9 szocialista országokban, ahol a munkásosztály. a nagy október példáján kezébe vette a hatalmat és az egész nép­pel együtt a szocializmus építésén munkálkodik. Hazánkban is minden vá­rosban és községben ünnepi esteken emlékeztek meg no­vember 7-ről. A Magyar Szo­eiaHsta Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Budapesten az Erkel Színházban rendezte meg a központi díszünnep­séget. Az elnökségben helyet foglalt Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a fdr­radahni munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, dr. Münnich Ferenc, Ne­mes Dezső, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, az MSZMP KB és a kor­mány több tagja, a tömeg­szervezetek képviselői, a munkásmozgalom számos ré­gi harcosa, a fegyveres tes­tületek vezetői, ismert tudó­sok. írók, művészek, kiváló munkások. Részt vett a dísz­ünnepségen G. A. Gyenyi­szov. a Szovjetunió budapes­ti nagykövete is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró An­tal, a Minisztertanács elnök­helyettese mondott ünnepi beszédet. Szeged dolgozói a város üzemeiben és intézményei­ben szintén ünnepségeken emlékeztek meg november 7-rol. Az évfordulóra ünnepi díszbe öltözött a város, teg­nap este pedig a Szegedi Nemzeti Színházban rende­zett emlékünnepséget az MSZMP Szeged városi bi­zottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsaga és a Hazafias Népfront városi el­nöksége. A színház nézőterén a társadalmi élet képviselői, munkások, parasztok, értel­miségiek foglaltak helyet. A színpad hátterét a forrada­lom emlékét idéző, kifejező dekoráció díszítette. A szegedi emlékünnep6ég elnökségében foglalt helyet: titkára, Árendás György, a Győri Imre, a megyei párt- Felszabadulás Tsz elnöke, bizottság első titkára. Török Balogh István, a városi párt­László, a megyei tanács vb bizottság osztályvezetője, dr. elnöke. Siklót János és Ró- Biczó György, a városi ta­zsa István, a megyei pártbi- nács vb elnöke, Bódi László zottság titkárai, Perjést országgyűlési képviselő, dr. László, a Szeged városi párt- Csukás István, a Szegedi Ta­bízottság első titkára, dr. nárképző Főiskola igazgató­Antalffy György, a József ja, Kiss Károly, a MÁV sae­Attila Tudományegyetem gedi igazgatóságának helyet­rektora, Kelemen Miklós al- tea vezetője, Sípos Géza, a ezredes, a Csongrád megyei városi pártbizottság osztály­rendőrfőkapitányság vezető- vezetője, a Szeged rá­je, a megyei párt-végrehaj- rosi párt-végrehajtóbizottság főbizottság tagjai; Nagy- tagjai; dr. Ábrahám An­györgy Mária, az MSZMP teiné, a Szegedi Konzerv­Központi Bizottságának pót* gyár igazgatója, Ábrahám tagja; Török József, a sze- Fenencné, a Tanárképző Fő­gedi járási pártbizottság el- iskola gyakorló általános js­ső titkára; dr. Sándor János, kólájának tanára, Balassi a Szeged városi pártbizottság (Folytatás a 3. oldalon.) cialista forradalom először győzhet néhány, sőt egyetlen országban is. A történelem igazolta Lenint. Az oroszor­szági proletariátus megte­remtette és mérhetetlen ál­dozataival megvédte a világ első proletárdiktatúráját, a munkások és a parasztok ál­lamát, a világ kizsákmányolt millióinak reménységét és mintaképét. Grandiózus az a fejlődés, amely a Szovjetunióban 1917 óta napjainkig végbement. Hasonló példát nem tud fel­mutatni a világtörténelem. A szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja vezeté­sével felépítette a világ első szocialista társadalmát, s ezzel valóra váltotta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eszméit E szó: szo­cializmus, a földkerekségen mindenütt a jövő fogalmával kapcsolódik egybe. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom zászlaja, a lenini zász­ló. ma a dolgozók miihóinak vezérlő csillaga az egész vi­lágon. A háború előtti Oroszor­szág az USA ipari termelésé­nek csupán 12 százalékát, l-962-ben a Szovjetunió vi­szont már 63 százalékát érte el, jóllehet ez idő alatt két — a történelemben eddig Isme­retlen méretű — világhábo­rút állt ki. A szovjet ipar fejlődésének évi üteme át­lagosan 10 százalék fölött volt az elmúlt 45 év folya­mán. ugyanakkor az USÁ-é 3,3 százalék, A legutóbbi öl év folyamán az egy lakosra jutó ipari termelés növeke­dése a Szovjetunióban 48, az Egyesült Államokban 8 sza­zalék volt. A Szovjetunió gi­gászi fejlődése biztos alapot nyújt arra, hogy az elkövet­kező évek során ipari ter­melése utoléri, s abszolút mértékben túl is haladja az Egyesült Államokét. Az ország mezőgazdasági termelése » — jóllehet van­nak problémák az előrehala­dásban — nagyobb ütemben fejlődik, mint a nyugat-euró­pai kapitalista országoké. A lágrendszer tekintélye meg­nőtt és az imperializmus tá­borával szembeni katonai, továbbá erkölcsi, politikai fölénye mindinkább fokozó­dik és nincs messze az az idő, mikor a szocializmus vi­lága gazdasági téren is fölé­be kerül a kapitalizmusnak. h r ét évvel ezelőtt a S20V­^ jetunió Kommunista Pártjának nagy jelen­tőségű XXII. kongresszusa nemcsak a XX. kongresszus helyes politikai irányvonalát erősítette meg és fejlesztette tovább, hanem kidolgozta a kommunizmus felépítésének tudományos programját A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép valóra váltja a kommunizmus esz­méit, tartalommal tölti meg az emberiség évszázados vá­gyait és törekvéseit A kommunizmust építő Szovjetunió békéért folyó harca több ízben elhárította a termonukleáris háború ve­szélyét az emberiség feje fe­lől. A moszkvai részleges atomcsendegyezmény elfo­gadtatása pedig a legnagyobb sikerek egyike, amelynek kedvező hatása az ENSZ most folyó tárgyalásai során is észlelhető. Mindenki előtt világos, hogy a részleges atomcsendegyezmény. nem jelent döntő csapást a hideg­háború erőire; az Egyesült Államok tovább folytatja a föld alatti atomrobbantéso­kat, elfogadta az eddig leg­nagyobb összegű hadikölteég­vetest és tárgyalásokat foly­tat a NATO termonukleáris fegyverekkel .való felszerelé­sére. Ezek felett a hideghá­borús megnyilatkozások fe­lett nem hunyhatunk sze­met. Az emberiség jövője, békéje érdekében még továb­bi küzdelemre, erőfeszítésre van szükség, mind a Szovjet­unió. mind a többi szocialis­ta állam részéről. M agyar népünknek Is a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom példája adott erőt ahhoz, hogy négy évtizeddel ezelőtt Szovjetunió, s az európai szo- létrehozza a Tanácsköztársa­cialista országok mezőgazda- ságot, majd ezt követően 25 sági össztermelése az elmúlt tíz év folyamán 35 százalék­kal növekedett, míg ez Nyu­gat-Európában 18 százalékot tett ki. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XX. kongres­szusával új fejlődési szakasz vette kezdetét mind a Szov­jetunió belső életében, mind a nemzetközi kommunista mozgalomban. A néptöme­gek alkotó energiáit gúzsba­kötő sztálini személyi kul­tusz bátor felszámolása, a szocialista világrendszer erő­sítésére irányuló következe­tes küzdelem már eddig ls jelentős eredményekkel járt. Alkotó fellendülés tapasztal­i ható a szocialista országok í társadalmi, politikai és kul­turális életében. A Szovjet­unió, az egész szocialista vi­Perjesi László elvtárs Ünnepi beszédéi mqndja (Somogyiné felv.) év múltán, október fiainak, fegyvereinek köszönhettük felszabadulásunkat. Nyugodt szívvel vallhatjuk: nemcsak haladásunknak, céljaink el­érésének és boldogulásunk­nak forrása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ha­nem erőinknek is. Az emberiség sorsát ma már nem a kizsákmányolók döntik el, hanem a mun­kásosztály és a vele együtt haladó emberek milliói, akik Lenin, október szellemében élnek és cselekednek. A „Mindent az emberért- jel­szóban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mes eszméje kap tartalmat. E jelszó zászló is, a győze­lem zászlaja amely alatt ér­demes is és kötelességünk is helytállni. Dobi István cikke a Pravdában A Pravda szerdai száma lista Forradalom a magyar közű Dobi Istvánnak, a Ma- sorsára miiven cirene. gyar Népköztársaság Elnöki "T JTTt, ^ Tanácsa elnökének írását. A ket ert el Magyarország né­cikk ismerteti, hogyan hatott P®. miután a szoeielista fej­ki a Nagy Októberi Saocia- lődés útjára lépett (MTT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom