Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

Hírek a közéletből AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TÁVIRATA A MAROKKÓI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ Automatakikötő „Kedves Elvtársak! Egyetlen rakodómunkás sem lesz az Onvega tó partreakció az [ ján épüló új kikötőben. Az rakodómunkálatokat erőfeszítéseire a A Magyar Szocialista Mun- elmúlt napokban a párt több j összes káspárt Központi Bizottsága vezetőjének, köztük Ali Jata I % • szakemberek által valamennyi magyar kommu- elvtársnak elhurcolásával, a jeT szaKemDereK aJTal nista nevében forró üdvözle- válaszolt. Pártunk és dolgozó konstruált automatikus betét küldi önöknek, pártjuk népünk mélységesen elítéli a minden tagjának a Marokkói marokkói reakciónak ezt a Kommunista Párt megalaku- tettét és ugyanakkor testvéri évfordulója jsl- szolidaritásáról biztosítja pártjukat és annak börtönben sínylődő hű fiait lásának 20. kai mából. A Marokkói Kommunista Párt megalakulása óta következetesen harcol Ezen a napon, amikor a matt rendszer és mlrftoá- r*akció támadásai közepette nyainak felszámolásáért, a nemzeti függetlenségért, a demokratikus szabadságjogok kiszélesítéséért, az orünneplik pártjuk megalakításának 20. évfordulóját, fogadják elvtársak testvéri együttérzésünk és igazságos »ág társadalmi haladásáért, bal?uk győzelmébe vetett hir tunk a békéért és szocializmusért A Marokkói Kommunista Pártnak a nép, a haza érdekében kifejtett háborúellenes, bátor és áldozatos jókívánságaink kifejezését Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága RÓNAI SÁNDOR FOGADTA A HAZÁNKBAN TARTÓZKODÓ SZOVJET EGYETEMI TANÁROKAT, Rónai Sándor, az MSZMP esenko Tudományegyetem Politikai Bizottságának tag- tanszékvezető professzorait: ja, a Magyar—Szovjet Baráti L. K. Muskálot M. N. RotTársaság elnöke csütörtökön mísztrovot és N. F. Pancsena barátság házában fogadta kót. A szívélyes légkörben a Művelődésügyi Míniszté- lefolyt látogatáson jelen volt rium vendégeiként hazánk- Kristóf István, az MSZBT ban tartózkodó kijevi Sev- főtitkára. DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA BEN BELLÁHOZ Dobi István, az Elnöki Ta- Népi Köztársaság elnökét az Rács elnöke táviratban üd- algériai nemzeti felszabadító vözölte Ahmed Ben Bellát, háború kezdetének 9. évforss Algériai Demokratikus és dulója alkalmából. (MTI) rendezés fogja végezni. A Kola-félszigeten kitermelt apatitot és nefelitet Medvezsegorszk várostól 12 kilométernyire a vasúti kocsikból rakják és vízi útvonalon szállítják Ukrajnába és Oroszország középső kerületeibe. Az évente több millió tonna vegyi nyersanyag rakodására alkalmas automatakikötő 1967-ben kezdi meg működését. Az új kikötőt a gyors6zállitó-szalagok eredeti rendszerével szerelik fel. A 44 vagonból álló vasúti szerelvény kirakása mindössze 45 percet vesz igénybe. A hajóraktárak apatittal és nefelittel való megtöltése az eddigi 1—1 és fél nap helyett mindössze 2—3 óráig fog tartani. A kikötőben az összes műveletek irányítását 12 televíziós-berendezéssel felszerelt vezérlőasztalról fogják végezni. Megfelelő létszámmal M' ár megszoktuk, hogy di Paprikafeldolgozó Válla- hol milyen szakképzettségi! amikor asztalunkra új látnád, a ruhagyárban, a mű- szakmunkást, segédmunkást naptár kerül, lapjaira szaki fejlesztés, a technoló- keresőnek, nagyobb követelményeket gia tökéletesítése mellett a , írunk önmagunk és vállala- nagyobb feladatokat hozó új \T '"cs szükség behatóbb taink részére. Ez természetes esztendő előtt sohasem azt 11 közgazdasági elemzesvelejárója szocialista fejlő- nézik, mennyivel növeljék a rei magyarázatra andésünknek, hiszen az üze- munkáslétszámot, hanem azt, na1? bizonyítására, hogy a mi termelés, a technológia hogy létszámemelés nélkül szocializmus visszavonhatattökéletesítése, a műszaki oldják meg a nagyobb fel- lan győzelmének egyik gyüfejlődés elengedhetetlen kö- adatokat. Sőt, egyik-másik mölcse a munkanélküliség vetelménye iparunk előreha- helyen kevesebb létszám- felszámolása. Mi, akik abladásának. Helytelen lenne, mai vágnak neki az újnak, ban a közérzetben rtittünk ha most az új feladatokra a nagyobb feladatoknak. A íel a negyvenes évek derevaló készülődés közben ,a nagy terv, a népgazdasági káig, hogy az- élet egyre könnyebb megoldást keres- terv szabta . követelményt rosszabb, nehezebb, különönénk, számítva a várható év- teljesíteni kötelesség. De ez sen nagyra értékeljük ezt a közi nehézségekre, rátartás- a kötelesség nemcsak azt je- jelenséget, s örömmel kösal terveznénk. lenti, hogy százalékosan tel- szöntjük új gyáraink, az Sajnos, még mindig van- jesítsük a ránk váró felada- újabb munkalehetőségek tenak óvatoskodók, akik azt tokát, hanem azt is, hogy a remtéséről szóló híreket, vallják, hogy jobb lépésben, szocialista gondolkodás fe- Az új gyárak, új munkabiztonságosan, nyugodtan tel- lülkerekedésével mérlegel- helyek vajon milyen forrás-i jesíteni a tervet, mint koc- jük lehetőségeinket, s jelez- ból meríthetik munkásszükkára tenni a nyugalmat a zük felsőbb szerveinknek, ha ségletüket? A faluból már feszített célkitűzésekkel. Az a kértnél többet tudunk tel- nem árad a munkavállalók ilyeneket nem izgatják az is- jesíteni. Hogy ezt a többet hada. sőt az idén már olyamert, meglevő, de ki nem lehetőségeink kihasználása- n°k is visszamentek, akik néhasznált '-üzemi tartalékok, val gazdaságosabban, terme- hány éve költöztek a városHa pedig a felsőbb szervek lékenyebben valósíthatjuk ba. A felnövő városi nemzemagasabbra állítják a válla- meg, az is kötelességünk. S dék, az utánpótlás, valóban lati mércét, s többet kérnek ha valahol kevesebb mun- csak az utánpótlást biztoaz új esztendőben, alkudó- káslétszámmal oldhatjuk meg sítja, s nem a létszámbővízásba csapnak. feladatainkat, nem tartha- tést. Marad a termelékenyA maradiak ma is legszí- tunk felesleges munkaerőt a növekedése révén öreg vesebben azt nézik, mit tel- vállalat keretében. ,A felesle- gyárainkban, régi munkahejesítettek az elmúlt évben, ges létszámmal ugyanis meg- lyeinken szabaddá váló szakmire képesek a meglevő gé- teremtjük a gyáron belüli munkások serege. Ez a szapek s ezt veszik alapul. Szá- munkanélküliség alapját, a baddá válás azonban igen mukra ez nem kiindulási fegyelmezetlen az alacso- k^é^. A legtöbb eseten nyabb termelekenysegu mun- nem 18 érzekelheto, mert ka ágyát. időközben szinte észrevétle_ . ... , , , nül vándorolnak át új heVajon nem túlzott követel- lyekre az emberek. Sőt az mény-e kisebb — * Ot bont9 egy javít - Szükség van az útbontásra, csak legyen, aki rendbe hozza Van-e olyan aszfaltjárda, csen semmi értelme. Mert Vállalat kötelékében az edvan-e olyan úttest Szegeden, hiába rendeli meg a mun- diainél naavobh iavítórésrlemelyet mióta megépítették, kát a Köztisztasági Vállalat f" Ja%orés , még sohasem bontották fel? útépítő részlegétől, ennek a eet hlvnak eletee. hogy az el Amolyan szónoki kérdés. ez. részlegnek e célra létrehozott is bírja látni feladatát. Mert hiszen ntindenki tudja ra a egyetlen brigádja képtelen addig egyenlőtlen marad a feleletet: nincs. Bizony alig időben elvégezni a ráháruló kÜ2delem, amíg öten-hiTtan van, mióta se szén se sza- rengeteg munkát. Amit meg- bontanak. B csupán egy jama azoknak a vállalatoknak, csinál, se mindig a legjobb vitt melyeknek ahhoz, hogy épít- minőségű, mivel nagyon keli hessenek, előszót- rombolniuk sietnie. Tévedésnek « a probléma már most is elég nagy, de évról évre még csak tovább erősödik. Jövőre kezd például mind a DAV, mind a posta olyan mérvű munkálatokba, melyek miatt több kilométer hosszúságban kell járdát, úttestet bontani a városban. Ráadásul, a legújabban készült utak kivételével. F, K. pont, hanem követelmény, újból megvalósításra váró feladatok. Ezek az emberek elvesztették érzéküket a fejlődés, a változások iránt. Hányszor tapasztaljuk, hogy igazgatók, főmérnökök, akik egy-egy városi szintű tanácskozáson határozottan kiállnak a haladó módszerek kell ezt megvalósítani, akkor haboznak, húzódoznak bevezetésüktől. Hónapokig úgy maraó Légkalapáccsal kezdi a munkát a Via- Csatornaművek, ha csatornát, ha vízvezetéket csinál. Csak a Belvárosban naponta átlagosan tíz esetben bont utat. A gázművek átlaga napi egy-kettő. A DAV, a villanyáram-szolgáltató már ritkábban fog- leginkább igen vékony a pá laikozik ilyesmivel, de akár- lyák alapozása, amúgyis neesak a posta telefonkábel- hezen állják a megnövekeszereJő csoportja, ha egyszer dett forgalmat. Ha pedig elkezdi, kilométer hosszúságú nem elég gyors a javítás, vezetékeket fektet a föld alá. sokkal hamarabb tönkreHogy bontanak, nem is kertnek, eiyan nagy baj, mivel a váEgyenlőtlen küzdelem A jelenleg érvényben levő tanácsi rendelet szerint a felbontott úttestet 60 nap hónapokig alatt kell ismét ellátni a maradnak, megfelelő burkolattal. Ez az ros fejlődése csak úgy biztosítható, ha ezeket a munkákat rendre elvégzik. A baj ott kezdődik, mikor a gödrök, árkok még aszfaltozatlan Hogy csak egyetlen példát idő elég ho£szu De a ^ említsünk: a Lenin korút és a Károlyi utca sarkán volt ^t szerint megsem bírjak egy csőrepedés, amit annak betartani. Négy-öt hónap is rendje s módja szerint kija- eltelik, mire újra kiaszfaltozvítottak. s a földet vissza- ?Ak a íe]bontott utakat: Vahánytak helyere. Ekkor korülbelül két négyzetméternyi lam» a gyakorlatban is erve- , területen sérült meg az asz- nyesíthető megoldás kellene falt. Amikor viszont két hó- tehátt nap elteltével hozzáláttak ki- ....... . foldozásához. már háromszor A tar)ác" illetekesri már akkora területet kellett rend- foglalkoznak az említett rendelet. kiegészítésével, mely előírná, hogy a felbontó a létszámmal utóbbi hónapokban vállalafteljesíteni a nagyobb tervet? taink már egyre inkább érSok éves tapasztalataink ^ f vándorlás terhet mert , anélkül mennek el emberek alaptan mondhatjuk: nem. üj munkahelyekre, hogy üzeReális a célkitűzés, hogy a műkben feleslegessé válnámegnövekedett feladatokat nak. ne a létszám-szaporítással, _ zegeden ma már hanem elsősorban a termeié- M ugyancsak szűkiben mellett, ,ba saját üzemükbe kenység növelésével valósít- vagyunk a munkaerősük meg. Természetesen ez /ajon mit kell tennünk? . , Mindenekelőtt meg kell honem jelenti azt, hogy az nosítanunk a tudományos létüzemekben ma nem szapo- számgazdálkodást, a munka a többség azonban bát- rodhat vagy szaporodik a elvégzéséhez szükséges opti/\ ran tervez, nemcsak a munkáslétszám. Elég csak el- J1^18. munkáslétszám kialaf m már meglevőre, az el- . ^ ú1sáaok hirdetése- k%SaVaL ?lyan létszámnál értre, hanem a munkás- olvasm az ujságok hirdetcse- dolgozzanak üzemeink, amely erőben levő. alkotó kezdetné- ^ amelyek joreszt arról er- melleit a legkifizetődőbb a nyezökészségre is. A Szege- tesítenek bennünket, hogy gyártás, s a munkás is a legmegfelelőbb tempóban dolgozhat. Vizsgáljuk szüntelenül, hol, mikor, milyen mérvű munkaerő-átcsoportosítással javíthatjuk a munkát. Ha valahol gépesítés, automatizálás nyomán felszabadul munkaerő, azt olyan munkahelyen foglalkoztassuk, ahol arra valóban szükség van. Sok helyen azt sem vizsgálják, hogy az egyes munkásokat valóban képességüknek legmegfelelőbb munkahelyen • foglalkoztatják-e. Az alkalmazottak számarányának alakulásáról rendszerint megfeledkeznek. Ha hoznak is néha ésszerűsítő, racionalizáló intézkedést, s csökkentik a létszámot, alig fél év múltán azt tapasztalják, hogy az alkalmazotti létszám túlszárnyalta a régit, a fél évvel ezelőttit. Valahogy így jártunk a vállalati összevonásokkal is. Az ügyintézés egyszerűsítése, észszerűsítése jelszavával, a létszám csökkentésének gondolaNÉGY HÓNAPPAL diplomaosztás után maradni. Amikor pedig érezte — s ezt olyan jó érezni —, hogy bíznak benne, hogy felettesei nem féltik tőle tudományukat, s beosztottai is szívesen segítenek néki, nem túlzás: szárnyakat kapott. Mindenki meg volt véle elégedve, hiszen jól látja el munkáját, csupán ő elégedetlen önmagával. Még többet szeretne tenni! Az üzem exportra dolgozik, szükség volna a berendezések modernizálására, a műszaki fejlesztésre is. Ezért aztán sokat foglalkozik a rekonstrukcióval kapcsolatos elméleti feladatokkal, s a faipari tudományos egyesületben is tevékenykedik. De legnagyobb erénye mégis, hogy Az új arc mindig szokat- mint gyakornok ismerkedik ,tudja: üzemi gyakorlat nélbe hozni. Kit terhel a felelősség? Ki a hibás? Az a cég. amely a bontást végzi? Jogilag igen, mert a helyreállításért ő a felelős. Csupán felelősségre vonásának ninmunka. elvégzése után közvetlenül köteles átadni a területet javításra. De ez az elképzelés csak úgy valósulhat meg, ha a Köztisztasági lan, az új ember mindig a munkával, s egyelőre nem várakozást kelt a többiek- osztják felelős munkakörbe, ben. Már hogyne keltene, Tanuljon még. Olyasmit is kül nem ér semmit a diploma. Szokták mondani, hogy a amikor a munkatársak, akik- tanuljon meg, amit nem ok- mai fiatalok túlságosan »gőnek rövidesen beosztottja tatnak az egyetemen, meg felettese lesz, nemigen tudják még, kivel van dol- ként, mint ahogy elképzelguk. S persze fordítva is így ték, ahogy maga is gondolta. zösek-". Ez a fiatal mérnök Tanult is. De egészen más- eleven cáfolata a vádnak. Pedig nem hiányoznak belőle azok a tulajdonságok, igaz ez. Mert nem könnyű Július 9-én lépett munkába, melyeknek meg kell lenni az újonnan érkezőnek sem, és alig egy hét múlva úgy az ilven korú emberben: a aki számára az emberek és jött ki a sor, hogy az üzem lendület, a tettvágy, a buza környezet, ha nem is tel- vezetői két teljés napra átjesen idegen, de jórészt is- adták neki az irányítást, galom. „Gőzvesszük. Bár ez? Ahogy mindenkiben meretlen. mert Pestre kellett utazniuk, lenne jó adag belőle! Fejlődik a szovjet papíripar A Szovjetunió észak-euró- ez lesz a második új, hatalpai részén fekvő Sziktivkar- mas papíripari központ. A ban megkezdték egy fafel- bratszki fafeldolgozó kombidolgozó vállalatkomplexum nát 1965-ben kezdi meg munépitését, A tervek szerint a káját, a sziktivkari kompkombinát évi 2.5 millió köb- lexum építését 1966-ban kell méter faanyagot fog feldől- befejezni. Szovjetunióban paépitenek. illetve Aztán meg, amikor a főművezető hirtelen megbetegeNegyedik hónapja dolgozik Török Imre új munkaIgaz. Török Imrének, a fáST^'TSSSÍ dett efák napról a másikra helyén. A kollektíva befő1 6 J at kellett vennie a munka- gadta, s ő idomult a közösját, háromszáz ember irá- séghez. azért, mert 1961 óta az üzem "vitásat. j valahogy ismerős volt már az. ismeretlen is. Nemcsak Jelenleg a gozm. _ A szibériai Angara folyón ,-".,',7 " . épülő és évi félmillió tonna körülbelül 40 cellulózcellulóz termelésére alkal- Pirüzemet mas bratszki kombinát után rekonstruálnak. Arca már nem arc, amiben nem tudni, mi társadalmi ösztöndíjával ta- Hát ilyesmire valóban nem rejlik. Ismerik és szeretik, nult, s tavaly egy hónapig készíthet fel az egyetem. De meg nundig sokat varitt volt gyakorlaton hanem il-ven helyzeteket csak az élet nak tole. Azt, hogy tovább mert most, amikor' a friss képes produkálni. ** „w, erdőmérnöki diplomával a menjen a megkezdett uton, Török Imre kitűnően meg. ho«-v munkája egyre gazdazsebében először lépte át a állta a helyét. Erdőmérnök ^abb gyárkaput, úgy fogadták, létére az első perctől fogva mé? hogy megkönnyítették vele nagyon érdekelte a fafeldolaz ő és a maguk számára is gozó szakma. Szívesen jött, a feloldódást. s azzal a szándékkal jött haŰgy volt, hogy M évig za Szegedre, hogy itt is akar érettebb legyen. Hogy sokszor lehessenek büszkék rá. S Török Imre bátran néz a várakozás elé. •»«•*» Edit tával létrehozott összevonások után máris több az alkalmazotti létszám. mint korábban. I

tt az ideje az ésszerűbb létszámgazdálkodásnak. Már most, az uj esztendő tervfeladatainak kimunkálásánál, olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amellyel a minimális létszámot teremhetjük meg. Az eddiginél többet kell foglalkoznunk a műszaki fejlesztéssel, kisgépes!téssel, a belső anyagmozgatás gépesítésével. az adminisztráció észszerűsítésével, hogy minél kevesebb létszámmal oldhassuk meg feladatainkat. S csak annyi dolgozót foglalkoztassunk, amennyire szükség van. Ez nemcsak a gyár, hanem a népgazdaság érdeke is. Következésképp kihatással van a dolgozók életszínvonalának alakulására is. NAGY PÁL rtmUk, IMS. saetnta* k OtL*MAGYARORSZAG 3