Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-22 / 273. szám

Iskola épül Ságváritelepen Szegeden a Ságváritelepen épületet óvodának alakítják megkezdődött egy új, kor- át, rendezik be. ©zerü nyolctantei-mes általa- A telep lakóinak régi kínos iskola építése. A mun- vánsága teljesül az új ískálatokat típustervek alap- kola megépítésével. A helyján az ÉM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat végzi, s az iskola olyan lesz, mint a már megépített gedói. A ságváritelepi új iskola fölépítésére 5 millió 200 ezer forintot fordítanak. Az új iskola a régi. kéttantermes iskola közelében zet jelenleg ugyanis az, hogy a kéttantcrmes iskola nem képes befogadni a fejlődő és cpülö városnegyed általános iskolásait. A négy alsó osztály délelőtt és délután felváltva jár iskolába. a felsősök azonban a helyhiány miatt kényteleKádár János elvtárs fogadta Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét épül és — a tervek szerint— nek a teleptől távol eső is196'5-ben lesz készen teljesen, kólákban tanulni. Ezen az Ekkor a régi iskolában meg- áldatlan helyzeten is változszüntetik a tanítást és az tat az új iskola. Csütörtökön Kádár János káját tanulmányozta és szíelvtárs, az MSZMP Köz- vélyes beszélgetést folytaponti Bizottságának első tit- tott vele. Ezt követően Kákára fogadta a hazánkban dár János ebédet adott a tartózkodó SZKP pártmun- küldöttség tiszteletére, kás-küldöttségét, mely V. P. A beszélgetésen és az ebéMzsavanadze, az SZKP Köz- den részt vettek V. P. Mzsa- tője, V. A. Krjucskov, az ponti Bizottsága elnöksége vanadze elvtárssal az élen a SZKP KB alosztályvezetője. jen, az SZKP KB gépipari osztályának helyettes vezetője, V. I. Poszelennikova, a moszkvai területi ipari pártbizottság könnyű- és élelmiszeripari osztályának vezeMűszak! egyelem Győrben Győrben műszaki egyetemet építenek, ahol 4800 hallgató tanulhat majd nappali tagozaton. Az új felsőoktatási intézmény költségei meghaladják az egymilliárd forintot. Az építkezés ütemezésénél a diákotthonok és az egyszerűbb szerkezetű tanulmányi póttagjának, a Grúz Komrnu- szovjet küldöttség tagjai: Magyar részről a beszélge- i épületek kapnak helyet nista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével, a pártszervezeteknek a termeléssel kapcsolatos munRégi jt • es uj Az ősz meg a tél a hajójavítás, hajógyártás szezonja. A tápéi hajójavítóban ezért sok most a munka. Régi uszályokat javítanak és ajakat építenek. » Felső képünkön: Kormos János. Bárány Sándor és Kószó István egy köves uszály bordáit hegeszti. Az ötventonnás uszályt az útfenntartó vállalatnak javítják. Alsó képünkön: készül a negyedik 400 tonnás... Határideje december 30, de hu«z»d*ka»g elkészülnek vele. (Somogyiné felvj N. A. Voronovszkij, az SZKP KB-nak orosz föderációval foglalkozó ipari pártszervezetek osztályának vezetője, P. B. Kacuba, az irkulszki területi ipari pártbizottság első titkára, A. P. Bocskarjov, az SZKP KB póttagja, a szaratovi területi mezőgazdasági pártbizottság első titkára, V. Sz. Kucevol, a lvovi területi ipari pártbizottság első titkára, Sz. K. Grigortésen és az ebéden rósz' vett Nemes Dezső, Nyers Rezső, Németh' Károly, a Központi Bizottság titkárai. Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Hollai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov magyarországi szovjet nagykövet. (MTI) első lépcsőben, mert csak így tudják biztosítani a megnyitást 1988-ra. Az egyetem működésének megkezdése után építik majd a laboratóriumokat, műhelycsarnokokat, az igényesebb központi épületeket. A hallgatók 90 százalékát — több mint 4000-et — kollégiumokban helyezik el. Hz építőipari tájékoztatás lehetőségei Konferencia szegedi szakemberek számára Az Építőipari Tudományos Egyesület, az ÉM Építőipari Főigazgatóság, az Építésügyi Dokumentációs Iroda és a helybeli építőipari vállalatok tegnap, csütörtökön építési műszaki tájékoztatási konferenciát rendeztek. Szegeden. Bevezető előadást Szacsky János, a főigazgatóság helyettes vezetője és ményt meg kell ismerni. Ezt az ellentmondást oldja fel a szervezett tájékoztató szolgálat, mely minden szükséges dokumentációt beszerez, feldolgoz és eljuttat a szakembereknek. A műszaki tájékoztatás jelentőségét azonban sokan Tasi János, az MSZMP még nem ismerték fel kellőCsongrád megyei bizottságá- képpé*, ezért szükséges pro. nak munkatársa mondott, pagálása is. Ezt a cclt szolmajd Németh Béla, a Doku- Sálja minden olyan konfementációs Iroda igazgatója r&ncia. mint amilyet most és Szathmáry László, azépí- Szegeden tartottunk, tőipari főigazgatóság osztály- — A tájékoztató szolgávezetője tartott referátumot. *atra mind nagvobb szerep A hozzászólásokat követően, hárul itt. Szegeden is. Csakilletve délután szakmai filmeket vetítettek a résztvevőknek. Megkértek Németh Bélát, az Építésügyi Dokumentációs Iroda igazgatóját, tájékoztassa lapunk olvasóit a konferencia jelentőségéről, az építőipari műszaki tájé-' koztatás feladatairól és távlatairól. — A szakirodalom világszerte oly gazdag és sokrétű, hogy a szákemberek egymagukban képtelenek áttekinteni. Ugyanakkor ahhoz, hogy lépést tarthassanak a fejlődéssel, minden új eredhogy a dolog kétirányú! még híradófilmcket is készítene szegcdi építkezésekről, új műszaki megoldások róL A jövő évben legalább két vándorkiállitást rendezünk a legújabb szerkezetek, gépek, anyagok bemutatására, és ezeket elhozzuk Szegedre is. Szívesen ellátnánk a munkásszállásokat és a megvei könyvtárat is építőipari szakirodalommal. — Az Építésügyi Dokumentációs Iroda 1965-ig építőinari információs központtá alakul, s ez nemcsak névbe! i változást jelent. Nagymértékben megjavul majd a tájékoztatás színvonala, a legkorszerűbb információs eszközök állnak addig a rendelkezésre, s olyan újfajta megoldások is születnek, mint például a Nemcsak adni kell, ige- tervezett állandó építőipari nyelni is a tájékoztatást kiállítás. Rendszeresen eljuttatjuk a — Ez a szegedi konferendokumentációs kiadványokat cia amellett, hogy felhívta a Szegedre, de építőipari mű- fig.yelmet a .műszaki tájészaki filmet még nem kiild- koztatás fontosságára, azelőtünk. mert nem kértek. Pe- adások, a filmvetítés révén a dig ha időben bejelentik, a szakemberek számára újabb filmszolgálat ismereteket adott. A rozsdás fejű grtettünk azon a lelki tusán (mint orvos a betegen), amely az egyéni termelőben folyt, kimondva, kimondatlanul. Tudtunk segíteni, mert átéreztük, hogy milyen érzelmi harc folyik belül egy régi, megszokott világtól való elszakadás, és egy újabb — sokszor igaztalanul bántott — világba lépés küszöbén. Ha nem értettük volna, akkor nem a meggyőző baráti szó és észérvek dominálnak, hanem a parancs. De vajon kinek az eszét és lelkét lehet -harmonikus viszonyba hozni a külső élettel, az értelem és az érzelem belső rendjének megteremtése nélkül? Paranccsal sok mindent elérhetünk, a lelkek békéjét aligha. De hogyan tudta volna befolyásolni a paraszti értelem- és érzésvilágot az. aki nem ismeri — hogy a névtelen levél soraira hivatkozzam — a „bonyolultan működő szellemet és pszichét?- Azt hiszem, sehogyan. Pedig ebben a nagy értelmi és érzelmi csatában a társadalomszervezők, a funkcionáriusok játszották az irányító, vezető szerepet, a legkisebb egységtől egészen az országos összegezésig. Ha semmilyen más bizonyítékot nem tudnánk felhozni amellett, hogy a funkcionáriusok zöme nem a primitív érzelemvilág embere, ez az egy tény is önmagáért beszél. és kérges lelkű ember nem képes megérteni a másikat, mert nem tud beleilleszkedni a másik ember gondolat- és érzcsvilágába. Azt hiszem, a mi funkcionáriusaink nagy többségére ennek az ellenkezője a jellemző. Cselekedeteiknek, egész tevékenységüknek éppen a kifinomult szellem és érzelem adja meg a tartalmas alapját. Ami természetcsen párosul azzal a hittel, hogy az ember megváltoztatható, egyre magasabb rendűvé nő. és ebben a marxista világnézet játsz-' sza a legfontosabb szerepet. E hit néllcül nem lenne értelme semminek, az egész élet hiábavalóságnak tűnne. Éppen ez a funkcionárius éltető elemei, tehát a megformálható jövő. Az egész világot előbb-utóbb átfogó szocialista jövő adja az élet magasabb rendű értelmét és célját Akiben nem lobog ez a tűz. az képtelen éjjel-nappal dolgozni, hitének és meggyőződésének alárendelni apró örömöket, kis és nagy egyéni gondokat. Éppen úgy, mint a tudós, művész — persze más vonatkozásban —, de éppen úgy lobog. izzik, szenved, kínlódik, azért: mert nz elérendő célban rendíthetcllenül hisz. Enélkül nincs tudomány, nincs művészet, és nagyképűség nélkül mondom, nincsen szocializmus sem. Í7 pr-zólfí»ttv szelleniben és érzelemben persze minAí ClóbftbJy denféle benyomás azonnal rezonál, így vagy úgy. Mint ahogyan a tudóst, a művészt, száz sikertelen kísérlet kudarca megviseli, éppen úgy megviseli a funkcionáriust is. De amint a tudós és a művész kiheveri a kudarcok csapását, ugyanúgy heveri ki a funkcionárius Egy agronómus letelepszik is, és újra kezdi; s ha szükséges: százszor újra kezdi. Erre csak azért képes, mert hisz abban, amit csinált, és kifinomult szellemi és lelkivilággal rendelkezik. Nem is tűnik túlzásnak, hogy ez a tevékenység bonyolultabb, mint az elvont szellemi pályák munkája. Élő, érző emberek között, szellemük és lelkük formálása érdekében működik a társadalomszervező. Nem elég a gazdasági mutatók értése, azokból történő okos olvasása az éleinek. Ez nélkülözhetetlen — amit a szakértelem címén emlegetünk —, de az érző emberrel foglalkozni, hatni rá legalább annyira fontos — ha nem fontosabb —, mint a gazdasági mutatók ismerete. S ez utóbbit is nagyon jól kell értenie a társadalomszervezőnek. Ehhez pedig igen érzékeny szellemi és pszichikai élet kívántatik. Így talán érthető, hogy miért cipel a vállán tudatosan kettős terhét a társadalomszervező. Az objektív munkafolyamatok alapos ismeretét és az emberek bonyolult szellemi és lelki világának megértését. Az utóbbi feltételezi a kifinomult szellemi és lelki életet, a társadalom szervezőnél is, enélkül képtelenné válna a változó ember ; szellemi és lelki világában lejátszódó folyamatok érzékeié- j sére, (A társadalomszervező fogalomkörébe sorolom a párt i és a tömegszervezetek, az állami, gazdasági, kulturális és i tudományos életünk funkcionáriusait és a közéleti tiszt- 1 ségekbe választott embereket) Korántsem állítom, hogy már mindenik társadalomszervező elérte a kifinomult szellemi pszichikai élet megértését, vagy annak személyes igényét. Mi nagyon messziről jöttünk és nagy utat tettünk meg eddig is. és erre büszkék vagyunk. Különösen pedig azért, mert többségünk már az igényeknek ezen az útján jár. A funkcionárius munkáját éppen ezért nem lehet „megfizetni-, értékét pénzben kifejezni. Mint ahogyan a tudós munkája, a művész alkotása, ugyanúgy a funkcionárius tevékenysége sem, kívánságra, óhajtásra és csak az érte járó fizetésért jön létre. Mindkettőnél a belső tűz heve a hajtóerő, az elhivatottság érzése az inspiráló tényező. Enélkül nincs társadalomszervező; sem tudós, sem maradandó művészi alkotás. Jforántcpm akarok párhuzamot vonni a két életstílus 1 ^ között, más a rendeltetése az. egyiknek, és a másiknak. Csupán az intenzív szellemi és lelki életet élő emberek munkájának körébe akarom vonni a funkcionáriust is meri oda tartozik. Még akkor is, ha munkáját nem fémjelzik egyéni felfedezések és találmányok, halhatatlanságba emelkedő művek. De alkotásuk a tömegek összefogott ereiével együtt méais maradandó, amit. generációk emlegetnek. s történelmünk lapjain is feljegyeznek maid az utókor számára. Éppen úgv, mint ahogyan tudományos, alkotó kollektívák munkáját is megerősíti a bölcsen szelektáló idő. Balló Sándor szőlő- és gyümölcstermesztő agronómus csak tavasszal került az üllési Kossuth Tsz-be, s már azon gondolkozik, hogy véglegesen megtelepszik a homokon. Egyébkent Orosházán laki!?, a családjától jó távol, s csak hét végén utazik haza. Nemcsak ez a távolság készteti letelepedésre az agronómust. hanem annak szükségessége is, hogy jobb együtt élni annak a falunak a lakosságával, amely nap mint nap figyelemmel kíséri az ő munkáját is. A körülményeket figyelembe véve nem egyszerű dolog manapság áttelepülni egyik városból a másikba, illetve ebben az esetben Békésből Csongrád megyébe. Segítségére sietett azonban Balló Sándornak is az állam: a nemrégiben megjelent 3004 6-os számú kormányhatározat, mely lehetővé teszi a termelőszövetkezetekbe átirányított szakemberek helyben való letelepedését. Az üllési Kossuth Tsz is él a lehetőséggel. A szóban forgó rendelet ugyanis kimondja, hogy az állam 80 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a tsz-eknek, ha szakembereik részére típusterv szerint két-háromszobás közművesített készenléti lakást építtetnek. — Csak mar üllési lakosnak vallhatnám magam —i- mondja Balló Sándor. — Remélem, ez hamarosan valósággá válik, hiszen nemcsak a tsz vezetősége, hanem a községi tanács végrehajtó bizottsága is tárgyalt már arról: Ullés tsz-einek is élnie kell a lehetőséggel. hogy a távol lakó szakemberek helyben lakáshoz jussanak. Ez egyaránt érdeke a szakembereknek és a községnek. Nem jó távol élni a családtól, különösen nem az én esetemben. Ha haza akarok menni, akkor több mint 70 kilométert kell vonatozni, s utána ugyanannyit vissza hétfőn reggel. Nagyok már a gyermekeim, s bizony egyre jobban szükséges tanulmányaik irányításában az én szerepem is. A kislány középiskolás, a kisfiú pedig általános iskolába jár. Ók sem örülnek, hogy apjukat egy héten csak egyszer látják. — A családom is örült, amikor elűjságoltam nekik — folytatja —. hogy hamarosan ismét együtt élünk, immár Üllésen. ahová köt a munkám, a hivatásom. A továbbiakban arról beszélt az agronómus, hogy a tsz-nek mindössze 40 ezer forintjába kerül egy új, korszerű lakás, ha igénybe veszi az állam által nyújtott hosszú lejáratú hitelt. — Száz-százhúszezer forintból ntár takaros kis házat lehet építeni Üllésen is. Remélem, a tavasz folyamán már meg is mutathatom az új ház alapjait, avagy a már felhúzott falakat. S ha minden jól megy, a nyár folyamán családommal együtt üllési lakos leszek. U F. Péntek, 1963, november 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3