Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

Vasárnap, 1963. szeptember i, Di?l-aiagyarorsz/« 5 A falun élő értelmiségről ERTELMISEGIEK A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőgazdaság területén dolgozó értelmiségiek jó része a mezőgazdaság átszervezése után került a községekbe, vagy mint a tsz-ek vezetői azóta töltenek be értelmiségi jellegű munkakört. Az állami gazdaságok vezetői, mezőgazdászai, adminisztratív irányítói már hosszabb múlttal rendelkeznek, mint a termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei; míg az állatorvosok munkájának jellege változott, illetve a háztájiban maradt állatok mellett fő gondjukká vált a nagyüzemi állattenyésztés állategészségügyi ellátása. A megyében mintegy félezer azoknak az értelmiségieknek a száma, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, túlnyomórészt férfiak, hiszen a nők mindössze 7 százalékban vannak képviselve. A mezőgazdaság átszervezése előtt a községekben csak elvétve akadt mezőgazdasági szakember. A mezőgazdaság átszervezésével hatalmas létszámigény jelentkezett, mert a nagyüzemi gazdálkodás szakembert igények A gyorsütemű fejlődés következtében olyan helyzet alakult ki, hogy mennyiségileg jórészt kielégíthetők ugyan az igények, a szakmai felkészültség színvonala, mi- Emberről gondoskodik, nosege teren azonban nem^_ _ lejár és továbbra is az a hangulat uralkodik a kihelyezett szakemberek között, hogy akkor nem maradnak a szövetkezetben? Mindebből csak egy helyes következtetés vonható le: termelőszövetkezeteinknek mindent el kell követniök szakember-ellátottságuk biztosítása érdekében. Meg kell becsülni a becsületesen dolgozó és jól felkészült szakembereket, számukra olyan élet- és munkakörülményeket kell biztosítani, hogy azok végleg letelepedjenek a községekben, hogy életüket végleg eljegyezzék a termelőszövetkezetek életével. Még így is külön problémát jelent a szakemberutánpótlás. Messze van még az az idő, amikor mezőgazdaságunk szakemberekkel telítetté válik. Termelőszövetkezeteinknek tehát maguknak kell gondoskodniok a szakember-utánpótlásról, melynek legkézenfekvőbb módja az, ha szövetkezeteink ösztöndíjjal főiskolára, egyetemre küldenek érettségizett fiatalokat Megyénk szövetkezetei nagyon kis mértékben élnek ezzel a lehetőséggel, pedig nyugodtan állíthatjuk: a termelőszövetkezet saját fejlődését és jövőjét-' biztosítja akkor, amikor rehajtó bizottságban is helyet foglal mezőgazdasági szakember. Ezen túl nem igen vállalhatnak egyéb irányú társadalmi, vagy tömegszervezeti munkát, vagy funkciót, hiszen saját szakte-. rületükön a feladatok olyan tömegével kell megbirkózniok, ami minden idejüket leköti. A mezőgazdasági értelmiségnek elsősorban a mezőgazdaságban kell helytállnia, ennél fontosabb feladatot úgy sem kaphat. A helyi vezetőknek pedig mindent el kell követniök, hogy mezőgazdasági értelmiségünk kiegyensúlyozott élet- és munkakörülmények között élhessen és dolgozhasson. Gyuszika otthonra talált Kovácsék házasságuk első percétől várták a gyermekáldást. úgy rendezgették otthonukat, hogy majd az újszülött kényelmesen éljen. Amikor megvették a hálószoba-berendezést, beszereztek egy heverőt is, mondván, hogy azon majd a kis Gyuszi alszik, mert ugye az első gyermek "csak* fiú lehet. ő fesz az! Azután múltak az évek. Kovácsné egyik műtétjét követte a másik, de mégsem szülhetett gyermeket Kovács Gyula vasöntő. Szépen keres, mindenük megvan, csak a gyermek hiányzott. A vasöntő kora reggel indult munkába, a feleség pedig állandóan a délutáni műszakban dolgozott. így alig találkoztak. Kovács Gyula már fél 3-kor otthon volt, az asszony pedig csak este 8 órakor érkezett meg. Sok szabad ideje volt Kovácsnak. Délutánjait nem tudta hogy "elütni*. Sétálgatott, barátait kereste fel... Egyszóval unatkozott. — Jó lenne egy gyerek — mondogatta egyre gyakrabban. Kovácsné szomorúan hallgatta férje sóvárgását és gondolt egyet. Vasárnaponként, szabad idejében a gyermekotthonokat látogatta, és megtalálta az igazit. Egy hároméves, kék szemű, göndör hajú, talpraesett kisfiú hívta magára a figyelmet. A gyermek fitos orra, mosolygós szeme Kovácsnét gyermekkori képeire emlékeztette. — ö lesz az — szólt az egyik nevelőnőnek. Az első pillanattól kezdve Később a férjét is bemutatta leendő gyermekének. A kisfiú úgy repült Kovács karjaiba, mint a régen várt édesapáéba. tudunk lépést tartani. Nem állt és ma sem állnak rendelkezésre kellő számban olyan mezőgazdasági szakemberek, akik a legkorszerűbb szakismereteket egyetemi szinten sajátították eL Viszonylag Makó járásban a legkiegyensúlyozottabb a nagyüzemi gazdálkodás, ott is csak minden 9000 kat. holdra jut egy felsőfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakember. A mezőgazdászi Beosztásban dolgozók többsége technikumot végzett, többen pedig hosszabb-rövidebb tanfolyami végzettséggel látnak el nagyüzemben gazdaságszervező, irányító munkát. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a mezőgazdasági technikumot, vagy ennél kisebb értékű szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzetteknek a brigádvezetői beosztás felel meg, akkor látnunk keli, hogy komoly tennivalóink vannak a mezőgazdasági üzemek magas színvonalon képzett szakemberekkel történő ellátásában. Ennek ellenére a szakemberek jelenlegi öszszetételükben is elkövetnek mindent, hogy tsz-einkben a munkarend és fegyelem megszilárduljon, a terméseredmények növekedjenek. Sokat segít azoknak a munkája, kik megfelelő szakképzettséggel nem rendelkeznek ugy^m, de nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek és mint a tsz-ek vezetői odaadóan dolgoznak. Arra kell törekednünk, hogy mezőgazdasági üzemeinkben kellő számú és megfelelő képesítésű szakember legyen. Ennek a hiányosságnak a leküzdése nem könnyű, időben sem lehet gyorsan megoldani, de mégis meg kell oldani a legnagyobb erőfeszítések árán is. Mezőgazdasági szakembereink tekintélyes része állami támogatással dolgozik a tsz-ekben. Hogyan alakul a helyzet akkor, ha az állami támogatás ideje A termelőszövetkezetek szakemberhiánya mellett még 6zakmunkás-hiányról is kell beszélni. A korszerű mezőgazdaság elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakmunkásokat igényel. Folyik ugyan szakmunkásképzés, ennek ütemét azonban gyorsítani kell. Amíg kellő számú szakmunkás nem áll rendelkezésre, a gazdálkodás részkérdéseinek megoldása is az ott dolgozó értelmiségiekre hárul, ami elveszi idejüket a valóban elemző, szervező, irányító munkától. Addig az állatorvosoknak is túl kell lépniök az állatgyógyászat területét és sokat kell foglalkozniok az egészséges állatgondozás, takarmányozás, ápolás, nevelés kérdéseivel, hiszen ezek ismerete és helyes alkalmazása az állatbetegségek megelőzésének fontos eszközei. A mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek munkáját sok helyen alapvetően megnehezíti az a körülmény, hogy a gazdálkodással kapcsolatos problémák mellett meg kell küzdeniük a tagság ma még nem kedvező magatartásával, munkaviszonyával, helytelen szemléletével kapcsolatos problémákkal is. Ezek lényegében tudatbeli problémák, melyek sokszor akadályozzák a helyes elgondolásokat, vontatottá teszik a munkát, mert a vezetők nem számolhatnak mindig a tagság egyértelmű aktivitásával, feladatvállalásával. Sok helyen ez a kérdés a problémák gyökere és ennek a megoldása, illetve az ezzel kapcsolatos tudatbeli tényezők felszámolása nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ott élő valamennyi értelmiségi dolgozó fontos feladata. Nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy ez a falun élő értelmiségnek a szakfeladata melletti legfontosabb tennivalója, de egyben kötelessége is. A mezőgazdasági értelmiség a községi tanácsokban 7 százalékban van képviselve, és legtöbb helyen a végÉvi fogyasztás: 17 milliárd gramm dohány Magyarországon mintegy 17 milliárd dohányt füstölünk el, hogy hódolhassunk a cigarettázás, szivarozás és pipázás szenveévente tartalma átlagosan alig éri el gramm a két százalékot. Ilyenformán a dohányfogyasztók évi adagjában mindössze 353 millió gramm nikotin van. A parázs délyének. A parázs és a füst viszont elégeti a nikotin 40— meglehetősen sokat elpazarol a nikotinból. A forgalomba kerülő dohányáruk nikotin70 százalékát és csak mintegy 160 millió gramm ízesíti a füstök MOTOROS TŰRÁK ELŐTT (Somogyiné felv.) Ötven-hatvan javításra váró motorkerékpár áll a szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat javítóműhelyében. Ilyenkor, nyár végén, még sok motorkerékpáros tervez több napos kirándulásokat a rossz idő beállta előtt, s mielőtt útra kelne, alaposan átnézeti motorkerékpárját, kijavíttatja a kisebb-nagyobb hibákat. Képünk a vállalat műhelye előtt készült, ahol jó időben szívesen dolgoznak a motorszerelők 99 Mozgóüzletet" szervez Csongrád megyében a Szegedi Óra- és Ékszerész Ktsz Olyan kicsiny alkatrészekkel is dolgoznak az Óra. és Ékszerész K tsz-nél, hogy szinte alig látszik. Ügy jellemzi a főkönyvelő, hogy olyan munka ez, mintha valaki egy szúnyog lábujját pedikűrözné. Precíz, aprólékos és gondos munkát igényel az órajavítás. Kétségtelen, hogy nem minden órás végez olyan lelkiismeretes munkát, mint amilyent a javíttató elvár tőle, de a ktsz dolgozói többségükben becsülettel végzik a rájuk bízott munkát. A ktsz-nek készáru-termeléssel foglalkozó ékszerészletet szeretnének berendezni. Közeli és távolabbi terveik is vannak. Az elkövetkező néhány év feladata lesz, hogy üzlethálózatukat kiépítsék egész Csongrád megyében. A közelebbi pedig ennek kicsiben történő megvalósulása. Egy órás meghatározott útvonalon és a hét meghatározott napjain járná a falvakat, felvenné a javításra ,, , szorult órákat és azokat a jak megvalósítani, mert következő héten visszaszállínincs megfelelő helyiségük. taná. ösztönzőbb bérezési rendszert bevezetni és a bérezés megváltoztatásával függ össze az is, hogy szükséges volna nyitvatartási idejükön is változtatni. Legtöbbrészt üzleteik munkaidő alatt tartanak nyitva. A nyitvatartási idő meghoszszabbítására volna szükség, úgy, ahogy azt a pesti órás ktsz-eknél már bevezették. És ők sem mentesek a szegedi ktsz-ek általános problémájától. Fejlesztési tervüket, elképzeléseiket nem tudPedig a város különböző réés öntőműhelye is van. Az szein — például Üjs2egeden, öntőműhely hozza a legtöbb hasznot. Épület- és bútorvasalással, motorkerékpáralkatrészek gyártásával foglalkoznak itt. Az ékszerészek bizsu és egyéb ékszerféleségeket készítenek. Mindkét részleget most annyira ellátták munkával a megrendelők, hogy 1964. évi kapacitásúk is csaknem teljesen kötött. A közönség szolgálatában 9 javítórészlegük van. A ktsz féléves tervét 107 százalékra teljesítette, a javítórészleg egész éves tervének csak 45 százalékát hozta. Ennék oka a ktsz fő problémáiban rejlik. Nem ártana a pályaudvar környékén, a nagykörúton — még 3—4 üz_ Ennek a "mozgóüzletnek* a bevezetése már nem várat soká magára. Ismét javul az időjárás Á Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint a hét közepén az Atlanti-óceánról érkezett legutóbbi zivatarfront megrekedt a Kárpát-medencében, s ez okozta az augusztusban szokatlanul tartós hűvösséget és az esőzést. A vesztegelő front teljesen "félemésztette* a hét elején újból bontakozó kánikula maradványait. A meteorológusok szerint vasárnap, mára nálunk is javulásra számíthatunk: a veszteglő front lassan keletre, a Kárpátokon túlra húzódik, az ország nyugati és középső vidékein a felhőzet felszakadozik, több lesz a napsütés. Vasárnap előreláthatólag már csak a keleti országrészeken ismétlődnek meg az esők. A nappali hőmérséklet országszerte ismét 18—22 fokig emelkedik. A derék vasöntő csak állt; magához szorította a kisfiút, s így szólt: — Gyuszikám, kisfiam ... A villamoson hazafelé egymás kezéből vették ki a gyermeket. A kis Gyuszi az első pillanattól kezdve jól érezte magát gondoskodó szülei környezetében. Egy év óta alszik Kovács Gyuszika a heverőn. Álmai felett gondos szülei őrködnek. Kovács Gyula vasöntő örökbe fogadta a kék szemű, mosolygós kisfiút. Igazi otthon lett Kovács Gyula Április 4 úti egyszobaösszkomfortGs lakásából. Teljes az élet. Kovácsné reggel viszi Gyuszikát a Bem tábornok utcai bölcsődébe. Kovácsnak pedig munka után első útja ide vezet. Hazaviszi Gyuszikát és otthon, míg a mama meg nem érkezik, együtt játszanak. — Édesanyám, mit hoztál? — fogadja az érkezőt a nevetős szemű kisfiú. És addig kutat édesanya táskájában, vagy zsebében, míg megtalálja a cukrot, vagy csokoládét. Soha nem megy haza Kovácsné üres kézzel. — Mióta nálunk van Gyuszika — mondta Kovácsné —, azóta egyetlen gondunka gyerek. Egymást licitálva vásárolunk neki új ruhát, cipőt, játékot. A család kedvence Az egyik sarokban állnak Gyuszika játékai. Nagy labda, puska, ló és minden olyan kedves szerszám, mely érdekli a négyéves gyermeket. Az elmúlt napokban a nagymama — Kovács Gyula édesanyja — is megérkezett Kecskemétről, s a játékokon kívül lakkcipőt is hozott Gyuszikának. Az egész család kedvence lett a kisfiú. A nagybácsi gyakran eljön Kecskemétről csupán azért, hogy személygépkocsijával városnéző körútra vigye a család kedvencét. És a tervezgetés nem szűnt meg. A kisfiú jövőjét illetően "nincs egyetértés* a családban. Kovács Gyula vasöntőt szeretne nevelni fiából, az asszony pedig mérnöknek, vagy orvosnak szánja. A munkáscsalád nagy gonddal, féltő szeretettel neveli kisfiúkat, Gyuszikát. S a gyermek jövőjéért felelősnek érzik magukat. H. TA. Új autóbuszjárat Szeged és Pusztamérges között A szegedi járás dolgozói kéréssel fordultak a 10-es AKÖV-hőz, hogy javítsak meg a közlekedést Pusztamérges környékén. A 10-es AKÖV a kérésnek eleget téve holnaptól, szeptember 2től kezdve új autóbuszjáratot indít, Szeged—Domaszék— Zákányszék—Rúzsa—öttömös—Pusztamérges—Üllés—i Bordány és Szeged között A körjárat jónéhány szegedi járási községet érint, így a városba járó dolgozók munkába szállítását jól megoldják, valamint Pusztamérges térségéből az üllési gimnáziumba viszik majd a tanulókat Az új járattal egyidejűleg több autóbuszt közlekedtetnek Siposmalom—Üllés— Bordány és Szeged között. Az utazók kényelmét biztosítja az új járat, hiszen Pusztamérgesre átszállás ..élkül egy óra alatt megérkezik Szegedről az autóbusz. A jarat Szegedről 5 óra 40 perckor indul, majd Üllés és Szeged térségében mentesítő feladatot végez. Pusztamérgesről 17 óra 40-kor indul vissza és Szegedre 19 óra 10 perckor érkezik.