Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

SHk FELELŐTLENSÉG Az ország jövő évi kenyere függ attól, hogy az őszi gabona most időben a földbe kerüljön. Így tudják ezt általában a szegedi járás tsz-einek gazdái is, akik vállalták, hogy késlekedés nélkül eleget tesznek az ország érdekének: minden erőt latva vetnek az őszi vetés sikere érdekében. Az üllési Kossuth Tsz esetében sajnos az igyekezet elé akadályt gördítettek. Időben hozzá akartak látni a rozsvetéshez, s száz holdon elő is készítették a talajt. A vetőmag is időben megérkezett a Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi üzemegységéből. Mikor azonban kibontották a fémzáras zsákokat, amelyben a vetőmag érkezett, csak hüledeztek, nem tudtak szólni a méregtől. Kicsírázott, penészes mag volt a zsákokban, amelyet 15/606. 1962. VIII. 17. megjelöléssel plombáztak le. Volt olyan zsák, amelyben olyan volt a mag, mint a tepertőpogácsa: öszsze volt préselve. A vetni szándékozó tsz-tagok keze ökölbe szorult ekkora felelőtlenség láttán. Ebben a »-vetőmag«-ban ugyanis 2—3 százalék csírázóképesség sincs már. Meg lehet darálni, s odaadni a jószágoknak. Vétek lenne, ha ebből vetnének. Az üllési vetési tervből elúszott tehát 100 hold rozs időbeni elvetése. A kényszerű késlekedésen a jegyzőkönyvezés sem segít, amelyet azon nyomban meg is tettek a községi tanácsnál. Megy a tiltakozó levél a vetőmagot szállító Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi üzemegységébe, ahol némelyek úgy látszik, másképpen értelmezik az ősziek elvetésének fontosságát, mint Ullésen, mert akkor nem küldtek volna -tisztalelkiismerettel olyan rossz vetőmagot. Az Országos Vetőmagfelügyelőség dolga most kideríteni, hogy miért áztatták el, miért hagyták kicsírázni ós megpenészedni a rozsvetőmagot a Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi üzemegységében. Félő, hogy ebből a -vetőmag—bői máshová is szállítottak, ahol most ugyanúgy megállt a rozsvetés, mint az üllési Kossuth Tsz-ben, s ugyanúgy -emlegetikmost a szállítókat, mint Üllésen. l. r. Vasárnap; 1963. szept ZZ. DÉL-MAGYARORSZÁG A Éjjel-nappal munkában a több gabonáért Intenzív és extenzív búzák ÉVRŐL ÉVRE mind gyakrabban találkozunk az intenzív és az extenzív búzák fogalmával. Az intenzív és extenzív szavak jelzőkénti alkalmazása szakirodalmunkban nem új, egyfelől a gazdálkodás belterjességét (intenzív) és külterjességét (extenzív) jelöljük meg velük, másfelől haszonnövényeink csoportosítására használjuk ezeket aszerint, hogy termesztésükkel egységnyi területről több vagy kevesebb termelési költséggel több vagy kevesebb termelési értékhez jutunk. Előbbi esetben intenzív, utóbbiban extenzív növényekről beszélünk. Ilyen értelemben a búza általában extenzív növénynek számít, mert az intenzív, növénynek nevezett cukorrépához viszonyítva termesztése nemcsak kevesebb költséggel jár, de termesztéséből jóval kisebb termelési érték is származik. Extenzív növény a búza azért is, mert még olyan adottságok (szélsőséges talajés éghajlati viszonyok) között is termeszthető, ahol intenzív növények termesztésére már nem is gondolhatunk. Az elmondottakban megállapítottuk, hogy a búza általában extenzív növény. De csak addig, amíg keveset terem, kis termelési értéket hoz. mihelyt a fajtái közül valamelyik nagy termőképességével kiugrik, intenzív fajtává válik. Ezek a bővebben termő, egyben igényesebb búzafajták megkívánják, hogy tápanyagokban gazdag és jó vízgazdálkodású talajba kerüljenek, jól előkészített magágyba legkésőbb október közepéig elvessük, belőlük kat. holdanként 150 kg-nál kevesebb vetőmagot ne vessünk, idejében 4—5 mázsányi műtrágyázásban részesítsük, melynek nagyobbik fele nitrogén legyen, szükséghez mérten vegyszeres gyomirtásban részesítsük stb. Ezeket az igényes intenzív búzafajtákat továbbá az is jellemzi, hogy a szokványos búzatermesztésen felüli kedvezményeket viszonylag nagy termésekkel jobban meghálálják, mint az extenzív fajták, mely elsősorban örökletes bőtermő tulajdonságukból adódik. A NÁLUNK köztermesztésben levő őszi búzák közül intenzív búzáknak számítanak: a hazai Fertődi 293, a szovjet Bezosztája és az olasz San Pastore, a francia Etoile de Choisy. Extenzív búzák: a Bánkúti, a Karcagi és a Kompolti fajták. Az intenzív búzafajták között a magyar és a szovjet fajták kevesebbet, de biztosabban termők, míg az olasz és francia fajták többet teremhetnek ugyan, de termeszlésük téli száraz fagy iránti érzékenységük miatt bizonytalan. Megjegyzésre érdemes, hogy a felsorolt intenzív búzák megjelenése előtt a jelenleg már extenzívnek nevezett Bánkúti búzák voltak az intenzív búzafajták. Űj, még nagyobb termőképességű, rendszerint igényesebb búzák nemesítésével, termeléstechnikai szintjük emelkedésével a most intenzív fajták extenzívekké válnak. Igy győzi le az intenzívet az intenzívebb, a jót a jobb. AGROTECHNIKÁNK rohamos fejlődésével mindjobban ki tudjuk elégíteni a nagy termőképességű intenzív búzáink igényeit. Elsőrendű népgazdasági érdek tehát, hogy az intenzív búzafajták minél szélesebb körben elterjedjenek, de ugyanakkor azt is meg kell mondanunk, hogy ezek a fajták olyan helyre ajánlhatók, ahol az igényeknek megfelelő talaj és éghajlati viszonyok meg vannak, és az előírt agrotechnikai módszereket maradéktalanul alkalmazzák. Ellenkező esetben az intenzív búzák az extenzív búzáknál is kevesebbet teremhetnek. Dr. Somarjai Ferenc A szegedi járás tsz-einek 245 erőgépe áll az őszi szántási, vetési és betakarítási munkák szolgálatában. Ha ehhez azonban hozzávesszük a gépek 70 százalékának két műszakos foglalkoztatását — mint ahogy erre felhívás hangzott el a járási pártbizottság és a járási tanács e héten megtartott közös ülésén —, akkor a rendelkezésre álló erő lényegesen növekszik. Eddig ugyanis a tszek gépei közül mindössze 62 dolgozott kettős műszakban. Ez nyilvánvalóan kevés, ennél lényegesen több kell ahhoz, hogy időben elvethessük az ország jövő évi gabonaszükségletét, s a soros betakarítási munkákat is maradéktalanul elvégezzük. Miért csak 25? A tsz-ek erőgépei mellett fontos szerepet játszanak a gépállomások is. A Dorozsmai Gépállomásról 25 gép dolgozik két műszakban, s volna lehetőség 52 gép foglalkoztatására is, csak igényeljék a tsz-ek. Jelenleg négy brigád ül 95 traktoron. Ez 121,7 százalék traktoregységnek felel meg. A gépállomás forgat és egyenget a szeged—mihályteleki Üj Életben és a Táncsicsban, mélyszántást végez a Felszabadulás és a gyálaréti Komszomolban, fogasol a dorozsmai József Attila Tsz földjén. Más gépállomások körzetében is dolgoznak a Dorozsmai Gépállomás traktoristái. Kisegítik a Sándorfalvi Gépállomást, amelynek gépei is mind dolgoznak. Három gép szánt, egy pedig vet a forráskúti Rózsa Ferenc Tsz-ben, szántanak a bordinyi Munkásőr Tsz-ben, és a röszkei Aranykalászban. Traktorok állnak Deszken A Deszki Gépállomás még inkább panaszkodik, hogy nincs elég területe, amelyen a munkát megkezdhetné. A lánctalpas és a gumikerekű gépek közül 52 dolgozik, 17 körmöskerekűből viszont csak 2—3, a többi állni kényszerül. A deszki és a tiszaszigeti tsz-ekben a hagyma jó része ugyanis még a földben van. A betakarítás lassúsága késlelteti a gépállomás munkáját, s a gépek egyrésze más gépállomás körzetébe vándorolt. Kár, hogy az utóbbi nagy esőzés előtt nem folyt a tiszántúli területen nagyobb ütemű talajelőkészítés. A deszki Táncsics kukoricája közül is jelentős mennyiség fekszik az úgynevezett vízállásos területen, s általában késik a kukorica és a napraforgó érése. Igaz, hogy a deszki Kossuth Tsz háztáji gazdaságaiban viszont törték már a kuTöbb feladatot kérnek A DESZKI ÉS A DOROZSMAI TR4KT0RISTÁK ILLLL LLLLLLLL ILLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLL IIIIIIIIHIIIU A kukoricatörés után a szárat is azonnal le kell vágni! A parasztembereknek a szabad ég alatt van a műhelyük — tartja a szólásmondás. Sok minden történhet még addig, mig beérik az elvetett gabona termése. Ami azonban második ötéves tervünk kenyér- és takarmánygabona-termesztési programját iUeti — az országos 13J> mázsás átlag elérése —, ennek teljesítéséért most mindent megtesznek a gépállomások dolgozói és a szövetkezeti gazdák. A munkafegyelemre szinte sehol sincsen panasz. Ezekben a hetekben még éjszakára sem csendesedik el teljesen a határ. Október 20-ig jó minőségben be kell fejezni a vetést. Ezt megelőzően fel kell szabadítani a kapásoktól a bevetésre kerülő területeket is. E sokoldalú, bonyolult munka mozzanataiból mutatnak be néhányat képeink. , KÉPEINKEN Két műszakban 40—45 hold talaj munkát végeznek naponta a szegedi Felszabadulás Tsz-ben búza alá Dékány István és Nagy Szilveszter sándorfalvi traktoristák (fent). Pörköli a silókombájn a másodvetésű silókukorica keveréket a Sándorfalva homokpusztai Üj Élet Tsz-ben. Holnapra át kell adni a területet. Vonatszerelvények szállítják a vetéshez szükséges műtrágyát az ásotthalmi homokra. Kirakodás a vasútállomáson, (lent). koricát, de a szárat sokan elfelejtették levágni. Ez is késlelteti á gépállomás munkáját, amely háromezer hold kenyérgabona-vetésre szerződött a területéhez tartozó tsz-ekkel. Még gyorsabban! Párhuzamosan folyik a szántással, vetéssel a betakarítás. Megkezdték a rizsaratást. 165 holdnak több mint egynegyedén arattak eddig. 7429 hold burgonyából eddig 5100. 39 943 hold kukoricából 4910, 1014 hold cukorrépából pedig 105 holdról takarították be a termést Ez lehetne már több is, hogy a földek minél előbb felszabaduljanak az őszi vetésekhez. A kukoricatörést, sajnos, lassú ütemben követi a szárvágás. A betakarított kukorica után mindössze 50 százalék körül mozog az a terület, amelyen a szárat levágták. A maglucerna-cséplés 100 százalékban befejeződött 1285 holdon. Lassan halad viszont a talajforgatás az új telepítésre váró szőlők és gyümölcsösök alá. A munkák ütemét most gyorsítani kell, hiszen még tart a paprikaszüret is, amellyel nem szabad várni, nehogy esetleges talajmenti fagyok kárt tegyenek a még száron levő termésben. A Deszki Gépállomás gépei éjjeli műszakon szórják a trágyát a deszki Kossuth Tsz földjein