Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

Vasárnap. 1963. augusztus TI. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Hol épül fel a tíz új konzervgyár? A konzervipar kapacitása a most készülő távlati terv sze­rint 1980-ig az 1960. évinek előreláthatóan csaknem nyolcszorosára növekszik. A növekedés egy részét a meg­levő konzervgyárak bővítése, korszerűsítése teszi lehetővé, de zömét új gyárak biztosít­ják. A jelenlegi elgondolások szerint 1980-ig tíz. egyenként hat-nyolcezer vagon évi ka­pacitású konzervgyár épül az országban. Az új üzemek helyének ki­jelölésénél sokféle követel­ményt kell figyelembe ven­ni. Az új konzervgyárak he­lyének megállapításához most készült el a telepítési tanul­mány. A Dunántúl északi ré­szén most egyáltalán nincs ilyen üzem, ezért javasolják Mosonmagyaróvár körzetét és esetleg Székesfehérvár kör­nyékét. A nagy mennyiségű bogyósgyümölcs termését Za­laegerszegen vagy környékén dolgoznák fel, ahol egy hű­tőház rövidesen fel is épül. A Kelet-Dunántúlon, a Sió mentének az egyik nagyobb helysége lenne alkalmas, mert ide az öntözéses kerté­szetek szállíthatnák a nyers­anyagot Hasonló érv szól, sok egyében kívül, a Bodrog­köz mellett is, míg az or­szág észákkeleti vidékének egy másik új konzervgyára a Tisza és a Szamos szögleté­ben. A Duna—Tisza közének középső részén már van két nagy konzervgyár, ezért itt egyelőre csak a délebbi vidé­ket, Baja környékét javasol­ják. A telepítési tanulmány rö­videsen illetékes szervek elé kerül, amelyek majd végle­gesen döntőnek az új kon­zervgyárak színhelyéről. Józsi, Sanyi, Feri meg a többiek A vasfűrész hangja nem egy szimfónia. Sérti a fület és borzolja az idegeket. De csak azokét, akik nem szok­tak hozzá. Ha egy presszó­ban kezdene el dolgozni va­laki ezzel a szerszámmal, el­menekülnének a vendégek. A Szegedi Gépjárműjavító KTSZ Április 4 úti műhelyé­ben azonban senkit sem iz­gat, hogy Rácz Misi ipari tá­ruló buzgó igyekezettel har­minc centis pálcikákat szab­dal egy kígyószerű gömbvas­ból. Itt persze dolgoznak, nem szórakoznak. Itt a ké­nyes füleket már "-átnevel­ték*. Kint az udvaron több na­gyobbacska fiú kerülgeti a beteg autókat. Szurtosak, mint a kisördögök, a zubbo­nyuk ragad a gépzsírtól meg az olajtól. Az egyiknél nehéz csavarhúzó, a másiknál vala­mi alkatrész, a harmadik meg a kapu alatt dirigál egy ZIL teherautót, nehogy meg­akadjon. Ez egyébként nem volna csoda, mert a világpo­litikában sincs olyan össze­visszaság, mint ezen a jobb sorsra érdemes telepen. Aki nem néz a lába alá, az bi­zony könnyen az orrán tá­maszkodik: belebotolhat le­mezbe, vascsőbe, abroncsba. Olyan szűk a hely, hogy né­ha csak féloloalvást lehet közlekedni a legkülönfélébb típusú és rendeltetésű, javí­tásra váró gépjárművek kö­zött. Lehetetlen munkahely. Va­jon hogy érzik itt magukat a holnap szakmunkásai? Vannak vagy tizenöten. Elsőévesek, másodikosak. Szeged a hazai lapokban az ünnepi játékok visszhangjával 26 SARKADI József: 15 éves RÁCZ Ernő: A Trubadúr jubileum Szegeden. Közal- Szegeden. Kisalföld, 1963. halmozott, 1963. augusztus, aug. 6. [A Szegedi Bartók Béla Kó- (fe A képernyő elótt. rus jubileumáról.) Opera Szegedről és egy új Szeged vendégei. Kisalföld, műsorszóm. Eszakmagyaror­1963. aug. 1. [Képpel.] szág, 1963. aug. 6. [A Truba­(márkusz): Szegedi moza- durro1' ANDOR Leon: Gárdonyi szerkesztő úr. Ország-Világ, 1963. aug. 7. [Gárdonyi sze­gedi éveiről. Képpel.] PÉTER Róbert: Szeszélyes a szőke folyó. Lobogó, 1963. aug. 7. [Képekkel.] [Verdi: Trubadúr című operája a szegedi Szabad­téri Játékokon.] Lobogó, 1963. aug. 7. [Kép.] Borsodiak a Szegedi Sza­badtéri Játékokon. Észak­ik. Népújság, 1963. aug. 1. [Képpel] Zalai résztvevők a szegedi orvosi ankéton. Zalai Hírlap, 1963. aug. 1. Nyíregyházi pedagógusoka Szegedi Szabadtéri Játéko­kon. Kelet-Magyarország, 1963. aug. L HELTAI Nándor: Méltó emléket. Petőfi Népe, 1963. aug. 2. [Hollós Józsefről.] Országos pamutipari kon- , ferencia Szegeden. Kisalföld, magyarorszag, 1963. aug. 7, 1963. aug. 2. [1963. aug. 1-én.] LAKOS György: Szegedi Érdekességek a szegedi jeV(y jegyzetek színházláto­szabadtéri játékokról Komá- tós ürügyén a fasztivál vá­Tl°sZ aufi rosából. Nógrádi Népújság, A Szegedi Somogyi Könyv- 19«3" aug„^_ tár űj szerzeményei. Nép- Nyertesünk Szegeden. Ta­szabadság, 1963. aug. 4. nácsok Lapja, 1963. aug. 8. RAJK András: A Truba- fA Tanácsok Lapja rejtvény­dúr Szegeden. Népszava, nyerteséről. Képpel.] 1963. aug. 4. [Képekkel.] Üjabb bemutató a szegedi KÁDÁR Márta: Békés me- szabadtéri játékokon. Nép­gyei festőművészek a szegedi szava, 1963. aug. 9. nyári tárlaton. Orosházi Hír- szeged, 1963. Manrico: lap, 1963. aug. 4. Bnjno Pfevedl Füm> Szin. DOLECSKÓ Kornélia: Mi- ház> muzsika, 1963. aug. 9. ért romlik az áru minősége , Szatymaztól Budapestig. El- tA Trubadurrol. Képpel.] lenőrző úton a vidéki felvá- Megkezdődött Szegeden a sárló telepeken. Esti Hírlap, »második félidő*. Népszabad­1963. aug. 5. [Szegedről is ] sdg 1963. aug. 10. Az MHS Csongrád megyei FÖLDES Anna—RÉDNER motoros klubja. Népsport, Márta. Szege<j aug. s. N.k ^^ 1963 au& 1Q [METZGER Károly] M. K.: .kkl, Mit tervez a DVTK és a [Képekkel.] Szeged. Népsport, 1963. aug. (r. f. k.): Művészi és kö­5. zönségsiker. A Trubadúr elő­BREUER János: Nemzet- adása a Szegedi Szabadtéri közi Trubadúr-előadás. Nép- Játékokon. Szabad Föld, szabadság, 1963. aug. 6. 1963 aug FLÖRIÁN László: Szegedi p. l.: A Tisza királynője. Szabadtéri Játékok, 1963. A 0. Ember 1963 aug. n. trubadúr. Magyar Nemzet, 1963. aug. 6. KRISTÓF Károly: Szeged —ergyé—: Maratoni cross híres város. . Rejtvények Szegeden. Autó-motor, 1963. az Ünnepi Játékok Városá­aug. 6. [Képekkel] ból. Füles, 1963. aug. 11. közvetlen felszabadulás előtt állók. A nyári szabadságuk már letelt, s most olyan für­gén mozognak az idősebb szakik körül, mintha a ben­zinszagon meg a franciakul­cson kívül semmi a világon nem érdekelné őket. Ez per­sze csak látszat. A szakmá­ban nagytekintélyű Ferró Ferenc — társadalmi funk­ciójót tekintve szakszervezeti bizalmi — is jól tudja, hogy ezek a fiatalok nem robotgé­pek, hanem érző, gondolkodó emberek. Csak jót tud mon­dani róluk. Nemrég éppen ezért hadakozott, hogy pél­dául Imre Feri és Busa Jó­zsi némi bérjavítást kapjon. Ök már teljesértékű munka­erők. A tizenkilenc éves Im­re Feri másfél évi tanulás után már felszabadult, mert előzőleg gépipari techniku­mot végzett. Eszes, ügyes fiú, be is akarták vinni irodába dolgozni, de hallani sem akar róla. Öt csak a motorok tár­sasága érdekli. Vagy itt van Molnár Jó­zsi. Magas, izmos fiú, kissé szófukar. Műhelygyakorlat­ból ötös osztályzatot kapott az iparitanuló-intézetben és most már havi 300 forintnyi fizetést is kap. Csak az bánt­ja, hogy elméletből elvágták júniusban. A vizsgán a leg­modernebb sebességváltóról kellett volna beszélnie. Kel­lett volna, de felsült vele. Effajta szerkezettel ugyanis nem találkozott eddig tanu­lóéveiben. Tzgul, hogy októ­berben kiköszörülhesse a csorbát. Baráti István esztergályos a telep egyik legtekintélye­sebb szakmunkása. Két ipa­ri tanuló, Tóth Sanyi meg Szabó Sanyi dolgozik a keze alatt, viszonylag rendezett műhelyben. Az a véleménye, hogy némi ellentmondás ta­pasztalható az iparitanuló­intézet korszerű követelmé­nyei és a telephely elhanya­golt körülményei között. Per­sze az iskolának van igaza. Másrészt az ilyen környezet valósággal csábítja a fiata­lokat a rendetlenségre. Mert mit látnak? Azt, hogy sem­minek sincs helye, s ezért olykor-olykor lelkifurdalás nélkül szanaszét dobálnak mindent. Pedig ez nem jó, mert ha megszokják, később megérzik majd, hátrányuk­ra lehet. Mert a kiváló szak­munkást az is jellemzi, hogy szerszámai mindig rendben, a helyükön vannak. Igen, igen. Valóban nagyon sürgőssé vált mór a gépjár­műjavító részleg átköltözte­tése a Cserzy Mihály utcai normálisabb telephelyre, de egyelőre azt kell tudomásul venni, ami van. A rendsze­retetre, a takarításra itt ta­lán nagyobb a szükség, mert félő, hogy maholnap egy mu­tatósabb személyautóval be sem mernek ide jönni, meg­ijednek a rendetlenségtől. A tizenöt ipari tanuló közül igazán megbízhatnának ket­tőt vagy hármat, hogy a le­hetőségek határain belül rendet, egy kis tisztaságot teremtsenek. Tóth Sanyi a satupad mel­lett ügyködik nagy komo­lyan. Róla és társairól van szó, de mintha rá se hede­rítene. Vagy csak azért hall­gat, mert kérdezés nélkül nem illik felelnie? Elővesz egy jókora reszelőt és neki­ereszti az érdes vasnak. A mestere nem kiált rá, hanem udvariasan megkéri, legyen szíves, várjon egy kicsit a zörgéssel. Szereti ezeket a csendes­szótlan fiúkat mindenki. Megjegyzik, hogy eleinte még hátramozdítók inkább, mert oda-oda kell rájuk figyelni, nehogy elrontsák á munka­darabot. Később azonban tu­dásukkal, akarásukkal ko­moly segítséget nyújtanak a szakik tervteljesítéséhez. Ál­talános kívánalom, hogy az iparitanuló-intézet oktatói, nevelői valanúvel gyakrab­ban látogassanak el ide, a javítóműhelybe is. Ha szoro­sabbá válik a kapcsolat a tanintézet és a munkahely között, ez feltétlenül a fiúk jobb előmenetelét eredmé­nyezi. Igen hasznos lenne, ha az ipari tanulók részére egy kü­lön tanszobát létesítenének a telepen. Itt zavartalanul fog­lalkozhatnának egy-egy fo­gósabb probléma megoldásá­val, tanulmányozhatnák a már felszabadult elődeik vizsgamunkáit stb. De itt megint ugyanabba a falba ütköznek: nincs hely ilyes­mire. Az a refrénje minden témának, hogy majd az új telephelyen. Több tanulót egy év múlva már kész szakmunkássá avat a gyakorlat, a megszer­zett tudás, ök is megkapják majd rendesen a havi ter­vüket, s kereshetnek akár havi kétezer forintot is. Ter­mészetesen minden attól függ, hogyan sajátítják el a mesterséget és mekkora a szorgalmuk. Szükség van rájuk. A gép­járművek úgy szaporodnak, mint eső után a gomba, s az ügyes, pontoskezű szerelők előtt biztos jövő áll. F. N. I. 7jud&iítálnk feleltük Nagyobb körültekintés szükséges a terv teljesítéséhez A szegedi MÁV igazgató­ság forgalmi és kereskedel­mi osztálya dolgozóinaik a napokban megtartott terme­lési tanácskozása az őszi for­galom megkezdése és a töb­bi tennivalók jegyeben zaj­lott le. Ezt megelőzően ar­ról tárgyaltak — mdvel az első félévi tervét nem tel­jesítette az igazgatóság —, miként tudják megszüntetni az elmaradást őszintén fel­tárták a hibás szervezeti in­tézkedéseket, a lemaradás okait. Az igazgatóság dolgo­zóinak többet kell tenniök a vonatok menetrendszerinti közlekedtetése érdekében, mert például az első fél év­ben a személyvonatok me­netrendszerűsége csak 96,16 százalékos volt. Hiba van a menetirányító és az áru irá­nyító szolgálat együttműkö­désében. Komoly intézkedé­sekre van szükség, mert már a jelenlegi forgalom is sok esetben felülmúlja az elmúlt év őszi csúcsforgalmát. A második fél évben cu­korrépa, kenyér és takar­mánygabona, gyümölcs és zöldség küldeményeik közel 900 ezer tonna súlyú szállí­tást jelentenek igazgatósa­gunk területén. Az útépítési és egyéb építési anyagok, tüzelőanyagok és más elszál­lításra váró küldemények biztosítása csak rendikívül szervezett és helyesen irá­nyított munkával lehetséges. Emellett biztosítani kell a személy- és tehervonatok menetrendszerűségét, csök­kenteni a tehervonatok uta­zási idejét, hogy a küldemé­nyek gyorsabban érkezzenek a kijelölt helyre. A szegedi igazgatóság vasutas gárdája már nem egyszer bebizonyí­totta, hogy egy emberként összefog: most is erre van szükség. Sziládi Sándor Sokféle szórakoztatást nyújt a Postás Művelődési Otthon Nyáron sem szünetel az élet a Szegedi Postás Műve­lődési Otthonban. Az egyik legsikerültebb műsoruk az »Ismerd meg a világot* filmvetítéssel egybekötött előadás-sorozatot nagyon megkedvelték, és ma mar a 30. előadásnál tartanak. Ál­talában nagy közönségsikert aratnak az ismeretterjesztő társadalmi vonatkozású elő­adások. Nagy gondot fordíta­nak a gyermek foglalkozta­tásokra: minden vasárnap délelőtt filmvetítéssel, sza­valással és tombolával egy­bekötött meseműsort adnak, amelyen általában 150—200 gyermek vesz részt. Szeret­nék megvalósítani Szegeden is a Csinn-bumm cirkuszt, és rövidesen vetélkedőket tar­tanak. Az elmúlt év őszén 100 ezer forintos költséggel felújított nagyterem és a klubszobák többféle szórako­zási lehetőséget biztosítanak. A modern mozijukban a jó filmeket telt ház előtt játsz­szák. A klubszobában kapott helyet a Ki mit gyűjt-klub, amely ma is aktívan műkö­dik A felújított biliárdasz­tal, a televízió mellett sakko­zók, kártyázók szórakoznak a klubszobában, a motoros­és a galambász-szakosztály is itt tartja gyűléseit. Most új színdarab kivá­lasztásán dolgoznak az őszi szezonra. Alakulóban van egy új zenekar is. Az otthon vezetőségi tagjai között ta­lálhatjuk a felsővárosi tár­sadalmi szervek képviselőit, akik tanácsadással is segítik a széleskörű program kidol­gozását. Angyal Rezső Finn népi táncegyüttes forró sikerű vendégszereplése Szegeden A vasutas szakszervezet meghívására hazánkban ven­dégszereplő riihimáki vas­utas népi tánccsoport — amely a szolnoki járműjaví­tó táncosainak korábbi finn­országi látogatását adta visz­sza — pénteken este nagy­sikerű műsort adott a sze­gedi vasutas művelődési ott­honban. A számunkra oly kedves rokonnép pedagógusokból és tanulókból álló együttese na­gyon színvonalas ízelítőt adott a finn népi kultúrából, önkéntelenül is kerestük a táncbeli és zenei közös vo­násokat, s örömmel ismer­tünk fel egy-két nálunk is élő motívumot. Ha jellemez­ni akarnánk a táncokat és SOKSZOR kerül szóba, hogy kis nemzet, kis ország a magyar. Elég egy kis né­zelődés, számítgatás hazánk térképén, elég néhány adat, hogy erről — legalább is ami a területet illeti — meg­győződhessünk. A Kartográ­fiai Vállalat adattára ezer­nyi érdekes számot tart nyil­ván hazánkról. Ezekből szedtünk össze néhányat. Magyarország területe 93 000 négyzetkilométer, Eu­rópa területének csupán 0,88 százaléka. A mienkkel csak­nem egyenlő nagyságú or­szág Európában Portugália. Formára, távolságra legin­kább Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság hasonlít legjobban orszá­gunkhoz. Hazánk területe Franciaországban és Spa­nyolországban mintegy öt­ször a Szovjetunióban pedig kétszázötvenszer férne el. KÜLÖNÖSEN a külföldet járt "világutazók* szeretik emlegetni, hogy nálunk nin­csenek is távolságok. Nagy hosszúságokról valóban nem igen beszélhetünk, hiszen egyik határunktól a másikig minden irányban úgyszól­ván egy nap alatt el lehet jutni. Hazánk — Észak—Dé] „Egynapos ország" irányában — Esztergom és Kelebia között a legkeske­nyebb, mindössze 188 kilo­méter. A legészakibb hely­ség, a Borsod megyei Tor­nanádaska és a legdélibb, a baranyai Kásád között 362 kilométer a légi távolság, or­szágúton pedig kereken 500 kilométer az út. Az ország legnyugatibb községe Felső­szölnök, a legkeletibb pedig Garbolc, így országhatáraink között a legnagyobb távolság hosszában, légvonalban 523 kilométer, amit — ha a két községet légijárat kötné ösz­sze. — a repülőgép két-két és fél óra alatt tehetne meg. Gépkocsival ez a távolság már 646 kilométernyire nyú­lik meg. Ennek a útnak a kényelmes lejárásához autó­val 10—12 órát kell számíta­ni. Vonattal már bonyolul­tabb az utazás. Egész hadi­terv, pontos időbeosztás, s "edzett alkat* szükséges hozzá íme a "legideálisabb*, a legrövidebb vasúti útiterv: Éjfél után egy órakor kell felkelnie a felsőszölnöki utasnak ahhoz, hogy a leg­közelebbi vasútállomáson, Szentgotthárdon elérje a 3.32 órakor induló személyvona­tot. Ezzel Szombathelyen van 4.56-kor. s onnan gyors­sal indul tovább 5.12 órakor. Budapestre a Déli pályaud­varra 9.37 órakor érkezik a vonat. Kis séta, majd a Nyu­gati pályaudvarról délben induló gyorssal 15.35-kor van Debrecenben. Onnan tovább személyvonattal folytathatja útját Mátészalkáig, alhova este 20.19 órákor ér. ÜJABB — s most már az utolsó — átszállás és a cél­hoz a legközelebbi vasútállo­máson, Zajtán 22.12 órakor le is szállhat. Ha szerencséje van, s kap járművet, éjfél­re Garbolcon lehet, az or­szág másik végéből indult utas, aki közben jól használ­ta ki a napnak mind a 24 óraját. Nagy távolságok tehát nincsenek hazánkban. Aki­nek ideje és elég vállalkozó kedve van hozzá, kipróbál­hatja Felső&zölnöktől Gar­bóiéig. dalokat, azt mondhatnánk: a mieinknél valamivel nyu­godtabbak. kimértebbek, "északibbak*, de ugyanakkor nagyon meghittek és — főleg a táncok — finoman szelle­mesek. Különösen a legna­gyobb sikert aratott produk­ció, a Lakodalmas tánc elő­adásában láthattuk ezt. A la­kodalmi menetben a finn fa­lusi élet legjellemzőbb kép­viselőit — a paptól a falu bo­londjáig — felvonultató tánc a távoli rokonok bájos hu­moráról, s ha egyszerű motí­vumokkal dolgozó is, de na­gyon formás és zárt világú tánckultúrájáról tanúsko­dott. A műsor számunkra leg­újszerűbb száma a Dobos tánc volt. Két lány táncolta. Az egyik a dobot, a másik pedig a dobverőt tartotta magánál és a nagyon feszes ritmusú tánc közben együt­tes munkával, érd/»:es rit­musokat szólaltattak meg a hangszeren. A műsor változatosabbá tétele kedvéért felépett az együttes kamarakórusa is, amely finn népdalokat, illet­ve műdalokat énekelt nagy sikerrel, és egy nagyon muzi­kális kislány, aki harmonikán — ezen az eléggé igénytelen hangszeren — komoly tehet­ségre vallóan muzsikált. Az est a kedves rokonven­dégek lelkes ünneplésével zárult. Vántus István Fehér Lajos fogadta a távozó ghanai nagykövetet Fehér Lajos, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese szombaton bú­csúlátogatáson fogadta J. G. Amamoot, a Ghanai Köztár­! saság közeljövőben távozó 1 budapesti rendkívüli és meg­' hatalmazott nagykövetét. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom