Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-15 / 190. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Csflt5rt51t, 1W3. Mffossttts 15, Milyen lesz az őszi divat? Befejeződött az őezi divat megtervezése, amely szeren­csére semmi olyan alapvető változást nem hoz a nők öl­tözködésébe, ami miatt ruha­tárát tó kellene cserélni, ha lépést akar tartani a divat­tal. A ruha, a kabát éskoaz­tümvonalak nem sokban tér­nek el az eddigiektől. In­kább csak néhány ötlettel válnak újszerűvé. Divatosak a piros, bordóé árnyalatok, a szürke, barna és mohazöld színek. A legérdekesebb új­donság a gallér nélküli ruha: az alkalmi ruháknak nem­csak gallérjuk, hanem még ujjuk sincs, nyak félé szűkülő karkivágással készülnek. A hűvös időre szánt szövetru­háknál viszont ismét vissza­tért a hosszú, kézfejig érő, bevarrott ujj és a férfiinghez hasonló hegyes gallérforma. A kabátok többsége egyenes vonalú és hűvösebb időben célszerű, hogy derekét övvel fogjók össze. A különböző testalkatú nők számára azért is kedvez az új divat, mert könnyebben találnak maguknak megfelelőt a le­zser kosztümök, az egyenes vonalú kabátok 06 azok kö­zött a ruhák között, amelye­ket derékbán nem vágtak el, hanem egybeszabottak. A gyermekvédelemről! Hazánkban ma két fő hibáikkal, botlásaikkal való állami gondozásbavételt. A területen folyik a tartalmá­ban és formájában az új leszámolást a megye kommunistái közösen fiatal bizto­Hol terem a ..mennykő merre jár az „isiénnyila" ? AZ IDEI nyár "Villámter­mese- valószínűleg meg­haladja a sokévi átlagot: szá­mos halálesetet, epületron­gálást. szalmakazal- ós erdő­tüzet írtak ez évben is a vil­lámok számlájára. A frissen nyúzott, vagy meghasogatott fák tucatjai vádolják az "égi­háborúk* féktelen erőit. Mi­óta a tudomány felderítette a villám "természetrajzát* nagyobb a biztonság — vil­lámhárítók, megelőző óvó­rendszabályok alkalmazása, a villám kedvenc lersapó­helyednek ismerete stb. ró­ván —, főleg pedig bizonyos pszichológia) immunitást szerzett az ember a félelem ellen. Alig egy emberöltővel ezelőtt még az Isten büntető szankciói közé sorolták a vil­lámcsapást: a villám -szele* csak nyomatékos figyelmez­tetés volt, ugyanígy a közel­ben elsurranó "istennyila* is. Viszont a -mennykő* ele­ven valóság: számtalanszor meg is találták a lecsapás he­lyén, a földben. S MIT MOND a tudo­mány? Már van olyan film­f el vevőgép. amely másodper­cenként több mint ezer ké­pet készít, a villám haladá­sáról, ebből kiszámították, hogy az "istennyila* átlago­san 100—200 kilométert fut be másodpercenként. A gyen­gébb, vékony csatornájú vil­lámoknak olyan surranó hangja van, mint a nagy se­bességgel kilőtt nyílvesszők­nek, a nagyobbak viszont erős, repesztő hang kíséreté­ben szétrobbantják a csator­na mentén hirtelen kitáguló levegőt, s ahol nagyobb el­lentétes töltésű villamos góc­ra találnak — lecsap a vil­lám. Ha valaki éppen a szét­robbanó villámcsatorna kö­zelében tartózkodik, köny­nyen légnyomáat kap, meg­üti a »villám szele*. -MENNYKÖVEKET- főleg az alföldi és a nyírségi ho­mokvidékeken találtak, olyan tájakon, ahol igazi kő­nek soha nyomát se látták. Leginkább torz üvegrudak­hoz hasonlóak, s úgy kelet­keznek, hogy a lecsapó vil­lám a talajban haladva, megolvasztja a villámcsator­na körüli homokszemcséket. A rövid időre folyékonnyá vált homok hosszúkás hen­geralakban megüvesedik s megdermed. A "mennykő* tudományos neve fulgurtt Hasznos anyag a kutatók számára, mert elárulja, hogy a talajban futó villámok árama mekkora hőt fejleszt. gyermekvédelem. Ez a két sítják. terület: a társadalmi szervek Ennél a' kérdéscsoportnál által folytatott gyermekvéde- kell röviden foglalkoznunk meggondolatlan házasságkö­lem, valamint az intézmé­nyes gyermekvédelem. Bár e cikk keretében első­sorban az intézményes gyer­Számos nevelőotthonban 8—8 tizeddel is felette van a ta­nulmányi színvonal a köz­ségi, városi eredményeknek. Egész ember lesz hazánkban .... . az állami nevelőotthonok va­tóbbseget azonban a válások lamennyi fiataljából. Hogy következtében kialakult, a ^^^ az'áldozatos, sok­gyermekek nevelésére káros körülmények okozzák. A sok türelmet és szeretetet igénylő munka még eredmé­nyesebb legyen, néhány to­a tanácsok — mint a legfőbb tés így jelentkezik az élet- vabbl -átfogó intézkedésre is —1--4-1—4 1- — — —— társadalom _ — .... ben az egész gondjaként államhatalmi szervek gyermekvédelmi tevékenysé­| gével is. A gyermekvédelmi mekvédclem helyzetét viza- albizottságok szervezése vá­góijuk, az egyes összefüggé- lamennyi tanácsi szinten a kedett fiatalok közül igen so- sadalmi szükség van. Nincs kellőty> biztosítva a nevelőszülőknél sek és megállapítások ponto­sabb megértéséhez szüksé­ges a társadalmi szervek ál- __ tal folytatott gyermekvéde- hogy ezek az albizottságok az élethivatásuknak. Azok a lem céljával, jellegével és eredményeivel is foglalkoz­ni. Szükséges ez mindenek­előtt azért, mert ifjúságunk szocialista szellemű nevelésé­hez itt lelhetők a leggazda­gabb tartozékok. Érdekes megjegyezni, hogy élő 7200 fiatal szellemi, testi a nevelőotthonokban nevel- fejlődésének megfelelő tár­ellenőrzése, ezek befejezéshez közeledik. Szak- kan a tanítói pályát választ- egyrésze és a gyermeknek a körökben Igen egyértelműen ják, a nevelést, a másokról neveltetési szintje mindmáig vetődik fel az a javaslat, való gondoskodást tekintik alatta marad a nevelőotthoni eredményesebb munka érde­kében, bizonyos hatósági jog­kört is kapjanak. A társadalmi gyermek­védelem legfőbb elvi irányí­tói minden megyében az il- ves. marós stb lesz. Sok let ékes társadalmi szerveze- gyár, termelőszövetkezet és fiatalok, akik nem tanulnak tovább, valamennyien szak­mát kapnak a nevelőottho­nokban. Nagyrészük kertész. színvonalnak. Napjainkban is gond még az otthonokból kikerülő lányok elhelyezése. Fontos feladatok várnak még az állami nevelőottho­mezőgazdasági gépész, kömű- nok családiasabb légkörének • megteremtésében a helyi állami és társadalmi szerve­, • . , leveses varsauauiu KCIVW y.yai, kciniciuűwvcvauci, w — —- — —— védel^n célja? A lehetőség képviselőiből alakult lf- állami gazdaság levele iga- zetekre. Indokolt a nevelöott maximális határáig a csalá­don belül biztosítani a gyer­mek nevelését. Sokrétű fel­adat ez. A rászorult szülők segélyezésének rendszerétől, a lakás biztosításon át. a ma­gas színvonalú felvilágosító munkáig mindent megtalá­lunk itt. Fő törekvés: min­júságvédelmi munkaértekez- zolja, hogy kitartó, rendsze- honokban dolgozó pedagógu­letek. Ez a szervezet 1959 óta rető, művelt fiatalemberek sok — az általános iskolai működik; azóta elvégezte a nőnek fel az állami nevelő- tanítókkal szembeni — hátrá­veszélyeztetett körülmények intézetekben, között élő gyermekek felde­rítését, és szervezett segítsé­rendezésében. Másodszor: rendszeresen elemzi a társa­dtn^csaíádot SEXS^SE ff^SSSSd?1SL33t A gyermekvédelmi felada­Megszűnőben van — el­itet nyújtott az "egyes ügyek sösorban a tartalmasabb in­ni a gyermek felnevelésére. A mi ifjúságunk egészséges lelkületű, jó felfogású, talpra- lntéeményM gyermekvéde­esett generáció. Ez a fiatal­ság lelkileg és egészében is al­kalmas arra, hogy a holnap építésének nagyszerű folyta­lem képezi. Ez a munka a közoktatás egészét felöleli. A napközi otthonoktól a kö­zépiskolás kollégiumokon át. tója legyen. A gyermek ne- valamennyi általános és kö­veiéit a megfelelő családi ^j^iát magában foglal, köriilmények biztosítását 11- Az intézményes gyermekvé­letően, helyenként azonban delemnek azonban Itt egy sajátos oblémákkal is ta­lálkozhatunk. Ezek azonban mind olyan természetűek, másik kérdésével — az álla­mi gondozásba vétellel fog­lalkozunk. A munkát három melyek megoldásában meg- minisztérium (művelődés­hatarozó szerepet játszik a ügyli munkaügyi, egészség­társadalom. Néhány példa Qgyi) fogják át Az állami erre: a 6zegedi városi tanács az elmúlt évben öt sokgyer­gondozásba otthonok és vétel a nevelő­nevelőcsaládok mekes családnak adott so- hálózatára épül. Országunk­flhana az írástudatlanság ellen Ghanában augusztus else­jétől újabb nagyszabású had­járatot indítottak az analfa­betizmus felszámolására. A következő tíz esztendőben évente 400 ezer ghanai fog írni-olvasni megtanulni. Gha­nában jelenleg három-négy millió az analfabéták száma, vagyis a lakosságnak mint­egy a fele. ronkívül lakást a nevelés alapvető feltételeinek bizto­sításához. A társadalom gon­doskodása érvényesül a KISZ-szervezetek, nőtaná­ban jelenleg 117 nevelőott­hon működik, melyben több mint háromezer pedagógus dolgozik. Az államilag gon­dozott gyermekek létszáma csok, szülői munkaközössé- fo—18 éves korig), ma mint­gek. úttörőcsapatok által szervezett nyári klrándulá- kőíaköteles. 7200 sokban, szülőkkel folytatott nevelöszülőknél él. beszélgetésekben, a gyerme­egy 28 000 fő. Ennek fele is­gyermek Milyen körülmények teszik kek rendelkezésére álló sza- szükségessé az állami gondo­bad idő tartalmas-játékos fel használásának megszervezé­zásba vételt? Míg a felszaba­dulás előtt a hírhedt men­sében, stb. Ugyancsak figyel- helyek 60—70 ezer gondo­mét érdemel a Nógrád me- ^ttjának 90 százaléka anya­gyei KISZ-bizottság kezde­ményezése, ahol 127 olyan gi okokból került állami gon­dozásba; addig ma nálunk ez fiatalért vállaltak teljes er- az 0k majdnem teljesen is­kölcsi felelősségeit, aldk va- meretlen. Az állami gondo­lamilyen formában szembe 7Ásh& vételnek ma más okai kerültek a törvénnyel. A fe- . , , ,. lelősségvállalás után a rend- vannak: szórványosan bizo­őrségi és bírósági szervek be- nyos egészségügyi körülmé­szüntették az ellenük folyó eljárást —, nevelésüket, nyek, valamint a teljes elár­vulás teszi szükségessé az Már évekkel ezelőtt vállára kapta a hír a gyárat, mert sehol annyi jó kez­deményezés, ötlet nem született, mint itt. Nem múlt el hónap, hogy magára ne hívta volna a figyelmet az ügyes műszaki és szervező gárda. Innen in­dult el a "Fűrészeljünk fűrészpor nél­kül!* mozgalom, mely csakhamar be­futotta az egész országot Jó öreg eceszgéberek költötték ki ötlettojásá­ból ugyanitt azt a kezdeményezést, hogy "Semmiből valamit!*, aminek hatalmas anyagi eredményei lehetnek a takarékosságban. De nemcsak ter­melési mozgalmunkat segítették kitű­nő ötletekkel, hanem a társadalmi élet más zugaira ls kiterjedt a figyel­mük. Hallották, hogy sok a válás? Kiadták a Jelszót: "Többet törődjünk egymás feleségével!* Elszaporodtak a közlekedési balesetek? Kitalálták, hogy aki nem "közlekedik*, annak nem eshet baja az országúton. Valamennyi ötletük, kezdeményezé­sük, mozgalmuk közül azonban a leg­frissebb volt a legszenzációsabb. Egy hónapja sem múlt még, hogy új jel­szóval lepték meg a közvéleményt, új tartalommal gazdagították a verseny­mozgalmat, aminek lényegét igy fog­lalták össze: "Mindennap tegyél túl önmagadon!* S a sikerre jellemző, hogy a gyárkapukon és a munkater­mekben mindenütt ott fogadta a Jel­szó az embereket, mindenütt és min­denkor élt és hatott, mint élesztő a kalácsban. Gyűléseken az ő mozgal­mukról beszélt az előadó, brigádgyűlé­seken őket idézték, róluk cikkeztek az Újságok és ha öntudatról, leleményes­ségről, a kezdeményező készség kibon­takoztatásáról, a népen belüli tarta­lékok feltárásáról tanakodtak valahol, ez éceszgyár neve lett e zászló. A mi gyárunkban is mindennapos szólás lett. a lelkesítő ige, de annál többre alig jutottunk. Megpróbáltuk mi ugyan a fűrészpor nélküli fűrésze­Látogatás az éceszgyárban lést, a semmiből valamitcsinálás ne­héz feladatát is, de mégis az utóbbi­val voltunk legnagyobb bajban. "Min­dennap tegyél túl önmagadon!* —ho­gyan kell ezt helyeden értelmezni, s hogyan kell ebből anyagi hasznot pré­selni a közösségnek — máig is hozzá­férhetetlen számunkra. így esett meg, hogy elküldtek az éceszgyárba, néz­zem meg, hogyan s miként, és hoznám haza a tapasztalatokat. Kerek egy hetet kaptam a tapasz­talatcserére, minthogy a téma gazdag és sokágú, s mindamellett sok-sok mást is el lehet lesni egy ilyen helyen. Nagyon kedvesen fogadtak, meg kell mondanom, és minden ajtót kinyitot­tak előttem. — Nálunk nincs titok — mondogat­ták —, ml bárkinek szívesen átad­juk gazdag tapasztalatainkat, hiszen az a célunk, hogy kezdeményezéseink­kel az egész népgazdaságot előbbre lendítsük, — Haladjunk talán akkor sorjában! — kérem hű segítőtársaimat, és mind­járt érdeklődni kezdtem, hogyan is megy az a fűrészelés. — Mozgalmunk célja az, hogy meg­takarítsuk a fűrészelésnél keletkező hulladékanyagot, a fűrészport, s ne vessznek el értékes köbméterek a drá­ga faanyagokból. Ha ezt az ország valarr" vi üzeme meg tudná valósí­tani, r 1 lókat spórolhatnánk az ál­lamnak. Egy a baj: mindeddig nem igen ismerték fel ennek a jelentőségét. — Talán nem is ismerik még a módszereket. — Ez az! Éppen ez az! — mondták egyszerre. — Ki kell dolgozni ennek a technológiáját és akkor megy, mint a karikacsapás. — Értem, értem. És a "Semmiből valamit!*, az hogyan megy? — Az még egyszerűbb. Mondjuk egy üzemnek bőven van értéktelen semmije. Ha ennek csak tíf százalé­kát bekapcsolja a termelésbe, vagy mondjuk csak ötöt, újabb milliókat fial a kezdeményezés. Vegyünk egy kerek példát. Mondjuk, hogy mi ren­delkezünk háromezer köbméter sem­mivel. Köbmétere átlagosan érjen nyolcszáz forintot, bár semmije vá­logatja. Tessék számolni! Az annyi mint cirka két és fél millió. Osztva tízzel... És csak ebben az egy üzem­ben! — A számítás jó! — De ennél is hatásosabb a "Min­dennap tegyél túl magadon!* mozga­lom. Ennek az a lényege, hogy aki ma egy forint áru anyagot megtaka­rít, holnap már kettőre lesz képes, és így tovább. A végén az egész terme­lési költség olyan minimális lesz, hogy szinte elhanyagolható. Persze, persze, nem mindenütt értik meg, hogy mi­lyen módszerekkel kell ezt az ügyet szorgalmazni. — Hát önök például? — Ö, kérem, nálunk ez már régi gyakorlat. Itt voltak ugye az említett kezdeményezések... Mi már vala­mennyien túl vagyunk. Ezen is. — De még csak nem is alkalmaz­zák saját módszereiket? — Alkalmazni? Az már semmi! Ki­találni. mindig és újra kitalálni, ez a valami! Hiszen az előbb mondtuk: semmiből valamit! Tudja maga, mi­lyen jól fizetnek ezek az újítások? No, csak próbálgassák! Sok szerencsét hozzá! Aztán ha megy, majd üzen­SZ. SIMON ISTVÁN tézeti nevelés hatására — az a helyzet is. hogy a nevelő­otthonban élő gyermekek ta­nulmányi eredménye alatta marad az országos átlagnak. nyos megkülönböztetésének felszámolása is. — Az elért eredmények odaadó munkát tükröznek, nevelőotthonaink pedagógusai ezért érdemesek a legnagyobb tiszteletre és megbecsülésre. ÁGOSTON LÁSZLÓ tok másik fontos területéé az WALDAPFEL JÓZSEF: MAGYAR IRODALOM A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN Már a harmadik javított és fejlődésének egyik legfonto­bővített kiadásban kerül az sabb fordulóját Ezután a olvasók kezébe Waldapfel korszak legnagyobb alkotói ­József akadémikus, egyetemi nak: Eessenyeinek, Bacsa­tanár Magyar irodalom a nyinak, Kármánnak. Csoko­f elvilágosod ás korában című nainak és Fazekasnak arcké­műve. Az átdolgozás után a pét rajzolja meg. Bemutatja szerző felhasználta az utolsó pályájukat és részletesen évtized kutatásainak eredme- elemzi műveik eszmei ée nyeit is. művészi értékét. A könyv a A mű új szempontból, a pedagógusok és egyetemi marxizmus—leninizmus tu- hallgatók nélkülözhetetlen dományos módszerével vilé- segédeszköze. (Akadémiai Kr­gítja meg a magyar irodalom adó.) SZABÓ PAL: ANYAFÖLD E kötett a szerző két ősz- gazdagodásának s a nagv­szafüggő regényét tartalmaz- birtok hanyatlásának törté­za: az Anyaföld-et és a netét az író igen sok közbe­Csodavárás-t. A Csonta-csa- szőtt szállal, eleven életké­léd sorsát rajzolja meg ben- pekkel, érdekes epizódokkal ne. A béres családnak sike- színezi. Jól megformált rül kitörnie a nagybirtok alakjaival nemcsak az ese­zárt világából, s ha nem is mények életszerűségét t.e­éppen tisztességes eszközök- remti meg, hanem az élrde­kel, Csonta meggazdagszik az kes, olvasmányos regények első világháború végére, sajátos levegőjét is. (Szép­Csontáék kitörésének, meg- irodalmi Könyvkiadó.) MOLNÁR JÓZSEF: A KÖNYVNYOMTATÁS HATÁSA A MAGYAR IRODALMI NYELV KIALAKULÁSÁRA 1527—1578 KÖZÖTT Irodalmi nyelvünk a mesz­szi múltban gyökerezik. Ki­alakulásának időpontja elég­gé vitatott. A műben teljes képet kapunk a 10. század­ban meginduló magyar nyelvű könyvnyomtatás első ötven évéről. A szerző vala­mennyi Magyarországon fel­lelhető 16. századi Könyvet megvizsgált, a külföldön le­vőket pedig mikrofilmen ta­nulmányozta. Számos nyom­tatványnál elsőként sikerült megállapítania a nyomdász nevét, vagy a nyomtatás helyét és évét. Bemutatja a jelzett idő­szakban az irodalmi nyelv alakulását. Helyesírási ku­tatásainak eredményét táb­lázatokban foglalja össze, ezek segítségével megállapít­ható az egyes nyomdászok, illetve nyomdák helyesírási gyakorlata. A munkát nyel­vészeknek, irodalomtörténé­szeknek, könyv- és nyomda­történészeknek ajánljuk. (Akadémiai Kiadó.) JÓKAI MÓR: SZOMORÚ NAPOK A regény Jókai összes Művei kritikai kiadásának második köteteként látott napvilágot A Szomorú na­pok cselekményanyaga és központi szereplői sok ro­konságot mutatnak Sue és Hugó munkáival. Végigvonul benne az elnyomott tudat­lan népek lázadása: a pán­szlávizmus agitátorai sodor­ják pusztításba és pusztulás­ba a kolerától rettegő népet Ha nem is olyan mértékben, mint a Hétköznapok-ban, ebben is feleleveníti diákkori élményeit Ez Jókai első hosszabb lélegzetű alkotása. Kétségkívül 1846—1856 kö­zött írhatta, s a Pesti Napló­ban látott napvilágot meg­lehetős rendszertelenséggel. Franciás romantikájú stílus, szilárd kompozíció és egysé­ges mondanivaló jellemzi. (Akadémiai Kiadó.) SERFÓZÖ LAJOS: A KMP TEVEKENYSÉGE A MUNKÁS KULTÜR- ÉS SPORTMOZGALOMBAN (1925—1945) Az illegális kommunista párt hősi küzdelmeinek ed­dig kevéssé feltárt és méltá­nyolt területével foglalkozik a szerző. Bemutatja, hogy a KMP szava hogyan jutott el a tömegekhez a legnehezebb időszakban is, egyrészt a hagyományoe munkás kultu­rális és sportegyesületekben végzett szakadatlan munka eredményeképpen, másrészt azáltal, hogy a párt maga is szervezett, illetve kezdemé­nyezett hasonló mozgalma­kat Napjainkban, a kulturális forradalom győzelmének ide­jén nem érdektelen ennek a folyamatnak a bemutatása. Serfőző a fellelhető archívu­mi anyag és az ismert mun­kássajtó felhasználása mellett igen sokat merített a kultúr­és sportmozgalom félig-med­dig elfelejtett lapjainak ér­dekes anyagából is. (Akadé­miai Kiadó.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom