Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1983. augusztus tt. Jutalom a dohánytermelés legjobbjainak A magyar dohányipar lágymányosi gyáregységében kedden tájértekezleten be­szélték meg a tízmázsas do­hánytermelést mozgalom ta­pasztalatait. Dr. Olasz Ernő, a magyar dohányipar osz­tályvezetője bevezető előadá­sában elmondotta, hogy a hazai doháaiyfogyasztáa je­lenleg csaknem kétszerese az 1938. évinek, a Jelentősen emelkedett a dohányipari termékek exportja ls. Emel­lett > állandóan nő a fogyasz­tók minőségi igénye. Ezek­nek a követelményeknek csak akkor tudnak eleget tenni, ha javitjuk a dohány­termesztés agrotechnikáját. A három évvel ezelőtt In­dult tíz mázsás mozgalom­ban már csaknem 600 terme­lászöoetkezet és állami gaz­daság vew réozt több mint 14 000 holdnyi területtel, s példátjuk ösztönzően hat azokra a termelőkre ls, akik nem csatlakoztak a mozga­lomhoz. A tanácskozás után osztot­ták U a tíz mázsás mozga­lom tavalyt legjobbjainak a jutalmakat. A pusztakovácsi Dimitrov Tsz televízlót, a taakt Béke éa a faddl Lenin Tsz rádiókészüléket kapott, az 1. díjjel járó oklevelet és 1000 forintos pénzjutalmat 8 tsrmelószővetkezeti elnök­nek. illetve brigád vezetőnek idtéfc át. A repülőgép korában... Himlőjárványok egykor és most A himlő, amely az utóbbi ség Európában történt megje- betegség az elmaradott or­években több ízben Európa- lenése előtt rájöttek. A be te- szágokban, főleg Indiában és ban is felbukkant —, egyik gek himlőhólyagocskáiból Pakisztánban, évezredes veszedelme az em- nyert folyadék, vagy a hólya­berlségnek. Keleten már idő- gócska elszáradása után kép- Gyors, eredményes számításunk előtt néhány év- zódött és porrá tört pörk védekezés századdal nagy himlőjárvá- volt az első keedetleges öltö­nyök pusztítottak. Valószínű- anyag, amelyet Kínéban az ifjabb ismételt európai leg Kínából Perzsián és Izra- orrba helyezett vattával, ké- megjelenésé részben a tech­elen kersztül haladt a be- sőbb másutt a mai védőol- nika fejlődésének köszönhe­tegség Európa felé, ahol a tl- táshoz hasonlóan, karcolás- tő. A repülőgép korában zenegyedik és tizenkettedik sal juttattak a szervezetbe, néhány órára zsugorodott le században vonta magára a Ez a módszer különösen az utazási idő, amihez hajón gyeimet, amikor a keresztes Európában, főleg a Balká- hetek kellettek. Minthogy a hadak nagy tömegben hehur- non terjedt el népszokás- betegség lappangási ideje kö­colták. Különösen nagy mé- ként de a tizennyolcadik rülbelül két hét, előfordul­reteket öltöttek ezek a Jár- század elejétől egyre széle- hat, hogy egészségesnek lát­ványok a tizennyolcadik szá- sebb körben alkalmazták szó emberek fertőzést közve­zadban, amikor a mai Német- Nyugat-Európában is. títsenek, annyival is Inkább, ország területén évente mert a himlőoltás csak há­70 000, Franciaországban lenner felfedezése rom évig nyújt teljes védett­30 000 ember halt meg him- séget, azon túl fokozatosan lőben és a megbetegedettek A nagy angol orvos, Jen- csökken a védettség, továb­szárna ennek lefcilább tíz- ner korszakalkotó felfedező- bá néhá"y e^rópai szerese lehetett. Sok járvány , . ban — köztük a védőoltás dúlt hazánkban is, főleg a tl- amely az emberiség ke- hazájában Angliában - ma zenhetedik és tizennyolcadik «őbe adta a betegség teljes sem kőtelező a himlőoltás, században. kiirtásának lehetőségét ls, M» azonban már lényegesen mások a himlő elleni küzde­lem feltételei, mint a Jenner ugyancsak egy népi tapasz­Az Immunlzálás gondolata ulaton ,ndult el Jmner A betegség ragályos voltát még orvostanhallgató korá­nagyon hamar felismerték, ban hallotta egy asszonytól, _S?kr™IlU-h-arlUned-^®l1. hogy 6 nem kaphatja meg a himlőt, mert tehénhimlőn felfedezése előtti évszázadok­ban. Ha néhány hónapon belül egy-két tucat megbetegedés fordul elő — mint most Len­gyelországban, vagy Svédor­Zakarijja El-Razi az egyik legkiválóbb arab orvos 900­ban valósággal klinikai le- Mett át Jenner kísérletei az­írását adta. A betegség ter- után kimutatták, hogy az szágban — szinte az egész jedéséit füstöléssel, a betegek emberre sokkal kevésbé ve- világ megmozdul, emberek ruháinak elégetésével, vesz- «edelmet tehcnhimlő-vaeci- tízezreit helyezik megíigye­íffi££ SKSF IS; "a teljes Védettséget nyújt. szükség esetén szá. volt az ls, hogy a kimosott Jenner 1798-ban tette közzé ezreket és milliókat oltanak ruhaneműket, tárgyakat hu- felfedezését és már a követ- be, és mint a tapasztalat mu­zamosabb ideig kitették a évben megalakult az tatta, Ilyen módon eddig napra4 mw,Alljo első himlő elleni oltóintézet, mindig sikerült is a tulaj­k hsaTt^tet öltöttMi- ™jd rövid néhány év lefor- dóriképpen! járványoknak után megfigyelték, hogy a gása alatt egész Európában elejét venni. A teljes megol­himlő kiállása megvéd az elterjedt a himlő elleni vé- dáa az lesz, amikor minden újabb megbetegedéstől, mes- ddojtás. Magyarország az el- ma még fejletlen ország terségesen idézték M e«y- ^ kftzött voU a nagyjelen. egészségügye olyan színvo­tőségű találmány átvételé- nalra emelkedik, hogy az ben: magyar orvosok már egész lakosság átesik a him­hébb lefolyású himlőt. A kí naiak erre még jóval a beteg Piros rózsa egy lengyel lánytól Igazság szerint tudósítást kellene írnom szárazon és tömören, valahogy így: Harmincnyolc wroclawi lengyel pedagógus — több­nyire óvónő és pedagógus — érkezett Szegedre vasárnap. Megtekintették a várost, a múzeumba, Iskolákba, óvo­dákba éa üzemekbe látogat­tak; megnézték a szabadté­rin a Cigánybáró előadását. A lengyel pedagógusok cse­reakcióképpen a szarvasi óvónőképző meghívására vannak Magyarországon. Szegedről ma Budapestre, majd a Balatonra utaznak... Csakhogy nem mondanék róluk semmit, ha így folytat­nám. Éppen a füvészkertbe indultak, amikor rájuk talál­tam. ée mikor tolmácsuktól, dr. Arató Ádám tanártól megtudták, miért keresem őket, elhalmoztak kérdéseik­kel. mosolyaikkal, köszöne­teikkel — és rózsáikkal. — Nagyon hálásak va­gyunk, hogy Magyarországon lehetünk. Szeged nagyon szép, nagyon tetszenek az iskolák, nagyon kedvesek az üzemeik, alig győzünk ele­r tenni a meghívásoknak, főleg a szabadtéri! — mondja sietve Zdrzalka Iza, törve a németet. — A magyarok a szívüket Is kiteszik értünk — folytat­ja Iwanowska Stanlszlawa —, ha visszamegyünk Len­Celországba, minden el fo­gunk mondani... A kedvességet egy kislá­nyos tanítónő tetőzi be: Ba­derna Mária, egy szál piros némáját nyújtva felém. Ha egy rózsát lehetne az újság­ban közölni! De akkor is ki­maradna a testvéri szeretet és kedvesség, amellyel átad­ta. Míg foglalkozását kérde­zem, társai ugratják: csak székről ári el az iskolai táb­lát, s fel kell néznie a gye­rekekre. Nevet, bólogat — éa egy kicsit elpirul. O is qílyen, bűnt egy kis rózsa. Mindenki mondani szerel­ne még valamit, de már Jön a füvészkert! autóbusz. El­köszönni sincs idő, épp csak jó utat kívánok nekik, s míg szemmel követem a buszt örülök, hogy jól érzik magukat Németh Ferenc magyar 1801-től oltottak. A legtöbb európai állam még a múlt század elején, vagy a köze­pén bevezette a kötelező vé­dőoltást. Az eredmény az lett, hogy 1871—1872-től meg­szűntek az általános európai himlőjárványok éa a század­végi fiatalabb orvosnemze­dék a gyakorlatban már nem találkozott himlővel. Tovább­ra la fennmaradt azonban a lóoltáson. UJ ZENEI KÖNYVEK ALBERT—FABlAN: EGYÜTT, ŰJ UTAKON A négy nagy tanulmányt tatja be, hogyan vált ki a tartalmazó kötet a Művész- XVII. századi olasz ikadó­csoportok a zenetörténetben miák közül az a római mű­alcímet viseli és arra a prob- vész és tudós kör, amely a lémakörre keres választ, kor legnagyobb muzsikusait hogy ml tartotta össze eze- egyesítette. A schubertiánu­ket a csoportokat, inl indí- sok köre című tanulmany a totta el a résztvevőit közös biedermeier Bécs legjellegze­úton, s hogy ebben az együ- tesebb művészcsoportjának vétartozósban miképpen történetét vázolja, s vogul őrizték meg a művészek lel- Az orosz ötök-ről szől a sok jes alkotói szabadságukat, új adatot közlő befejező ér­egyéniségüket, tehetségük tekezés. eredetiségét,. Az étoezetós A Zenemű kiadónál meg­formaban. színes, szellemes jelent., fényképekkel gazda stílusban megírt tanulmá- gon illusztrált kötet első két nyok közül az első Az np?ta , ._,„„ _ születésé-vei foglal kittit. A. - tanulmányát Fábián Imre. e kádia pásztorai címmel a masik kettőt Albert István második tanulmán/ azt mu- írta. ZDENEK NEJEDLY: VÁLOGATOTT ZENEI TANULMÁNYOK A tavaly 85 éves korában nagyságából és arra is alkál­elhunyt rendkívül sokoldalú mas, hogy a korszerű zenei csehszlovák tudós, politikus műveltségért folytatott bár­éi nemzetnevelő Zdenek cainkhoz segítséget adjon. A Nejedly hatalmas munkássá- realizmusról, a zene prog­gából a Bibliotheca Musiea ramszerűségéről, de fökép­sorozatban jelentetett meg a pen Berg Wozzeck című rö­Zenemükiadó hat nagy ta- videsen Magyarországon is nulmányt. Természetesen bemutatásra kerülő operájá­ezek a tanulmányok nem ad- ról írott cikksorozatára gon­hatnak teljes képet Zdenek dolunk ezzel kapcsolatban Nejedly munkásságáról, mindenekelőtt. Ezek az írá­Nemcsak azért, mert a szer- sok képviselik ugyanis leg­zőnek — kisebb cikkeit, ér- szemléletesebben azokat a tekezéseit most nem számít- gondolatokat, amelyekért a va — 155 könyve jelent tudós csehszlovák szerző meg, hanem azért is. mert egész életén át harcolt. Zdenek Nejedly munkássága Zdenek Nejedly ugyanis nagyon sokrétű. Történész, mindenféle formalista ma­muzsikus, esztéta, irodalom- gyarázókkal szemben követ­és kultúrpolitikus volt. s ezt keze'esen hirdette, hogy a a tevékenységet egy kötettel zenében ls a valóság tükrö­magától értetődőleg még váz- zödjk, hogy a muzsika meg­latoaan sem lehet átfogni. ^távozott tartalmat, monda­Arra azonban alkalmas ez > a kis kötet, hogy felvillant- nivalót hordoz, s gondolato­son valamit Zdenek Nejedly kat, világnézetet fejez ki. HESZKE BÉLA: A ROMÁN ZENE TÖRTÉNETE A nagy szakértelemre és hogy a részletek tisztázása a kitűnő tájékozottságra valló román világi zene kezdetei­munka hét fejezetben ismer- vei kapcsolatban még a jö­tatl a román zene történe- vő feladata. Ezután a román tét. A tudomány korszerű zene XIX. századi fejlődé­követelményeinek megfelelő- séről kap szemléletes képet en a szerző a népzene vizs- az olvasó, majd a modern gálatáböl indul ki, ismerte- román muzsika és zenei élet ti a népdalok 'jellegzetes vo- történetét ismerteti a könyv, násait, s részletesen foglal- Külön fejezetet kapott az kőzik a népzenegyűjtők mun- 1955-ben elhunyt világhírű kajával is. Bartók Béla hegedűművész és zeneszerző, ilyen irányú munkásságának a modern román zene leg­jelentóségét kiemelten mél- nagyobb hatású alakja, a tatja a könyv. zseniális George Enescu. A népi hangszerek ismer- A bibliográfiával gazdag tetése után az egyházi ze- fényképanyaggal kiegészített ne problémáiról, majd a vi- kötet a Zeneműkiadó Bib­iági muzsika kezdeteiről ér- liotheca Musica sorozatában Földcsuszamlás Nepálban Katmandutól 80 kilométer­nyire nyugatra, Frisuli Gazar közelében földcsuszamlás el­temetett négy falut. Becslé­sek szerint mintegy kétszáz ember vesztette életét a sze­rencsétlenség következtében, tekezik a szerző, megemlítve, jelent meg. A termonukleáris háború és a néptömegek J. Arbatov cikke a Pravda keddi számában t lenini LxmixunáHI, mindig úgy véle- kommunista mozgalomban az a külön álláspont, enml wnimuniian kedtak, hogy a há- amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetősége foglalt el a háború és a béke kérdéseit illetően. a szocializmus és a kommunizmus felépítését isi Ezért irányítja a kommunista mozgalom olyan harcba a dolgozó tömegeket, hogy fennmaradjon a béke és békés viszonyok között biztosítsuk a szocializmus győzelmét. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek a termonukle­áris háború kérdésében elfoglalt álláspontja lé­nyegében v.éve nemcsak az új háború elleni harc, hanem maga az imperializmus elten folytatott harc aláaknázására irányul. Az atomfegyver megjelenése új fordulatot Je­Ez az álláspont ékesen megnyilvánul abban, lentett a militarizmus "dialektikájában*. Nem ahogyan a Kínai Kommunista Párt vezetői a ter- mentesítette az imperialistákat attól, hogy tömeg­monukleáris háborúhoz viszonyulnak. hadseregeket hozzanak létre és felfegyverezzék Sőt, ml több, a Kínai Kommunista Párt ve- a népet, miként eleinte egyes burzsoá katonai | zetől a testvérpártok elleni "elméleti* támadá- teoretikusok remélték, termonukleáris világháború megakadályozásá- sukat az utóbbi időben olyan politikai kirohaná- A tömegpusztító fegyverek felfedezése viszont ra, újabb politikai tételeket dolgozzanak kl, új sokkal próbálták alátámasztani, amelyek arra irá- — az imperialisták terveivel szemben — sajátos taktikát alkalmazzanak a marxista—leninista pár- nyúlnak, hogy aláássák a termonukleáris hábo- módon előmozdította, hogy új, sohasem látott tok egyik hagyományos céljáért, a népek közötti rú veszélyének kiküszöböléséért folytatott har- lehetőségek és előfeltételek jelenjenek meg a cot. Egyik jellemző bizonyíték erre az a rágalom- békéért, a háború megakadályozásáért folytatott hadjárat, amelyet a kínai vezetők a nukleáris harc számára. Ez a következtetés, amelyet a ború elfogadhatatlan eszköz az államközi viták rendezésére — írja bevezetőben a cikk szerzője. A korszerű tömegpusztító fegyverek megjelené­se — folytatódik a cikk, melyből részleteket köz­lünk — szükségessé tette, hogy a marxista—le­ninisták határozottan mozgósítsanak mlndan erőt békéért folytatott harcban. A kommunista mozga­lom ez alkalommal ls az élet és az Idő követel menyeinek magaslatára emelkedett: kidolgozta fegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződéssel kommunista pártok annak Idején levontak, ma­és politikájának alapjává tette ezeket a tételeket Ilyen tétel, hogy korunkban a fő feladat a ter­monukleáris háború megakadályozása és hogy az tők e kérdéssel kapcsolatos álláspontját részlete­kapcsolatban indítottak, valamint az a tény, hogy radéktalanul összhangban áll a háborúkról és az megtagadták e szerződés aláírását. A kínai veze- imperializmusról szóló marxista—leninista taní­erőviszonyoknak a nemzetközi küzdőtéren történt megváltozása eredményeként korunkban lehető­vé vált az új világháború kirobbantására irányú­sen a kellő megvilágításba helyezte a szovjet kor­mány nyilatkozata. A kínai elvtársak szemlátomást lebecsülik a tással. Mint Krupszkaja emlékirataiban tanúsítja, Lenin megjövendölte, hogy a haditechnika elő­rehaladása annyira pusztítóvá teheti a háborút, hogy az egyszerűen lehetetlenné válik. Mivel segíthette elő a nukleáris fegyverek meg­jelenése konkrétan azt, hogy új lehetőségek nyíl­külpolitikájának fő irányvonala. Ilyen tétel, hogy vélekednek, hogy veszedelmes dolog megmenda- janak meg a békeharcban? Elsősorban azzal, hogy harcolunk az általános és teljes leszerelésért, ni az igazságot a termonukleáris háborúról, mert a szocialista tábor létezése következtében az ló imperialista kísértetek meghiúsítása. Ilyen té- nukleáris fegyverek szörnyű pusztító erejét, azt tel, hogy békés együttélés a szocialista országok állítják, hogy "az atombomba papírtigris*, úgy mint olyan célért, amely rendkívül fontoe és meg- ez "megbéníthatja* a tömegeket, csökkentheti valósítható. Ilyen tétel, hogy megteremtsük a békeharcosok széles körű eip'Ségf ront ját, amely átfog minden országot, átfogja a legkülönbözőbb osztályokat és társadalmi retegeket. Mindezek a tételek és következtetések benne vannak az 1957-ben kiadott Moszkvai Nyilatko­zatban és békekiáltványban és az 19A0-ban ki­adott Moszkvai Nyilatkozatban, amelyeket az egész kommunista mozgalom helyeselt, benne foglaltaknak a marxista-leninista pártok kong­resszusi határozataiban. Következetes megvalósí­tásuk fontos gyakorlati eredményekkel járt, több­akaraterejüket. és elszántságukat. Veszélyes álláspont ez, ám logikusan követ­kezik a kínai vezetők felfogásából. Ezt bizonylt­ja a kínai dokumentumokban újra meg újra meg­ismételt tétel, amely szerint egy termonukleáris háború eseten "8 győzelmes népek rendkívül gyors ütemben ezerszer magasabb rendű civili­zációt teremtenének az elpusztult imperializmus romjain, mint aminő a kapitalista rendszerben volt, felépítenék valóban ragyogó jövőjüket*. Kell-e arról szólnunk, hogy a termonukleáris háború után megmaradó rádióaktív romok az el­imperializmus nem tarthatta meg a nukleáris fegy­ver monopóliumát. A szocialista tábor a Szovjet­unió révén a legrövidebb időn belül megterem­tette saját pusztító nukleáris erejét. Ez a tény a háború és a béke egész problémáját, még az im­perialisták szemszögéből nézve is teljesen új sík­ra helyezte. Az uralkodó burzsoá osztály annak idején úgy kezdhetett háborút, hogy számolt ugyan a győ­zelem vagy a vereség lehetőségével, de nem koc­káztatta saját létét. Most elérkezett az idő, ami­kor a háború már pusztulást és megsemmisülést hozna mindarra, amit az imperialisták becsesnek ször ls lehetővé tette az emberiséget fenyegető képzelhető legrosszabb alapot nyújtanák az -ezer- tartanak és amiért minden gaztettre készek: tu­termonukleárls konfliktus megakadályozását elő­mozdította a szocialista eszmék tekintélyének növekedését, a kommunisták és a tömegek kö­zötti kapcsolatok erősödései, s ugyanakkor az im­perialisták egyre fokozódó elszigetelését. Ezért keltett nyugtalanságot és megütközést a szer magasabb civilizáció* felépítéséhez? Minden lajdonukat, előjogaikat, sőt. életüket is. Egy há­józan gondolkodású ember előtt világos az is, ború kirobbantásával az imperialista országok­hogy szó sem lehelne semmiféle "rendkívül gyors ban uralkodó monopóliumok már nemcsak a ha­ütemű* építésről. Ha az imperialisták kirobban- talom elvesztését, hanem elkerülhetetlen fizikai tanának egy ilyen háborút, ez természetesen az pusztulásukat is megkockáztatnák. Ezzel ma ipar <5 pusztulásukra vezetne. De ez megnehezítené a kapitalista világ sok vezetője is tisztában van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom