Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

f Swrtbk, 1963. sngnsztasi TI* DÉL-MAGYARORSZÁG Nagy tudós, igaz ember Ot éve halt meg Joliot Curie Ottó Hahn professzor, a Jon a maga legteljesebb em- Mi őrzi egy nagy tudót, kiváló német fizikus és ké- berségéért és az emberek egy nagyon érdekes ember mikus — aki aggastyán ko- boldogságáért is. A fizikai emlékét? Képek is, szobrok rában is önfeláldozó lelkese- jelenségek kutatója, a ter- is, lejegyzett szaval az újsá­déssel harcolt az atomhadvi- mészét tudósa, a legjobb gokban. Tanulmányok, arae­eelés ellen — jegyzi fel, hogy francia politikai és szellemi lyeket ő írt, tanulmányok, nem sokkal Hitler uralomra- hagyományok vállalója, az amelyeket róla írtak. A mű, jutása után, Párizsban meg- ellenállás nehéz és edző nap- amit továbbfolytatnak, a tu­nézte — Frederic Joliot-Cu- jaiban kommunistává lett domány műve és a béke rle társaságában —a "Faust* A műve. Az emberek szíve, nyomán alkotott operát. — W ** amelyben nem hunyt ki a Frederic — írja Hahn — az messze tekintő szürke szem­dü^ha^atotf^atól^e" n^ tudS? m^énin^ Pár. ügy érezzük azonban, ^tóte- g Faurttó aki belelátit a háború ke- mindannak, ami Frederic ita^^őretem JLk ií étkezésének okaiba, azon a Joliot-Curie alakját megtart­^ nS^^fi ördtLáe^hantS; területen vállalt jelentős to- i* fiaink és unokáink szé­pen nMi az ördöggel, hanem vék éget j mára is, sűrített szimbóluma köS ^ SZerZOd6St Stnt^T" vált M « Hold-kráter amely az 6 kouuokv. • • atomfegyverek, a nukleáris nev«t viseli. Éppen egy év­• háború veszélyének korában, SJaSS? sn^*® A német tudós fiatalabb a béke megőrzése, a háborús ^ "T.f^C barátja találó önjellemzését úszítók leleplezése, a béke- emtekezhetünk rá - lefény­jegyezte fel az utókor szá- harc területén. A Béke-világ- ^TT mára. Mert az éppen öt esz- tanácsnak - amely törté- ,retlen oMaWt és akkor kap­tondeje eltávozott Joliot-Cu- nelmi jelentőségű, a most *a 8 "FredJ^ rle valóban modem Faust oly nagyszerű eredményeket ^Í^'J^T volt, akinek hatalmas tudása felmutató, s további, még 1®"nak 1i™®*' hatalmas győzelemmé lett nagyszerűbb távlatokkal ke- 1 - az emberek győzelmévé, csegtető békeoffenzíva elő- JÍT Győzelmét - nagy képessé- készítésében - Joliot-Curie ?*ny8lt ne SS^l JÍ11en' gein kívül, amelyek már nemcsak elnöke volt (sajnos diák korában megmutatkoz- oly korán, 58 éves korá­tak — a szerelemnek kő- ban bekövetkezett ha- "T38* 8 al? ***** szönheti, a szerelmek Ián- láláig), hanem szinte jelképe ^Xt^^Tvt^ti colatának. Az okos, keskeny ls. Mckern, pozitív Faust arcú, szürke szemű, a szó volt ő, egy a nagy tömegek- ^H38®^!^!1^ a» fizikát értelmében is ki ma- kel, a né?ek, azl^ész embe- ^JSJf^*^ gasló fiatalember holtig tar- riség alapvető érdekeivei ^„Jíf1. fff^ tó szerelemre gyulladt Irene egybeforrott nagy egyéniség, • ^f**3' a™ly Curie, a rádiumot feltaláló Nyugat legszebb tradícióinak nagyszerű házaspár szintén fia és folytatója, aki a Szov­magfizikával foglalkozó jetunióban és a szocialista féVŰ rf^ leánya iránt. S az Irene iránt táborban meglátta art a szl­érzett, boldog szerelem csak lárd bázist, amelyen egy ^J*®^..™" a I " boldog és békés világ épül* lemi hódítóhadjáratnak. het feL növelte szerelmét a kutatá­sok, a kísérletek, a tudomány iránt "Kísérletezni proto­nokkal és neutronokkal, kí­sérletezni, hogy rájöjjünk egy új összefüggésre... Lehet-e valakinek türelme ehhez, aki nem tett még kí­sérletet arra, hogy még em­beribb legyen?* Maga mon­dotta ezt egy nyilatkozaté­ban, nem sokkál azután, hogy — 1950-ben — a Béke­világtanács elnökévé válasz­tották. Hozzátehetjük azon­ban, hogy tudományos kí­sérletei és eredményei — amelyekért egész pontosan: a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért — 1935-ben No­bel-díjat is kapott Irenevel együtt — megint csak hoz­zásegítették Joliot-Curiet ah­hoz is, hogy tudományos ala­possággal és türelemmel vív­Jugoszláv vízügyi szakemberek Szegeden A Vízgazdálkodási Tndo- gel nagyarányú korszerűsf­mányos Kutató Intézet ven- tési munkálatok folynak, dégeként 11 tagú jugoszláv Tegnap délelőtt a jugoszláv vízügyi szakember-küldött- vízügyi szakembereket Forgó ség tett látogatást Szegeden. László igazgató tájékoztatta Megtekintették a többi kö- az Alsótiszavidéki Vízügyi zött az Alsótiszavidéki Víz- Igazgatóság területén folyó ügyi Igazgatóság tápéi előre- tevékenységről. Ezt követően gyártótelepét, az algyői víz- a jugoszláv vendégek látó­rendszert a Fehértóval, a gátast tettek a Felszabadulás ludvár-hódmezővásárhelyi Tsz-ben, s . Innen tovább öntözőrendszert, ahol jelen- utaztak Mindszentre, illetve leg 6 millió forintos költség- Szarvasra. Csendes kontra Schlézinger „Vita" az öthalom utca 1/b-ben « Le a Csendessel! Éljen a Schlézinger! Ezt olvashat­ja nem minden meghökke­nés nélkül az az ember, aki betér a szegedi öthalom utca I/b számú házba. Fel­irat az udvaron, felirat a lépcsőházban, s az 51 bér­leményű régi városi bérház­ban folyik a csata az ajtó­kon belül, az ajtókon kívül, az udvaron és az ingatlan­kezelő vállalat irodájában ls. Egymást követik a bead­ványok, a veszekedések, a civódások. S, hogy mi is történt lé­nyegében? Hosszú éveiken át békes­ségben élt egymással a ház 51 lakója a nyolcgyermekes házfelügyelő családdal együtt. 1959-ben terven felül az Ingatlankezelő Vállalat felújította a bérházat, s a nagy örömben a ház lakói la­kóbizottságot választottak, nagyrészt azért, hogy itt szervezetten vigyázzanak a házra. A lakóbizotttág elnö­ke Csendes Pál lett. Mun­káját, többek véleménye sze­rint, jól végezte, próbált igazságot tenni, ha a gyere­kes szülők összevitatkoztak. Aztán új lakóbizottsági elnö­köt választott a ház népe Schlézinger Lajos személyé­ben. Ismét akadtak kisebb­nagyobb veszekedések, légió­ként a házfelügyelő nyolc gyermeke miatt, de aztán ezek is nagyjából elcsitul­tak. , Most egy hónappal ezelőtt a ház lakói újra Csendes Pált választották meg a lakóbi­zottság elnökéül. Az 51 lakó közül 42-en szavaztak Csen­desre, ketten ellene, öten pe­dig tartózkodtak a szavazás­tól. Tehát igen demokratiku­san folyt le a választás, és most mégis alig egy hónap­pal e választás után, telve a ház a már említett feliratok­kal, sőt az ügy hullámat már elérték az ingatlankezelő vállalatot is. Foglalkozott már az öthalom utca 1/b­vel a II. kerületi tanács is és Süli István tanácstagnak is a legtöbb gondja e ház és perlekedő lakói miatt van. A lakók veszekednek, szidják a házfélügyelőt, vagy éppen a lakóbizottsági elnököt, és közben, ha bármi i'e szüksé­gük van, felkeresik egymást, ki sót, ki paprikát kér lakó­társától, és másnap újra kí­gyót-békát összekiabálnak egymásra. Ki tud az ügyben igazsá­got tenni? Legalábti annyi szól az egyik fél mellett, mint a másik ellen, ezért egyet lehet javasolni, s ez nemcsak az öthalom utca 1/b szám alatti lakóinak szól: (sajnos másutt is elő­fordulnak ilyen viták) te­gyék végre félre a haragot, ne szervezzenek valóságos kis összeesküvéseket, hanem a lakók s a lakóbizottság és a házfelügyelő dolgozzanak együtt azért, hogy házuk mi­nél szebb, tisztább, gondo­zottab legyen. S ettől egyik lakóinak sem fog fájni a feje. Hajsza a földbe süllyedt bombák után Lángokat szórva pihen fe­lettünk az augusztusi nap, amikor megszólal a megyei légoltalmi hivatal telefonja. Egy tevékeny járókelő jelen­ti, hogy rozsdás kézigránát hever a nagyállomás előtti járdán, régi háborús marad­vány. Arról is értesítik az ügyeletes tisztet, hogy egy ismeretlen férfi vasúti jelző­patronokat osztogat szét az utcán játszadozó gyerekek között Merész munkával — Elég gyakran érnek minket ilyen és hasonló meg­lepetések — jegyzi meg Tö­rök György százados, majd mint érdekességet közli, hogy a napokban kezdi meg nálunk a munkáját az or­szágszerte ismert Szabó Pé­ter-féle tűzszerész járőr. Megsemmisítik a városban és a megyében nyilvántar­tott, háború óta földben rej­tőző robbanó anyagokat Nem sokkal később megje­lenik Szabó főtörzsőrmester, bejelenti, hogy a városban található lövedékek felsze­dése után — másnap — az Algyő—Deszk—Vásárhely vo­nalon elindulva mentesítik a lakosságot a sok helyen rej­tőző rozsdás lövedékek ve­szélyétől. önként vállalt me­rész munkával felszedik és szállítják el, vagy a helyszí­nen semmisítik meg a nyil­vántartott lőszereket Ötszáz áldozat. Délután — mivel rövid pi­henőt tart a brigád — meg­kérjük Szabó főtörzsőrmes­tert, hogy beszélje el 15 éves izgalmas tűzszerész munká­jának nevezetesebb esemé­nyeit — Nekem ebből az időből — sajnos — többnyire csak szomorú élményeim vannak. Nap mint nap ölelem szoro­Elég világosan beszélt erről Kennedy amerikai ból ítélve a kínai vezetők csak ezt a biztosítékot a nemzeti felszabadító mozgalom erejére, vala­ednök is legutóbbi nyilatkozatában, amikor ki- ismerik el és erre tulajdonképpen olyan eszköz- mint arra, hogy -a békéért és a fegyverkezési haj­jelentette, hogy századunkban "egy totális hábo- zel törekednek, amelyet maga az imperializmus sza megszüntetéséért folytatott harcunkat az egész rúnák nincs semmi értelme*. hirdet: termonukleáris háborúval. A nemzetközi világ népei támogatják*. « - , . _ hogy a nukleáris fegyverek kommunista mozgalom természetesen legalább Így tehát az általános és teljes leszerelés prog­HZ IS romos, m€gjeienése, a semmivel össze annyira óhajtja az imperializmus megsemmisítő- ramja: az imperializmus ellen valamennyi arc­nem hasonlítható emberirtás és pusztulás vészé- sét és sokkal hatékonyabban harcol ellene. De va- vonalon vívott szívós és következetes harc prog­jon várhatja-e az emberiség, hogy az örök béke ramja. a szocialista forradalom világgyőzelme révén jön Hatalmas jelentőségű a szocialista államok létre, ha feje fölött a termonukleáris háború következetes békeszerető külpolitikája is. Amel­kozvetlen veszélye függ? Nem, nem várhatja! A lett, hogy védelmezi a szocializmus vívmányait, probléma nem abban rejlik, hogy a béke kér- támogatja a népek felszabadító harcát, e kül­désének megoldását el kell halasztani addig, amíg politikának fontos forradalmi funkciója is van: a szocializmus győz minden országban, hanem megcáfolni az antikommunizmus által terjesz­abban, hogy már ma elfogadható megoldást talál- tett legendákat, a szocializmus "agresszivitásá­junk, akkor amikor bolygónk egy részén még ról* szóló koholmányokat és ezzel a legszemlé­az imperializmus uralkodik. letesebben és a legtárgyszerűbben leleplezni az £_„. ____ Irányul az általános és imperializmus agresszív jellegét. Ahhoz, hogy a cppen erre a ceira teljes LESZERELÉS prog_ néptömegek sikeresen harcoljanak a békéért, lye az emberek óriási tömegeit harcra ösztönzi a békéért és a történelemben példátlan akaraterőt olt beléjük, amely a határozott cselekedetekre ösztönzi őket. A néptömegek dilemma elé kerültek: vagy felhasználják minden erejüket, minden lehetősé­güket, hogy befolyásolják az események menetét és megakadályozzák a termonukleáris háborút, vagy lényeges részük, ha ugyan nem többségük, elpusztul ebben a háborúban. Ügy látszik, a Kínai Kommunista Párt vezetői nem akarják megérteni ezt Máskülönben nem jelentették volna ki, hogy a tömegeket "megbé­nítja*, ha megtudják az igazságot az atomfegy­verek mibenlétéről, nem nyugtatgatnák a töme­geket a "papírtigrisről* és a "két lehetőségről* hangoztatott frázisokkal. Lenin azt tanította, hogy ramja. E program megvalósítása természetesen fontos szakaszként foglalná magában a nukleáris fegyverek eltiltását és az e fegyverekből rendel­kezésre álló készletek megsemmisítését. A nukle­áris fegyverek eltiltása a békeharc lehetőségei méginkább a szocializmusért, elengedhetetlenül szükséges, hogy világosan megértsék: a há­borús veszély egyedüli forrása az Imperializmus agresszív természetében van és nem másutt. Ezért a szocialista országok forradalmi kötelessé­a kapitalizmustól eltérőén a szocializmus ereje a szempontjából egyáltalán nem jelentene visszaté- güknek tartják hogy a béke érdekében oldják tömegek tudatosságában rejlik, abban, hogy a rést a múlthoz, ahhoz a helyzethez, .amely a má- m®g nagy és kis külpolitikai feladataikat, hajt­tömegek mindenről tudnak, mindenről ítélhet- sodik világháború küszöbén állt fenn és lehetővé hatatlanul kitartsanak a békés együttélés irány­nek, mindent tudatosan vállalnak. Napjainkban, tette e háború klrobbantását. vanala mellett amikor a szocialista világ és ennek világszemlé- Ellenkezőleg, a nukleáris fegyverek eltiltása Vajon így Járnak-e el a Kínai Kommunista lete mind nagyobb mértékben határozza meg a megfelelő lépés lenne előre abban az irányban, Part vezetői? Nem, ők egészen más vonalat kö­lörténelem fejlődését, ez a lenini tétel nem vesz- hogy gyökeresen, deemokratikus alapokon átépít- vetnek. Nagy veszélyt rejt magában az is, hogy tette el erejét sőt ellenkezőleg, sohasem látott sék a nemzetközi kapcsolatokat, kiküszöböljék e a Kínal Népköztársaság kormánya nem hajlan­jelentőségűvé vált. kapcsolatokból az ököljogot, megfékezzék az tmpe- d° aláírni a nukleáris fegyverkísérletek meg­Felvethetik a kérdést: ha a termonukleáris rialista agresszorokat Az általános és teljes le- szüntetéséről szóló szerződést. Tény, hogy ezzel fegyver megjelenése elősegítette a néptömegek szerelés kiküszöbölné a háború lehetőségét. A *gy T^^^A^ X- 8 legharciasabb lmP®" tömörítését a békeharcra, megnehezítette, hogy két rendszer között az imperializmus fennmara- naJista korök képviselőivel, az imperialisták háborút robbantsanak ki, akkor dása idején folyó elkerülhetetlen harc akkor u_ _ eghi,! szocialista ország, minden mar­nem az következik-e ebből, hogy a fegyverkészle- olyan mederbe terelődne, amely megfelel a né- xista—leninista párt nem tárno­tok fenntartása, a fegyverkezési hajsza folytatáss pek érdekeinek: a békés együttélés medrébe. gathatja ezt a politikát, és kénytelen határozot­a béke legmegbízhatóbb garanciája? Mint isme- Csak sajnálni lejiet, hogy a Kínai Kommunista tan visszautasítani azt, ezért a kínai vezetők csak retes, éppan ezt a nézetet védelmezik »a félelem párt vezetői nekimentek annak az első nagy gya- maguknak tehetnek szemrehányást. A béke és egyensúlya* elméletének burzsoá szószólói. Ta- korlati sikernek, amelyet a fenti programért ví- a szocializmus érdekeivel nem lehet kufárkodni, Ián az ő nézetük a logikusabb? Nem! A félelmen vott harcban értünk el: a nukleáris fegyverkí- bármennyire ragaszkodjanak is ehhez a Kínai alapuló béke nemcsak rossz és sokba kerül, ha- sérletek megtiltásáról szóló szerződésnek. A kom- Kommunista Párt vezetői, bármennyire feldühí­nem rendkívül Ingatag is. Bármilyen hiba, félre- munisták között nem akadnak olyan naiv embe- tette őket a szocialista tábor és a kommunista értés, a mechanizmusokban fellépő zavar, sőt a rek, akik a leszerelést követelve az imperialis- vllágmozgalom elhatározása, hogy továbbra is repülőgépek kormányánál, vagy a rakétacsapatok ták "jóakaratára* bíznák magukat. Nem, az álta- változatlanul folytatja a békés együttélésre és a parancsnokságának irányító berendezéseinél ülő lános és teljes leszerelésért folytatott harcban a termonukleáris háború megakadályozására úri­emberek idegzavara ls felboríthatja az ilyen bé- kommunista pártok egészen más tényezőkre épí- nyúló vonalát. két és a katasztrófa örvényébe sodorhatja az tenek. Hruscsov elvtárs ezzel kapcsolatban min- A kommunista mozgalom irányvonala, amely emberiséget. denek előtt rámutatott a szocialista tábor ere- harcot hirdet a békéért és a békés együttélésért, -A félelem egyensúlya* nem biztosítja a bé- jére, arra, hogy rendelkezik olyan eszközökkel, a termonukleáris háború veszély© ellen, az egyet­két. A helyzetből a legalaposabb kivezető üt ter- amelyekkel hatni tud a kapitalista országokra, sőt len helyes irányvonal. Nem kétséges, hogy soha mészetesen magának a háború forrásának, az im- rá tudja kényszeríteni ezeket az országokat a le- senkinek sem sikerül letéríteni a kommunista P^neiiTmusnak a megsemmisítése lenne. Szavaik, szerelésről való-megegyezésre; rámutatott továbbá mozgalmat ecról a .helyes útról. san magamhoz a különféle robbanni készülő "dögöket*. Ez alatt sok megrendítő tra­gédia történt szerte az or­szágban, hiszen hetenként átlag 35—40 haláleset fordul elő még ma is, közel húsz évvel a háború után. És ami külön szomorúság számunk­ra: többnyire gyerekek pusz­tulnak el. Nem régen történt Pest mellett, hogy egy mun­káscsalád négy szép. 9—12 éves korban levő gyerekét ölte meg egyszerre a —meg­gondolatlanul tűzbe dobott, talált gránát. Azóta mi mind­annyian még fokozottabb odaadással és elszántsággal végezzük élethivatásul vá­lasztott munkánkat. Mert sokszor gondolunk rá, hogy eddig ötszázan haltak meg az alattomosan robbanó, régi lövedékektől. Szívesen vál­lalunk minden kockázatot — mondja meggyőző hangon Szabó Péter —. hogy ezzel is kifejezzük a nép iránti ér­zett szeretetünket. — Kiszállásaink alkalmá­val persze minden esetben úgy búcsúzunk el otthonról, mint akikkel könnyen meg­történhet, hogy egyszer bosz­szút áll rajtunk .a sok meg­ölt halál. Aki másnak vermet ás.„. — Tizenöt év alatt sok robbanó lövedéket tartottam karon, hogy olyan óvatosan vigyem el a kivégző helyre* mint egy csendesen alvó ba" bát. Hogy — jaj, fel ne éb­redjen idő előtt. A -vesztó­hely nem egyéb egy hirtelen megásott, szabályos sírgó­dömél. Többnyire abban helyezzük el a veszedefanec leleteket. Ott aztán gyorsan végzünk velük. Felrobbant­juk, hadd temessék el magu­kat jó mélyen a földben, Iga­zolva vele egy ismert régi közmondás örök érvényét: *Ak1 másnak vermet ás, ma­ga esik bele" — jegyzi meg tréfásan a főtörzsőrmester. Szabó Péter különben nem idegen nálunk, jól Ismerik őt megyeszerte abból az idő­ből, amikor a szegedi sport­pályákon ls nagyszerűen sze­repelt a HTVE jóképéssó­gű futballcsapatának színé­ben. Védőposzton szerzett sok örömet a szurkolódnak és önmagának, mert alig volt boldogabb ember, mint. ő, ha győztesen hagyhatta el a pá­lyát. Búcsúzóul arról vall ven­dégünk, hogy ha erősen be­rozsdásodott lövedéket kell ölben vinnie, úgy érzi, mint ha a szíve mélyen a bordák­hoz húzódna és csak alig hallhatóan dobogna. De ezt ls meg lehet szokni!... Ormos János %

Next

/
Oldalképek
Tartalom