Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VÉL-MMAMM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfo'»am, 189. szám Ára: 50 fillér Szerda. 1963. augusztus 14. Készülődés az őszi csúcsforgalomra — A feladatokról tanácskoznak a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén — á néptömegek és a termonukleáris háború # Érdemes tanulni Száz százalék alatt Himlőjárvány egykor és most HA ESIK AZ ESŐ ... A MÁV országosan 3 mil­fió tonnával maradt el szál­lítási kötelezettségétől az év első hónapjaiban. Az elma­radás megszüntetéséért nagy erőfeszítéseket tesz­nek az egész ország területén. En­nek érdekében tartották teg­A MÁV Szegedi Igazgató­ságának területén cukorrépá­ból 620, cukorból 50, ke­nyér- és takarmánygaboná­ból 120, gyümölcs és zöldség­ből 100 ezer tonna szállítása várható. Ehhez jönnek még az építőipari szállítások, az üzemek ellátása és a többi nap a MÁV Szegedi Igazga- hagyományos tételek. Ekkora tóság Csongrád megyei állo­másfőnökeinek aktívaértekez­letét A tanácskozáson részt szervezése is. A feladatok megoldásánál az igazgatóság támaszkodik a pért- és szak­szervezet segítő munkájára is. Különösen sokat vár a területén működő 277 szocia­lista, vagy szocialista címért küzdő brigádtól is. — Fel kell számolni végre vett Kiss Károly igazgatóhe­lyettes. Meghívták az állomá­sok párt- és szakszervezetei­nek képviselőit is. A tenniva­lókról Szabó Ferenc forgal­mi osztályfőnök szólt. Az ország szeme a vasúton Van — állapította meg. — Tőlünk várják, hogy a ter­meléshez szükséges anyago­kat, az elkészült árut. ren­deltetési helyére juttassuk. Ismertette az előző időszak hiányosságait, a felmerülő problémákat. Azt, hogy a jelenlegi forgalom erő­sebb, mint az elmúlt év csúcsforgalmi időszakában volt. s hogy ennek csak fokozódá­sára lehet számítani. Né­hány számadattal jellemezte a válható munkát. azt a közömbös szemléletet, forgalom lebonyolítása csak amelyet lépten-nyomon ta­rendkívül pasztaihatunk, meg kell szervezett, helyesen irsi- gzünnie a lélek nélküli, bü­nyított munkával lehetsé- rokratikus munkavégzésnek, ges. mert csak ezek nélkül tud­Ezután részletesen — állo- juk teljesíteni a vasútra há­másonként, szállítási for- ruió feladatokat — hangoz­mák szerint — elemezte a Csongrád megyei terület helyzetét. A legnagyobb gond a helyes munkaszervezés. Biztosítani kell a vonatok helyes összeállítását, a mód­szeres elegy rendezést, főleg az olyan nagyobb és fonto­sabb állomásokon, mint Kecs­kemét vagy Békéscsaba. Eh­hez a problémakörhöz tar­tozik a csatlakozó elegy gyors továbbításának kér­dése. Általában a legfonto­sabb feladat a kocsik lehető legjobb, legteljesebb kihasználása. Ennek érdekében történt a központi kocsi in tézőség át- szélnek meg. tatta Szabó Ferenc. Sok hozzászólás hangzott el. melyekben több olyan prob­lémát. hiányosságot is fel­vetettek. amit gyorsan meg lehet oldani. Általában a se­giteniakarás tükröződött va­lamennyi véleménynyilvání­tásból. Hasonló aktívaértekezletet tartanak 14-én Békéscsabán, 15-én Kecskeméten és Kis­kunhalason. Ezeken a vas­út általános és országos prob­lémái mellett helyi, tájjelleg­ből adódó feladatokat be­Kinevezték hazánk új stockholmi követét Az Elnöki Tanács Korba­csics Pál rendkívüli követet és meghatalmazott minisz­tert — rangjának érintetle­nül hagyásával — felmentet­te a Magyar Népköztársaság stockholmi követségének ve­zetésére kapott megbízatása, valamint az Izlandi Köztár­saságba és a Norvég Király­ságba történt akkreditálása alól. Az Elnöki Tanács Eszter­gályos Ferencet rendkívüli követté és meghatalmazott miniszerré nevezte ki, s egy­idejűleg megbízta a Magyar Népköztársaság stockholmi követségének vezetésével, s hazánknak — rendkívüli kö­veti és meghatalmazott mi­niszteri rangban — az Iz­landi Köztársaságban és a Norvég Királyságban való képviseletével. Az időjárás fordulását technikai berendezéssel -mé­rik a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet öthal­mi üzemegységében. Képünkön György Béláné technikus az úgynevezett esőmérő berendezésről írja le, hogy az­nap, vagy az éjjel mennyi eső esett a területen. A pon­tos műszer percnyi pontosság gal »írja* a csapadék meny­nyiségét, s azt is, hogy a nap melyik szakában esett. Bizalmatlansági indítvány az indiai parlamentben Kedden Delhiben meg- Az Indiai Kommunista Párt paramenti frakciójának nyílt az indiai parlament Part frakciója tiltakozott az határozati javaslatát 36 kép­rendes ülésszaka. Az ország . .. . , , . .. ,, politikai helyzetét ma az jel- indiai dolgozok eletszínvona- vjseto tamogatta, s igy az lemzi, hogy a reakció foko- la ellen intézett támadások, nem kapta meg a szükséges zódó erővel kísérli meg In- az árak és az adóterhek no- szavazatmennyiséget, nem vekedése miatt. kerül megvitatásra a parla­Az Indiai Kommunista ment elé. (MTI1 diát letéríteni a hagyomá­nyos semlegesség útjáról és a nyugati hatalmak agresszív katonai tömbjeihez láncolni. A jobbokiali ellenzéki erők tömbje a parlament munká­jának már az első napján a népi kamara elé terjesztette azt az indítványt, hogy a par­lament szavazással vonja meg a bizalmat Nehru kor­mányába, s a kormány mondjon le. A népi kamara képviselői > közül 72 megszavazta a kér­dés naptrendre tűzését. (Egy teérdés napirendre tűzéséhez, elegendő ötven szavazat.) Igy történt, hogy India füg­getlenné válása óta első íz­ben a parlament Nehru kor­mánya ellen benyújtott bi­zalinattansági indítványt tá­lat meg. Az Indiai Kommunista Párt parlamenti frakciója a maga részéről határozati ja­vaslatot terjesztett elő, hogy a parlament vonja meg a bi­zalmat a kormánytól. A kommunista képviselők határozati javaslatukban bí­rálják azt az indiai—ameri­kai megállapodást, amely­nek értelmében India kal­kuttai rádióállomása továb­bítani fogja Amerika Hang­jának adásait, támadták a kormánynak azt a döntését, hogy India, az Egyesült Ál­lamok és Anglia légierői kö­zös hadgyakorlatot tartanak India területén. Az Indiai Kommunista Párt a kor­mánynak ezeket a lépéseit úgy tekinti, mint letérést az el nem kötelezettség hagyomá­nyos indiai politikájának út­járól Ember nem járta helyeken Visszatért útjáról a Tisza élővilágát kutató expedíció A szegedi Tisza-kutató ex­pedíció dr. Kcéosváry Gábor akadémikus és dr. Beretzk Péter biológiai kandidátus vezetésével visszatért kilen­cedik nagy nyári gyűjtő- és tanulmányútjáról. Az idén a folyó tiszadobi térségében töltöttek két hetet. Az idei út abban különbözött az ed­digiektől, hogy nemcsak ku­tató, hanem oktató jellegű i6 volt, mert részt vettek az egyetem biológus szakköré­nek tagjai, a hallgatók is, akik megiatározott feladat­DINNYEÉRÉS IDEJÉN (Somogyiné felv.) A szegedi piacon és üzletekben valóságos hegyeket raknak az ízletes sárga és vörösbélű gyümölcsből. A járás sok termelőszövetkezetéből hozzák be a városba a bőséges dinnyetermést. Képünkön a balástyai Zöld Mező Termelőszövetkezet diny­nyeárusai kínálják portékájukat. * a kts Molnár Józsikának tzük ts. tal gyűjtéseket, megfigyelé­seket végeztek. Preparálás petróleumlámpánál A kutatók áldozatokat val­lalva nagy munkát végez­tek. A tiszadobi szakasz la­kott,, helyektől nagyon távol égik, így a magukkal vitt éleleíemre voltak; utalva. Artézi víz' híján ásott, kútból hordták az ivóvizet, s estén­ként petróleumlámpa fényé­nél végezték el a sürgős ma­dár- és rovarpreparálásokat, s írták naplójukat. Bátran lehet mondani, hogy ember nem járta helye­ken fordultak meg, ősdzsun­gelekben, ahol erejüket nem kímélve, a természettel foly­tatott szívós birkózással tud­tak csak előre hatolni. Volt, aki eközben megsérült, meg­betegedett, napszúrást kapott s még szerencse, hogy orvos is tevékenykedik az expedí­cióban. Igy aztán mindig kéznél volt az elsősegély. Olyan helyen jártak, amit el­kerülnek a természetkedve­lők csakúgy, mint a horgá­szok, de még a vadászok is. Ezzel magyarázható, hogy itt nyugodtan tanyáznak a ró­kák, s a félénk madarak. Gé­mek és kiskócsagok százas kolóniákban telepedtek meg, tudva, hogy senki nem há­borgatja őket. Érdekes új megállapítások A kutatócsoport mostani útján érdekes, új megállapí­tásokra jutott. Eddig azt hit­ték, hegy a Tisza felső része — amely élesen elkülönül a középső és a déli melegebb, alföldi tájtól — messze To­kaj felett kezdődik. Most vi­szont azt tapasztalták, hogy már Tiszadobnál érvényesül a folyó völgyében az észa­kibb, úgynevezett hegyi be­folyás. Ezt igazolják az élő­világon kívül a klíma- és ter­lajviszonyok is. Itt már na­gyon_ érződik a Zemplén­hegységnek a hatása. Hegyi I tnödarakat, koetttk a áüsar ságszámba menő keresztcső­rű pintyeket ejtettek el, s ta­lálkoztak az ugyancsak hegyvidéken honos törpe denevérekkel és vadmacs­kákkal is. Dúsan tenyészik a bokorszerű rozmaringfűz. amely ugyancsak az északibb részeken az. el terjedt. Vizsgálták a víz minősé­gét. összetételét is s a holt ágakban sok mohaállatkát találtak, amelyek a vízben a sziklákon füzérszerűen he­lyezkednek el. A klíma is rendkívül érdekes ezen a tá­jon. A legmelegebb kániku­lában. július végi aszályban reggeli harminc fokos hőség­ből, még tíz órakor is ész­leltek bőséges harmatot Ez azt bizonyítja, hogy a Tisza völgye egészen különleges körülményeket teremt az élő­lények és a növények szá­mára. Ez mezőgazdasági szempontból sem közömbös, mert egyes kultúrnövények megtelepítéséhez kedvezőek lehetnek az adottságok. Tiszavirágok helyett rákok és csigák Mindig. változik,, újat nyújt a Tisza. A folyószabá­lyozások. partvédelmi mun­kálatok nemcsak új arculatot kölcsönöznek neki, hanem másképp alakul az élővilága is. A meredek partok előtt köveket süllyesztenek le, s ezáltal mindig csökken az agyagos partrész, ritkulnál, kiszorulnak a kérészek. A kilakoltatott tiszavirágok he­lyét kőlakó állatkák, apro édesvízi rákok és csigák fog­lalják el. így pótolja a ter­mészet a halak .táplálékát. Az expedíció tagjai diafil­meket készítettek, s értékes gyűjteménnyel tértok haza Szegedre. Az anyag feldolgo­zása megkezdődött az egye­tem Állatrendszertani Inté­zetében, s körülbélül akkor­ra végesnek vele, amikor — a jövő gyáron — újból útra­kelnek — eltüntetni a még meglevő "fehér foltokat* a Tiszáról. rjs - r» — ROM MI

Next

/
Oldalképek
Tartalom