Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1963. augusztus 14. Az atomcsendegyezmény az amerikai szenátus előtt Az amerikai szenátus kül- szerződés nem tartalmaz Ut- foglalkozó albizottsága előtt ügyi, hadügyi bizottságának kos záradékokat. Közölte, jelent meg ós es az atomenergia bizottság- hogy a moszkvai háromha- a moszkvai szerződés ratinak tagjai folytatják Rusk talmi tárgyalások jegyző- fikálása ellen beszélt, külügyminiszter meghallga- könyvét ismertetik majd a Teller szerint a moszkvai tasát a moszkvai atomcsend- szenátus tagjaival. szerződés ratifikálása "súlyos egyezmény 'ratifikálásával Tanúvallomásában a kül- következményekkel járna az kapcsolatban. A külügymi- ügyminiszter Egyesült Államok és a szamszter beszámolt arról, hogy nyomatékosan a szerződés bad világ biztonságára*, már eddig is Igen sok or- ratifikálása mellett szállt Dean Ru«k hétfőn este felszág csatlakozott a moszkvai gíkra. kereste Kennedy elnököt, egyezményhez és Hanmwtjitta hB«v hogy személyesen számoljon m csatlakozások száma r«- ?ang°ztitfti 1™gy bé a moszkvai atomcsendvldesen meghaladja a «á- f®n 4 ratifikálás nem tör- egyezményről Itt ténne meg, ez a legsúlyosabb ^ ^ Kérdésre válaszolva Rusk következményekkel járna. . ... . . ... hangoztatta. hogy a szerző- "Nehfz v°'na megértetni a Amerikai ÍOlü alatti des nem jelent veszélyt az ™ággal- T'jf1'* nukleáris robbantás Egyesült Államok nukleáris *»g flz *)*6 léPé,,t 8 b«<e B ""v" ÍUWUHÜIUS felkészültségére íelA amikor sz emberek Az amerikai atomerő blMorse demokratapárti sze- ?lya" ,v4rl6kV hogy zottság közölte, hogy hétfőn nator megkérdezte Hűektől, ^f*3*" történjenek a neyedat kísérleti terepen hogy az Egyesült Államok á " Irányban*. újabb föld alatti nukleáris jövőben szándékozik-e nuk- Miközben Rusk a külügyi robbantást hajtottak végre. A ieárls Információkat Juttatni ** hadügyi bizottság klbőví- kishatóerejű bombával végKranclaországnak ama tény tett ülésén beszélt, Edward zett kíiérle a 70. volt az 1961. ellenére, hogy a francia kor- Teller, »o hidrogénbomba YStemb .v ™e«k«dí5mény nem hajlandó csatla- atyJa« a szenátusnak a feev ,í so*,z<,tban" Az ldén « koznl a moszkvai egyez- szenátusnak a fegy- voU a n amerikai föld alatményhez. Rusk Wjelentattc, Vere8 erök í*lké«ültségével ti robbantás (MTI) hogy az amerikai kormány a Jö- . „ • AH | vőben nem kíván Ilyen in- UT. OZOnt-V^yOTCiyi AlDOrt nyilatkozata formáriókat adni Franciaországnak. A külügyminiszter megállapított*, hogy a moszkvai I Hl HVPPP^^^^^^^^^H szerződésben foglaltak nem Dr. Szent-Györgyi Albert, az ménnyel kapcsolatos technlbefoly ásol jak az Egyesült Ál- Egyesült Államokban élő kai problémák nagyon fonlsmoknak a rakétaelhárító Nobel-díjas magyar prof esz- tosak és megérdemlik a légfegyverekkel végzett kutatá- szór hétfőn levelet Intézett a alaposabb elemzést. Nem szasait. New York Times szerkesztő- bad azonban szem elől téA NATO és a Varsói Szer- ségéhez. A levélben erőtelje- veszteni az alapvető kérződés tagállammai közti sen állást foglalt a moszkvai dést, ami a következő: A momegnemtámadási szerződés- atomcsendegyezmény ratifi- dern tudomány, amely a száré utalva Rusk rámutatott kálása mellett. zadfordulón született, az arra, hogy e kérdésben az A professzor ezzel kapcso- embert emberfeletti ' erők Egyésült Államok nem dönt- latban nyilatkozatot adott mesterévé tette. A tudohet egyedül, hanem megkell Polgár Dénesnek, a Magyar mány haladását nem lehet hallgatnia NATO-beli sző- Távirati Iroda washingtoni megállítani, és így az embervetségeselnek a véleményét tudósítójának. Nyilatkozati- nek döntenie kell, hogy ezeis. Rusk nyomatékosan han- ban ezeket mondotta: ket az erőket életének meggoztatta, hogy a moszkvai — Az atomcsend-egyezr javítására, vagy saját maga • elpusztítására használja-e fel. Az atomcsendegyezmény Txv.'AKkreA •„ az első lépés új és Jobb emiOVADDFfl IS "" nem kapcsolatok felé. Az egyezmény fordulópontot jeíilést tarlóit a francia kormány ,• tenteet történelmünkben. Ha az amerikai szenátus nem Kedden délelőtt De Gaulle Franciaország tervelt a ratifikálná az egyezményt, elnökletével ülógt tartott a moszkvai szerződés: neveze- súlyos katasztrófa felé vefrancia kormány. A kabinet tesen a szaharal atomrob- zetne minket, ha pedig csak megvitatta a nemzetközi bantások kérdésében. A kénytelen-kelletlen fogadná helyzetet, meghallgatta az Combat keddi száma azt a el, altkor veszélyeztetné az illetékes miniszterek jelenté- hírt kommentálva, hogy az Egyesült Államok erkölcsi •ét. algériai kormány állítólag szerepét. Peyreíitte tájékoztatásügyi már utasítást adott képvlse- A professzor egyes, az miniszter az újságírók kér- löjének a szerződés aláírásá- egyezményt ellenző amerldésére válaszolva kijelentet- ra, rámutat: »Ez a tény új kai tudósok véleményével te, hogy a kormány nem megvilágításba helyezi a foglalkozva, ezeket mondotta: foglalkozott külön az atom- francia—algériai viszonyt, — Sokan azt mondják, kísérletek részleges eltiltásé- legalábbis ami Franclaor- hog/ a fegyverkezés terén ról kötött moszkvai szerző- szágnak az Evianl Egyez- elértük a maximumot és déssel. Megismételte a híva- ményben kikötött ama jogát nem lehet a Jelenleginél talos francia álláspontot, illeti, hogy öt éven keresztül pusztítóbb fegyvereket előálamely szerint Párizs tarmé- folytathatja a Szaharában az lítani, mivel erre a modern szétesnék találja, hogy a atomrobbantásokat. technika nem képes. Ne fetöbbi atomhatalom, miután Ismeretei, milyen felh&bo- ledjük azonban el: ötven évkísérletek százaival kifejlesz- rodott visszhangot váltott kl vei ezelőtt senki sem gondoltette fegyvereit, beszünteti a algériai részről a télen vég- ta volna, hogy a maihoz harobbantásokat, Frsnciaorszá- rehajtott reggane-1 kísérlet, sonló pusztító erejű hldrogot azonban ez nem érinti Ben Bella viszont mindeddig génbombáknt lehet előállltaós továbbra is nemzeti atom- Jogi érvek híján erkölcsi ér- nl. Kl tudja megmondani, ütőerejének megteremtésére veket hangoztatott. Ezúttal mi lesz ötven év múlva? Ezt törekszik olyan dossziét mutathat fel. senki sem láthatja előre. Az A miniszter szaval ellené- «,„_„,„ .. egyetlen megoldás tehát az, re a párizsi megfigyelők rá- z , wmo1 y SUiy" iesz hogy arra az útra kell térni, mutatnak, hogy egy ponton • moszkvai megállapodásnak amelyen az atomcsendeityezn agyon Is közvetlenül érinti — írja a Combat. (MTI) mény az első lépés. (MTI) tloineésRusk távirata Uruscsovhoz és Gromikóhoz Lord Home angol külügyminiszter táviratot intézett Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz, amelyben köszönetét fejezi kl a moszkvai vendéglátásért. "Aláírtuk a szerződést, értékes beszélgetéseket folytattunk, s őszintén remélem, hogy ezek szilárd fundamentumot teremtettek, amire építhetünk a Jövöben* — írja Home. -Rövid idő alatt alkalmunk volt sokat látni és sokat tenni*. Dean Rusk amerikai külügyminiszter Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek küldött táviratában ugyancsak köszönetét fejezi kl a szívélyes vendéglátásért és hangot ad annak a reményének, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés »csak első lépés lesz azon az úton, amelyen az országok kinyilvánítják elszántságukat a béke kivívására. »Űgy vélem — állapítja meg Rusk —, hogy önnel és Hruscsov miniszterelnökkel folytatott beszélgetéseink hozzájárultak a kölcsönös érdeklődésre számottartó problémák jobb megértéséhez*. Hruscsov fogadia az európai irók képviselőit Nyikita Hruscsov, aki író vett részt, köztük GiuGagra közelében pihen, ked- seppe Ungaretti, az frószöden fogadta az Európai írók vétség elnöke, Glancarlo VISzövetsége vezetőtanácsának g0relli, Kcnsztantyin Feraf orttt" réSZtVeV5k Cgy gyin, Mihail Solohov, JeanA szovjet mihiszterelnök- Paul Sartre. Simoné de Beakel lefolyt beszélgetésen 28 uvoir, Mlhal Benluc. (MTI.) Az Egyesült Államok felforgató há ózatot épít ki Kubában A Washington Post keddi Caströ kommunista miniszszámábah arról ír, hogy az terelnök megdöntéséhez veEgyesült Államok Ismét ak- zethetnek. - T,^-^ tív működésbe lépett annak - Feltételezik, hogy a jelenérdekében, hogy erős föld legi műveletekben a közporu alatti hálózatot hozzon létre ti felderítósaolgálat és más a szigetországban. amerikai szervek működnek A lap szerint ez a müvelet valószínűleg májusban közre. (MTI) vagy júniusban kezdődött általános sztrájk, zavargások Brazzaville-ben A Kongó Köztársaság, a éltetve Joulou-ellenes jelszavolt Francia-Kongó fövárosá- vakat hangoztattak, ban: Brazzaville-ben kedden A kormány ekkor a szakdélelőtt fegyverropogástól, szervezetek legtöbb vezetőjét gránátok robbanásától voltak börtönbe vetette s azóta is hangosak az utcák. A szak- számtalan rádióbeszédben szervezetek vezetői, politikai igyekezett meggyőzni a kis irányvonalra való tekintet ország népét a tervbe vett nélkül korán reggel a pá- politikai intézkedések "szüklyaudvar mellett az össze- ségességérőK gyűlt háromezer főnyi tö- A közhangulat azóta szakameg előtt általános sztráj- datlanul romlott, s az áltakot proklamáltak, tiltakozá- lános elégedetlenséget hétsul Foulbert Joulou elnök főn betetőzte az. hogy a korpolitikai Intézkedései ellen, mány letartóztatási parancsot Kőhajításnyira Leopoldvil- adott ki a szakszervezeti vele-től. a volt Belga-Kongó zetők újabb csoportja ellen, sok vihart látott fővárosától, Erre volt válaa7 a ke(W reg_ a szomszédos francia onentátíóJÜ Brazzavllle minded- gel megtartott tomeggyules, dtg a -felszabadult minta- amely döntést hozott az álgyarmat* szerepét játszotta talános sztrájk kihiraetéséa fekete kontinensen. Mint- röJ egy két hónappal ezelőtt _ _ azonban kitört az első vihar. - A pályaudvar előtti térről Joulou abbé. az ország elnft- a háromezres tömeg, áttörve ke bejelentette, hogy augusz- a katonaság és csendőrség tus 15-től egvpártrendszert kordonát a brazzavllle-i bőrvezet be. Ez felháborította a . . , _ „ .. szakszervezetek vezetőit és a tönhöz vonult, s nem tóródtömegeket. Amikor ezekben ve a puskalövésekkel, beha* a napokban Sekou Touré tolt az épületbe és kiszabaguineal elnök hivatalos lá- dította a fegyház valamenytogatást tett Brazzaville-ben, nyl foglyát. A munkások a az összegyűltek a vendéget könnygázgránátokra és sortüzekre válaszul kövekkel hajigálták a katonákat és csendőröket. Az összecsapásnak, nyugati hírügynökségek jelentései szerint, több halálos áldozata ls van. Lövöldözés volt az elnöki palota tőszomszédságában is. Mint az AP írja, várható, hogy a kihirdetett általános sztrájk országos méretűvé válik. Az általános sztrájk következtében megszakadt a telefonösszeköttetés a külvilággal, a kormány bevezette a teljes hírzárlatot. Egyes hírek szerint a csendőrség és a hadsereg riadőztatásával egy időben teljes készültségbe helyezték a volt Francia-Kongóban állomásozó francia katonai egységeket is. (MTI.) és abban foglalható össze, hogy az emigránsok közül toborzott ügynököket, pénzt, felszerelést és fegyvereket csempésznek Kubába. A fegyvereket egyelőre titkos raktárakban őrzik. Még a legaktívabb" emigránsok ls, akik nem olyan régen hevesen bírálták az amerikai kormány passzív magatartásét, egyöntetűen azt állítják, hogy Washington sohasem volt aktívabb és sohasem tevékenykedett hatékonyabban, mint most. — Most, amikor behatolásról gyakorlatilag szó sem lehet — írja vágül a Washington Post — az Egyesült Államok minden energiáját földalatti műveletekre öesz. pontosítja, amelyek mint remélik, végső soron Fidel Nehéz eldönteni Az egész világ nagyokat épül az angol vasútrablók legújabb tettein. A néhány millió fontsterlingnek a világ leghíresebb nyomozószerve, a Scotland Yard, egyelőre bottal vert a nyomát. Szabályos, angol mtntájú gumibottal. Azzal, amivel a béketüntetéseket szokták szétverni. Persze ettől függetlenül Bevins postattgyi miniszternek mégiscsak nyilatkoznia kellett az esetről. Támadták ugyanis. ö pedig védekezésül azt mondta: "Nem tudom, mit véljek azokról az úriemberekről, okik ezt a rablást elkövették, Nem érzek bámulatot irántuk, ez bizonyos. Sőt, voltaképpen az úriemberek kifejezés nem is Illeti meg Őket.*. így la. Mármost a kontinens egyszerű embere bámulhat egy sort. Bevins nyilatkozatából — ha tréfálni akarnánk —> olyasmi olvasható kl, hogy a szigetországban módfelett nehéz eldönteni kl a gentleman, kl a gengszter. A Profumo eontraWard ügy óta ez nem Is olyan — abszurdum. REZEDA N. TOMANs A Big Joe foglyai KISREGÉNY — FORDÍTOTTA: SÁRKÖZI GYULA ©

Dudley mérnök tehetetlenül széttárta karjait, Dixon tengernagy pedig felállt az asztal mellől és lassan felle sétált tágas fülkéjének tarka szőnyegén. Külsőleg teljesen nyugodtnak tűnt, de Stowne-t nem tudta becsapni látszólagos hidegvére. Még Dudley is, akit mindig az állhatatoeság mintaképének tartott a doktor, most olyannak tűnt, mint ákl csák megjátssza a félelmet nem ismerő embert A tengernagy az asztalhoz lépett és komótosén szétterítette rajta Óceánia központi részének nagyléptékű térképét. — Mi most > itt tartózkodunk — bökött hosszú csontos ujjával egy világoskék foltra, nem messzire a Szent Patrick sziget délkeleti partjától. — A legközelebbi lakott sziget, Pura, körülbelül kilencven mérföldnyire fekszik tőlünk. Tehát, hogy eljussunk odáig... — a tengernagy elhallgatott s kérdőn nézett a mérnökre. — Azonnal fel kell szednünk a horgonyt — fejezte be Dudley a tengernagy helyett Es csak abban az esetben érhetünk oda két óra alatt, ha gőzturbináink teljesítőképességét a maximálisra fokozzuk. — Köszönöm az Ínformációt, Dudley — szólalt meg Dixon tengernagy s a mérnök felé biccentett. — Nem tartóztatom tovább. Azonnal jelentse a minisztériumnak az üj helyzetet. Amint a mérnök kilépett, Dixon tengernagy bekapcsolta a mikrofont és magához rendelteva navigációs tisztet, aki a meteorológiai meg#gjoeíése&t*v)égsL — Maga Jelentette nekem reggel, hogy a Hawaii szigetek fölött erős orkán tombol? — fordult Dixon a hadnagyhoz, amikor az belépett a fülkébe. — Igenis, sir — vágta rá a hadnagy és átnyújtotta a tengernagynak a meteorológiai jelentést. — Az imént kaptam Honoluluból egy újabb Jelentést: az orkán megváltoztatta irányát nyugatról észak-nyugat felé... Maga szerint eléri Szent Patrick-szigetét is? — szakitóttá félbe Dixon a hadnagyot. — Igen. sir. Mi pedig a másodpercenként ötven méteres sebességgel száguldó orkánnak csaknem a kellős közepébe csöppenünk. — Valószínű tehát, hogy Pura szigetét is eléri? — kérdezte a tengernagy és a térképet nézte. — Igen, sir. — Köszönöm hadnagy úr. Távozhat. — Istenem! — kiáltott fel Francis Stowne ijedten. — ötven méter másodpercenként, az száznyolcvan kilométer óránként! Az orkán tehát több, mint kétszer olyan gyorson halad, mint a mi torpedórombolónk! Kérlek, Francis, csak semmi hisztéria! — húzta össze Dlxon a szemöldökét. — Aztán meg nem az orkán sebessége a legszörnyűbb. Az a borzalmas, hogy .az egész radioaktív homokot a Szent Patrickról a torpedórombolónkra zúdítja, ha nyomban odébb nem állunk Innen. A tengernagy még mondani akart valamit, de ebben a pillanatban adjutánsa lépett be kopogtatás nélkül a fülkébe táviratokkal a kezében. Dixon szinte kikapta őket a markából. Amint végigolvasta az egyik rejtjeles táviratot, a telefonkagyló után nyúlt és felhívta Dudley mérnököt. — Mondja Dudley, mi van a mentőeszközökkel? — Hogy érti, sir? — Nem fertőződtek meg? — Egyelőre semmit nem tudunk róluk. Mindössze két inkat és motorosainkat a beta-gamma radiométerkészülékkel — felelte Dudley. — Fertőzöttségük egyelőre jelentéktelen. — Rendben van, Dudley. Nincs több kérdésem. Dixon arca most még sápadtabbnak, gondterheltebbnek tűnt Stowne-nak. Sőt még a hangja is másként, tompábban, bizonytalanul csengett. — Mit akarok mondani Francis —, "szólalt meg egészen ernyedt hangon. — Magán kívül lényegében senki sincs, akivel Őszintén elbeszélgethetek. Pokolian ^omoly a helyzetünk. Közöltem a minisztériummal az új fejleményeket s utasítottak, hogy saját belátásom szerint, cselekedjek. Azt ls megparancsolták, hogy a legénység elől titkoljam el a Szent Pairick szigeten lezajlott katasztrófa okát. Maga mit tenne hasonló helyzetben? — Küldenék nekik egy rédlőgramot, amelyben közölném, hogy a tórperomboión nem mindenki olyan hülye, hogy ne sejtene egyet s mást — mondta Stowne indulatosan. — No és maga mit akar tenni? — Azonnal el kell távoznunk Szem Patricktól s a legénységet bármely legközelebbi szigeten partra tenni. — De Purát most már nem érhetjük el — jegyezte meg Stowne komoran. — Hát igen — bólintott Dixon. — Félúton utolérhet bennünket az orkán s akkor a partraszállásnak befellegzett. Meg kell tárgyalni a dolgot a vezető navigációs tiszttel. A javakorabeli, fekete szakállú navigációs tiszt nyugodtan hallgatta végig a tengernagyot és semmin sem csodálkozott, jóllehet Dixon nyíltan elmondott neki mindent. Széles tenyerével némán kisimította a térképet a tengernagy asztalén, majd kis ideig elmerülten vizsgálgatta, végül kék ceruzával vastag vonalat húzott Szent Patrick szigetétől délkeletre, egy kisebb szigetcsoportig, amelynek közepén feküdt a legnagyobb sziget: Tabu. (Folytatjuk.)