Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

Vasárnap, 196S. augusztus 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 Párbeszéd — Na, mit szól, szaki? Egészen kivirult a városunk. — Sok a virág, nem mon­dom. — Ejnye, de lógatja az or­rát. Mi baja? — Nem minden tetszik itt nekem. — Minden?! A Trubadúr bemutatóját szétverte az eső. Arról igazán nem tehetünk. — Majd imádkoznak az il­letékesek, aztán legközelebb nem lesz eső. — Aha, mert éppen az il­letékesek szoktak nálunk imádkozni. — Nem is olyan viec, csak ne nevessen. Tele van a vá­ros plakátokkal: orgonabe­mutató, hangverseny a Dóm­ban, templomnézés ... Ezt ta­lán nem az illetékesek enge­délyezték? — Gondolom, ők. De hát mi a baj ebben? — Még kérdezi? Hát nem arról beszélünk, hogy ideoló­giai fronton nincs békés egy­más mellett élés? Aztán mi csalogatjuk templomba az embereket. — Csakhogy nem misére csalogatjuk, barátocskám! — Akkor is. — Akkor is, akkor is. El­árulhatom, hogy tegnap én is elmentem arra a bemuta­tóra. — Maga?! Hiszen- maga párttag! — Na és? Nem imádkozni mentem. Gondoltam., itt élek már Szegeden húsz éve, illene egyszer megróznem belülről is ezt a gyönyörű templomot. A kupolája bi­zánci stílusban épült, egyéb­ként neogótikus, ha jól em­lékszem. Nagyon szép, higy­gye el. És azt is tegnap tud­tam meg, hogy a mi orgo­nánk a nyolcadik legna­gyobb a világon. — A "mi orgonánk-?! Hogy tud maga így beszélni? — És milyen szép hangja van. Megtetszett nekem ez a hangszer. — Jé kifogás. Most majd a "hangszer miatt" fog oda­járni? — Ide figyeljen. Engem ne gyanúsítgasson. Különben is, orgonán nemcsak egyházi zenét szoktak játszani. Pes­ten, a Zeneakadémián is van orgona, pedig az nem temp­lom. — Na, jól van. Magának elhiszem, maga régi melós, régi kommunista, magán már nem fog az efféle áhitíit. De a többi ember? — Mondja, szaki, maga azt hiszi, hogy attól vallásos lesz valaki, hogy megnéz egy épületet és meghallgat egy hangszert? Vagy azt hiszi, hogy attól mindjárt elmúlik valakinek a vallásossága, ha eldugnak előle egy orgonát és lelakatolják előtte a temp­lomot? Nagyon ostobának tarthatja maga az embere­ket. — Nem ezt mondtam. Csak éppen nem illik a mi rend­szerünkhöz, hogy még pla­káton is kinyomassuk, új­ságban is meghirdessük... Nem érti? — Ertem én ezt, csak ma­gát nem értem. — Nem akar, mert most magának is tetszik ez a di­vat, ez a könnyedség. — Nem divat ez, szaki, és nem könnyedség. Csak jó­zan gondolkodás. Maga ideo­lógiai harcról beszél, és eb­ben igaza van. De hol van ehhez a türelme, a megér­tése, a bizalma az emberek józan ítélőképességében? Hol?! — Na, jól néznénk ki, ha mindent arra bíznánk! — Ide figyeljen. Emlék­szik még azokra az évekre, amikor egy kicsit furcsa mó­don végeztük mi ezt az ideo­lógiai harcot? Kissé erősza­kosan, türelmetlenül, úgy, ahogy maga most is szeret­né. Mi volt akkor? Az is el­ment a misére, akinek más­kor eszébe se jutott volna. De elment, hogy megmutas­sa: nem fél. Ma már misére járni nem hőstett, bárki megteheti. És hogy egyre ke­vesebben teszik, ez nem ti­tok, mindenki tudja. Hát ak­kor az ideológiai harcnak melyik formája a jobb, a célravezetőbb? — Azért bárki mégse jár­hat misére! — Nem hát. Kommunistá­tól, párttagtól joggal várjuk el, hogy világnézete mate­rialista legyen. Az ilyen em­ber, mint én is, legfeljebb meghallgatja a szép muzsi­kát, megnézi a szép épüle­tet, de ettől még nem törté­nik semmi baj, higgye el. — Mondhat nekem akár­mit, én akkor 6e fogok el­menni a Dómba­— Csak nem akarja azt állítani, hogy erre agitál­tam?! — Na, nem is azért. Ha­nem, mert én már csak meg­maradok a magyar nóta mel­lett. Cserhalmi Imre Korszerűsítik a répcelaki szénsavgyárat Korszerűsítik Vas megye egyik jelentős ipari üzemét, a répcelaki szénsavgyárat. Máris ötven százalékkal nőtt a kapacitása azzal, hogy új szürősort rendeztek be. Há­zilag állítottak elő 20 töltő­gépet, ezek szintén növelik a termelést. Elkészült a szi­fonpatrontöltő üzemrész épü­lete, most szerelik a beren­dezéseket. Növelték a pat­rontisztító és a jégtároló ka­pacitását. Hamarosan új széndioxid gáztermelő kútat nyitnak három és félmillió forintos költséggel. Hosszas kísérletezések után sikerült a széndioxidot meg­tisztítani a szénhidrogén szennyeződésektől. Sok gon­dot okozott ez, mert miatta több külfödi vevő lemondta a megrendeléseket. Most sor­ban jelentkeznek ismét ve­vőként. A német Demokra­tikus Köztársaságba, Cseh­szlovákiába, Ausztriába cseppfolyós széndioxidot szállít az üzem. Hollandiában és ősztől, Romániában vala­mint Csehszlovákiában is készítenek szódavizet répce­laki patronnal. Tfjunwr MOZAIK Csónakavatás A tuberkulózis ellen A tuberkulózis elleni harc jegyében a Csehszlovák Or­vosi Továbbképző Intézet háromhónapos tanfolyamokat indit fejlődő országok orvo­sai számára. Hét korábbi tanfolyamon afrikai, ázsiai és dél-amerikai orvosok vet­tek részt. Csehszlovákia is óriási eredményeket ért el a tu­berkulózis leküzdésében: az 1952—62. évtizedben a be­tegség halálozás arányszáma 52,5 százalékkal csökkent. « Tetovált" cipők Perunak — Rakamazról A Rakamazi Cipőipari KSZ korszerűen felszerelt üzemében 200 szakmunkás állítja össze a világ külön­böző tájaira induló díszes női cipők ezreit. Eddig 88 000 párat exportáltak. Nyugat­Németországba több mint 25 000 párat küldtek. A sváj­ci nőknek csizmákat készí­tettek. Ez a lábbeli fehér talppal és 22 centiméter ma­gas, puha szárral kerül for­galomba. A megrendelők kö­zött va Ghana is. Az afrikai ország trópusi cipőket — mindössze 22 dekás könnyű topánkákat — kért Raka­mazról. Eljutnak a rakamazi cipők Belgiumba, Hollandióba és Arábiába is. Peruba külön­leges formájú "tetovált" fel­sőrészű női cipőket szállít a rakamazi ksz. összesen huszonegy női cipőtípust ál­lít elő a szövetkezet és szál­lít a világ minden tájára. (MTI) Vasárnap KOSSUTH KÁDM 6.00 Hirek. 6.10 Kellemes va­sárnapot! 7.00 Műsorismertetés. 7.16 Falusi életképek. 8.00 Hi­rek. 6.10 Egy doboz csibe. 9.00 Edes anyanyelvünk. 9.05 Xöny­nyüzer.e. 9.25 A csonttollú ma­dár. 9.SS ..Nem az én színpa­padom . .." 11.00 Közvetítés Ber­linből. U.M Hallgatóink ügyei­mébe! 12.00 Hirek. 13.55 Hét­végi Jegyzetek. 13.05 Népi mu­zsika. 13.40 Rádiólexikon. 14.10 Áriák. 14.55 ,.Halló, itt Buda­pest I., halló, itt Budapest II.'I, 16.00 Hirek. 16.05 Időjárásjealn­téa. 16.07 Kilencszáz mértöld muzsikával . . . 16.33 Uj zenei Újság. 17.00 A lámpás. 17.36 Mű­sorismertetép. 18.00 Hírek. 18.05 Zenekari muzsika. 18.45 Nem­zetközi kaleidoszkóp. 19.05 Tánc­zene. 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.00 Hírek. 20.05 Szentivánéji álom. Szegedi Szabadtéri Játé­kok, 1983. 21.25 Sporthíradó. 21 óra 36 Hirek. 22 36 El« viléé­irodalom. 13.48 Könnyűzene. 24 óra Hirek. o.io Virágénekek. PETŐFI RADIO 7.30 A római katolikus egyház félórája. 8.oo Operakalauz. 8.00 Mit hallunk a jövó héten? Mis­ka bácsi lemezesládája. 10.05 Gazdaszemmel a nagyvilág me­zőgazdaságáról. 10.20 Ralph Kirk­patrlek csembalózik. 10.40 Tér­zene. 11.10 Lírai önéletrajü. 11 óra 20 Tánczene. 13.08 Műterem­látogatás. 19.25 Művésrlemezek. 14.10 Idölárásirlentós, 14.Bun­dás. Rádiójáték. 15.10 Rva, á manöken. Zenés rádiójáték. 17 óra Liszt-művek. 18.05 ..Fmlékez­ztink régiekről . . ." 18.21 ver­bunkosok. ts.os Kulturális kró­nika. 19.25 Muzsikáié könvvek. 20.15 Könnvűzene. 21,11 Közvetí­tés Nénoivból. Hangverseny. 28 óra Hírek. Wét»« KOSSUTH RAniO 4.30 Hirek. 4 35 Vidáman, fris. sen! 5SO Hírek. 5.05 Feliirádiű. s.on Hirek. «.»n Srnrt. és toté­Mrek. 5.35 Hirdető oszlón. 7.00 Hleek. 7.10 TTi ka-"-vek. "t Szfnbá'- és moztmősor. *nn Műsorismertetés. 8.10 Nyitott T» ele r n Gyermekszpartakiád közvetítése K Cf fi 1 Ö TTI 11 S O T az NDK-ból. 11.30 Hétmérföldes ** ** * ^ V* ű w * kamera. Uttörő-híradó. 18.10 A borítékban . . . 8.15 Operettrész­letek. 9.00 Lányok, asszonyok. 9.20 Zenekari muzsika. 10.00 Hí­rek. 10.10 Egri óvodások énekel­nek. 10.30 Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 11.06 Csa­ládi körben . . . 12.00 Hírek. 12 óra 10 Mindenki kedvére. 12.53 A vidéki színházak műsora. 14 óra Hírek. 14.10 Heti zenéi ka­lendárium. 15.05 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.20 Szomszéd népek zenéjéből. 15.42 Pillangó. 16.00 Hirek. 16.08 Idöjárásjeleri­tés. 16.10 A Qyermekrádió mű­sora. 16.30 Uttörö-híradó. 18.50 ötór»i tea. 11.56 Műsorismerte­tés. 18.00 Hírek. 18.15 Men­delssohn: Szentivénéji álom. Kí­sérőzene. 19.05 Nyári illetlensé­gek. 19.25 Dalról dalra. 19.50 Jó estét, gyerekek! 20.00 Esti kró­nika. 30 25 A aivatag éneke. 20 óra 28 Milyen egyszerű. Rádió­játék. 21.40 Szvjatoszlav Richter zongorázik. 22.00 Hírek. 22.15 Sporthíradó. 22.30 Közvetítés a hévizi Debrecen-étteremből. 23.00 Operarészletek. 23.40 Könnyűze­ne. 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO 6.10 Torna. 6.30 Hirek. 6.00 Hi­rek. 14.00 Tánczene. 14.10 Idő­járásjelentés. 14.25 Operettrészle­tek. 15.00 Hírek. 15.05 Zenekári muzsika. 16.10 Aranycsináló. 16 óra 30 Mezet csokor. 16.50 Kó­rusdal. 17.00 Hirek. 17.05 A vi­lág minden tájáról. 17.15 Hang­verseny a stúdióban. 17.45 Étlap 2000-ből. 17.55 Könnyű dallamok. 18.33 Költők nyomán a Bala­ton körül. 19.00 Hírek. 19.05 Ba­rokk táncmuzsika. 19.25 Gazda­szemmel hazánk mezőgazdasá­gáról. 19.40 Edes snvanv'lvflnk. 19.45 Nagy énekesek életregé­nye. 20.27 Nyári eeek alátt. 21 óra Hirek. 21.05 Tánczene. 21.40 A Booker Brothers poklában. 77.00 zenekari muzsika. 23.00 Hírek. Televizlómfisor Vasárnap 9.55 Arany, ezüst, bronz. Magyar Hirdető műsora. 18.25 Hűsítő jégkockák. Cortina—Bu­dapest. 18.55 Utazás a Föld kö­rül. Indonézia 19.25 Vasárnapi vers. Radnóti Miklós: Nem tud­hatom. Előadja Kállai Hona. 19 óra 30 Tv-híradó. 19.50 Szép ál­mokat, gyerekek 1 20.00 Képes lapokban olvastam. Boldizsár Iván műsora. 20.15 Csak hideg­vérrel. Angol film. (10 éven fe­lülieknek.) 21.40 Telesport. 22.00 Hírek, tv-híradó ismétlés. (MTI) HETFO 14 óra 10 perekor közvetítés Moszkvából, a részleges atoro­csend-egyezmény aláírásáról. Nem a forma a fontos, hanem a tartalom — Kérem a kővetkezőt! GYENGÉD FIGYELMEZTETÉS — A megyei tanács ajándéka a tez-nek, hogy jővőre ne alndják el az esedékes munkák kezdetét!! „Kisasszonyt nevelnek a lányomból" Feldúlt arcú asszony állí­tott be a minap a fiatalko­rúak ügyészségére. Azt kér­te, hogy a tizenhat éves fiát adják ki két hétre az aszódi javítóintérsetből. A szüleihez akar Erdélybe utazni, mind a négy gyermekével együtt. Engedjék ki! — A másik hármat aka­dály nélkül kiadták a Fóti Gyermekvárosból — mond­ja —, akkor hát engedjék ki a legidősebb fiút is Aszód­ról. Mert azt csak nem mondhatom otthon, hogy az én fiam javítóban van. Még utóbb azt hinnék a faluban, hogy nem vigyáztam rá... — Maga dolgozik? — kér­dezem. — Csak a háztartásom­ban ... — hangiak a válasz. Negyvenmillió gobelinöltés exportra Az ország különböző ré­szében 2600 nő foglalkozik gobelinkészítéssel. A háború után maguk a gobelinkészí­tők határozták el, hogy ösz­szefognak, és 1984-óta házi­ipari szövetkezetben tömö­rültek. Az országos jellegű gobelinszövetkezetnek Kó­kán, e hímzés magyarországi őshazájában 900 tagja van, de Gödöllőn, Tóalmáson, Kál községben, Szecsőn, Dány­ban, Lőrinckátán és Zsám­bokon is működik egy-egy részlege. A gobelin Ismét divatba jött: a világ minden részé­ben szívesen viselik az ele­gánsan öltözködő nők az ap­ró hímzésű gobelintáskákat, amelyekből havonta több mint czw készül a szövet­kezetben. Egyre többen ren­delnek szalongarnitúrához ls gobelinhuzatot. Egy szoba­garnitúra gobelinjeinek elké­szítésén négy-öt asszony he­tekig dolgozik, csupán a ka­napé hátlapját 4—6 hétig hímezik. Az egy év alatt exportra kerülő gobelinmun­kák értéke eléri a húszmil­lió forintot. A gobelinhímzés sokféle lehet, a kézitáskák minden négyzetcentiméterén 225 öltés található, de akad ugyanilyen területen 64, vagy 16 öltés is. Mindent összevetve, a go­belin háziipari szövetkezet a külkereskedelem közreműkö­désével egy év alatt negy­venmillió öltést exportál. — Kétszobás lakásunk van, ott mindig akad munka. S még tudom, hogy a jelen­legi férje azért kapta a ta­nácstól ezt a szép lakást, mert azzal érvelt, hogy a fe­leségének első házasságából származó négy gyermeket csak úgy tudja nevelni, ha lakásuk van. — De aztán úgy döntöttek — magyarázza az asszony —, hogy inkább állami gondo­zásban hagyjuk őket. Gim­nazista kisasszonyt nevelnek a lányomból Foton. És a má­sik kettő is igen jól nevelt gyermek. Büszke leszek rá­juk Erdélyben. Az államot kihasználva — Kevés az intézetünk... — panaszkodott a múltkor egy pedagógus barátom. — Rengeteg a gyermek, akit állami gondozásba kellene vennünk. És nincs, nincs hely... Erre én azt válaszoltam neki, hogy inkább rengeteg az olyan könnyelmű szülő, aki kihasználja az állam bő­kezűségét. Ha útban van a gyerek, ha új házasságot akar kötni, ha kényelmetlen, terhes számára a gyermek­kel járó gond, hát a legegy­szerűbb, ha állami gondozás­ba adják. Mert ott taníttat­ják, "kisasszonyt nevelnek belőle", 6 pedig büszkélked­het vele, a felnőtt, a kereső gyermek elé pedig odaállhat, mondván: • — Én vagyok az anyád. Most már tartsál el engem! A szülők felelőssége Az egyik átmeneti otthon­ban találkoztam egyszer egy asszonnyal, akit a tizenkét éves fia ügyében idézett be az intézet igazgatója: Az asszony leírhatatlanul lompos, rendetlen volt. Fé­sületlen, piszkos, olyan, aki­nek még a közelében sem lehet megállni. — Hány éves? — kérdez­tem. — Harmincöt. — Dolgozik? — Én már nem tudok dol­gozni. Nagyon öreg vagyok, kérem ..'. — És ezért nem neveli a gyermekét sem? — Nevelje az állam. Én már nem tudok ilyen kisgye­rekkel vesződni... Noe, az állam felneveli. Az 6 fiát és még vagy harminc­ezer gyereket. Sok millióba kerül ez minden hónapban. Jó volna végre a szülőket is alaposabb vizsgálat alá vonni. A harmincöt éves "vé­neket" és azokat, akik "úgy határoznak": helyesebb, ha a gyermeket az állam neveli. Én inkább azt javasolnám, hogy őket kellene nevelni. Maradna akkor elég hely azok számára, akik tényleg rászorulnak az állam gon­doskodására ... Sz. I. Kenyérmúzeum A pékmesterek nemzetkö­zi szövetsége kongresszusán elhatározta, hogy nemzetkö­zileg elismeri a Luzern-i ke­nyérmúzeumot, amely egy­ben a svájci sütőipar archí­vumát is őrzi. Az archívum nemrégiben kultúrtörténeti­leg érdekes kiadványt jelen­tetett meg ezzel a címmel: "A kenyér és a sütemény szerepe a régi Egyiptom éle­tében és vallásában".

Next

/
Oldalképek
Tartalom