Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

Szerda, 1963. július 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 U Thant látogatása a Csepel Vas- és Fémművekben és önöknek is, de külön-külön nem jutunk sehová, csak együtt. (Folytatás az 1. oldalról.) Az, hogy közkegyelmet gya- jon elvtárs és még mások a ját, legyünk egységesek és kormánynak is* becsületesen vezetének alapokmánya kiKemények voltunk, ami- korolhattunk, a rendszer ere- nemzetközi munkásmozga- akkor ügyünk győzni fog! kell végeznie a maga dolgát fejezetten felhív minden or(Nagy taps.) Mi ott természetesen be- — Köszönöm elvtársak a széltünk közös ügycinkről, figyelmüket. Merem monda- _ és megállapítottuk, hogy a ni, bár nem szeretem a jós- V"*. ~ iö°munkát és szocializmus és a béke ügye latokat, hogy amint az el- sok fS kíVánok^ aTüzem nem áll rosszul. A fő köve- múlt esztendőkben előre ®i:"P*?1* telmény, hogy mentünk minden területen ^-tT naev tönsf' (HOSSZan" nemzetközi téren is meg- és minden tekintetben, Kádár JánS nagv tanssal tartsuk az eddig is helyes- ugyanez lesz a jövendő Tz^va^utón U kor ez szükséges volt, de jéből következik. Ténylege- lom képviselői közül, végül eljutottunk oda, sen ma Magyarországon polihogy amnesztiát hirdet- tikai bűncselekmény miatt he ttunk, senki sincs börtönben. Amikor büntettünk, a humanizmus vezetett bennünket Amikor büntettünk, a humanizmus is vezetett bennünket Mert amikor kemény intézkedésekre kényszerültünk, azt mondtuk: inkább egyes embereket tartsunk most kordában, semhogy később még több egyszerű, elbolondított ember legyen az áldozatuk, akár saját butasága, akár megtévesztés következtében áldozata legyen olyasminek, amit nem is ő kezdeményezett A főtitkár úrnak megmondtam azt is, hogy hány ember szabadult ki az amnesztiával. Neki megmondhatjuk. De azt is megmondottam, hogy miért nem közöltük az újket nem akarjuk megtéveszteni. — A lényeg az, hogy nálunk a néphatalom szilárd, a mi népünk a szocialista cclok érdekében egységbe forrot tan dolgozik. Vajon elégedettek vagyunk-e mi, vagy elégedetlenek? Ez attól függ, hogy hogyan nézzük a dolgot. Ha azt nézzük, hogy mi volt a helyzet 1945 áprilisában az ország felszabadulásakor, akkor azt mondom, boldogok vagyunk, ha ránézünk arra, amit tünk. nek bizonyult vonalat, folytassuk tovább a békés egymás mellett élés politikáévek története is. Hogy ez így legyen, az a mi egyesített erőnkön múlik. A szavai Thant, az ENSZ főtitkára mondott beszédet. U Thant beszéde ságban. Azért, mert nincs beszámolási kötele- gint azt mondom, zettségünk senkivel szemben, egyetlen ország kormányával szemben sem, semmiféle nemzetközi szervezettel szemben, mert a Magyar Népköztársaság szuverén U Thant beszéde elején köszönetet mondott a magyar népnek és kormányának a meghívásért és a kedves fogadtatásért, majd az ENSZ feladatairól szólott. — Az ENSZ feladataival kapcsolatban két gondolkodásmód létezik, eiér- Az egyik szerint az ENSZ csak fórumot jelentsen viHa azt nézzük, hogyan né- tákra és megbeszélésekre. A zett ki minden 1956. novem- másik gondolkodásmód azt ber 4-én reggel, akkor me- hangsúlyozza, hogy az ENSZ legyen a béke fenntartásáboldogok vagyunk azért, nak szilárd és hatékony eszamlt keserves harccal el- köze. (Nagy taps.) értünk. — Mielőtt befejezném, engedjék meg, hogy még egy olyan gondolatot mondjak el, régóta foglaltek alapokmányával csolatos. kapMint tudják, én e második gondolkodásmódnak vagyok a híve. (Nagy taps.) De az ENSZ — amely már ami végeredményben a világ tükröződése — távolról sem tökéletes, mint ahogy maga a világ sem tökéletes. Minthogy ez csak tükörképe an- Az Egyesült Nemzetek Szer nak a társadalomnak, amiben élünk, meg kell békélnünk azzal a gondolattal, hogy a világszervezet maga sem tökéletes. szagot, hogy viseltessék megértéssel és türelemmel a többi ország iránt. Egészen fiatal korom óta hiszek a türelemben, mint alapvető erényben. Nemcsak a vallási türelmességre gondolok itt, hanem a politikai türelmességre is. Azt hiszem, egyetértenek velem abban, hogy 200 évvel ezelőtt semmi olyasmi nem volt, amit vallási türelmességnek lehetett volna nevezni. Még véres háborúkat is vívtak a vallás nevében. De mo6t, a XX. század közepén a vallási türelmesség már létezik. Keresztények, buddhisták, mohamedánok Ez is az Egyesült Nemze- és olyanok, akik egyik vallásban sem hisznek, megértésben és barátságban élhetnek egymás mellett. A türelmességre a politikában is szükség van De ha azt nézzük, hogy mit szeretnénk mi még elérni az iparban, a mezőgazdaságban, a közoktatásban, kultúrában. Feladatomat a legtisztább lelkiismerettel akarom ellátni ország. (Nagy taps.) Ez ná- életszínvonalban, akkor nálunk a helyzet. Mi a főtit- gyon elégedetlennek kell lenkár urat, kedves vendégein- nünk. Építőmunkánk mellett a béke megőrzése a célunk Az a vallási fanatizmus, amelyet a világ 200 évvel ezelőtt látott, ma már olyan formában nem él. De a XX. század második felében még mindig nem látjuk a politikai türelmességet. Mint a szervezet főtitkára végzem, hogy a szervezet Szilárdan meg vagyok győ— miként miniszterelnökük egyik vagy másik tagja lé- ződve arról, hogy a közeljövőben ennek is eljön az ideje. Nagy erők munkálkodnak, amelyek a harmónia nyában hatnak. Remélem, hogy az Egyesült Nemzetek minden tagja bizalommal lesz a világszervezet iránt, néhány perccel ezelőtt kifej- péseimet félreértse, tette — valóban sokszor nehéz helyzetben vagyok, amikor a világszervezetet kell tárgyilagosan képviselnem, . . . .. . , — Ami a jövő perspéktí- ma már döntő szerepe van az amikor objektívan kall áll 'st váit illeti, a magyar társa- emberiség sorsának befolyá- foglalnom a világon felvetődalom vezető erejének, a solásában. Mi a különböző dő különböző kérdésekben. Magyar Szocialista Munkás- társadalmi rendszerű álla- De tennivalóim ellátásában az pártnak VIII. kongresszusán mok békés egymás mellett a cél vezet — erről biztosítnagy elégtétellel és megelé- élésének vagyunk a hívei, hatom önöket —, hogy felgedettséggel állapíthattuk Minden állammal, s meg adataimat, kötelezettségeimet, meg, hogy kell mondanom — nem ti- amelyek rám. mint főtitkárra amelyeket én vánok. is tenni kítézis áll, s a kettőből kialakul a szintézis. Éppen úgy, ahogy a vallási türelmesség ma már ténnyé vált, bízom benne, hogy a politikai türelem isténynyé lesz holnap. Bízom abban, hogy az ENSZ fontos tényező lesz, amely létrehozza ezt a harmonikus helyzetet, ami valójában a békés egyirá- más mellett élés. (Taps) Befejezésül engedjék meg, Nagyon erősen hiszek abban hogy több termelést, erőt, a felfogásban, hogy egy egészséget, boldogságot és tézissel szemben egy anti- békét kívánjak önöknek. leraktuk hazánkban a szo- tok —, hogy cialista társadalom alap- mi az Egyesült jait és megállapítottuk, hogy népünk fejlődése most olyan időszakba jutott, amikor a cél a szocialista társadalom teljes felépítése. hárulnak, a legtisztább lelkiismerettel lássam eL Állandóan arra törekszem, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányába foglalt célokat valósítsam meg. Számomra az egyetlen iránytű az Egyesült Nemzetek alapokmánya. Államok kormányával is normális viszonyt akarunk fenntartani. Mi az Egyesült Államoktól az igazat megvallva — nem kívánunk semmit. Ami Ez közös feladatunk és szocialista társadalmunkat ezért dolgozunk. felépítjük az ő segítségük — Másik célunk, nélkül is, mint ahogy eddig nemzetközi célkitűzésünk: is építettük az ő ellenzésük a béke megőrzése. és támadásaik közepette. Magyarország önmagában Támogatjuk azt az ENSZ- . nem olyan hatalmas erő, határozatot, amely világ- nemzetlek megOVUSO hogy a világ és a nemzetek kereskedelmi konferencia sorsát döntő módon tudná összehívását célozza, befolyásolni. De Magyaror- mert azt gondoljuk, hogy ez szág rendíthetetlenül együtt a béke ügyének és a Föld ^ — Talán érdekli onoket, halad, minden országának csak ha elmondom, hogy az alapszövetségben van a mileg- hasznára van. Annak va_ okmánynak van egy nagyon közelebbi és legjobb segi- gyünk hívei, hogy az orszá- fontos pontja, amely kitőnkkel és barátunkkal, a gok között kereskedelmi kap- mondja, hogy az Egyesült Szovjetunióval. csolat, az áruforgalom széle- Nemzetek Szervezetének fel(Nagy taps.) És barátságban sedjék és növekedjék, vagyunk a szocialista orszá- A továbbiakban hangsúgok nagy közösségével. Így lyozta, hogy az imperialisták magunk is részeseivé vál- által kezdetben lebecsült kis tunk annak a hatalmas nem- Magyar Népköztársaság erőaetközi erőnek, amelynek södik és fejlődik. A törekvés: az új a háborútól A Magyar Népkostársaság segíteni kívánja az ENSZ törekvéseit Mi az Egyesült Nemzetek mert az illetlenség, hogy a Szervezetének működését bizonyos igénnyel és ménnyel nézzük. adata összhangba hozni s benne résztvevő különböző államok érdekeit, s hogy az Egyesült Nemzeteknek törekednie kell arra, hogy a későbbi nemzedékeket megkímélje a háború ostorcsapásai tóL (Taps.) Ezek azok a legfőbb célok, amelyeket mint a szervezet főtitkára az alapokmányban megszabott felvendég érkezik meg előbb és utána a házigazda. (Taps). Teénvünk az hoev az Égve- °nÖk ***** h0gy Volt adatkörnek me^felelő^n SMÍBerlinben Hruscsov elvtárs, gálni kívánok. Időről időre Gomulka elvtárs, Novotny természetesen elkerülhetetelvtárs, Zsivkov elvtárs, Fa- len, amikor a feladataimat sült Nemzetek Szervezete valóban az emberiség érdekeit szolgálja, és ne egyik, vagy másik hatalmi csoportot kiszolgáló szervezet legyen. Reményünk az, hogy ez így is lesz, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete pozitív szerepet tud betölteni az emberiség javára. Még egyetlen dologról szeretnék megemlékezni. Mi a főtitkár úrral bizonyos idővel ezelőtt megegyeztünk az ő látogatása időpontjában, mert tényleg nagyon elfoglalt ember és nagyon sokfelé kell utaznia. Közben úgy alakult a helyzet, hogy elhatároztuk: elmegyünk Berlinbe, hogy a most 70 éves Ulbricht elvtársat, aki több mint öt évtizede harcol a német kommunista mozgalomban, illő módon köszöntsük. Egyúttal kifejeztük szolidaritásunkat a Német Demokratikus Köztársasággal is, Berlinből pedig gyorsan Pestre kellett vissza sietnem, nehogy kedves vendégünk engem megelőzzön, Kádár János viszontlát ogatása U Thantnál Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke kedden délután viszontlátogatást tett U Thantnál, az ENSZ főtitkáránál. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter. (MTI) A kormány fogadása az ENSZ főtitkára tiszteletére A forradalmi munkás-paraszt kormány U Thant, az ENSZ főtitkára tiszteletére kedden este fogadást adott az Országházban. Részt vett a fogadáson Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen' volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A fogadáson Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és U Thant, az ENSZ főtitkára pohárköszöntőt mondott. (MTI) Kétoldalú felelősséggel N kap hozatalától alá kimondatlanul is e hatászerkesztősegünk számított öt nap alatt erre rozat. A hivatalos szerveket aponta sok-sok levelet nyilvánosságra ap , éppúgy, mint más la- választ kér. A válasznak .föltétlenül még jobban arra pok szerkesztőségei is. E le- egyben tartalmaznia kell az -ösztönzi, hogy az eddigieknél velek egy része közérdekű, illetékes szerv vizsgálatának is nagyobb gondossággal, vagy sokszor bár egyéni, megállapításait és a hozott együttérzéssel figyeljék a mégis a közösséget is érintő intézkedéseket. A határozat dolgozók javaslatait, bírálatapanaszokat tartalmaz, hi- azt is megszabja, hogy ha az jt, amelyek a lapok hasábbákra hívja fel a figyelmet, illetékes állami szerv a meg- jain jelennek meg, s helyt s kéri a sajtó nyilvánossá- szabott harmincnapos határ- adjanak azoknak. De mondgának segítségét. Olvasóink időn belül nem tesz eleget hatnánk: preventíve is jetudják, hogy sohasem zárkó- válaszadási kötelezettségé" ientósége van a határozatnak, zunk el az efféle jogos kéré- nek, akkor végső fokon az e nagy0bb felelősségben, hogy sek, panaszok nyilvánosságra országos hatásköri szerv ve- M állami szerveinkben dolgohozásától, sőt magunk is ösz~ zetője, maga az illetékes mitönözzük olvasóinkat, levele- niszter köteles haladéktalazőinket a közérdeket érintő nul intézkedni az érdemi problémák megírására. La- válasz megadása iránt és a punk több rendszeres és nép- körülményektől függően elszerűvé vált rovata is — rendelni a mulasztást elkömint a Gyorsposta vagy az vető személyek felelősségre Olvasóink írják — ezt a célt vonását szolgálják. Munkatársaink MMit tükröz ez a haitárougyancsak kötelességüknek [TJL zat' tekintik, hogy sokfelé kiterjedő napi munkájuk során, a jóleső zók már eleve úgy végezzék munkájukat, ne legyen szükség az újságokban bírálattal illetni őket. Nem kisebb azonban a mi felelősségünk, az újságírók felelőssége sem. Még nagyobb gondossággal, körültekin téssel kell a jövőben mindanyNem titkoljuk azt a nyiónknak eljárnunk, mielőtt megelégedettséget, egyetlen bíráló sort is ledolgozó emberek között jár- amelyet mi. újságírók, ér- írunk. Nem szabad a szociava-kelve észrevegyék azokat zünk e határozat megjelenő- lista újságírás tekintélyét a kisebb-nagyobb hibákat, se után, hiszen kétségtelenül veszélyeztetni azzal, hogy vaamelyek zavarják közéletün- munkánknak, a szocialista lótlan tényt közöljünk, vagy ket, bosszúságot vagy éppen szellemű újságírásnak a való tényt hamis színben súlyos kárt okoznak az egyes megbecsülését is tükrözi. EL- tüntessünk fel, s ezáltal beembernek és esetenként az ismerését jelenti kormány- csületesen dolgozó embereket egész társadalomnak. zati szinten annak, hogy az méltatlan bírálattal illessünk. A szocialista újságírás e "JSfgok , Közéletünk tisztasága, rendfontos területén az eddigi- nyújtanak a .közélet tiszU- nemcsak ^t követeli meg, ékben sem panaszkodhatunk saganalk: megorzesében, a hi- h a mbákra & a2tíií ki_ eredménytelenséggel. A hi- bak lekuzdeseben, az uj a javítására felhiVjuk a fi"S^T^StW ^LSÍ SgSfS utt Ulmet, de aztisho^köz ^f^S-JfSSS?. "Sí fnntosabb e határozat meg- vélemenyt, közhangulatot tunk törekvéseinkhez, bár fontosabb e határozat meg néha akadtak olyan tisztség- lelencekor. Sokkíd inkább keltsünk viselj, olyan WvatalSk ^inkbe^tfú Ügv kibújtak lyet volna a felelősség, az intézis, szívesen s a tollal ugyancsak világosán kezünkbe adott lehetőségeket tükröz e határozat megjele- mindig a dolgozók érdekében, kötelezettsége "ától" "Sa hogy forradalmi munelvétve is, de egyesek zakla- kas-paraszt kormányunkigen tésenak erdekeben hasznai tásnak, kákán csomókere- nagy Jelentőséget tulajdonit juk. sésnek, fölösleges akadékos- a szocialista demokratizmus kodásnak tekintették az új- szélesítésének üy módon is. ságírók jószándékú bírálatát, J^^ ]ebf íogy a hibákat megmutató cikkei- laP!amk Javaslatai es biratoet. latai csak akkor lehetnek igazán hasznosak és helvtálA' z új kormányhatározat megjelenése alkalmával a Dél-Magyarország szerkesztőségének valamennyi tagja is fokozott köM

ost, a napokban meg- lók, ha minél szélesebb kör- telességének érzi, hogy minjelent kormányhatá- ben támaszkodnak a dolgo- dinkor az olvasó, a lakossag rozattal egyszeriben zók véleményére, javaslatai- érdekében éljen e határozat megoldódnak ezek a néhol ra, helyeslő vagy helytele- adta lehetőségekkel Arra jelentkező meg nem értések nitő észrevételeire. Tükrözőis és a lapok nagy segítsé- dik ebben a határozatban, get kapnak a köz érdekében hogy meg kell becsülni, kokifejtett tevékenységükhöz, molyan kell venni és súlya A Magyar Forradalmi Mun- szerint kell kezelni a hétkás-Paraszt Kormánynak a köznapok emberének vélesajtóban nyilvánosságra ho- ményét, észrevételét, kritizott javaslatok és bírálatok kaját. megválaszolásáról szóló ha- S mire kötelez ez mindtározata kötelességévé teszi annyiunkat? minden állami szervnek, ** hogy érdemi választ adjon a akarunk törekedni, hogy e határozat be is töltse általunk azt a szerepet, amiért megszületett: a hibák megmutatását és megszüntetését, a mulasztások leleplezését, a közélet tisztaságának megóvását, a dolgozók javaslatainak messzemenő megbecsüléegfőként felelősségre sét — vagyis végső fokon a és nagy-nagy kötele- közvélemény és egész doltarületét érintő javaslatra, zettségre — mindkét Sozo társadalmunk erdeke* illetve bírálatra, amennyi- oldalról. Kétoldalú kötele- nek megóvását, ben a szerkesztőség a cikk zettséget hangsúlyoz és húz LÖKÖS ZOLTÁN