Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Bwerdt, 1963. Július 1 Nagygyűlés a berlini sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról.) Mit javasol a Szovjetunió, amikor a második világhá­ború maradványainak mi­előbbi felszámolását sürge­ti? Mi semmi olyat nem indít­ványozunk, ami megvál­toztatná a jelenleg fenn­álló és a- hitleri Németor­szág szétzúzása következ­tében létrejött feltételeket és helyzetet. ország védelmi kiadásokra, konfliktus esetén Nyugat­annái kevesebb erőforrása Németország területe esik marad a gazdasági élet bé- elsősorban a nukleáris csa­kés ágainak fejlesztésére. Az pás övezetébe, az Egyesült amerikai imperialisták éppen Államok pedig egy időre erre törekednek szövetsége- kívül maradhat. Jogilag akarjuk rögzíteni a kialakult helyzetet Csupáji jogilag akarjuk rög­zíteni a kialakult helyzetet, hogy ily módon megfékezhes­sük a revansistákat az új há­ború ki robbantásának elő­készítésében. Józanul kell szemlélni a dolgokat. Meg kell érteni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem mítosz, hanem létező állam, amelynek megvan a maga kormánya, társadalmi rend­je, törvényei és határai. A revansista körök halla­ni sem akarnak a békeszer­ződés megkötéséről. Célju­kul tűzték ki, hogy felszá­molják, elnyelik az NDK-t. Világosan látják azonban, hogy ezt saját erejükből nem ér­hetik el. Nem elég erős a gyomruk ahhoz, hogy ezt a falatot megeméssze, no meg torku­kon is akadna ekkora falat. Ezért igyekeztek annyira be­lépni a NATO-ba, a nyugati hatalmak agresszív katonai tömbjébe. A megmaradt hit­leristák úgy látták, hogy a NATO lehetőséget nyújt ne­kik ábtándjuk valóra váltá­sához, s végül revsnsot ve­hetnek a második világhábo­rúban elszenvedett veresé­gért. seiknél, arra, hogy a nyugat­német és egyéb monopol­körökkel fennálló verseny­ben minél kedvezőbb hely­zetbe jussanak. Figyelembe kell venni, hogy az amerikai imperialis­ták arra számítanak, ha Nyugat-Németországot a A nyugatnémet népnek azonban az az érdeke, hogy Németország békésen fej­lődjék, rendeződjenek és fejlődjenek a szocialista országokkal va­ló sokoldalú kapcsolatai. Megvannak-e ehhez a meg­felelő objektív feltételek? megerősítette, lólagos követelményeket tá­masztottak, amelyek terüle­tünkön széles körű helyszíni ellenőrzés végrehajtását he­lyezték kilátásba. A nukleáris fegyverkísér­letek megszűntetéséről szóló egyezmény megkötésérői szól­va Hruscsov rámutatott ar­ra. hogy ennek megtörténte megszüntetné a légkör ra­dioaktív szennyeződésének veszélyét. Mindez azt jelenti — muta­Nyugat-Németország mint fő ütőerő A Nyugat agresszív körei pedig a fő ütőerőnek akar­ták felhasználni Nyugat-Né­metországot a szocialista országok ellen, c rabló tervek platformján találkoztak a nyugati ag­resszív körök és a német rcvansisták érdekel — jelentette ld Hruscsov. Megértjük azokat a néme­teket — folytatta —, akik szeretnék, ha hazájuk egye­sülne, s megszületne az egy­séges, békeszerető demokra­tikus német állam. Ez ter­mészetes és jogos óhaj. A béke és együttműködés politikája közelebb hozza, a háború és a revanspoll­tika pedig távolabbi időre halasztja e cél megvalósí­tását. Látnunk kell — hangoz­tatta —, hogy az imperialista erők saját érdekükben próbálják-dd­játszani a németek e ter­mészetes óhaját, s a Német Demokratikus Köztársaság felszámolására törekednek. De korunkban nem lehet így megoldani a német kér­dést. Ez a polgárháború, a világháború útja. Márpedig tudjuk, mit jelent a háború ma, amikor rendelkezésre állnak a nukleáris rakéta­fegyverek. Még Adenauer kancellár is, akit pedig min­denki másnál erősebben mé­telyezett meg a revansizmus, megérti, hogy ha megkezdődik a háború, először Nyugat-Németor­szág ég el. Még a kapitalizmus legfékte­lenebb képviselői is látni kezdik, hogy a háború ma öngyilkosság bármely agresszor számára — hangoztatta Nyikita Hrus­csov. Igen, Hitler ezeket a célo­kat akarta elérni, de dicste­lenül elbukott Hogyha a rcvansisták Hit­ler eszméivel akarnak élni, ugyanaz a sors fogja őket is érni. Kennedy nyugat-berlini látogatásának tényében egy­magában nincs semmi rossz. Üdvözölni lehetne a látoga­tást, ha jószándékú lett vol­na. De azok, akik az elnököt meghívták, természetesen nem jóindulatból tették ezt. Esztelen revansista törek­véseikhez akartak megerő­sítést kapni. Sajtójelen tésekből ítélve az amerikai elnök nem mindjárt egyezett bele abba, hogy a távozó kancellár tár­saságában utazzék Nyugat­Berlinbe. Szemmel látható­an felismerte, hogy ez a társaság mindenképpen rossz fényt vet utazására. fegyverkezési verseny útjára Meggyőződésünk, hogy van­taszítják, akkor háborús nak ilyen feltételek. Az élet igazolja a kölcsönös kereskedelem hasznosságát — Az élet igazolja, hogy a kel hozakodnak elő, csak­Szovjetunióval és a többi hogy elodázhassák az atom. szocialista országgal a keres- robbantások betiltását. Kü­kedelmi és gazdasági kapcso- lönösen makacsul ragaszkod- tott rá a szovjet miniszter­latok rendkívül megbízható- nak a nemzetközi megfigye- elnök —, hogy a nyugati ha­ak. Ismeretes, hogy Nyugat- léshez, talmak más okokból kijndul­Nématországnak számos A tudomány bebizonyítot- va követelik a helyszíni olyan termékre van szüksége, ' amelyet mi exportálunk. « a gyakorlat is teljes szemlét. A Szovjetunió komoly megrendeléseket adhatna a szovjet kormány kész a megegyezésre Nyugat-Németországnak, Az imperialista uraknak azonban meg kellene márta­nulniok, hogy a szovjet kormány soha­sem adja fel saját országa, sem pedig a többi szocia­lista ország biztonságának helyzetet, a népek érdekeit, érzett magasrendű mértékben hogy semmi szükség a kísérle­tek, így a föld alatti kí­sérletek betiltásánál meg­figyelésre. A kormányok tulajdonában levő nemzeti észlelő eszközök az önműködő szeizmográf­állomásokkal együtt — ame­lyek felállításához hozzájá­rul a Szovjetunió — megfe­lelően biztosítják valameny­nyi kísérlett robbantásmeg- elősegítené a nemzetközi lég­kör általános javulását, a fe­szültség enyhülését, meg­szüntetésének ellenőrzését. Ennek ellenére a nyugati hatalmak az atomrobbantá­sok beszüntetését makacsul összekapcsolják az úgynevezett nemzetközi megfigyeléssel. sőt Nyugat-Berlinnek is, amelynek stabilizálnia kell politikai helyzetét és a nor­mális gazdasági fejlődéshez megrendelésiekre van szüksé­ge. Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin viszont vásá­könnyítené a nemzetkőzi kér­dések kölcsönösen elfogadha­tó megoldását. — A nukleáris fegyverkí­sérletek megtiltásáról szóló egyezmény megkötése, s egy­idejűleg a két államtöwib kö' zöttl meg nem támadási szer­ződés aláírása olyan új nemzetközi lég­kört alakítana ki, amely krdvez korunk legfonto­sabb problémái, köztük a leszerelés kérdése megol­dásának. — Elvtársak! A szocializ­mus útjára lépett népek bi­zalommal tekintenek a jö­De most ez a nyugati ha­talmak álláspontjának O- ^^'"^éTíí^kban meg­—•—— —• lenetet­gyclcmbevétclével len. A szovjet kormány gon­dosan mérlegelve a kialakult sorsáért felelős­Egy washingtoni beszéd — és tizenhárom nappal később Az a mód, ahogy Kennedy a nyugatnémet rcvansisták törekvése! elé 6letett, min­denképpen elszomorítja azokat, akik az elnöknek a washingtoni egyetemen tartott lejutób­bi beszédét szerelték volna megerősítve látni. Ez a beszéd a nemzetközi helyzet józan értékelésével emelkedett ki a többi kö­zül. Tízenhárom nappal azután, hogy az elnök említett be­széde elhangzott, Kennedy megérkezett Nyugat-Német­országba, azután pedig Nyu­gat-Berlinbe és egészen más szavakat mondott. Ha elol­vassuk Kenney elnök Nyu­gat-Németországban. különö­sen pedig Nyugat-Berlinben elmondott szavait és besze­li asonlitjuk ezeket a wa­shingtoni egyetemen mon­dott beszéddel, azt gondolhatnánk, hogy két különböző elnök mond­ta azokat. Az Egyesült Államok el­nöke Franciaország elnöké­vel versengve próbálja elnyer­ni az -agg nyugatnémet özvegy* kegyelt. Mi akadályozza a békeszerződés megkötését? Miért nem hajlandók a nyugati hatalmak megkötni a német békeszerződést? A nyugatnémet kormány poli­tikája nem a nyugatnémet nép érdekeiből, hanem az amerikai monopóli­umokkal szoros kapcsolat­ban álló német rcvansisták érdekeiből indul ki. Az amerikai monopolisták­nak előnyös, hogy szövetsé­geseiket állandóan a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal ijesztgessék. Mindenki számára érthető, hogy minél többet költ egy rolhatna tőlünk olyan ipar- • , • , ... ... .... cikkeket amelveket előnvö- nem nyitja meg kapuit a segtol vezettetve kijelenti: scbh bfizeremia mint^lő- NATO felderítői előtt Itt mivel a nyugati hatalmak áttítmia nincs helye alkunak. Állás- akadályozzák valamennyi _ Ismételten hanesúlvozni P°ntunk e2zel kapcsolatban atomfegyverkísérlet tilalmi ~ MA^pf világos és megmásíthatatlan, egyezményének megkötését, ffi Srs^sSTeresS: A kész megegyezni e légköri. A szovjet kormány bizo­. , . ,, ,, - nyos abban, hogy a népek mének fejlesztése a Szovjet- érdekeinek mindenfajta unióval és a Nemet Demok- atomfegyver-kísérlet - lég­ratikus Köztársasággal köri, űrbeli, víz alatti és föld Már korábban is javasoltuk feltétlenül a népek javát alatti — tilalmi egyezmény- ezt, de a nyugati hatalmak szolgálná. nek mielőbbi megkötése fe- meghiúsították az egyez­Megerősödnének a baráti lel meg. ményt azzal, hogy olyan pót­kapcsolatok, megszilárdulna a bizalom, ami nélkül nem ____ ____ ___ lehet szilárd az európai bé- WALTER ULBRICHT: ke. Ezután Hruscsov a pémet békeszerződés megkötéséről beszélt és hangsúlyozta, hogy a szerződés megkötése gyökeresen normalizálná nemcsak a Szovjetunió és Nyugat-Németország, hanem védtük az imperializmussal szemben azt a jogunkat, hogy a magunk életét saját meg­győződéseink és eszméink szerint építsük. Befejezésül Hruscsov él­tette a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság barátságát, a szocialista testvériség országainak egy­i7. HiCKcgyciui a . .. TMAmet Demokratikus a világűrben végrehajtott a Német UemoKratiKus és a víz alatti atomfep- Köztársaság munkás-paraszt ver-kísérletek betiltásáról, kormányát, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságát, élén Walter Ul­bricht elvtánsat. Németország újraegyesítése csak békepolitika útján képzelhető el Mindketten meg akarják hó­dítani kihűlt szívét, amely gyakran sugallmaz tulajdo­nosának teljességgel kárté­kony gondolatokat. S ha en­nek az özvegynek úgy fog­nak udvarolni, ahogy azt ez a két udvarló teszi, amelyek közül mindegyik saját szivé­hez próbálja kötni őt, akkor az özvegy még azt gon­dolhatná, hogy lényegében tőle függ a világraszóló problémák megoldása. Pedig a valóságban már igen kevés múlik rajta. Az effajta udvarlás esak feszültséget idéz elő, éspedig igen feszült világ­helyzetet. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország mindig igaz barát­ként, s a kommunizmus győ­zelméért vívott harc szövet­ségeseiként állt és fog a jö­vőben is állni a Német De­mokratikus Köztársaság mel­lett. Ostoba és veszélyes a nyu­gatnémet revanslstáknak az a reménye, hogy kato­nai úton számolják fel a Német Demokratikus Köz­társaságot. az összes európai és nem­csak európai országok kö­zötti kapcsolatokat. — Ma már sokan megér­tik — jelentette ki —, hogy a német békeszerződés meg­kötésére vonatkozó javasla­tunk nem egyoldalú érdekeket szolgál. A békeszerződés megkötésé­ben ugyanúgy érdekelt Nyu­gat-Németország és Nyugat­Berlin. Ennek a lépésnek a megtétele minden békeszere­tő ország és nép érdeke. Meggyőződésünk — foly­tatta Hruscsov —, hogy nem lehet örökké félreve­zetni Nyugat-Németország és a többi európai ország lakosságát. Már ma is egyre többen ér­tik meg, miért hozták létre az agresszív NATO-t és mi­lyen cél! követnek a szövet­ség megteremtői. Mi várható a moszkvai tárgyalásoktól ? Hruscsov ezt követően rá­tért a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésé­nek kérdésére és emlékezte­tett arra, hogy július köze­pén Moszkvában előrelátha­tólag tárgyalások kezdődnek e problémáról. Természete­sen — folytatta a szovjet miniszterelnök — sokan ve­tik fel a kérdést, hogy vé­gül is sor kerül-e a nukleáris kí­sérleti robbantások megtil­tásáról szóló megállapodás aláírására. A kérdés felvetése teljes mértékben jogos. Hruscsov utalt arra, hogy a nyugati hatalmak, minde­nekelőtt az Egyesült Államok nem óhajtják aláírni a megálla­podást. Igyekeznek a végteleneégig húzni a tárgyalásokat, kü­lönböző mesterséges ürügyek­N. Sz. Hruscsov beszédét sokáig tartó, lelkes taps kö­vette, majd az elnöklő Paul Verner átadta a szót Walter Ulbrichlnak. Walter Ulbricht beszéde elején feltette a kérdést, va­jon miért előzte meg olyan nagy várakozás N. Sz. Hrus­csov mai beszédét a Német Demokratikus Köztársaság­ban és Nyugat-Németország­ban is. Azért, mert a világban még sok prob­léma rendezetlen és N. Sz. Hruscsovról tud­ják, hogy teljes felelősséget érez a népek sorsáért. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió a legutóbbi években , nem egy alkalommal mentetté már meg a világ békéjét. Hrus­csov most is hasznos és jó politikával a poggyászában érkezett meg Berlinbe. Hruscsovval ellentétben, Kennedy amerikai köztársa­sági elnök egyáltalán nem hozott magával pogy­gyászában reálig javasla­tokat Európába, közelebbről Nyugat-Német­országba és Nyugat-Berlinbe. Revansista gyűlések szítják az ellentéteket Walter Ulbricht ezután azt hangsúlyozta, hogy Ade­nauer és a bonni revanspo­litikusok a Kennedy-látoga­tással szinte egyidőben a re­vansista gyűlések egész tö­megét rendezték. Itt Ismét felvetették Ausztria anschlussának gondolatát és ismét olyan kifejezéseket használtak, mint -lengyel kutyák-, szidták a zsidókat, stb. stb. Nyilvánvaló, hogy ezzel a revansista hullámmal Adenauerék nyomást akar­tak gyakorolni Kennedyre. Németország újraegyesítése csak békcpolitika, leszere­lés, az atomfegyverről és a német militarizmusról való lemondás útján kép­zelhető el. Európa biztonsága megkö­veteli, hogy végre aláírják a német békeszerződést; meg kell javítani a két német állam kapcsolatait és Nyugat-Berlint békés semleges várossá kell vál­toztatni, tehát fel kell szá­molni a második világháború maradványait Európa biz­tonsága ezenkívül azt ls megköveteli, hogy megkös­sék azokat a szerződéseket, amelyekre N. Sz. Hruscsov ma is javaslatot tett: tehát mondjanak le az atom­fegyver. kísérletekről és kössenek megnemtámadási szerződést a NATO és a Varsói "Szerző­dés tagállamai. A béke meg­szilárdítása okvetlenül meg­követeli a Német Demokra­tikus Köztársaság elismeré­sét, valamint azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe vegyék fel a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köz­társaságot, továbbá Nyugat­Berlin szabad várost egy­Waiter Ulbricht ezután rá­mutatott: az NDK a békés kereske­delem, a két német állam Jó kapcsolatai kiépítésének a híve, Bonn ellenben tovább foly­tatja hidegháhorús politiká­ját és diszkriminációs intéz­kedéseket hoz ar. NDK pol­gárai ellen. A szocializmus az egész emberiség útja Az NDK Államtanácsának elnöke ezután arról beszélt, nem árul el titkot azzal, ha kijelenti, hogy az NDK vezetői egységes szocialista Németországot kívánnak: a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága 1957 januárjában hozott ha­tározatában ezt a kívánságát nyilvánosságra is hozta. A szocializmus: az egész emberiség útja és Nyugat-Németország előtt sem áll más perspektíva. A két Németország kap­csolatainak megjavítását ter­mészetesen nem azzal kell kezdeni, hogy Nyugat-Né­metországban is azonnal meg kell teremteni a szo­cializmust. Walter Ulbricht a kapcsolatok javítására vo­natkozólag megismételte az NSZEP januári VI. kong­resszusán előterjesztett ja­vaslatait. Ezenkívül javasol­ta, hogy az NDK és az NSZK kormánya tárgyaljon közös kulturális bizottság felállítá­séról; az NDK kormánya ós Nyugat-Berlin szabad város magisztrátusa létesítsen kö­zös nevelési, valamint jog­ügyi bizottságot; a kót né­met állam kormánya és Nyugat-Berlin szabad város magisztrátusa létesítsen kö­zös gazdasági-technikai-tudo­mányos bizottságot. Ezek az intézkedések nagy­ban elősegítenék a két né­met állam normális kap­csolatainak megteremtését és az első lépést jelentenék az újraegyesítés útján. Walter Ulbricht beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik 70. szü­letésnapján köszöntötték őt,s hangsúlyozta, a nagy kitün­tetést, amelyben részesült, nemcsak saját érdemének, hanem azon vezetői kollek­tíva érdemének tudja be, amely az NSZEP-ben, az NDK Államtanácsában és a Nemzeti Frontban kiala­kult. Walter Ulbricht befejezé­sül éltette a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság megbonthatatlan ba­rátságát, a Szovjetunió Kom­munista Pártját és annak Központi Bizottságát, élén Nyikita Szergejevics Hrus­csovval, az egész német nép és a Szovjetunió népeinek barátságát, a szocialista né­pek egységét és a békét. A nagygyűlés Paul Verner rövid zárószavai után a -Fel vörösök, proletárok* elének­lésével, a résztvevők lelkes éljenzése közepette ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom