Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-29 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M A G V A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 150. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1963. június 29. Nincs megállás a káros ideológiák elleni harcban N. Sz. Hruscsov beszéde a 2. oldalon Tűzifa-árusítás vántszedésse! Milyen lesz a jövő kislakása? Készülnek a szabadtéri játékok díszletei N. Sz. Hruscsov megérkezett Berlinbe Az NDK fővárosának lakossága szeretettel köszöntötte a vendégeket Rekkenő, 32 fokos hőségben, egy perccel 14 óra előtt szállt le az a különrepülőgép a berlin-schönefeldi repülőtér betonjá­ra, amellyel N. Sz. Hrucsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió miniszterelnöke Berlinbe érkezett. Hruscsovval együtt érkezett felesége, Nyina Hruscsova, továbbá Lőtte Ulbricht, aki a német asszonyok képviselője volt a moszkvai nőkongresszuson. Két óra 5 perckor lépett ki a repülőgép Walter Ulbricht: ajtaján Hruscsov. A jelenlevők lelkes, *Freundschafi-druzsba* kiáltással fogadták. A repülőtéri fogadáson megjelentek a Német Szocialista Egységpárt és az NDK , kormányának vezetői, élükön Walter Ulbrichttal. Hruscsov és Ulbricht melegen köszöntötték és átölelték egymást. Az állami himnuszok elhangzása után a két államférfi fogadta a díszszázad pa­rancsnokának jelentését, majd ellépett a díszszázad előtt A szovjet kormányfő: régi barát és harcostárs Walter Ulbricht üdvözlő beszédében szeretettel üdvö­zölte szabad német földön a Szovjetunió miniszterelnö­két, majd gratulált neki a legutóbbi csoportos űrrepü­léshez. Ezután hangsúlyoz­ta, hogy Hruscsov személyé­ben régi barát és harcostárs érkezett az NDK fővárosá­ba, aki tevékenyen munkál­kodik a szovjet és a német nép barátságának elmélyíté­sén. Ulbricht ezután azt hang­súlyozta, hogy a nyugatné­met nevanspolitikusok szem­melláthatóan nincsenek tisz­tában a világon kialakult reális erőviszonyokkal. Már­pedig a jelenlegi helyzet megköveteli, hogy Németor­szágban is vessenek véget az eddigi áldatlan állapotnak, számolják fel a második vi­lágháború maradványait. Nyugat-Németországnak is előbb-utóbb el kell ismernie a Német Demokratikus Köz­társaságot és annak határait, normalizálnia kell kapcsola­tait az NDK-val és más szo­cialista országokkal. Kennedy európai látogatá­sára rátérve Ulbricht kifej­tette azt a véleményét, hogy Kennedy Nyugat-Berlinben a (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János vezetésével küldöttség utazott Berlinbe Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének vezetésével pénteken kül­döttség utazott Berlinbe, hogy részt vegyen Walter Ulbrichtnak, a Német Szo­cialista Egységpárt első tit­kárának, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államta­nácsa elnökének 70. születés­napja alkalmából ren de­Egy tsz kilencvenezer csirkét ad a piacra ni, mint a sárga magyar faj­ta esetében. Négy hét múlva elérik az 1 kiló 30, 1 kiló 40 Ebben az évben 90 ezer darab csirkét mintegy 100 ezer kilogramm súlyban ad át a Dózsa Tsz a szegedi piacoknak. A tsz jövedelmének 30 szá­zalékát a csirketenyésztés adja, évi 1 millió forintot. A szegedi Dózsa Tsz-ben közel hat éve folyik csibe­nevelés. Ez a tsz jelentősen hozzájárul Szeged húsellátá- dekás átlagsúlyt sához. A kezdet kezdetén háromezres férőhellyel foly­tak a kísérleti nevelések, majd ezt követte tavaly az 1 millió 600 ezer forintos költséggel megépült, minden tekintetben korszerű csibe­nevelő. Ez valósággal ontja egész éven át a vág­ni való csirkéket. Egyidőben 20 ezer csibét ne­velnek kétrészes nevelőben. Az alapanyagot állami gaz­daságokból és a keltetöállo­másról szerzi be a tsz. A 10 ezer darab csirkéből álló szállítások öthetenként köve­tik egymást, ugyanis a na­poscsibék az előnevelőkből 33—35 naponként cserélőd­nek, s ilyenformán a nevelés és a szállítás mindig folyamatos. Az itt felnevelt csirkék 90 százaléka Szegeden kerül piacra, átlagban 75 dekás súllyal. Eddig az úgyneve­zett sárga magyar fajtát te­nyésztették, most azonban az úgynevezett Lohmann-féle csirkefaj tenyésztését hono­sítják meg. Ezt a csirkefajtát a Bá­bolnai Állami Gazdaságból szerezte be a Dózsa Tsz-nek a városi tanács mezőgazda­sági osztálya. A Lohmann­csirkék kizárólag korszerű, nagyüzemi gazdaságban te­nyészthetők eredményesen. Edzettek, erősek, s a külön­féle baromfibetegségeknek is ellenállnak. Az első szállít­mány most négyhetes, s át­lagos súlyuk 33 deka. Ebből a fajtából egy kilogramm húst 50 dekával kevesebb ta­karmánnyal lehet előállíta­zendő ünnepségen. A kül­döttség tagjai: Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes és Kárpáti József, a Ma­gyar Népköztársaság berlini nagykövete. A Nyugati-pályaudvaron Gáspár Sándor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bízottság tagjai, Péter János külügyminiszter és Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője búcsúz­tatta a küldöttséget Jelen volt a küldöttség elutazásá­nál Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagykövete és a nagykövet­ség munkatársai. (MTI) Jelentések szerint Walter Ulbricht születésnapja alkal­mából Berlinbe utazik Wla­dyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára is. Szeged közlekedésének helyzetét és a kereskedelem húszéves távlati fejlesztési tervét vitatta meg a városi tanácsülés Tegnap délelőtt a városi tanácsháza nagytermében ülést tartott Szeged város megyei jogú tanácsa. Az ülésen megjelent Borsos László belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, a városi pártbizottságot Balogh Ist­ván, a város párt-végrehaj­tóbizottságának tagja, az ipari osztály vezetője képvi­selte. A tanácsülést Papp Gyula vb-elnökhelyettes nyitotta meg, majd Nagy István tanácstag elnöklésé­vel kezdte meg munkáját a tanács. Felújított utak Első napirendi pontként Szeged közlekedésének hely­zetét vizsgálták Balogh Pé­ter, az építési és közlekedési osztály vezetője előterjeszté­se alapján. Bevezetőként megállapította, hogy a sze­gedi utak nagy többsége alap nélkül, homokágyra épült, s a megnövekedett közúti forgalom lebonyolítá­sára ezek alkalmatlanok. A város forgalmi irányának figyelembe vételével újítot­ták fel az elmúlt években az utakat. Így többek között a Földműves, a Sárkány, a Petőfi Sándor és a József Attila sugárutat, a Felső Ti­sza-partot és a Maros utcát, a Népkert sort, a Bérkert ut­cát, a nagykörút egyes rtó szeit, az Ogyessza körutat és a Széchenyi teret. A távolsági forgalmi utak sem felelnek meg a követel­ményeknek. Az 5-ös számú budapesti országút bonyolít­ja le a városba érkező for­galom 25 százalékát. Sem az Izabella híd, sem pedig a Kossuth Lajos sugárút nem felel meg a megnövekedett forgalom zavartalan lebo­nyolítására. Hasonló a hely­zet a 46-os Szeged—Makó főútvonallal is, ezt még a szőregi helyi közlekedés is zsúfolja. A 43-as főközleke­dési út — Szeged—Hódme­zővásárhely — megfelel a követelményeknek. Az 54-es számú szeged—bajai főköz­lekedési útvonal is korszerű­sítésre vár, a Kálvária tértől ÖTVEN MÁZSA FÖLDIEPER — KÉT HOLDRÓL Gazdag földiepertermést takarított be az újszegedi Haladás Tsz. Nem egészen két holdnyi területen közel 50 mázsa földiepret (Somogyiné ielv.) termeltek, amelynek egy részét exportál­ták. Képünkön az utolsó rakományok egyi­két indítják útnak. a Dugonics térig a burkola­tot mielőbb át kell építeni. A villamos közlekedés meggyorsításáért A szegedi villamos vonalak korszerűsítése is a következő évek feladatai közé tarto­zik. A tervek szerint az l-es villamos vonalat korszerűsí­tik. A Kossuth Lajos sugár­út és az Április 4 útja felújí­tásával, a közúti forgalom jobb és biztonságosabb lebo­nyolítása érdekében az' út közepére helyezik a villamos síneket. A 7-es dorozsmai villamos vonal körtöltésen belüli szakaszának kétvá­gány kiépítése szükséges, mert a belső nyugati ipar­körzet és a textilművek for­galmát jelenleg képtelen le­bonyolítani. A közlekedés helyzetének ismertetése után a tanácsta­gok elmondták javaslataikat, hogyan kellene javítani, gyorsabbá tenni Szegeden a közlekedést. A vitában fel­szólalt dr. Nyíri Antal, Nitsinger Gyula, Csamangó Lajosné, Nagy Sándor, Kiss Kálmán, Peták József, Zom­bori János, dr. Nagymihály Sándor, Farkas István, Far­kas Mihály, Nagy István ta­nácstag. Várhelyi Jenő, a KPM Csongrád megyei Köz-: úti Igazgatóság főmérnöke felszólalásában elmondta! hogy a minisztérium ígérte: 1965-ben felújítja a Kossuth Lajos sugárutat, de csak ab­ban az esetben, ha a városi tanács 1964-ig elkészíti az út közművesítésének tervét Ezért arra kérte a város ta­nácsát, minél előbb készít­tesse el a tervet. A hosszas vita után a tanácsülés egy­hangúlag elfogadta a közle­kedés helyzetéről szóló elő­terjesztést Példa lehet más nagyvárosoknak Ezután Rácz Károly, a ke­reskedelmi állandó bizott­ság elnöke ismertette Sze­ged kereskedelmének húsz­éves fejlesztési tervét Be­vezetőjében köszönetet mon­dott mindazoknak a társa­dalmi munkásoknak és ta­nácsi dolgozóknak, akik a tartalmas terv készítésében közreműködtek. A kereske­delem húszéves távlati ter­vének vitájában felszólalt Vas István, Nitsinger Gyula, dr. Kalmár Ferenc, Balogh István, Peták József, dr. Nagymihály Sándor, dr. Nyí­ri An\U< Antali Sándor, Ko­vács Alajoo, Hampel Ferenc. Felszólalt Borsos László mi­niszterhelyettes is, aki el­mondta, hogy Szeged város kereskedelmének húszéves távlati terve igen alapos, körültekintő munkával ké­szült, s példaként szolgál a többi nagyvárosnak hasonló tervek készítésénél. Felszó­lalásában hangsúlyozta a miniszterhelyettes, Hogy a közeljövőben jobban együtt kell működnie a tanács osz­tályainak és az építőipari vállalatoknak s a lehetősé­gekhez képest az új lakóte­lepek átadásával egyidőben kell megnyitni az itt épült üzleteket is. A tanácsülés el­fogadta a városi tanács ke­reskedelmének húszéves táv­lati tervjavaslatát. Ezután a Szegedi Szabad­téri Játékokra való felké­szülésről tájékoztatta a ta­nácsülés résztvevőit Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója. Megválasztották a népi ümököket Az előterjesztések során dr. Csikós Ferenc, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára a közterület használatáról szóló tanácsi rendeletet ismertette, me­lyet a tanácsúiéi elfogadott. Ezután dr. Tarnai Károly, a megyei bíróság elnökhelyet­tese az üzemekben, hivata­lokban, lakógyűléseken je­lölt népi ülnökök névsorát terjesztette elő. A tanácsülés elfogadta és megválasztotta a 26 megyei bírósági népi ül­nököt Az interpellációk során Kovács Józsefné tanácstag tolmácsolta az új bérházak­ban lakók panaszát A házak nagy többségében ugyanis nincs padlás, s az Ingatlan­kezelő Vállalat nem engedi meg a lakóknak, hogy az udvaron szárítsák a ruhákat Dunai József Petőfi telepre cukrászdát kért. Nagy Sán­dor arról beszélt hogy a Felszabadulás Termelőszö­vetkezet termálkútjának vi­zét fürdésre is lehetne hasz­nálni, ha medencét építené­nek. Az új-petőfitelepiek társadalmi munkában vállal­ták, hogy felépítik a meden­cét. Hasonló javaslatot ter­jesztett a tanácsülés elé Csa­mangó Lajosné tanácstag. A rúkusiak kérését tolmácsol­va javasolta a tanácsnak, építsenek medencét e város­részben is. Ábrahám Lajos­né Alsóváros rossz vízellátá­sáról beszélt, Péter Mária ta­nácstag javasolta, hogy az Attila utcai TÜZÉP megren­delő irodához hasonló irodát állítsanak fel a város más részében is. Ulésf tartott a megyei tanács A megyei tanács szegedi székházában tegnap, pénteken ülést tartott a Csongrád me­gyei tanács. Az ülést, ame­lyen megjelent Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, a megye több országgyűlési képviselője, va­lamint meghívott vendégek is, Török László, a Csong­rád megyei taoiács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. A tanácskozás résztve­vői első napirendi pontként Hantos Mihálynak, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga elnökhelyettesének be­számolóját hallgatták meg a falusi értelmiség helyzetéről (A beszámolót és a vitát la­punk vasárnapi számában részletesen ismertetjük.) A tanácsülés nysodik na­pirendi pontként Sas Bélá­nak, a m>gyei tanács mező­gazdasági osztálya vezető jé nek tájékoztatóját vitatta meg a mezőgazdasági mun­kák állásáról, majd dr. Si­mon Lászlónak, a megyei bí­róság elnökhelyettesének elő­terjesztése alapján megvá­lasztotta a megyei bíróság népi ülnökeit. Ezután előterjesztésekről döntött az ülés. majd inter­pellációk és javaslatok hang­zottak el. A tanácsülés Török László zárszavával fejeződött be*

Next

/
Oldalképek
Tartalom