Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-29 / 150. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1963. Júnins 29. Nincs megállás a káros ideológiák elleni harcban — Beleegyezni a kommu­nista és a burzsoá ideológia békés együttélésébe annyit jelent, mint lehetővé tenni az ellenség számára, hogy befeketítse mindazt, ami szá­munkra a legdrágább, annyit jelent, mint ösztönözni a rá­galmazást, segíteni a nép tudatának lezülleszt ését, megbontani szervezettségün­ket, minden eszközzel fékez­ni előrehaladásunkat — mondotta Hruscsov. — Har­coltunk és a jövőben ls tel­N. Sz. Hruscsov beszéde lassan két hete, hogy tanácskozásra fiit össze a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak plénuma, amely ideológiai kérdésekről tárgyalt. A plénum június 21-1 ülésén — mint arról már la­punkban beszámoltunk — beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A be­szédet a Pravda mai számában közli. Rövidített vál­tozatát az alábbiakban adjuk közre. jes engesztelhetetlenséggel , harcolni fogunk nemcsak a J^J?*: rothadt burzsoá ideológia el- % * f'*éttrombolnt a mögött is hagyja az ipari termelés valamennyi ágában az Amerikai Egyesült Álla­mokat, a tőkés világnak ezt az elismert vezetőjét. „Igen nagy erfedményeket értünk el a tudomány fej­lesztésében, a világűr meg­hódításában is — hangoztat­ta ezután Hruscsov. — Ma már senki sem meri tagadni azt a vitathatatlan tényt, hogy a világűr békés meghó­dításában a Szovjetunió szi­Nlncs messze az az idő, lárdan áll az első helyen1* ——— . , . . . o . d amikor a Szovjetunió nem- a szónok ezután amerikai SürST me«telen6kÖrS£: "ovjet né^ lrónyi^ utoléri> hanem útjára emlékezett. zelünkben megjelenő ügy- ^^^ » nöksége ellen is, úgy mint "fT k i?*J - A pá* osztályellenségeink ügynök- "étrombo ása nem követeli sége ellen meg okvetlenül a párttagok - A Szovjetunió Kommu- f.l2ikai m?Ök nista Pártja a nép harcos él- ugy gondolkodnak: ahogyan csapata, kollektív vezére és M e?nberbö1 W keU eme1"' A szurokmázolás és a szemfényvesztés ellen c „ .t. oh„_„ ^ , „ Hruscsov Idézte Harry megtette ezt — mondotta szervezője. A párt és a nép f..szíaVl. Z ^hwartznak a szovjet omzág „NÓn személyes érdekein­elválasfthatatlanok egymás- W *.ugy keR ® pfrt" jövőjéről mondott szavait, kért harcolunk mi itt, hanem tói. Ezzel kapcsolatban Hrus- .^3kI*rpf.lnl « Nyilvánvaló - í rtaSchwartz a párbért, a lenini párt tisz­csov hangsúlyozta, hogy az ~ ho™ a években a taságáért azért. iLrt anép ellenség nagyon jól ismeri és nlita Ideriógiát. vagyis azt, Szovjetunió felvázolja a bő- szentnek tekinti a pártot. A érzi az SZKP erejét. -Ellen- aml összeköt, egyesít, eggyé sék kommunista társadalmá- Központi Bizottság szüksé­ségeink fő erőiket minden- kovácsol minden kommunls- nak körvonalait. Lehetséges, gesnek tartotta, hogy meg­kor arra összpontosították i» tát*. hogy 1970-re, vagy talán va- mondja az igazságot Sztálin lamivel később, a szovjet vő- személyi kultuszáról és meg­rüs zászló ott leng majd tegyen mindent, hogy soha ée egyedül a Hold- ne ismctlödheraeq. Min­A szocializmus ellenségei ságának első titkára ezután "°vjet támaszponton* dent elmondunk a pártnak, x x ,,,, . r«ih(„.o k.nn.a.iaít., t A teremben levők tapsétól mindent a part ítélőszéke, a mér régen megértették, hogy felhív ta kísérve Hruscsov mlndöiwe xx kongresszus ítélőszéke a legfőbb erő, amely bizto ^J^^d^X mtád- két »óval kommentáld elé bocsátottunk. A nehézsé­sítja a szocializmus, a kom- ' , . . . 7 ™Ind megjegyzést: „Jól mondta.* geken ^ túljutot­azt, ami eggyé kovácsolja a A a^vjet valóság lakko- tunk- a párt erősebb és népet, de határozottan har- zól« közé sorolandó je- e8>'s^Resebb lett, még inkább coljon minden ellen, ami győzte meg gúnyosan Hrus- m««növekedett tekintélye*. . A legfőbb erő: » forradalmi ideológia munizmus építése egész munkájának helyes Irányítá­sát, az a kommunisták pári-sin, az a Kommumsian pari- . ... . , ., , . r«ov u„WBrj „. „A párt, Lenin végakar a­ja, e párt tudományosan ^vd ÍÍtÍ követve, állandóan gon­megalapozott politikája, for- B<pünÍ ^ t bliottgágtoak tagja, sőt maga ^h^^me^e^rőT radalmi ideológiája, íorra- eHen ró KkSSta 1. ^ Srdf^'Hffilffi dalmi filozófiája: a marxis- igerdó ldeológiAja ellen irá- mok £ «kl zt ^ életben Vlagyimir Iljica­nyul*. tó a ^ashingtonl egyetemen: nek a2 lrodalom ^ a mű_ Hruscsov ezután hangsú- dvözolhetjük az orosz né- vésxet pártosságára ós népi­Lvozta. hoffv ellenségeink a tudomány és a világűr ségére vonatkozó útmutatá­kommunista ideológia - EX^.J fL Z^T 9 is *ai*. wlm. „ képtelenek arra, hogy a pár- Ipart fejlődés területén, a jó volna ha minden írónk díllbLö támadd tot belülről ássák alá: az el- kultúra és a bátor cieXekede- művfezünk abb^ f^lTsme: uL ! "íf1 lenség minden Ilyen próbál- ** területin elért nagyszá- résből indulna ki, hogy tevé­klállt minden megpróbálta- . . kudarccal végződött frrtdBUnv<4rt '' kenységének erősítenie és táat Mi szilárdan kitartunk ™ végződött „Íme a mi valóságunk nem gyengitenie kell a kom­forradalmi marxista-leni- fokozottan arratörek- ^.^entéaeto* készteti munizmus pozícióit. Akkor 6 nista Allásnontunk mellett hogy Púnkat meg- • kapitalista világot!* - e- maga támasztana magas kö­nista álláspontunk mellett M forntdaJm{ 3Zellemé. gyerte meg 1Hruscsov „Né- vetelményeket alkotómunká­Azokat az embereket pedig, tfll _ ]ejáras<ák a marxlsta ^l^J9, műy^únk pe- jáva „e^b^, 8zigorúbban akik osztályellenségeink él- JJg^JJJ * n^t d zakarja ^ ellenőrizné saját tevékenysé­láapontjára csúsznak át, akik -_e"'nlsta 'deológ át- ^ Ar^ «ét. Akkor nem kell majd igyekeznek néhány ingadozó ann8k " '^ érteI" meríteT a témáéi tfef- éretlen alkotásokat embert belerántani az lmpe­miségre, az egész népre gya- komorabb sz(nekkel akarja bí/álnÍa; Felve,töd,lk a m nlltmue írnlítrilr aentviknn korolt hatását és ilyen mó- megfesteni embereink alak- . : a ° ' - !°0)a ta—leninista elmélet, „A szovjet rendszer, rlallzmus velünk szemben ellenséges ideológiájának mo­csarába, mi mindenkor elítél­tük is elítéljük, mint az olyan embereket, akik ide­don bomlasszák fel a párt Ját*. Az SZKP kér meg­határozni, hogy helyes irány­ban halad-e az ideológiai eleven testét eívséaea szer- az ^zkp Központi Bi- """ , , . ," dL " zottságának első titkára han- my^ka? A párt a bíró a v®zetét"' goztatta: a párt állandóan a Púrt és a nép. Az ő érdekeit, Hruscsov hangoztatta: a szemfényvesztés leleplezésé- a kommunizmus ügyét kell y ' 7, , , , , KMrit Uhmt uu<.„)u«n re szólít fel, mindig ellenzi szolgálnia az egész Ideológiai gen hangon, ellenségeink ko- ^két nem lehet kikőnyőrbg- & ^^ e"enzl munkának, minden Irodalmi rusában énekelnek*. ni> d® kl lehel vlvn' ée mi kl Hruscsov politikailag fon- és művészeti alkotásnak*. A kapitalista világ ldeoló- ls vívjuk ezt a békét. Éspe- tos, rendkívül nagy ós bo- Akik kívül akarnak má­gusát sajnálkozva beszélnek dig mivel, Imával? Nem. Mi nyolult kérdésnek nevezte radni a párt politikáján és arról hogy a kapitalizmus- « békét munkánkkal, a mun- """ffi1 kultuszá- tagadják az ideológiában a arról, nogy a Kapitalizmus t. trtMmi- nak tó^plezését és a kul- pártosság elvét, „akarva, nem nole nincsenek a néptömegek kások, parasztok és értelmi- tusz káros következményei­számúra olyan vonzó eszmél, eégiek munkájával vívtuk ki, nek felszámolását. A Köz- ' ?ártunk eJlen- ideol6~ melyek összekovácsolnák a megteremtettük a hatalmas ponti Bizottság kellő fele- (fiánk ellen valóságunk ellen népet, ahogyan összeková- szocialista államot, felemel- lö-ógérzettel es bátorsaggal lépnek fel*. esolja a dolgoeókat a kom- tük a tudományt, fellendítet­munizmusba, a bmmunis- tük népünk kultúráját, létre­Kevesebb üres S2Ólamot mus eszméinek elkerülhetett hoztuk és a legkorszerűbb Hruscsov a továbbiakban mert frázisokkal nem lehet len diadalába vetett hit. Az SZKP Központi Bízott- fel a fegyverei erőket harci eszközökkel szereltük foglalkozott az ideológiai kielégíteni a dolgozókat. Kudarcot vallottak az imperlaliiták reményei munkának a párt szempont- Hruscsov ezután kitért jából fontos részével, a film- olyan kérdésekre, amelyek­művészettel. Hruscsov a fii- nek — mint mondotta — el­met „a tömegekhez legkő- ső látszatra nincs közvetlen zelebb álló művészetnek« ne- közük az ideológiai munká­vezte. hoz. A népgazdasági tervok „Helyeseljük a művészet- összeállításának alapelveiről Hruscsov a továbbiakban a háború útján megváltoztat- ben az önkormányzatot és az ős Irányzatairól volt szó. Ez következőket mondotta: hatják az ssemények mene- alkotó szövetségeket, ameny- a kérdés politikailag és nép­„Kennedy, az Egyesült Alla- tét, megállíthatják a kommu- nylben azok ciösegítlk a mű- gazdaságilag igen jelentős, mok elnöke helyesen vonta nizmus építését hazánkban, a v4azetnak a helyes irányban ** elmúlt évek során — le azt u következtetést, hogy szocializmus építését más or- történö fejlödését Amennyi- hangoztatta az SZKP Köz­iéiül kell vizsgálni az értéke- szágokban. megállíthatják a bftn azonban valaki e szövet- P°nU Bizottságának első tit­léseket, számolni kell a szo- haladó erők mozgalmát az Egekre a Dárt művészeti k(Sra — nagy munkát végez­clallzmus növekvő erejével, Imperializmus ée a gyarmati iránvvonala allen foiytatan- u'nk a népgazdaság irányitá­meg keli változtatni n Szov- rendszer ellen. céllából támaszko- sának megjavítása és a ter­Jetunlóhoz íűlödö Viszonyt, Az SZKP Központi Bl- vezés tökéletesítése érdeké­és így tovább. Látják, hogyan zottságának első titkára ez- ^ v " le ben. teszi fel ma az Egyesült Al- után megállapította.: kudar- • , Hruscsov Hangsúlyozta, hogy éppen lamek elnöke a kérdést? Ez cot vallottak az imperialisták haaB^ta™ hogv a Vzmtíet fontossága miatt a pártnak természetesen nem jelenti reményei, hogya Szovjet- zeJmúvé3z'et ^nleghllyel kezébe kelj a azt, hopv mér felvirradt a unió a második vilaghábo- iránvban ien*dik " " tervezés problémáit. Szovjetunió és az Egyesült rút követően hosszú Ideig Hruscsov foglalkozott a Beszédét Hruscsov ezekkel Államok közötti új kapcsola- nem tér magához, „Jelenleg sMV,^Yrodalom f^hődés^ a szavakkal fejezte be: fok hajnala, ne ringassuk ma- az Amerikai Egyesült Alla- nek kérdéseivel- „Irodai „Az Ideológiai fegyvernek gunkat hiú ábrándokban, elv- mokban a hivatalos körök- munkban sok jó művészi all mindig a legkifogástalanabb társak. Nemi De rendkívül ben már vannak olyan erők, kotáe van„ Hruscsov a szov" állapotban, mindig harcra ké­figyelemre méltó, hogy ezt az amelyek elismerik, hogy a ,r_dn]m.t , rr.,1vÁ.7iP.„'I szen kell lennie. E fegyver­Egyesült Államok elnöke, az Szovjetunió és a szocialista iroaaimai es művészétét fel Je kel) EÚjtanl az ellen. imperialista tábor vezetője országok ellen alkalmazandó „életet igenlőnek* nevezte. ségre> amely felforgató tevé­mondja hazánkról. gazdasági blokád politikája Hruscsov emlékeztetett a kenységet kísérel meg kifej­„Ma levonható az a követ- nem érte el célját.* propagandával és az agitá- teni. Népünk szorosan tömö­keztetés hogv az imperialis- , A köyetkerökben a szov- dóváI j^p^ojatos ienini kö- rAül kommunista pártja köré. Kezieiea, uubj H jet gazdasági fejlődésben el- . , , , T... . A szovjet emberek a párt ve­tik egyre inkább elvesztik a £rt slkereket bizonyító szám- vetelményekre. Idézte Lenin ütésével, a párt zászlaja alatt saját erejükbe vetett hitet, el- adatokat ismertetett Hrus- szavait arról, hogy kevesebb új győzelmeket érnek el, új vesztik azt a reményt, hogy csov, majd rámutatott: üres szólamra lenne szükség, magaslatokat hódítanak meg* Ismét plenáris ülést tartott a nők világkongresszusa A moszkvai nemzetközi nőkongresszus pénteken délután ismét plenáris ülést tartott. Az első felszólaló Ruth Dawby, a békéért és szabadságért küzdő nemzetközi nőiiga meg­figyelője hangsúlyozta, hogy a liga tagjai egységre töre­kednek mindazokkal az asszonyokkal, akik a békéért és az általános leszerelésért szállnak síkra. Libéria küldötte felszólította a nőket, hogy konkrét tettekkel állják el a háború útját. Chile küldötte megálla­pította, hogy a leszerelés utópiából reális céllá változott. Görögország és Sierra Leone képviselőjének felszólalása után a venezuelai küldött beszámolt arról, hogy hazájában Jelen pillanatban ötezren vannak börtönben politikai okok­ból. Pierre Bicard, a francia békemozgalom résztvevője a Béke-világtanács nevében üdvözölte a kongresszust. IV. Sz. Hruscsov megérkezett Berlinbe (Folytatás az 1. oldalról.) Végül éltette a Szovjetunió frontvárosi politikusok szel- és az NDK népeinek barát­lemében beszélt. ságát Hruscsov: Walter Ulbricht — a nemzetközi munkásmozgalom kiváló veteránja Hruscsov válaszbeszédében köszönetet mondott a szívé­lyes fogadtatásért és a meleg üdvözlő szavakért. Hangoz­tatta, hogy Kennedy európai látogatásának értékelésit il­letően teljesen egyetért Ulb­richt véleményével. Hruscsov a továbbiakban elmondotta, rendkívül örül annak, hogy lehetőség nyílt újból ellátogatni Berlinbe, s hogy itt üdvözölheti barátját, Walter Ulbrichtot 70. szüle­tésnapja alkalmából. „Jól is­merjük Walter Ulbrichtot, mint a nemzetközi munkás­mozgalom kiváló veteránját, a marxizmus—leninizmus fáradhatatlan harcosát« — jelentette ki Hruscsov. A Szovjetunió miniszter­elnöke végül boldog jövöt kí­vánt a német népnek és sze­retettel köszöntötte régi ba­rátait, az NDK demokratikus pártjainak és nemzeti front­jának vezetőit. A beszédek elhangzása után a két államférfi fogad­ta a díszszázad tisztelgését, majd autóba szállt. A Berlinbe vezető mintegy 30 kilométeres útvonal men­tén a tömeg mindenütt lel­kesen köszöntötte az NDK fővárosának kedves vendé­gét Nagygyűlés a berlini városháza előtt A berlini városháza előtti téren tíz- meg tízezer berlini gyűlt össze, hogy köszöntse N. Sz. Hruscsovot. Az Itt tartott rövid gyűlésen Frled­rich Ebért, Nagy-Berlin pol­gármestere üdvözölte aSzov­oír jetunió miniszterelnökét. Hangsúlyozta, hogy a világtörténelemben első német békeállamának pol­gárai régen szívükbe zár­ták a világ legerősebb bé­keállamának vezetőjét Mit hoznak poggyászukban a látogatók ? N. Sz. Hruscsov válaszbe­szédében a jelenlevők de­rültsége közepette azzal kezdte beszédét, hogy a leg­utóbbi időben külföldiek gya­kori vendégek Berlinben, egyesek Nyugat-Berlint, má­sok pedig a város keleti ré­szét keresik fel. Az a kérdés, mit hoztak poggyászukban azok a ven­dégek, akik Nyugat-Ber­linbe mentek, az ő látogatásuk nem szol­gálta a helyzet normalizálá­sát Hruscsov ezután hangsú­lyozta. ő azért jött Berlin­be, hogy megszorítsa Walter Ul­bricht kezét, annak 70. születésnapja alkalmából és új slkereket kívánjon ez NDK népének a szocializ­mus építésére és a béke meg­őrzésére kifejtett erőfeszíté­séhez. A Szovjetunió polgárai ne­vében meleg szeretettel üd­vözölte az NDK fővárosá­nak lakosságát és a béke­szerető Német Demokratikus Köztársaság valamennyi pol­gárát. Köszöntötte Marx és Engels hazáját, ahol megvalósulnak a mar­xizmus—leninizmus forra­dalmi eszmél. Egyben köszönetét fejezte ki minden jelenlevő berlininek, aki őt és feleségét oly nagy szeretettel üdvözölte. ,As orosz csoda" és a „német csoda *t Elismerő szavakkal emlé­kezett meg a Német Demok­ratikus Köztársaság-beli Thorndike házaspárnak „Az orosz csoda* című dokumen­tumfilmjéről, amely a való­ságnak megfelelően ós pá­tosszal mutatja be a szovjet hazát. Hangsúlyozta, hogy a legutóbbi csoportos űrrepü­lés is a Szovjetunió Ipari ha­talmának, növekedésének és a technikai-tudományos ha­ladásnak ragyogó példája. Tyereskova űrrepülése pedig annak a Jelképe, hogy a nők abszolút egyenjogú­ságát csakis a szocializ­musban lehet megterem­teni. -Büszkék vagyunk rá, hogy a világűrbe felrepült első nő a Szovjetunió polgára, a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja* — mondot­ta Hruscsov, majd igy foly­tatta: „ilyen magasságokba ve­zette az országot a nagy lenini párt*. A jelenlevők hatalmas tapsa közepette kijelentette: „a szocialista orosz csoda alkotói testveri szeretettel üdvözlik a szocialista né­met csoda megteremtőit*. Ezután azt hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság elszakíthatatlan része és rettenthetetlen har­ci csoportja c nagy »£ocla­llsta tábor népeinek. Majd arról beszélt hogy a szo­cialista tábor egységét és ha­tározottságát erősíteni szent, internacionalista kötelesség. Hruscsov ezután éltette a Német Demokra­tikus Köztársaságot, mint a szocialista tábor rendít­hetetlen nyugati előőrsét, a Német Szocialista Egység­párt Walter Ulbricht vezette Központi Bizottságát, a Szov­jetunió és az NDK népeinek megdönthetetlen barátságát, a diadalmas marxizmus—le­ninizmust és a világbékét. A sok tízezernyi tömeg alig akarta leengedni az emelvényről N. Sz. Hruscso­vot. A nagygyűlés az Inter­nacionálé elénqklésével ért véget. Ezután Hruscsov ismét ko­csiba szállt és pankowi szál* lására hajtatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom