Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

Szerda, 1963. május 8. DÉL-M AGYA RORSZÁ G 3 A városfejlesztés idei számlái a III. kerületben A nagyarányú városfejlesztési programhoz, melyet a városi tanács erre az esztendőre kitűzött, a kerületi tanácsok is komoly summákkal járulnak hozzá. A III. kerületi tanács például 1963ban 6 millió 223 ezer forintos számlával gazdálkodik. A pénz felhasználása gondos körültekintést, mérlegelést igényel, hiszen tízszer anynyi is elkelne, s szükségessé teszi a fontossági sorrend megállapítását is. Ezért tanácsülés hagyta jóvá a költségvetést, sokoldalú vita és vizsgálódás alapján. Közel 3 millió utakra, járdákra A legnagyobb költséget az utak és járdák javítása, korszerűsítése kívánja meg. Ezekre együttesen 2 millió 950 ezer forintot fordítanak. Az örömből legtöbb a Cserzy Mihály utcaiaknak jut, mert — számolva a környék jövő iparosítási terveivel is — az utca tönkrement burkolatát kicserélik, és pormentes aszfalttal vonják be. A nagy munka költsége 1 millió 370 ezer forint Jó hírről tájékoztathatjuk a tanácsülés után a Pozsonyi utca lakóit is. Az öreg és elhanyagolt gyalogjárdát felszedik és aszfalttal pótolják, de egyúttal rendbe hozzák a vízlevezetőket és az utcai keresztjárókat is. Hasonló vállalkozás tanúi lehetnek idén a Kisfaludy utca és a Huszár utca lakosai, a Kálvária tér és a Rákóczi utca északi oldalának lakói (a Kálvária téren az úttestet javítják meg), s végre megoldják a ságváritelepi házhelyek jobb megközelítését is. A közel hárommilliós költség jó része ezekre az apróbb, de mindenképpen fontos és a lakosság által is sürgetett feladatokra jut Bölcsődék, óvodák, iskolák Az idén felújítják a Földműves utcai bölcsőde épületét, gyermekszakorvosi rendelőt alakítanak ki a móravárosi egészségügyi tanácsadónál, rendbe teszik a Szél utcai óvoda kerítését és ezreket költenek új óvodai bútorokra. Az iskolák közül ezúttal kettő kerül sorra: a Hámán Kató iskolát 220 ezer forintos költséggel hozzák rendbe kívül és belül, a mihályteleki általános iskolára pedig 100 ezer forintot költenek. A többi iskola sem lesz azonban mostoha: bútorok felújítására, új iskolai berendezések vásárlására 80 ezer forintot biztosít a költségvetés. Mindehhez különböző beszerzések címén még 350 ezer forint jut az említett intézményeknek felszerelésre, könyvekre, kisebb építkezésekre. Községfejlesztési alapból Ha azt mondjuk, hogy még ez sem a teljes évi városfejlesztési program a III. kerületben, hivatkozhatunk a községfejlesztési alapra és a lakosság tervezett és várható társadalmi segítségére. A községfejlesztési bevétel terve az idén 1 millió 830 ezer forint a ni. kerületben. Ennek a pénznek is megvan a helye. A Szél utcai társasházakhoz épülő gyalogjárda költsége 256 ezer forint, különböző utak, járdák javítására és felújitására marad 150 ezer forint, közvilágítási lámpák, házhelyrendezések és kisajátítások, vízvezeték-hálózat fejlesztése és egyéb gondoskodás -viszi él* a többit. A társadalmi munkások segítségére minimálisan 300 ezer Ft értékű munka erejéig számít a kerületi tanács, de gondoskodik is megbecsülésükről. Egyrészt a város legjobb társadalmi munkásainak kijáró jelvényeket a kerület lakosai is megszerezhetik, másrészt a kerületi tanács is megjutalmazza ajándéktárgyakkal azokat, akik legtöbbet tesznek a kerület közösségéért. A jutalmazásokra 25 ezer forintot tartalékolnak. Még egy-két meglepetés Minthogy a múlt évi mérleg kedvező volt, s bizonyos bevételi források a vártnál gazdagabban buzoghattak, jut pénz az idén a III. kerületben a hattyastelepi anyakút fúrására, politechnikai műhely megépítésére a Móra Ferenc általános iskolában, s a tanácsháza időszerű belső alakítására is. Ezzel egy nagy lakótelep ivóvízellátási gondjait és a Móraiskola tanulóinak -vándorlását* oldják meg, akik más épületben folytatják a műhelygyakorlatokat. Sz. S. I. Vendéglátás és idegenforgalom Szegeden működik az ország egyik legjobb MTESZ intéző bizottsága Vafká Endrének, az MTESZ főtitkárának nyilatkozata A Műszaki és Természet- működését, mint az OMFB, — Igen figyelemre méltó tudományi Egyesületek Sző- úgyhogy bátran elmondhat- az a szegedi kezdeményezés Yf®!^"!? lY^to1^ élésén juk, mi is részesei vagyunk mely igyekszik kiterjeszteni reszt^vett Valkó _ Endre. az annak, hogy létrejött. Hogy az MTESZ hatókörét a meMTESZ országos főtitkára is. miért hiányoltuk? Szükség gye többi városára is Ha izaikaJoromal kértük fel, volt arra. hogy a tudomá- iparosítani akarunk biztosínogy válaszoljon munkatar- nyos és műszaki egyesüle- tani kell a helyi szakembetekben, társadalmi úton. fel- rek továbbképzését, el kell merült javaslatoknak hivata- őket látni a megfelélő műlos, állami testület váljék szaki propagandával. Sokvigazdájává. Az OMFB meg- détó szakember magára van felel ennek a várakozásnak, h s ha áldozatba s tevekenysége ezáltal az „ MTESZ munkájának is ser- 1111 16 bevonni a mun" kentőjévé válik. kába, ha esetleg tetszetősebb _ — Az együttműködés konk- eredményekről le is kell . ... , rét módja most kezd kiala- mondani emiatt átmenetileg, ro^ aarife & ^itteni csolata még sohasem volt részt vesz az MTESZ to®1 alapján szándékozik az ilyen jó, mint amilyen mos- de még fontosabb hogy a MTESZ a többi megyében is 5ES.7 mŰSzaiÖ fe31esztósi bizottság kiterjeszteni a szakmai toHETEINEK SFA^ ^" ^^ múlja az eddigit. Természe- tosabb népgazdasági felada- élet lehetosegeit. tesen egy társadalmi testű- tokat melyeket minél ba- — Szegeden működik az £LxET de^rS^t tó marabb *** keU oldam- ország egyik legjobb intéző tudja eg^zíte^ totefóru ~ KÖ2ÖS tanácskozásokat, bizottsága. A szegedi egyemot képez az állami szín- konferenciákat rendezünk, s sületek munkáját tudatosan, ten megoldandó feladatok marJ^i^^^LffS tervszerűen irányítják. Pélszámára. Egyre ritkábban daként állhat együttműködésunk néhány kérdésére. Milyen feladatok állnak az MTESZ előtt a jelenlegi gazdasági helyzetben? Mi foglalkoztatja leginkább a tudományos és műszaki egyesületeket? közöttünk az lási kérdések adminisztrá. kidolgozása- sük a helyi politikai, állami a korozióvé- és társadalmi szervezetekkel is. Ez annál inkább fontos, - Tagegvesületeink s ma- MTESZ-ben felmerült ja- hiszen a jó eredmények el- -T Tat vaslatokat az OMFB valósít- éréséhez vidéken talán még jobban egymásra vannak fordul már elő, hogy a műszaki és a gazdaságpolitikai „,„ „,,-„(kérdésekben ne kérnék ki az paf' vaJfml,nt,.. _ ... MTESZ-ben dolgozó szakemberek véleményét. bmál ls 32 a helyzet- -hogy ga a szövetség is, két igen . fontos kérdéssel foglalkozik Ja rofig' Hogyan fejlődik a vidéki MTESZ-munka? Milyen szerep hárul a szegedi intéző bizottságra ebben a fejlődésben? leginkább ezekben a hónapokban. Az ipar átszervezésével kapcsolatban eiőször az előkészítés, utóbb a tapasztalatok összegyűjtése adta a munkát. Előfordult, hogy az illetékesek, az MTESZ meghallgatása után, megváltoztatták véleményű- _ ^ fej16dése ket Ez is bizonyítja, hogy a , . , .. szövetségen keresztül, a szak- rohamlépésekben halad elomai és politikai szempontok re a második ötéves tervideegészséges összefonódása ré- j^n Az MTESZ sem kullogvén, gazdagodik a táisada- ' események „tán. Éplom demokratizmusa. , ./ ... — Az MTESZ központi P«n Szeged jo példa arra, oktatási bizottsága, valamint hogyan szolgálhatják a tudoa tagegyesületek részt vesz- mányog és műszaki egyesünek az egyetemi reform vég- vidéki iparosítást, rehajtásanak munkajaban is. * , " , , Sok város van azonban, ahol Hogyan alakul az Orszá- még nem alakult meg az gos Miiszaki Fejlesztési Bi- MTESZ, s addig nem lehet zottság és az MTESZ kap- tökéletes a munkánk, mígtecsolata? Miként dolgozik rületileg tó nem épül az or.együtt ez a két szervezet? szágos szervezet. Ennek egy— Az MTESZ éveken át két év alatt meg kell törhdányolta egy olyan testület téimie. utalva, mint a fővárosban. F. K. I

dőnként köztudomásra hozzuk, hogy az idei szabadtéri játékokra a tavalyinál is népesebb vendégsereget várunk. De ilyenkor mindig érezzük a buzgó készülődés közepette is, hogy még többet kellene tennünk a látogatók érdekében. Nem sokmilliós beruházásra gondolunk most, mert egyrészt nyilvánvaló: amit az állam megtehet Szegedért, azt e tekintetben is megteszi, másrészt bizonyosak vagyunk benne, hogy mihelyt lehetőség adódik rá, újabb szállodák, vendéglátóhelyek építésére is sor kerül. Elsősorban inkább helyileg, önerőnkből kellene megteremteni az idegenforgalom növekedésének feltételeit. Mielőtt az olvasó legyintene erre a már-már közhelyszerű javaslatra, próbáljon felelni arra a kérdésre, amelyet egy nyugati turista adott fel nálunk tavaly nyáron: "Mondja, mit lehet az önök városában csinálni két teljes napig?* S amikor válaszolni akarunk erre, akkor ne a saját szerény televíziónéző, korzókoptató, vagy futballmeccsre járó igényeinkből induljunk,, tó, hanem próbáljuk beleélni magunkat egy pillanatra például valamely dagadt pénztárcájú, szórakozni, időt jól mulatni vágyó, világutazó kapitalista helyzetébe. Vagy ne az övébe, hanem bármelyik átlagturistáéba. Hová menjenek, miután megtekintették a játékok valamelyik előadását? Aludni? Dehát az utazást kedvélő emberek általában nem aludni jönnek Szegedre sem — erre odahaza is van alkalmuk —, hanem látni, élményeket és kellemes emlékeket gyűjteni. T

együk szívünkre a kezünket: pillanatnyilag igen csekély lehetőség van erre Szegeden. Mihelyt a csillagok kiülnek városunk egére, igen gyorsan elnéptelenednek az utcák, 6 a csend veszi át uralmát. Ezen mit sem változtat, hogy egy-két szórakozóhelyen éjfélig szól a zene és néhány igénytelen vendég twistet táncol, vagy részegre issza magát. Rendezvény, műsor, látnivaló kellene sokkal több, mint eddig volt. Helyes, hogy az idei ünnepi hetek tervében már szerepel az újszegedi szabadtéri színpad tóhasználása, illetve bekapcsolása, de még jobban ki lehetne használni. A nem játéknapok estéin bemutathatnák ott tudásukat tehetséges népi tánccsoportjaink, ének- és zenekaraink. Kezd már gyökeret verni a köztudatban, hogy Szeged a szabadtéri játékok városa, örülünk ennek, mert itt a Tisza partján nem bányászhatunk például bauxitot, hogy alumíniumkombinátunkat mutogathassuk vendégeinknek. De ha komolyan akarjuk azt, hogy rövid időn belül fesztiválszintre emelkedjék ez a kedves, szép város. akkor sokkal határozottabban kellene törekedni a többi vidéki nagyvárosénál is magasabb színvonalú vendéglátásra. Ha ezt nem értjük, vagy legyintünk rá, nehéz lesz jó hírünket öregbíteni. Egy szó mint száz: a vendég elmegy, ha nem jól érzi magát. Oda megy, ott költi el a pénzét, ahol annak fejében kellemesen szórakozhat, ahol hozzájuthat Közérdekű kérdés látnivalókhoz, egy kis — ne háborogjunk miatta — romantikához is. H

elyes, hogy az idei játékok idejére több mint harminc konflist állítanak az idegenforgalom szolgálatába. Hogy ez menynyire alkalmas például városnézésre, hadd hivatkozzunk egy svéd újságíró kollégánkra, aki a múlt héten az állomásról konflissal szállíttatta magát a Hungária elé. Nem győzte eléggé hangoztatni, hogy a nagyvárosokban tapasztalt szédítő autóforgalom után igen jólesett néki a csendes kocsikázás. Később még egyszer igénybe akarta venni ezt a kiöregedett jármű-alkalmatosságot, de mivel csak egyetlenegy "üzemel* a városban, nem tudott nyomára akadni. Nem akarjuk mi ezzel azt a szemléletet táplálni, hogy nálunk csak kampósbotos, pulikutyás juhászbojtár vagy a konflisközlekedés a csudálni való érdékesség, de ha jó vendéglátók akarunk lenni, akkor igyekeznünk kell a jó ízlés határain belül azt nyújtani, ami vendégeinknek tetszik. Annái is inkább, mivel a modernségben jelenleg mi még csak kevés nagyvárossal vagyunk versenyképesek, s igen kevés meghökkentőt tudunk produkálni. Aki a híres "pusztát* akarja látni, mutassuk meg neki a pusztán egyre jobban gazdagodó termelöszövetkezeteket. Aki a "bőgatyás paraszttal* kíván megismerkedni, azt meg vezessük el az autón járó, táskarádióval szórakozó balástyai szövetkezeti gazdák otthonába. A

Tisza nagyon szimpatikus folyó, sokan akár napokig is szívesen elidőznének a közelében. Igen, de még csak jövőre lesz nálunk minden tekintetben megfelelő sátortábor, ahol a természetet kedvelő autós vagy motorkerékpáros kirándulók sátort verhetnek. Gyakran kissé merevek vagyunk olyan dolgokban, ami önmagunk között természetes, de nehezen érthető a külföldi számára Megtörtént, hogy egy német turistának csónakázni szottyant kedve, de hiába, mert a szabályok szerint csak akkor juthatott volna hozzá, ha vízijártassági igazolvánnyal rendelkezik. Valóban nem egyszerű ennek a jelentéktelennek látszó kérdésnek a megoldása sem. Talán mégis lehetne azonban módot találni arra, hogy ne csak a város lakói, hanem akár a pár napra ide érkezők is "szerelmet vallhassanak* a Tiszának. S a vendéglátóhelyek? Bizony egynémelyike csak a Szegedről soha tó nem mozdulók igényeinek felel meg. Tavaly fordult elő, hogy éjfélkor, az Aida előadása után tejet akart inni egy vendég. Csak sajnálkozó vállvonogatást kapott helyette. Ez azonban már régen volt, minek emlegetni. Itt van azonban egy frissebb példa. A napokban panaszkodott egy osztrák átutazó, hogy nem kapott szegedi gulyást, amit pedig a külföld számárakészült prospektusaink agybafőbe reklámoznak. A magyar konyhának messze földön jó híre van, csakhogy úgy tűnik, mintha ez hovatovább a tegnapnak szól, mintsem a mának. Miért nincs palackozott tej a szegedi üzletekben? Két nap óta a szegedi élelmiszer-boltokban hiába keresik a vásárlók a palackozott tejet. Tej helyet mindenütt azt a választ kapják: nem szállított a tejüzem. S hogy miért nem, arra a választ a Szegedi Tejüzem vezetőjétől kaptuk meg. — Szombaton éjszaka munka közben a palackozógép automata foliavágó része elromlott. Abba kellett hagyni a palackozást és így már vasárnapra is igen kevés palackozott tejet tudtunk szállítani az üzletekbe. Azonnal intézkedtünk a gép megjavítása érdekében. Megérkeztek a Csongrád megyei központtól a szerelök, de sajnos a szakvélemény szerint egy-másfél hét is beletelik, mire újra üzemképes lesz. A szerelők s az üzem vezetői addig is mindent elkövetnek, hogy mielőbb munkába álljon a palackozógép. Még fokozottabb gondossággal ügyelünk a kannatej minőségére, szállítására. N

e szégyelljünk egy olyan látszólagos apróságról sem szólni, mint a mellékhelyiségek. A legelemibb higiéniai követelményeknek sem felel meg legtöbbje. A fővárosban vagy másutt, ahol adnak valamit a tisztaságra, egy első osztályú cukrászda mellékhelyiségében többnjúre elképzelhetetlen a szennyes mosdó és törülköző, kezét külön tiszta szalvétával törülheti a vendég. És Szegeden? Bizony, siralmas állapotok uralkodnak némely helyen. Pedig teljesen igaza van annak a turistának, aki félig tréfás figyelmeztetésül jelentette ki: "Az idegenforgalom növelése a mellékhelyiségek tisztán tartásánál kezdődik*. Sokan panaszkodtak már, hogy miért nincs telefonfülke legalább a nagyobb vendéglőkben. Jó dolog, hogy a Hungária étterméből már bárhova lehet telefonálni, de talán még jobb lenne, ha annak a vendégnek, aki nemrég Stockholmot hívta, nem kellett volna annyit kiabálnia a zaj miatt. Még az olyan igények is teljesen jogosak, hogy a hotelszobákban legyen telefonkészülék. A kulturált és korszerű vendéglátásnak ugyanis ez olyan követelménye, hogy szót sem kellene emelni érte. Látható előre, hogy a Tisza Szálló elkészülésével sem oldódnak meg teljesen az elhelyezési nehézségek. Ezért továbbra is minden lehetőséget meg kell ragadni, ami elősegíti a vendégek kulturált elszállásolását. Jól bevált Szegeden a fizetővendég-szolgálat. vagyis panaszok helyett inkább elismerő levelek érkeznék mindenfelől. A hajó azonban, mint éjjeli szállás, már kevésbé megfelelő. A Szegeden szobát rendelők közül legtöbben hangsúlyozottan kérik, hogy ne a Szőke Tiszán kapjanak szobát, mert ott szinte lehetetlen pihenni, amíg a bárt be nem zárják. S

zeretik ezt a rendezett, szépen fejlődő, napfényes várost az emberek. A hazánkba érkező külföldiek jelentős hányada látogat ide, ha teheti. De az ilyenek közül jó néhánynak ismerjük a véleményét a vendéglátás tapasztalatai után, s ez elszomorító. Olyan is volt. aki kijelentette: "Soha többé nem megyek Szegedre*. Hogy miért? Állítólag az egyik vendéglőben olyan soká szolgálták tó. szombaton este. hogy kénytelen volt éhesen távozni. Az ilyen esetek természetesen ma már szórványosak. Csak azért említettük, mert egy-egy kirívó eset i6 igen káros kihatással lehet az idegenforgalom alakulására. Az általános megnyugvás és közömbösség pedig alá is áshatja. Csak akkor javulhat meg a szegedi vendéglátás színvonala, ha az illetékesek szüntelenül törik magukat az űjért, a jobbért. Mert bizony itt-ott még a pincérek idegen nyelvtudásával is nehézségek vannak. Nagyon közeleg már a szabadtéri játékok ideje, s nem közömbös számunkra, hogy az ide érkező sokezres vendégsereg milyen impressziókkal távozik. F. NAGY ISTVÁN Csökkent a balesetek száma a vasiparban alatt 16 százalékkal, a halálos balesetek szú ma pedig 30 százalékkal csökkent. A javulás már néhány év óta tart és a jelek szerint állandósult. Jelenleg 30 százalékkal kevesebb baleset fordul elő a vasiparban, mint tíz esztendővel ezelőtt. (MTI) A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetéhez érkezett jelentés szerint a KGM-hez tartozó üzemek az utóbbi időben hatékony intézkedéseket tettek a' balesetek leküzdésére. Bár a helyzet még ma sem kedvező, a létszámhoz viszonyított balesetek száma egy év