Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

Szerda, 1963. május 8. DÉL-M AGYA RORSZÁ G 3 A városfejlesztés idei számlái a III. kerületben A nagyarányú városfej­lesztési programhoz, melyet a városi tanács erre az esz­tendőre kitűzött, a kerületi tanácsok is komoly summák­kal járulnak hozzá. A III. kerületi tanács például 1963­ban 6 millió 223 ezer forin­tos számlával gazdálkodik. A pénz felhasználása gondos körültekintést, mérlegelést igényel, hiszen tízszer any­nyi is elkelne, s szükségessé teszi a fontossági sorrend megállapítását is. Ezért ta­nácsülés hagyta jóvá a költ­ségvetést, sokoldalú vita és vizsgálódás alapján. Közel 3 millió utakra, járdákra A legnagyobb költséget az utak és járdák javítása, kor­szerűsítése kívánja meg. Ezekre együttesen 2 millió 950 ezer forintot for­dítanak. Az örömből legtöbb a Cserzy Mihály utcaiaknak jut, mert — szá­molva a környék jövő iparo­sítási terveivel is — az utca tönkrement burkolatát ki­cserélik, és pormentes asz­falttal vonják be. A nagy munka költsége 1 millió 370 ezer forint Jó hírről tájé­koztathatjuk a tanácsülés után a Pozsonyi utca lakóit is. Az öreg és elhanyagolt gyalogjárdát felszedik és aszfalttal pótolják, de egyút­tal rendbe hozzák a vízleve­zetőket és az utcai kereszt­járókat is. Hasonló vállal­kozás tanúi lehetnek idén a Kisfaludy utca és a Hu­szár utca lakosai, a Kálvária tér és a Rákóczi utca északi oldalának lakói (a Kálvária téren az úttestet javítják meg), s végre megoldják a ságváritelepi házhelyek jobb megközelítését is. A közel hárommilliós költ­ség jó része ezekre az ap­róbb, de mindenképpen fon­tos és a lakosság által is sürgetett feladatokra jut Bölcsődék, óvodák, iskolák Az idén felújítják a Föld­műves utcai bölcsőde épüle­tét, gyermekszakorvosi ren­delőt alakítanak ki a móra­városi egészségügyi tanács­adónál, rendbe teszik a Szél utcai óvoda kerítését és ez­reket költenek új óvodai bú­torokra. Az iskolák közül ezúttal kettő kerül sorra: a Hámán Kató iskolát 220 ezer forintos költséggel hoz­zák rendbe kívül és belül, a mihályteleki általános isko­lára pedig 100 ezer forintot költenek. A többi iskola sem lesz azonban mostoha: bútorok felújítására, új iskolai be­rendezések vásárlására 80 ezer forintot biztosít a költ­ségvetés. Mindehhez különböző be­szerzések címén még 350 ezer forint jut az említett in­tézményeknek felszerelésre, könyvekre, kisebb építkezé­sekre. Községfejlesztési alapból Ha azt mondjuk, hogy még ez sem a teljes évi vá­rosfejlesztési program a III. kerületben, hivatkozhatunk a községfejlesztési alapra és a lakosság tervezett és vár­ható társadalmi segítségére. A községfejlesztési bevétel terve az idén 1 millió 830 ezer forint a ni. kerület­ben. Ennek a pénznek is megvan a helye. A Szél ut­cai társasházakhoz épülő gyalogjárda költsége 256 ezer forint, különböző utak, járdák javítására és felúji­tására marad 150 ezer fo­rint, közvilágítási lámpák, házhelyrendezések és kisajá­títások, vízvezeték-hálózat fejlesztése és egyéb gondos­kodás -viszi él* a többit. A társadalmi munkások segítségére minimálisan 300 ezer Ft értékű munka erejéig számít a kerületi tanács, de gondoskodik is megbecsülé­sükről. Egyrészt a város leg­jobb társadalmi munkásai­nak kijáró jelvényeket a ke­rület lakosai is megszerez­hetik, másrészt a kerületi tanács is megjutalmazza ajándéktárgyakkal azokat, akik legtöbbet tesznek a ke­rület közösségéért. A jutal­mazásokra 25 ezer forintot tartalékolnak. Még egy-két meglepetés Minthogy a múlt évi mér­leg kedvező volt, s bizonyos bevételi források a vártnál gazdagabban buzoghattak, jut pénz az idén a III. kerü­letben a hattyastelepi anya­kút fúrására, politechnikai műhely megépítésére a Mó­ra Ferenc általános iskolá­ban, s a tanácsháza időszerű belső alakítására is. Ezzel egy nagy lakótelep ivóvíz­ellátási gondjait és a Móra­iskola tanulóinak -vándorlá­sát* oldják meg, akik más épületben folytatják a mű­helygyakorlatokat. Sz. S. I. Vendéglátás és idegenforgalom Szegeden működik az ország egyik legjobb MTESZ intéző bizottsága Vafká Endrének, az MTESZ főtitkárának nyilatkozata A Műszaki és Természet- működését, mint az OMFB, — Igen figyelemre méltó tudományi Egyesületek Sző- úgyhogy bátran elmondhat- az a szegedi kezdeményezés Yf®!^"!? lY^to1^ élésén juk, mi is részesei vagyunk mely igyekszik kiterjeszteni reszt^vett Valkó _ Endre. az annak, hogy létrejött. Hogy az MTESZ hatókörét a me­MTESZ országos főtitkára is. miért hiányoltuk? Szükség gye többi városára is Ha izaikaJoromal kértük fel, volt arra. hogy a tudomá- iparosítani akarunk biztosí­nogy válaszoljon munkatar- nyos és műszaki egyesüle- tani kell a helyi szakembe­tekben, társadalmi úton. fel- rek továbbképzését, el kell merült javaslatoknak hivata- őket látni a megfelélő mű­los, állami testület váljék szaki propagandával. Sokvi­gazdájává. Az OMFB meg- détó szakember magára van felel ennek a várakozásnak, h s ha áldozatba s tevekenysége ezáltal az „ MTESZ munkájának is ser- 1111 16 bevonni a mun" kentőjévé válik. kába, ha esetleg tetszetősebb _ — Az együttműködés konk- eredményekről le is kell . ... , rét módja most kezd kiala- mondani emiatt átmenetileg, ro^ aarife & ^itteni csolata még sohasem volt részt vesz az MTESZ to®1 alapján szándékozik az ilyen jó, mint amilyen mos- de még fontosabb hogy a MTESZ a többi megyében is 5ES.7 mŰSzaiÖ fe31esztósi bizottság kiterjeszteni a szakmai to­HETEINEK SFA^ ^" ^^ múlja az eddigit. Természe- tosabb népgazdasági felada- élet lehetosegeit. tesen egy társadalmi testű- tokat melyeket minél ba- — Szegeden működik az £LxET de^rS^t tó marabb *** keU oldam- ország egyik legjobb intéző tudja eg^zíte^ totefóru ~ KÖ2ÖS tanácskozásokat, bizottsága. A szegedi egye­mot képez az állami szín- konferenciákat rendezünk, s sületek munkáját tudatosan, ten megoldandó feladatok marJ^i^^^LffS tervszerűen irányítják. Pél­számára. Egyre ritkábban daként állhat együttműködé­sunk néhány kérdésére. Milyen feladatok állnak az MTESZ előtt a jelenlegi gazdasági helyzetben? Mi foglalkoztatja leginkább a tudományos és műszaki egyesületeket? közöttünk az lási kérdések adminisztrá. kidolgozása- sük a helyi politikai, állami a korozióvé- és társadalmi szervezetekkel is. Ez annál inkább fontos, - Tagegvesületeink s ma- MTESZ-ben felmerült ja- hiszen a jó eredmények el­- -T Tat vaslatokat az OMFB valósít- éréséhez vidéken talán még jobban egymásra vannak fordul már elő, hogy a mű­szaki és a gazdaságpolitikai „,„ „,,-„(­kérdésekben ne kérnék ki az paf' vaJfml,nt,.. _ ... MTESZ-ben dolgozó szak­emberek véleményét. bmál ls 32 a helyzet- -hogy ga a szövetség is, két igen . fontos kérdéssel foglalkozik Ja rofig' Hogyan fejlődik a vidéki MTESZ-munka? Milyen szerep hárul a szegedi in­téző bizottságra ebben a fejlődésben? leginkább ezekben a hóna­pokban. Az ipar átszerve­zésével kapcsolatban eiőször az előkészítés, utóbb a ta­pasztalatok összegyűjtése ad­ta a munkát. Előfordult, hogy az illetékesek, az MTESZ meghallgatása után, megváltoztatták véleményű- _ ^ fej16dése ket Ez is bizonyítja, hogy a , . , .. szövetségen keresztül, a szak- rohamlépésekben halad elo­mai és politikai szempontok re a második ötéves tervide­egészséges összefonódása ré- j^n Az MTESZ sem kullog­vén, gazdagodik a táisada- ' események „tán. Ép­lom demokratizmusa. , ./ ... — Az MTESZ központi P«n Szeged jo példa arra, oktatási bizottsága, valamint hogyan szolgálhatják a tudo­a tagegyesületek részt vesz- mányog és műszaki egyesü­nek az egyetemi reform vég- vidéki iparosítást, rehajtásanak munkajaban is. * , " , , Sok város van azonban, ahol Hogyan alakul az Orszá- még nem alakult meg az gos Miiszaki Fejlesztési Bi- MTESZ, s addig nem lehet zottság és az MTESZ kap- tökéletes a munkánk, mígte­csolata? Miként dolgozik rületileg tó nem épül az or­.együtt ez a két szervezet? szágos szervezet. Ennek egy­— Az MTESZ éveken át két év alatt meg kell tör­hdányolta egy olyan testület téimie. utalva, mint a fővárosban. F. K. I dőnként köztudomásra hozzuk, hogy az idei szabadtéri játékokra a tavalyinál is népesebb ven­dégsereget várunk. De ilyen­kor mindig érezzük a buzgó készülődés közepette is, hogy még többet kellene tennünk a látogatók érdekében. Nem sokmilliós beruházásra gon­dolunk most, mert egyrészt nyilvánvaló: amit az állam megtehet Szegedért, azt e te­kintetben is megteszi, más­részt bizonyosak vagyunk benne, hogy mihelyt lehető­ség adódik rá, újabb szállo­dák, vendéglátóhelyek épí­tésére is sor kerül. Elsősor­ban inkább helyileg, ön­erőnkből kellene megterem­teni az idegenforgalom nö­vekedésének feltételeit. Mielőtt az olvasó legyin­tene erre a már-már köz­helyszerű javaslatra, próbál­jon felelni arra a kérdésre, amelyet egy nyugati turista adott fel nálunk tavaly nyá­ron: "Mondja, mit lehet az önök városában csinálni két teljes napig?* S amikor vá­laszolni akarunk erre, akkor ne a saját szerény televízió­néző, korzókoptató, vagy futballmeccsre járó igénye­inkből induljunk,, tó, hanem próbáljuk beleélni magunkat egy pillanatra például vala­mely dagadt pénztárcájú, szórakozni, időt jól mulatni vágyó, világutazó kapitalista helyzetébe. Vagy ne az övé­be, hanem bármelyik átlag­turistáéba. Hová menjenek, miután megtekintették a já­tékok valamelyik előadását? Aludni? Dehát az utazást kedvélő emberek általában nem aludni jönnek Szegedre sem — erre odahaza is van alkalmuk —, hanem látni, élményeket és kellemes em­lékeket gyűjteni. T együk szívünkre a ke­zünket: pillanatnyilag igen csekély lehető­ség van erre Szegeden. Mi­helyt a csillagok kiülnek vá­rosunk egére, igen gyorsan elnéptelenednek az utcák, 6 a csend veszi át uralmát. Ezen mit sem változtat, hogy egy-két szórakozóhelyen éj­félig szól a zene és néhány igénytelen vendég twistet táncol, vagy részegre issza magát. Rendezvény, műsor, látnivaló kellene sokkal több, mint eddig volt. Helyes, hogy az idei ünnepi hetek tervé­ben már szerepel az újsze­gedi szabadtéri színpad tó­használása, illetve bekapcso­lása, de még jobban ki le­hetne használni. A nem já­téknapok estéin bemutathat­nák ott tudásukat tehetsé­ges népi tánccsoportjaink, ének- és zenekaraink. Kezd már gyökeret verni a köztudatban, hogy Szeged a szabadtéri játékok városa, örülünk ennek, mert itt a Tisza partján nem bányász­hatunk például bauxitot, hogy alumíniumkombinátun­kat mutogathassuk vendé­geinknek. De ha komolyan akarjuk azt, hogy rövid időn belül fesztiválszintre emel­kedjék ez a kedves, szép vá­ros. akkor sokkal határozot­tabban kellene törekedni a többi vidéki nagyvárosénál is magasabb színvonalú ven­déglátásra. Ha ezt nem ért­jük, vagy legyintünk rá, ne­héz lesz jó hírünket öregbí­teni. Egy szó mint száz: a vendég elmegy, ha nem jól érzi magát. Oda megy, ott költi el a pénzét, ahol an­nak fejében kellemesen szó­rakozhat, ahol hozzájuthat Közérdekű kérdés látnivalókhoz, egy kis — ne háborogjunk miatta — ro­mantikához is. H elyes, hogy az idei já­tékok idejére több mint harminc konflist állítanak az idegenforgalom szolgálatába. Hogy ez meny­nyire alkalmas például vá­rosnézésre, hadd hivatkoz­zunk egy svéd újságíró kol­légánkra, aki a múlt héten az állomásról konflissal szál­líttatta magát a Hungária elé. Nem győzte eléggé han­goztatni, hogy a nagyváro­sokban tapasztalt szédítő autóforgalom után igen jól­esett néki a csendes kocsi­kázás. Később még egyszer igénybe akarta venni ezt a kiöregedett jármű-alkalma­tosságot, de mivel csak egyet­lenegy "üzemel* a városban, nem tudott nyomára akadni. Nem akarjuk mi ezzel azt a szemléletet táplálni, hogy nálunk csak kampósbotos, pulikutyás juhászbojtár vagy a konflisközlekedés a csu­dálni való érdékesség, de ha jó vendéglátók akarunk len­ni, akkor igyekeznünk kell a jó ízlés határain belül azt nyújtani, ami vendégeinknek tetszik. Annái is inkább, mi­vel a modernségben jelenleg mi még csak kevés nagyvá­rossal vagyunk versenyké­pesek, s igen kevés meghök­kentőt tudunk produkálni. Aki a híres "pusztát* akarja látni, mutassuk meg neki a pusztán egyre jobban gazda­godó termelöszövetkezeteket. Aki a "bőgatyás paraszttal* kíván megismerkedni, azt meg vezessük el az autón járó, táskarádióval szórakozó balástyai szövetkezeti gazdák otthonába. A Tisza nagyon szimpa­tikus folyó, sokan akár napokig is szí­vesen elidőznének a közelé­ben. Igen, de még csak jö­vőre lesz nálunk minden te­kintetben megfelelő sá­tortábor, ahol a természe­tet kedvelő autós vagy mo­torkerékpáros kirándulók sá­tort verhetnek. Gyakran kis­sé merevek vagyunk olyan dolgokban, ami önmagunk között természetes, de nehe­zen érthető a külföldi szá­mára Megtörtént, hogy egy német turistának csónakázni szottyant kedve, de hiába, mert a szabályok szerint csak akkor juthatott volna hozzá, ha vízijártassági iga­zolvánnyal rendelkezik. Va­lóban nem egyszerű ennek a jelentéktelennek látszó kérdésnek a megoldása sem. Talán mégis lehetne azonban módot találni arra, hogy ne csak a város lakói, hanem akár a pár napra ide érke­zők is "szerelmet vallhassa­nak* a Tiszának. S a vendéglátóhelyek? Bi­zony egynémelyike csak a Szegedről soha tó nem moz­dulók igényeinek felel meg. Tavaly fordult elő, hogy éj­félkor, az Aida előadása után tejet akart inni egy vendég. Csak sajnálkozó vállvonoga­tást kapott helyette. Ez azonban már régen volt, mi­nek emlegetni. Itt van azon­ban egy frissebb példa. A napokban panaszkodott egy osztrák átutazó, hogy nem kapott szegedi gulyást, amit pedig a külföld számáraké­szült prospektusaink agyba­főbe reklámoznak. A magyar konyhának messze földön jó híre van, csakhogy úgy tű­nik, mintha ez hovatovább a tegnapnak szól, mintsem a mának. Miért nincs palackozott tej a szegedi üzletekben? Két nap óta a szegedi élelmiszer-boltokban hiába keresik a vásárlók a palac­kozott tejet. Tej helyet min­denütt azt a választ kapják: nem szállított a tejüzem. S hogy miért nem, arra a vá­laszt a Szegedi Tejüzem ve­zetőjétől kaptuk meg. — Szombaton éjszaka munka közben a palackozó­gép automata foliavágó ré­sze elromlott. Abba kellett hagyni a palackozást és így már vasárnapra is igen ke­vés palackozott tejet tud­tunk szállítani az üzletekbe. Azonnal intézkedtünk a gép megjavítása érdekében. Meg­érkeztek a Csongrád megyei központtól a szerelök, de sajnos a szakvélemény sze­rint egy-másfél hét is bele­telik, mire újra üzemképes lesz. A szerelők s az üzem vezetői addig is mindent el­követnek, hogy mielőbb munkába álljon a palackozó­gép. Még fokozottabb gon­dossággal ügyelünk a kan­natej minőségére, szállításá­ra. N e szégyelljünk egy olyan látszólagos ap­róságról sem szólni, mint a mellékhelyiségek. A legelemibb higiéniai követel­ményeknek sem felel meg legtöbbje. A fővárosban vagy másutt, ahol adnak valamit a tisztaságra, egy első osz­tályú cukrászda mellékhe­lyiségében többnjúre elkép­zelhetetlen a szennyes mos­dó és törülköző, kezét külön tiszta szalvétával törülheti a vendég. És Szegeden? Bi­zony, siralmas állapotok uralkodnak némely helyen. Pedig teljesen igaza van an­nak a turistának, aki félig tréfás figyelmeztetésül jelen­tette ki: "Az idegenforgalom növelése a mellékhelyiségek tisztán tartásánál kezdődik*. Sokan panaszkodtak már, hogy miért nincs telefonfül­ke legalább a nagyobb ven­déglőkben. Jó dolog, hogy a Hungária étterméből már bár­hova lehet telefonálni, de ta­lán még jobb lenne, ha an­nak a vendégnek, aki nem­rég Stockholmot hívta, nem kellett volna annyit kiabál­nia a zaj miatt. Még az olyan igények is teljesen jo­gosak, hogy a hotelszobák­ban legyen telefonkészülék. A kulturált és korszerű ven­déglátásnak ugyanis ez olyan követelménye, hogy szót sem kellene emelni érte. Látható előre, hogy a Ti­sza Szálló elkészülésével sem oldódnak meg teljesen az el­helyezési nehézségek. Ezért továbbra is minden lehető­séget meg kell ragadni, ami elősegíti a vendégek kultu­rált elszállásolását. Jól be­vált Szegeden a fizetőven­dég-szolgálat. vagyis pana­szok helyett inkább elismerő levelek érkeznék mindenfe­lől. A hajó azonban, mint éjjeli szállás, már kevésbé megfelelő. A Szegeden szo­bát rendelők közül legtöb­ben hangsúlyozottan kérik, hogy ne a Szőke Tiszán kap­janak szobát, mert ott szinte lehetetlen pihenni, amíg a bárt be nem zárják. S zeretik ezt a rendezett, szépen fejlődő, napfé­nyes várost az embe­rek. A hazánkba érkező kül­földiek jelentős hányada lá­togat ide, ha teheti. De az ilyenek közül jó néhánynak ismerjük a véleményét a vendéglátás tapasztalatai után, s ez elszomorító. Olyan is volt. aki kijelentette: "Soha többé nem megyek Szegedre*. Hogy miért? Ál­lítólag az egyik vendéglőben olyan soká szolgálták tó. szombaton este. hogy kény­telen volt éhesen távozni. Az ilyen esetek természete­sen ma már szórványosak. Csak azért említettük, mert egy-egy kirívó eset i6 igen káros kihatással lehet az ide­genforgalom alakulására. Az általános megnyugvás és kö­zömbösség pedig alá is ás­hatja. Csak akkor javulhat meg a szegedi vendéglátás szín­vonala, ha az illetékesek szüntelenül törik magukat az űjért, a jobbért. Mert bizony itt-ott még a pincérek ide­gen nyelvtudásával is nehéz­ségek vannak. Nagyon köze­leg már a szabadtéri játé­kok ideje, s nem közömbös számunkra, hogy az ide ér­kező sokezres vendégsereg milyen impressziókkal távo­zik. F. NAGY ISTVÁN Csökkent a balesetek száma a vasiparban alatt 16 százalékkal, a halá­los balesetek szú ma pedig 30 százalékkal csökkent. A ja­vulás már néhány év óta tart és a jelek szerint állan­dósult. Jelenleg 30 százalék­kal kevesebb baleset fordul elő a vasiparban, mint tíz esztendővel ezelőtt. (MTI) A Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezetéhez ér­kezett jelentés szerint a KGM-hez tartozó üzemek az utóbbi időben hatékony in­tézkedéseket tettek a' bal­esetek leküzdésére. Bár a helyzet még ma sem kedve­ző, a létszámhoz viszonyí­tott balesetek száma egy év

Next

/
Oldalképek
Tartalom