Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

Szerda, 1963. május V DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Pillantás a jövőbe Érettségi előtt w - a Rózsa Ferenc Gimná-» éppen ezért nem b A Rózsa Ferenc Gimná-» éppen ezért nem látják bezium negyedikeseinek is leg- fejezettnek az érettségivel, főbb beszédtémája mostaná- Mindannyian tanulni szeretban az érettségire készülő- nének tovább, ha körülmédés. Nem kis drukkal beszél r.yeik ehhez lehetőséget aderröl a IV/C-ből Csurgó nak. Éva és Gabriella esetéÉva. a IV/B-ből Tóth Gab- bén ez elég nehéznek látszik, riella és Rácz József. Annak pillanatnyilag. Mindkét lány idején bátran vágtak neki a édesapja nyugdíjazás előtt középiskolai tanulmányoknak. Szüleik nem beszélték rá őket a továbbtanulásra. Szorgalmuk és képességük szerint tanultak, hogy az érettségivel és a vele együtt járó 5+1-es oktatási forma áll. Belátják, hogy nem terhelhetik eltartásukkal a szüleiket. Évának még kisebb testvéreire is kell gondolnia, ugyanakkor minden vágya, hogy kirakatrendezö-gralikus legyen. Ehhez főiskolai nyújtotta majd többek legyenek. Ismerik és szeretik a munkát szakismerettel végzettség kell, illetve ÉváÁ városi tanács építési és közlekedési • osztályának egyik irodájában pillantottam meg a mutatós; makettet! 1. — Hol építik föl ezt a gyönyörűen rendezett várost? — kérdeztem mindjárt az újságíró kíváncsiságával Pálffy-Budinszky Endre mérnöktől. • — Egy városban... Szegeden ... De ez kicsit még odébb lesz. — Mégis, mennyire a mától? Tíz, húsz, negyven évre? — Az túlzás! Ha minden jól megy, az első - téglákat még a-harmadik ötéves tervben lerakják ; itt. • Gyorsan számolgatni kezdtem. öt-hat-hét év, tehát a közvetlen jövő körvonalai rajzolódnak a fehér gipszmintákon. Annyira közel a terminus, hogy igazán érdemes kissé részletesebbén és jobban után kérdezni. Az új városrész határai I.V.\ fú*! A makettről és a róla készült fényképről' olvasni lebet. A széles út, mely átlós irányban majdnem szabályosan szeli a területet, a Csongrádi sugárút külső szakasza. A kép baloldala ,-Jzi tehát az északi irányt. A kifli ajakban kanyarodó első keresztút a külső, északi körút egyik íve lesz, melyet Fartiscum körútnak ssaeretnének elnevezni a tervezők, utalásképpen Szeged régi-régi városelődjére. A határok pedig a következők: a képen balról, tehát északon a Lomnici utca, fent, vagyis égtáj szerint keleten a József Attila sugárút, az ellenkező pólusokon pedig a Rózsa utca egy darabja és az öthalmi út. Ma még kis erdők, mocsaras tó, kisebb családi fészkek lapulnak itt az elhanyagolt tájon, de a tervező — Dornyik Sándor, a VÁTERV mérnöke — teleálmodta fegyelmezett fantáziával ezt a területet impozáns sor- és kockaházakkal, ligetekkel, óvodákkal, iskolákkal, garázsokkal, széles utakkal, A pályázaton, melyet e városrész tervezésére meghirdettek, huszonöt munka közül ezt találták legjobbnak, legszebbnek, legpraktikusabbnak. S minthogy a munka hatalmas, több évre szóló tervezést, majd kétkezi munkát követel. A beruházási tervek készítéséhez hozzá is fogtak már. ^ Szomszédsági egységekben A maketten a laikus szemlélő is lát bizonyos rendszert, de a szakember magyarázata nélkül csak botorkál az apró gipszmodellek között. Így ismét PálffyBudinszky Endréhez fordulok: hogyan lehetne jellemezni ezt az új városrészt? Hány lakos fér. itt el, milyen épületeket emelnek, milyen "jelmagyarázat,, kell a teljesebb megértéshez? — Az északi városiész úgynevezett szomszédsági egységekre tagozódik. Jól delkezik • majd azokkal \ az intézményekkel," ipari, szolgáltató, kommunális és szo'ciális intézményekkel, ameMiskolc. Pécs, Debrecen, Szeged Tallózás a vidéki „nagyok" statisztikájában szemlélhető a három egység, zi szórakozásra kitűnő lehe- en szívesen dédelgetjük majd melyeknek mindegyike rcn- tőséget nyújt majd. ezt a tervet, hiszen nem keroSnt^etfhS^e'ní -ebb, mint 2900 lakást, s a délibábok hídján, hanem mindamellett a szemnek is a kész elképzelések és ké- kedvedet, szépet nyújt majd lyékre egy ilyén latótmile- tervek reális útján, a megépülő északi városrész, ten szükség van. A bölcsőde- . . , W A ^ ket, óvodákat, általános is- ügy gondolom, valamennyi- Sz. Sunon István kólákat, űrieteket, orvosi ....... rendelőket, garázsokat a lakosság megtalálja úgy, hogy nem kell elhagynia érte a települési egység "határát", s még csak főútvonalon sem kell' áthaladnia. Ugyanakkor az egész városrésznek is meglesz- a maga természetes központja, ahová már városkerületet szervező igazgatási, , oktatási, művelődési intézmények kerülnek, olyanok, amelyek az egész lakótelep igényeinek kielégítésére hívatottak: Ezek két helyen • csoportosulnak, egyrészt a. sugárút 'és a külső körút metszésénél, másrészt a József Attila sugárút mellett fenntartott területsávon, ahol ennek az íntézménysorríak az első hírnöke, áz új iskola már áll, s a következő években vegyészeti technikummal és diákotthonnal gazdagszik. — Az új városrészben feltűnően sok a garázs és a parkírozó hely. Ez pedig a magángépkocsi-használat rohamos növekedése miatt szükséges. nak, hogy tanulhasson; társadalmi ösztöndíj. Bizakodva újságolta, hogy az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, ahol ' gyakorlati munkán volt, kérését támogatják. A vállalatnak minden bizonnyal megéri majd* hogy néhány év múlva kitűnő szakembert nyerjen Csurgó Éva kitűnő rendű tanuló, s az ipari tagozaton kirakatrendezésből szerzett jártasságót. Tóth Gabriella jórendű, s a Szegedi Szőr- , nje- és Bőrrubakészítő Csurgó Evaban Üzemben volt gyakorlaton. Rácz József ugyancsak ' jórendű és a Haladás Termelőszövetkezet üvegházi kertészetében ismerkedett iheg a primőráruk termesztésével. Mindhárman nemcsak ismerik, hanem szeretik is a munkát. Erre nevelték őket otthon is, s erre oktatták őket a gimnáziumban. Erre a biztos alapra tehát építhetnek ők is és a társadalom is. Tanulmányaikat Mint KSszeg vagy Szentendre . . . Valamennyi lakóház északi-déli fekvésű lesz, így a legideálisabban helyezkedik el a napsütés szempontjából. A házak között elég tágas marad a tér, nem vízszintes, hanem függőleges irányban lesznek "terjedelmesek" a lakóházak. A sorházak minimálisan öt szintesre épülnek, de lesz közöttük ? és 9 emeletes is, a kockaházak pedig öt emelet magasra nőnek. — A városrész, várható lakosságát tekintve akkora lesz, mint a mai Kőszeg vagy Szentendre — mondja Pálffy-Budinszky Endre. — Kétezerkilencszáz lakásában 10—12 ezer lakó talál kényelmes, modern otthonra, egyrészt a harmadik, másrészt a negyedik ötéves tervben, minthogy lépcsőzetesen történik majd az építkezés. — A magasfokú beépítés azért szükséges, mert a nagyarányú közművesítés különben nem lenne gazdaságos. Annak ellenére azoban, hogy ekkora területen egy kisebb város lakosságát kitevő közösség él, a városrész parkba ágyazott, levegős, könnyed, friss hatású lesz. Ehhez kitűnő lehetőséget ad a mostani erdős, ligetes területek lehetőség szerinti kímélése és átmentése, s a Vöröskereszt tó környezetének rendezése. Ez a manapság nem szívesen emlegetett tó az itteni "lakosságnak csónakázásra, víValamikor és valamiért 300,5-dél szemben. Ezen be-" ezer lakosra, ötvennel több, árgus szemekkel figyelték a lül itt a legnagyobb a nők mint az utánunk következő vidéki nagyvárosok lakói, aránya is a lakosság száza- Debrecenben, hogy a másik miben és meny- lékában. Szegeden 1114 nő nyivel jutott előbbre, hány jut ezer férfire. A többi vilakást épít és milyen okta- déki nagyvárosba sem kell tási intézményt kap, mgkko- azonban nőket „importálni", ra gyárat telepítenek oda és mert Debrecenben 1105, Pémiért nem emide adják — esett 1052, Miskolcon 1026 nő esik ezer férfira. Mindenütt könnyebb tehát menyasszonyt választani, mint vőlegényt. • ' Területre viszont Szeged a legkisebb. Debrecen határa 446 négyzetkilométerre terjed, Miskolc 224 négyzetkilométeren fekszik, de még Pécs területe is nagyobb, mint Szegedé, ame* 112 négyzetkilométerre zsugorodott Bizonyára ebből fakad a népsűrűség kedvezőbb alaállapotot, hogy régebben köz- kulása. A népszámlálás adaponti politikai szempontok taiból már ismeretes, hogy _ , „ i, miatt magasra is csaphatott a lakosság számában Szeged L>aKasepites, ipar ennek a féltékenységnek, a sereghajtó. 1961-ben a névagy irigységnek a tüze, de pesség száma a vidéki nagyma már igazán egyformán városokban a következő volt: Miskolc 150 ezer, Debrecen 134 ezer, Pécs 121 ezer, Szeged 102 ezer. egyszóval .bevallva vagy titokban verseny folyt Miskolc, Pécs, Debrecen és Szeged között.- Nem olyasféle verseny volt ez, hogy no lássuk, ki tudja többel tetézni az országos támogatást, ki viszi többre a helyi specialitások fejlesztésében, a sajátosságok praktikus kihasználásábán, hanem olyasféle, amibe egy kis irigység vagy féltékenység is béle-belecsöppent. Csak tetézte ezt az Kimagaslóan kiterjedtebb a szegedi óvodahálózat a többi városénál. Száz óvodáskorú közül 88-nak tudunk óvodai felvételt biztosítani a pécsi 46-tal, a debreceni 34gyel és a miskolci 27-tel szemben. Valamivel jobb a tanteremellétásunk is az átlagnál, de csak hafmadik helyen állunk a középiskolai tanulók számában a 8324gyel. Kiderül az is, hogy például a szegediek kevesebbet járnak moziba. Debrecenben legnépszerűbb a film, ahol egy lakosra évente 21.8 mozilátogatás jut. Miskolcon 21,6, Pécsett 19,8, Szegeden csak 16,1 ugyanez a mutatószám. kedves „gyerek" mind a négy vidéki nagyváros. Hiszen ahány, annyiféle lehetőséget rejteget, annyiféle szín a mi aránylag városok nélkül való országunkban, s mindegyik előtt nagyon szép perspektíva tárul. Különböző tévhitek el is mérgesítették a félreértő gyanakvást, s talán el is szigetelték egymástól ezeket a városokat, pedig hát mindegyik megjárta a maga ter Sokan azt rebesgették, hogy a lakásépítés tempója Szegeden a leglassúbb a vidéki városok közül. Amellett, hogy ez a tempó egyáltalán nem lebecsülendő, az igazsághoz tartozik, hogy tízezer lakos* ... r .. „ ra számított új lakások arács egészségügy frontján nyában Szeged valamivel megelőzte Pécset és DebreA művelődés cennel megközelítően egy lépcsőn áll. Miskolc ugrik ki a bolyból, ahol — adottságai miatt — a nagyobb méretű iparosítás természetes kőBár az itt felsorolt statisztikai adatok egymagukban soványak következtetésekre, valamelyes fényt vetnek az élet különböző területeire. Szegedet például sokáig a nagy kultúrájú városok kömészetes és szükségszerű fej- zött emlegettük, s ma is oda vetkezménye volt a tempólődéséqpk útját, s végül egyik soroljuk — nem a többi sabb lakásépítés. S egy kiebben, másik abban vívott vidéki „nagy" kicsinységére csit így vagyunk az iparban —, rovasunkra vall azonban . „ , , . .„. . .,, egy kicsit az analfabétizmus özegea ipara tobb ^fastatisztikája. A számok való- mosenergiát használ föl Debdiságukban nem magasak — recennél, s csak Miskolcon ,iV . , . de 2,2 százalékkal Debrecen magasabb a szocialista iparmit becsülni egymás eredme- es Miskolc moge kerültünk. . , ...... .. , nyeiben. Ezúttal néhány ér- Előkelő helyünk van viszont ban betoltheto munkahelyek a magasabb iskolai végzett- szama, mxnt nálunk, ség táblázatában, amelyen Érdekes lehet egymagában, csak Pécs előz meg bennün- minden összehasonlítás nélket *gy tized százalékkal. .... . , . . ,, Szegeden jut legtöbb or- kul 18 az egy lakosra Jutó vos tízezer lakosra — neve- kiskereskedelmi forgalom, zetesen 49,9, Pécsett 36,7, Szegeden egy évben 10 ezer kí tisztességet és rangot. A statisztika is azt igazolja, hogy egyrészt van mit tanulni egymástól, másrészt van dekea adatot bocsátunk közre összehasonlításként — a Központi Statisztikai Hivatal 1961. évi decemberi felmérése alapján. A legnagyobb népsűrűség Korántsem akarunk * Debrecenben 30,9, Miskolcon 939 forint kiskereskedelmi 12,6 az ugyanennyi lakosra vásárlás jutott egy-egy lajutó orvosok száma. A kör- kosra, kér- zeti orvosok számában azon- Elhamarkodott dolog lenkedni a Szegednek kedvező ban már nem „húztunk" így ne e számokból a városok számokkal, de a népmozgal- el — Debrecen előbb van helyzetére vonatkozó kész mi adatok egy része az Al- egy lépéssel, azonban itt is következtetéseket levonni, föld fővárosának kedvez. A Miskolc maradt leghátra, hiszen ezek csak más s.'.ávidéki városok közül Szege- számunkra is érthetetlenül, mok társaságában, a statiszden a legnagyobb a népsű- Szegedet a több megyére ki- tika egész rendszerében adrűség, ugyanis egy négyzet- terjedt hatókörű klinikák hatnak reális képet. Hogy kilométernyi lakóterületre emelik a statisztika élére a mégis foglalkozunk a témá911,2 lakó jut a pécsi 835,7, korházi égyak számában is. val, annak legfőbb szándéka a miskolci 671,7. a debreceni 173Ü kórházi ágy iut tíz- a tájékoztatás. Ilma a pedagógus pálya Gabriellát otthon szívesebben látják férjnél, az érettségi után. A jó partit azonban egyelőre nem. keresi a kislány. Dolgozni, vagy tanulni szeretne, vagy mindkettőt egyszerre. A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítö Üzemben szívesen látják majd, később pedig szakipari technikumban tanulhat tovább. Dédelgetett álma azonban a pedagógus pálya. Egyik bátyja tanító. Otthan Gabriella a legkisebb, testvérei mind önálló kenyérkeresők. S vajon Gabriella kérhetné-e őket, hogy taníttassák tovább, ha ezt a szülei már nem tudják magukra vállalni? A család közös akaratával bizonyára a legkisebb gyerek is. tanulhatna tovább, hogy álma valóra válhasson. R legbiztosabb úton És Rácz József? Hármuk közül az ő útja a legbiztosabb, pedig a legmesszebbről jött. Falun járt általános iskolába, májd Ki'stéTeken-"'a gimnázium első osztályába. Szü'lei a szegedi Felszabadulás Termelőszövet\ezet tagjai. Öt pedig úgy tekintik a tsz-ben, mint a jövő szakemberét. Ezért is adnak neki társadalmi ösztöndijat, hogy majd évek múlva, mint jól képzett mezőgazdász vigye előre a közös gazdasagot. Íme hárman a Rózsa Ferenc Gimnázium éfettségi előtt álló 150 fiatalja közül. Bátrak, erősek, bizakodóak, s most, a tanév hátralevő időszakában, az érettségi előtt megduplázzák a napi tanulási időt. Tudják, érzik, hogy a szokásos napi kéthárom óra nem elég a teljes felkészüléshez. A legtöbben reggel fél 7-kor kelnek, hogy időben oda érjenek az iskolába, s délután 3 óra körül érnek haza. S az utolsó hónapok finisében sokszor éjfélig is tanulnak. A napi új ismeretanyag mellett ismételnek, pótolnak, hogy ne csak az érettségin, hanem majd az életben is megtalálják a helyüket. L. F. Harminchárom százalékos vasúli kedvezmény a szabadtéri játékokra A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium értesítette Szeged Megyei Jogú Városi Tanácsának Végrehajtó Bizottságát, hogy idén ia engedélyez vasúti utazási kedvezményt a szabadtéri játékok idejére. Harminchárom százalékos kedvezménynyel utazhatnak Szegedre vasúton az egész ország területéről mindazok, akik a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira érvényes belépőjeggyel rendelkeznek. Az utasoknak az indulási állomáson le kell bélyegeztetniük a belépőjegyet, anielylyel igazolják, hogy valóban Szegedre, a szabadtéri játékokra utaznak. A kedvezmény a szegedi ünnepi hetek idején, július 20-tól augusztus 20-ig érvényes.