Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-25 / 120. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1963. májas Szovjet—kubai közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) tarnacionaliata kötelességét és minden rendelkezésére álló eszközzel kellő segit­aégot nyújt neki, hogy megvédje a Kubai Köztár­saság szabadságát és ftlg­getlonségét. munlzmust építő népek, a szerződés kérdése és ennek rülményeitől és sajátságai­nemzetközi forradalmi alapján a nyugat-berlini hely- tói függően, munkásmozgalom, a nem- xt rendezése addig nem le- A közös nyilatkozat a to­zctl felszabadító mozgat- het elvárnii hogy tartósan vábbiakban hangsúlyozza: ; s ™<noen olyan ero, biztosítva lesz a béke. ktllö- — A különböző társadal­amely a békeért és a h«- - - -- ' — —J * *­Kinek a tét9 kinek a hadsereg I adásért száll síkra. hB" nősen Európában. ' rm rendszerű államok békés * — A kubai fél osztja a együttélésének feltételei a a nyilatkozat hangsúlyoz- kormánynak a német jelen történelmi korszakban a/ agresszió megszervezői- **> h°sy a kapitalista orszá- kérdésről vailott álláspont- megfelelnek azoknak a fel­nek számolni kell azzal, hogy 8<>k kommunista- és munkás- 1ét - klfeierte mee?vózódé- adatoknak, amelyeket a né­egy kubai betörés pusztító Pártjai nemzetük befolyásos ?' ' "J^g^f • p^ nemzeti felszabadító, termonukleáris rakétaháború f^ Előmozdítják zödéS Iróel6bbI megköti imperialistaellenes harca, a szelére sodorná az emberisé- a dolgozók harcát, a felsza- sziiksp„p„ , nemzetközi fe- volt fugg0 és gyarmati or­tót. badító mozgalmakat, korunk szültí^ envhüléséhe^ szágok teljes nemzeti felsza­A felek megvizsgálták, ho- alapvető problémáinak a bé- J a ' „ f békéiének meeszi- badulásáért, gazdasági önál­gvan folyik a két ország ke- Ke, a demokrácia, a nemzeti indításához lóságának eléréséért folyta­reskedelmi, gazdasági, tech- függetlenség és a* szociaüz- A nvMatVn«+ tott harca tűz maga elé. ni kai, tudományos és kultu- mus érdekében való megoldó- rofottan el.'telV n eVarmatl A békés együttélés széles ralis együttműködéséről szó- sát. ^ körű lehetőségeket teremt a lo egyezmények végrehajtó- E£re nagyobb néptőme- J* S^t^SSK gek sorakoznak fel e pár- Ázsiában és Latin-Ameriká­tok mögé. sa. Megelégedéssel állapít­ják meg, hogy ezeket az egyezményeket sikeresen tel­jesítik. A Szovjetunió és Kuba gazdasági együttműködése kozat — a jelenlegi egyre szélesebbé és sokol- nyok között dalúbbá válik. a békeharc az emberiség A tárgyalások során mcgól- rendkívül fontos feladata lapo'dás Jött létre azokról az és a békeszerető erők köte­intézkedósekről ls, amelyek- lessége megakadályozni, hogy vannak A felek teljes egyöntetű- ^ mfg ^^ -valu,a.' VZgyarmatok es függő orszá' seggel megállapítják — hang- . . t m zlk a továbbiakban a nyilat­vi szö­gök, a felek megállapítják, hogy a havannai nyilatkozatok történelmi jelentőségűek a latin-amerikai népek nem­zeti felszabadító harca szempontjából. A Szovjetunió és Kuba szocialista államok gyors gazdasági fejlődéséhez, né­peik jólétének emelkedésé­hez, kultúrájuk sokoldalú fejlődéséhez, ami meggyőzően bizonyltja a szocializmus vitathatatlan fölényét a kapitalizmussal szemben. A békés együttélés elő­mozdítja a kommunista és munkáspártok befolyásának növekedését, a szocializmu­nek segítségével tovább fej- az Imperialista hatalmak ag- nélkül támoant min­lerztik a két ország gazdasá- resszív körei nukleáris ráké- sért folytatott harc fronttó gr. kereskedelmi, tudomá- taháborút lobbantsanak ki, ffaáéí^lS i ^Kl nak kla2élesítését, amire nyos és kulturális kapcsola- amely rendkívül súlyos kö- gf függe^nigének WzL Vl^^T Ut,a* tait. vetkezmónvekkel 1árna az f J/. - ^ít megszi ra lépett hősi Kuba. A szovjet kormány a test- emberfégre né^ve lardítasáért a gyarmati A két p6rt hangsúlyozza, a véri Kuba szocialista gazda- Ma már aT világháború ^nd3Zer. su,1^s .örökségének szocialista országok követke­ságónak további erősítése nem végzetszerűen elkerül­céljából, s figyelembe véve, hetetlen. A szocializmus hogy a nyerscukor ára a vi- erőinek te. imperializmus lagplacon az utóbbi időben erőivel szemben, a béke lényegesen emelkedett, saját erőinek a háború erőivel kezdeményezésből javasolta, szemben egyre növekvő fö­hogy a fennálló egyezményt lénye lehetővé teszi, hogy a megváltoztatva, termonukleáris világkanflik­emeljck fel as 1963-ban tus elhárítását teljesen reá­- szovjet részről vásárlandó lig, a népek által megold­kubal nyers cukor árát ható feladatnak tekitsük. és hozzák azt összhangba a — A szovjet és a kubai fél világpiaci árral. újból leszögezi — folytatja a A szovjet kormány javas- nyilatkozat —, hogy latát a kubai fél elfogadta. lankadatalanul harcol a A Hruscsov és Fidel Cast- békés együttélés lenini po­ro közötti eszmecserék iga- lltikájának diadaláért, zolták, hogy a két fél Az imperialista hatalmak egysegesen értékeli a je- „ békés együttélés politiká­lenlegi nemzetközi helyze- jávai szembe állítják a ka­tct •• . .,,. . . landor jellegű erőpolitikát, es egyöntetű álláspontra he- lépésről lépésre közelebb so­lyezkedik a béke fenntartó- dorják a világot a háborús saért és megszilárdításáért katasztrófa szakadékóhoz. loiytajott harcban. Leszö­Ebbe az irányba vezet a NATO atomhaderőinek megalakítására irányuló tervek kidolgozása. E tervek a Föld újabb kör­zeteire terjesztik ki a nuk­. , , . . leáris fegyvereket, sőt hoz­Ikorszak- afnülyben záférhetővé teszik e fegyve­ÜÜSfüSm? i.'nperlnlinnuti: reket a nyugatnémet milita­gyarmau rjsták ^ revansvágyók szá­mára is. '— A Szovjetunió és Kuba gezték, hogy korunk két el­lentétes társadalmi rendszer harcának korszaka, a szocia­lista forradalmak és a nem­zeti felszabadító forradal­mak korszaka, felszámolásáért küzd. Köve- zetes békés együttélési poli­tóü. hogy tikéja haladéktalanul és teljesen nem Jelenti azt. hogy meg­hajtsák végre az ENSZ szűnik, vagy gyengül a közgyűlésének a gyarmati politikai cs ideológiai harc országok és népek ftigget- az imperializmus ellen, le­lenségére vonatkozó nyl- mondanak az imperializmus latkozatát, népellenes, mélyen reakciós úgy véli. hogy a szabadság- lényegének leleplezéséről, szerető erők halaszthatatlan A kommunisták úgy vélik, feladata harcolni a gyarma- hogy a forradalom exportja tosító rendszer mielőbbi és ellenkezik a marxizmus-le­végleges felszámolásáért ninizmussal. Ugyanakkor A felek határozottan el- határozottan fellépnek az ítélik az Egyesült Államok- ellenforradalom mindenne­tól támogatott laoszi reakciós mű exportjával szemben erők aknamunkáját, vala- és minden segítséget megad­mint az Egyesült Államok nak a szabadságukat és füg­dél-vietnami fegyveres ag- getlenségüket védelmező né­ressziéját peknek. A közös nyilatkozat leszö- — Minden ország népének gezi, hogy Korea egyesítésé- belső ügye, hogy kidolgozza, nek fő akadálya és a dél-ko- milyen gyakorlati formában reaí nép szenvedéseinek fő és módszerekkel harcol ha­oka, hogy az Egyesült Álla- zájában a szocializmusért — mok csapatai hangsúlyozza a nyilatkozati még mindig megszállva — Minden kommunista párt tartják az országnak e ré- kötelessége, hogy az impe­• • • Évtizedekkel ezelőtt az a hír járta be a világot, hogy az Időnként Monté Carlóba utazó Morgan, az U. S. Sttel Corporation­nek — a világ első milliár­dos acéltermelő trösztjének — megalapító elnöke a já­tékkaszinóban méltatlanko­dott, hogy a rulett egy szá­mára egyszerre csak 30 ezer frankot lehet felienni. Kevés volt Morgan izá­mára ez az összeg hiszen olyan gondjai voltak, hogy hová tegye azt a rengeteg pénzt, amit az általa alapí­tott acéltermelő tröszt és számos nagy leányvállala­ta, feldolgozó üzeme ho­zott. A gépek abban az idő­ben a legkorszerűbbek vol­tak a műhelyekben, a mun­kások bérét emelni "nem volt ajánlatos*, mert abból csak összetűzések származ­hattak volna más, hozzá Ita­sonló urakkal, meg aztan ugye -a munkás jobban is dolgozik, ha nincs annyira tele a hasa-. A maga és családja számára már min­dent biztosított a hatalmas profitból. Ház, tengerparti villa, gépkocsi, luxushajó rendelkezésére állt akkor és olyan számban amilyen­ben óhajtotta. Nem volt te­hát semmi oka a bosszan­kodásra csak ez a játékka­szinóban tapasztalt kis­stílűség ne zavarta volna. Mert mi az a harminc ezer frank, egy számra? Most 1963-ban Morgan Monté Carló-i bosszánko­dása után évtizedekkel egy, az Egyesült Államok akkori milliárdosánál rang­ban magasabb személy, Kennedy államelnök ugyancsak elégedetlenke­dik. Ez tapasztalható a ter­vezett európai utazásának programjában is. Az VSA elnöke például elsőtorban azért szánta el magát nyu­gat-németországi útjára, hogy a bonni kormánnyal folytatott tanácskozásokon az NSZK-t hagyományos katonai erejének további növelésére bírja, tisztázza a két félnek a berlini kér­désben tanúsított állás­pontját és Bonnt megnyer je a közös NATO-atomhaderö megteremtésének amerikai változata számára. E programból az tűnik ki, hogy Kennedy elnök a fegyverkezés méreteinek nagyságától elégedetlen. Nem elegendő számára az. hogy Polaris-rakétákat szál­lít Angliának, ugyanilyen rakétákkal szerelt <atóm­tengeralattjárók állomá­soznak a Földközi-tenge­ren, s a különböző katonai támaszpontok tmlóságos erdejével veszik körül a Szovjetuniót, a szocialista tábor orsiágait, közöttük is legerőteljesebben a szo Cialista Kubát. Ezenkívül nem elegendő számára az, hogy Nyugat-Németország már az eddigiek során is bőségesen megszegte a má­sodik világháború befeje­zése után aláirt egyezmé­nyeket, s máris nagyobb haderővel rendelkezik mint amekkorát ezek a megálla­podások engedélyeztek szá­mára. Ilyen a világ ott Ameri­kában. Az egykori milliár­dosnak kevés volt a tét, a mai elnök számára kevés a felfegyverzett katona. Számunkra pedig kevés a nyugati részről a leszere­lés elősegítésére tett erőfe­szítés ... ve. l. szét. A felek támogatásukról biz­tosítják a koreai népnek ha­zája egyesítéséért folytatott igazságos küzdelmét riallzmus ellen, a szocializ­musért harcoló népek élén haladjon. A felek leszögezték szilárd meggyőződésüket, hogy Fi­.. úgy vélekedik — mondja a a kommunizmus „,,. . , _ . nyilatkozat —, hogy az Egye­, megszűnik rendszer, valamennyi új nép a szocia­lizmus útjára lép, a szocia­lizmus és világméretekben diadalmas­kodik. A^^^H^BH rendszer gazdasági és kato­nai erejének növekedése, a nemzeti felszabadító harc és a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom sike­rei egyre Inkább korlátozzák A közös nyilatkozat a to- del Castrónak a Szovjetunió vábbiakban rámutat arra, ban tett baráti látogatása hogy átfogó eszmecsere folyt fontos szerepet játszik a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt Or­szágos Vezetősége között a két párt kapcsolatainak to­vábbi fejlesztéséről, vala­mint a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű bejelenti, hogy problémáiról. A felek meg- Fidel Castro meghívta szocialista viláe- sült Államoknak és szövet­.2S81! wltÜ ségeseinek e lépései tovább élezik a nemzetközi feszült­séget és szükségessé teszik, hogy a békeszerető erők fokozzák éberségüket a^ímperializmus lehetősé^ "^g elszántabban harcol- állapították, hogy Két, hogv befolyásolja a tör- tónak a fontos nemzetközi a két testvérpárt kapcso­lénelmi haladás menetét. problémák békés megoldá- latai erősödnek és fejlöd­Tovább mélyül a kapite- J , _ nek. ...... lizmus általános válsága, to- Hruscsov és Fidel Castro a proletár nemzetkoziseg, a szükségesnek tartja hangsú- testvéri szolidaritás, a pár­lyozni: a termonukleáris há- tok közötti egyenlőség elvei­ború megakadályozása a szocialista közösség és a baráti országok harcában, a tartós békéért, a nem­zetközi biztonság megszi­lárdításáért, valamennyi nép együttműködésének ki­fejlesztéséért. A közös nyilatkozat végül a Ku­vább élesednek a kapitaliz­mus ellentmondásai. Megváltozott az erők cl­szovjet kormányfőt bába. Hruscsov a meghívást elfo­gadta. A közös nyilatkozatot má­jus 23-án írta alá szovjet részről Hruscsbv, kubai rész­helyezkedése az imperia- taltós béke ^biztosítása érdé­lista táboron belül. Az Imperializmus gazdasági, politikai és katonai központ­ja Európából' átkerült az Egyesült Államokba, amely ina a világreakció fő bástyá­ja. Az Egyesült Államok a nek. Az SZKP és a kubai párt kijelenti, hogy következete­sen harcol a kommunista és munkáspártok egységéért és testvéri szolidaritásáért. "Az egység mindennemű kében döntő jelentőségű az általános és teljes leszerelési program megvalósítása. A kubai nép támogatja a Szovjetunió erre irányuló eröfeszitéseit. _ Ügy véli, hogy a szovjet | katonai "tömbök" zárt gazda- kormánynak az általános és meggyengülése csak a kom­stigi es politikai csoportösu- te'i"*1 leszerelésről szóló munizmus ádáz ellenségei­lások politikájának segítsé- szerződéstervezete, a lesze- nek, az imperialistáknak és gével elfojtani igyekszik a relééi targyalusokon tett le- a minden rendű es rangú re­népek felszabadító mozgal- P6*"1 és javaslatai, amelyek- akciósoknak a malmára haj­mait, saját uralma alá pró- ^n' a nyugati hatalmak taná a vizet* - mondja a bál "hajtani más kapitalista óhajaival s számolt, reális kozoe nydatkozat országokat alapot nyújtanak az összes Mind a ket part megingat­P„ „, ,m-oril. népek által követelt leszere- hatatlanul kitart azon az ál­.Ld/'Trscngés és Zlmk- jfei egyezmény megkötésé­r;5akair tSrrücait a n*^ idéz,. sz0v­Az ünoerlalUmua népeUe- és a kubai fél egyöntetű értekezleteiről kiadott Nyt­nesraSzó S*®*^ ^ ^^Tkét^^ltikájá. re, a barátság és elvtársias- ről pedig Fidel Castro. (MTI) ság mély érzelmeire épül­tozott meg Így tehát tovább- mRl4r(.(I u hala,_ ban abb6,e indul kl foly­va 1. fennáll az a veszély. "X^j^it",™ . tatja a nyilatkozat hogy 1tóSLX? nukleáris fegyverkísérletek korunk alapvető tartalma L^n L LlS" teljes besiüntetésót. a, átmenet a kapitalizmus­tikkor azonban az lmperializ- _ *J , bél a szocializmusba, musnok számolnia kell azzal, Kuba támogatja az e kérdés Ez ^ átmenet a Nagy Októ­hogy rendezésére Irányuló konst- beri Szocialista Forradalom­ha termonukleáris világ- ™ktív szovjet Javaslatokat. ma] vette kezdetét. Elkerül­háborút indit, akkor a Az eszmecserék sorén Hnis- hetet]en történelmi folyamat megsemmisítés veszélyének «ov kifejtette a szovjet kor- ^ ^^y teszi kl magát. mány nezeteit a német kér- minden országra nézve A népek részéről az Impe- dés békés rendezéséről. A né- gőzös a fő dolgokban, a rializmus ellen vívott harc met békeszerződés hiánya társadalmi-gazdasági és a alapja és győzelmének blzto- akadályozza a béke meg- társadalmi-politikai átala­eítéka korúak összes nagy szilárdítását és bonyolul- kulások lényegében, forradalmi erőinek kölcsönös t&bbá teszi sok más nem- de különbözőképpen, külön­kapcsolata és akcióegysége. zetközt kérdés megoldását, böző konkrét formákban Ezek az erők: Amíg nem talál pozitív megy végbe, az országok t a szocializmust ég « tett- t&gf>Wm » Sémfili tóiké- nemzeti, belső és külső kö­Hruscsov és Castro a Fekete tenger partjára utazott Nyikita Hruscsov és Fidel nemcsak abban az értelem. Castro pénteken a Fekete- ben, hogy megerősítette a tenger partjára utaztak, ahol két ország kapcsolatalt, de néhány napot üdüléssel töl- azért is, mert nagyban emel­tenek. Mint Hruscsov mond- te — t« ez nagyon fontos — ta csütörtökön este a Kreml- a kubai forradalom és álta­ben pohárköszöntőjében. léban a Latin-Amerikában "Fidelnek szükségé van pi- ., . henésre. s ugyanakkor al- 82 a.menkai imperializmus kalmunk lesz arra is, hogy zsarnoksága ellen harcoló folytassuk megbeszéléscin. forradalmi erők teikintélyét. ket, megvitassunk különféle prob­lémákat és még jobban meg­isberjük egymást*. Természetesen ez alkalom­mal nem hivatalos jellegű megbeszélésekről, lesz szói miután a Castro látogatásá­ról szóló záróközleményt és a létrejött megállapodásokat már csütörtök e6te, az ünne­pélyes fogadás előtt aláírták. Még túl korai lenne Fidel Castro látogatásának és a látogatás konkrét eredmé­nyeinek mélyreható politikai értékelését megkísérelni. De azt már most meg lehet ál­lapítani, hogy Szufanuvong felszólítása a tárgyalások folytatására Szufanuvong, a laoszi Haza- zet rendezésére és javasolja, fias Front elnöke és a nemze- hogy Souvanna Phouma sze­ti egységkormány miniszter- mélyes képviseletében küld­elnük-helyettese Souvanna Je el kormányának egyik Phouma miniszterelnökhöz tagját Khang Khay-ba, ahol tá és rendkívül súlyossá vált folytatná a Souvanna Phcfu­a helyzet a Kőedény-síksá- ma távozásával félbeszakadt megbeszélést (MTI) Kennedy New Yorkban Kennedy elnök New York­ba érkezett, hogy részt ve­gyen annak az emlékműnek a leleplezésén, amelyet a második világháború ameri­kai elesettjeinek emlékére emeltek. Csütörtökön este Kennedy a Waldorf Astoria szállóba érkezett arra a vacsorára, amelyet a New York-i „El­nöki Klub" rendezett tiszte­letére. A szálló körüli utcákban tüntető őrség sorakozott fel, hogy az elnök tudomására hozza követeléseit. A tünte­tők, akiket a rendőrök fal­nak szorítottak, ütemesen ki­áltották: „Birmingham!" „El a kezekkel Kubától!" „Fidel! Fidel!". A tüntetés résztvevői a 48. utcában ünnepélyes csend­ben, szimbolikusan meglán­colt kezekkel koporsót vittek ezzel a felirattal: „El kell te­metni a faji megkülönbözte­tést!" gpn azóta, hogy a minisz­terelnök Khang Khay-ból visszatért Vientlane-ba. Az üzenet szerint a semle­gesek soraiba befurakodott reakciós elemek továbbra is heves támadásokat Intésnek a Hazafias Front erői ellen, bár Souvanna Phouma igéA retet tett, hogy utasítást ad e tárnod ások megszüntetésé­re. Mindezek után az üzenet szükségesnek tartja a mi­előbbi tárgyalásokat a hely­a látogatás igen nagy je­lentőségű esemény volt. A belgrádi magyar nagykövet átadta megbízólevelét Tito elnöknek Zágor György, a Magyar ügyeik főtitkára. Megjelentek Népköztársaság újonnan kí- a belgrádi magyar nagykö­nevezett jugoszláviai rendkí- vétség munkatársai akiket a vüll és meghatalmazott nagykővet bemutatott Tito nagykövete pénteken átadta elnöknek, megbízólevelét Joszlp Broz A megbízólevél átadása Titónak, a Jugoszláv Szocla- valamint a nagykövet és a lista Szövetségi Köztámaság köztársasági elnök beszédé­elnökének. nek elhangzása utén Joszlp A megbízólevél átadásánál Broz Tito jugoszláv köztér­jelen volt Kocsa Popovlcs sasági elnök szívélyes be­külügyi államtitkár és Bog- szélgetést folytatott Zágor dan Crnobraya, az elnöki György, nagykövettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom