Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Pélltdt, IMS. március 18. BRODY SÁNDOR Szüietéséntk 100. évfordulójára Iliig Tan magyar Írt, tagadhatatlan, hogy Bródy aki több ellentmondást hor- ez első olyan magyar prózadozott volna magában, mint ír°> akinek műveiben életre irodalmunk XX. századi fel- a nagyváros világa, ai lendülésének egyik nagy elő- átalakuló, fejlődő, világvákészítója él előfutára, Bródy ™«sá váló Budapest. MéghozSándor. Huse-egvnéhány nemcsak, mint környezet éves volt, amikor több esz- ás helyszín, hanem, mint egy tendel vidéki újsdgíróskodás újfajta, irodalmunkban adután a fővárosba, a hagy át- d»S ismeretlen élet és probaiakuiásait élő századvégi lematika. Bródy alakjai a Budapestre került, tele erő- nagyváros jellegzetes figurái, vei. lendülettel, magasba típusai, akár a magasban, szárnyaló nlkotáévággynl. A akár a mélyben élnek, akár nagyvárosi élet azonban nagy hatalmú pénzemberek, gyorsan magához ragadta, n akár szegények és elesettek, feltűnően szép férfi a nők A nagyvárosi elemeknek ez bálványa lett, s inkább -élt , a kikristályosodása az író stímtnt alkotott. Amit csinált, tusában és nyelvében jelentgyakran elkapkodni!, felüle- kezett. o az első magyar író, tes, elnagyolt, s alkotásai aki a fővárosi szőjárásnak igen ritkán érik el tehetsége műveiben nemcsak egyszerűsz.nvonalát. en helyet adott, hanem télNaturalistának mondta ma- JCSín egyenrangúnak teklngát, de közben a romantikus lette azt a nyelvet a vidéki, Jókai volt a legkedvesebb a paraszti nyelvjárással, (tója. szinte példaképe, sk't amelyre az addigi irodalom követni próbáit. Akik csak jórészt támaszkodott, egy kicsit is ismerik Bródy Bródy körülbelül negyven írásait, tudják, hányszor té- esztendeig írt, s életműve vedt a magát naturalistának mintegy hatvan-hetven kötet, mondó író a fanlnsrtikum vl- Legmaradandóbb alkotá«ai lágába. És ez még nem is talán drámái és novellái, minden. Első novelláskötete Egyik nagvszerű színdaraba Nyomor círno: viselte. Az iát, a Dadá-t az lrodalomtörtróról már n cím ts el- ténet a megvár naturalista árult annyh. hogv srci in'.s drárra példaképének tartja, szándékai, törekvései van- Másik — sok tekintetben nak. A novellák még ennél mástermészetű — színdarabis többet mondtak: kiderült fe- a Tanítónő, egvik legjobb belőlük, hogy az író nz el- műve. A szegedlek jól ismeesettek, a nyomoniltak vi- rlk: előadásával a szegedi lágát kutatta és lgtz.vlgukut színház az utóbbi esztendők kereste. S mégis hány ezzel kapcsolatos buktató megalegyik legemlékezetesebb slkuvás található a teljes élet- kerét aratta. Kitűnő, magvaa novellájából műben! Bródy ezt a prog' ramját sem valósította meg címmel film készült, következetesen. És mégis, ennek ellenére ls, ki merné tagadni tehntségóKatonazene II fe'sziltaílirás eiőtt nek rendkívüli erejét! Tud- Jóformán csak az Irodalomjuk, ez a tehetség nagyrészt történészek beszéltek Bródy szétforgácsolódott, nem telje- Sándorról, ök is ritkán. Az sedett kl. Az író sohasem ellenforradalmi rendszernek vált azzá, aki lehetett volna, még ellentmondásai ellenére Életműve torzó. Mégsem sem kellett az erős szociális mondhatjuk azonban, hogy érzékű, leleplező író. 1943 óta munkássága a magyar szép- ebben a tekintetben lényeges próza fejlődésében jelenték- változások történtek. Azóta telen, hanem igazat adunk népünk nagy tömeget ismerszázadunk legnagyobb próza- ték meg Bródy alkotásait, írójának. Móricz Zsigmond- Ügy érezzük azonban, áz nak, aki közvetlen elődjé- életmű feltárásában és megnek tekintette őt ismertetésében vannak még Minden korláta ellenére le- további tennivalóink. Szélesvásznú mozi Dorozsmán és Mórahalmon A városi mozik után a szegedi Járás több községi mozijának felújítására és átalakítására is sor kerül, a napokban nyílt meg újra a szélesvásznúvá alakított kiskundorozsmai mozi, amelynek felújítására és korszerűsítésére több mint 850 ezer forintot fordítottak. Ugyancsak szélesvásznú lett a mórahalmi mozi is, amelynek mintegy 110 ezer forintba került az átalakítása. A falusi lakosság örömmel fogadta mindkét községben az első szélesvásznú vetítéseket. Kiskundorozsmán és Mórahalmon egyaránt megnőt az átalak tás óta a mozik látogatottsága. Üllés még szintén ebben az esztendőben normálvetítős mozigépet kap. Hozzákezdtek már as új ásotthalmi filmszínház építéséhez is. Erre az építkezésre összesen 1 millió forintot használnak föl. A% iskolareform végrehajtásának kérdései a szegedi iskolaigazgatók értekezletén tízenuit évi HÍmas-áy után.,. A modern sebészet egyik csodálatos teljesítményét valósította meg Ivan Kurilln kijevi sebész. Olyan embernek adta vissza a beszélőképességét, aki 16 éve néma volt. / Az ukrajnai Szuganovka faluból származó Ivan Lugovski gyermekkorában o'lyan szerencsétlenül esett el, hogy a gégefője megsérült. A szótzúzódott gégefőporcot kl kellett operálni. A rendkívül tehetséges és szorgalmas fiú továbbra ls járt az iskolába és sikeresen elvégezte a 10 osztályt, majd könyvelői tanfolyamra Iratkozott be. Kurilinnek sikerült lyukacsos, képlékeny anyagból Kiképeznie új gégefőt, amelyet a páciens torkába növesztett be. Lugovskt a szenvedésekkel tele 16 éves némaság után végre ismét megszólalt. (S«. L.) Ac általános és középiskolák, kollégiumok és nevelőotthonok Igazgatóinak az elmúlt iskolai félév eredményeiről tegnap délelőtt értekezletet tartott a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Tömörkény István Altalános Gimnáziumban. 'Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának ve- lások félévi tanulmányi "ered setője tartott beszámolót. ményét most nem st&iisztíAz elmúlt iskolai félév kai adatokban mérték lé. A munkája azt bizonyítja, hogy pedagógusok munkájában Étekintetben viszont még ftiumban. At előbbi gimnávan javítanivaló, például az sium tanulóínak 21 százaiéideológiát és szakmai továbbképzés területén, abban, hogy önképzésükben a pedagógusok ne maradjanak meg a szavaknál. Az általános és középlskoa szegedi többsége ts WM előre a korszerű nevelés, az Iskolareform alkalmazásában. ka bukott egy vagy több tárgyból, az utóbbi gimnázium tanulóínak pedig 18 százaléka bukott meg, Mindkét gimnáziumban pedig egyegy első osztályban a tanulók 50 százaléka bukott most félévkor. A többi szegedi gimnáziumban 10 százalék körül, a technikumokban pedig 9— IS százalék között van a bukottak száma. Az általános Iskolák közül mindössze a A n-inkát segítették az eddiginél Jobb tárgyi és személyi feltételek is. A minden tekintetben korszerű oktatónevelőmunka végzésében egyetértenek a pedagógusok, és abban ls, hogy ennek az egyetértésnek mindinkább az elmélet és a gyakorlat szintézisében kell jelentkeznie. . . , azok a követelmények kerül- • _JH„ „ tek előtérbe, amelyek jellem- Móra Ferenc Altalános Iskonegvot lepett gö( az ukojareform követ ke- Iában volt nagy a bukottak zetes végrehajtásának. Pon- száma: a tanulók 16 százalétos, hogy iskoláinkban minden tehetséges, jó erkölcsi magatartású gyermek tovább tanulhat. . Est az elvet nem lehet felhasználni arra, hogy a munkás- és parasztszianazású gyermekeket távoltartsuk a továbbtanulástól. ka. A többi Iskolában ez a szám 10 százalék körül mozog. Meg kell találni a mód'át. hogv a középiskolák cl ő osztályosai nagyobb segítséget kapjanak tanulásukban. Nagy volt félévkor a A különböző általános isko, , , . _ Iák nem egyforma felkékasok aranyszáma az újsze- S5,tmséggeT bocsátják őket útgedí Rózsa Ferenc, valamint jukra a Tömörkény István gimnéRádióműsor remek KOSSUTH RADÍŐ 4.50 Hírek. 4.35 Vidáman. frissen! 5.00 Hírek. 5.03 Falurádiú. 6.00 Hírek. 6.53 Jó reggelt! 7.00 Hírek. 7.03 UJ künyvek. 7.30 Színház- és moziműsor. 8.00 Műsorismertetés, t.10 Tttnezane. 0.03 Petőfi Sándor verseiből. 9 éra lo Ridlíegyetem. 16.00 Hírek. Lapszemle, lO.lO Bldresbodros bárány... Az óvodások műsora. ío.rto versek gyermekeknek, 10.40 Szerván^zky Endre: Hortvédkantála. 10.30 Lottóeredmények. tt.OO Március Idusán ... Rónai Mihály András trásn. n.ío Rórzietck Kabalevszklj: Dalol a tavasz és Karékor: Dalol az Ifjúság című operettéből. 12.00 Hirek. Lottóeredmények. 12.15 Mindenki kedvére l Közben: 11,57-13.00 A vidéki színházak műsora. 14.00 A löcsst fehér nsszony. Jókai Mór regénye folytatásokban. VI. rész. 14.20 Mezei csokor. 11.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezógazdaségnrúl. 15.00 Hírek. 15.10 Kossuth. Rádiódráma. 19.10 Berlioz: Harold Itáliában. 14.45 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17 óra 15 Ötórai tea. 17.13 ftádlótikola. 18.20 48-as dalok. 18.40 A felvégtől — az alvégig. 19/10 Pódium 63. 21.07 Kamarazene. 24.07 Hírek. 0.17 A Magyar Rádió és Televízió e.«tr»da«nsk*ra játszik. PETOFI-RADIÓ 1.18 Torna. 6.30 Hírek. 8.90— 8.05 Hírek. 14.08 IdőJáráZ- és vízállásjelentés, 14.17 Műsorismertetés. 14.38 Operarészletek. 15.10 Holdfényben a Boszporusznál. Haldun Taner török író regényének ismertetése. 15 óra 30 Tánczene. 16.00 Hirek. 16.93 Szív küldi. . . 16.50 Ezer szó franciául. 17.08 Katona József: Bánk bán. Hubay Miklós előadása. 17.40 Fűvótzene. 18.00 Hirek. 18.05 Műsorismertetés. 10 óra 08 Előadók párosával.. . Könnyűzene. 19.08 Hírek. :9.03 Muzsikáló fiatalok. 19.20 ifjúsági őrjárat. 19.43 Közvetítés a zeneművészeti Főiskola nagyterméből. A szünetben: Kb. 20.45 Három üt vándora. Kb. 21.08 Hírek. 22.00 Balassa P. Tamás zongorázik. 22.20 Sporthíradó. 22 óra 35 operarészletek. 23.09 Hirek. Te'evfz'ómösor 1.50 Tv-htradö (ism.) 10.05 Telesport (lsm.) 10.20 Feltámadott a tenger. Magyar film. 12.00 A Jövő hét műsora, hirek. (MTI) A vitában számosan felszólaltak a még eredményesebb iskolai munka mellett. Többen kiegészítést javasoltak Szeged 26 éves távlati fejlesztési tervében szereplő iskolaépítést programhoz. 1930ig ugyanis 520 általános és 120 középiskolai tantermet lervesnek építtetni. Hazautazott a tizenhatodik falnsi turistacsoport Csütörtökön délután háromnapos budapesti tartózkodás után az IBUSZ különvonatával hazautazott Zgiába 460 falusi —• zömmel termel ősaöveikezeti — dolgozó. Ez egyébként már a tizenhatodik csoportja volt azoknak a falust turistáknak, akik az IBUSZ »parasztutazasai- keretében . az év eleje óta meglátogatták a fővárost. (MTI) Károíy Hadnagy úr Rendkívül hideg fagyhullám vonult végig hazánkon. Az országutakat vastag hóréteg borította, a fákon Jégpáncélba burkolva lógtak a zúzmara-virágok, S hiába dugta ki néha a nap fehér szikrázó korongJát, a csonttá fagyott levegőt a hideg fény nem bírta felmelegíteni. A dobrccen—füzesabonyi országúton ittott hótortassok keletkeztek. Ezen az úton haladt egy 35 szekérből álló honvéd azállitóoszlop. Élelmiszert, ruhaneműt és lőszert Vitték Tiszafüredre és Debrecenbe. A trént harminc főből álló huszárszakaik kísérte; as istentelen hidegtől kezüket térdükhöz verve ugrándostak a szekerek mellett a huszárok. Mind edzett, tapasztalt, öfeg katonák voltak, parancsnokuk pedig éppen ellenkezőleg: gyerekarcú, vékony, cingárhangú fiatal huszárhadnagy, kinek menetlevele Lébstück Károly, „Miklós" huszárezredben hadnagy nevére volt kiállítva. Dél idő jóval elmúlt, mikorra beérkeztek Tiszafüredre. Összefagyva, éhesen estek a mör előre elkészített meleg leveses, húsos fazekaknak. A hadnagy, vagy ahogyan a huszárok nevezték, Károly hadnagy úr, evés után negyedórái pihenőt rendelt el, hogy aztán felmelegedve folytassák útjukat Debrecennek. Alig telt el asonban a negyedóra, sietve jött Tiszafüred bírája: — Tekintetes hadnagy úr, Vitéz uraim. Jó fél órával ezelőtt jelehtették nekem, hogy Községünket kikerülve Egyek irányába egy 26—30'főből álló osztrák lövasjurőr haladt el. Hát csak vigyázat vitéz uraim, vlgydzatl O fia'al hadnagyot nem Izgatta a bíró jelenlése. Magához rendelte a harcsabajuszú, 45 éves Sárközt huszárőrmestert, s a következő utasítást adta neki: — Kimegyen kend 4 huszárral az egyeki útra, egészen a Medgyesi csárdáig, s felderíti kend, hogyan áll előttünk 02 út. Sárközi huszárőrmester teljesítve a kapott utasítást, jó óra múlva már jelentette is a szekerek előtt tipegő hadnagynak: — Jelentem alássan, Károly hadnagy úr, a Medgyesi csárda környül egy csapat PSztrák. A hadnagy azonnal határozott: — Barkóczl őrmester négy huszárral kimegy az útra, « ha az ellenség még útjókba lesz, jelentést tesz, s akkor kénytelenek leszünk elzavarni. De addig semmi csetepaté. Megértette, öreg Barkóczl? Sárközi Őrmester vágott közbe; — Jelehtem alássan, Károly hadnagy úr, nem kék azt mégegyszer megnézni, . hanem ízibe nekikmennl, oszt elzavarni. A hadnagy nem szólt, összébbhúzta magán a bundát, s hálatfordított annak Jeléül, hogy nincs beszélnivalója, Barkóezi a parancsot teljesítse. Az öreg Barkóczl értett a szóból: magához vette a négy huszárt, s útnak indult. A Medgyesi csárdához érve Örömmel állapította meg, hogy a dzsidások még mindig ott pipázgatnak, tereferélnek, de már lejjebb húzódtak a füzesbe. Jókedvűen fordult hát vissza a négy huszárral. Jókedve még a hadnagy előtt sem hagyta el, sőt kacsintott is bozontos szemöldökével a hadnagynak: — Mégiscsak lesz verekedés, Károly hadnagy úr. A hadnagy 40 zsákot hozatott, Tíz lónak bekottette velük n lábát, s kilenc huszárt lóra ültetvén, élükön megsarkantyúzta a lovát. A lovak a zsákokkal patájukon hangtalanul szökelltek előre, csakúgy porzott a hó a nyomukban. A Medgyesi csárda előtt mintegy két kilométerre az aljban, a füzesek között megpillantották az ellenséget. Letértek az útról, s égy kis erdő fedezete mellett nyomultak előre. Az erdő túlsó sarka előtt leoldozták a lovak patáiról a zsákókat. Ebben a pillanatban nyomult előre lóháton négy dzsldás Nádudvar irányéból, majdnem a hátuk mögül. Észrevették a magyar huszárokat, s kiabálásba kezdtek. Nem völt más hátra, mint hirtelen cselekedni: megcélozták a füzesben mit sem sejtő osztrákokat, s a hadnagy intésére rájuksütötték puskáikat. Ezután kardot rántva, nagy hurráaással nekirontottak a még ottmaradt, csodálkozó ellenségnek, akik védekezésre nem is gondoltak már. Egy fiatal tiszt, tizenegy dzsida* és tizenhét 'ló esett fogságukba. KAioly hadnagy úr két közlegényt oldalára véve, visszavágtatott Tiszafüredre, megvinni az örömhírt. A többiek az elejtett foglyokkal, szekerekkel útnak indultak Debrecennek, hogy majd az elhagyott csapat utoléri őket a hadnaggyal együtt. Találkoztak az Újváros határában, s a huszárok összeölelkezve, danolészva folytatták ütjukat. Késő este lett, mire beértek Debrecenbe. A nagytemplom előtti téren állította meg Lébslück Károly hadnagy a szekereket, melléjük állította a huszárokat meg a foglyokat, s elindult a parancsnok, czillich alezredes Hatvan utcai szállása felé, hogy jelentését megtegye. Czillich alezredes azonban megelőzte. A templomhoz megfigyelőt állított, aki az érkezéskor azonnal értesítette. Az alezredes kilépett szállása ajtaján és a hadnagy elé sietett. Míg A fiatal hadhagy vékony hangjával jelentette a történteket, az alezredes arca hol felderült, hol meg mogorva lett. A jelentés meghallgatása után parancsét adott, hogy a huszárok az iskola termében gyülekezzenek, ami be van lói fűtve, és felséges disznópőrkölt, megfelelő mennyiségű bor várja ott őket. Lébstück hadnagyot pedig berendelte az irodájába, ahol alaposah megdorgálta merészségéért, hogy megtámadta a felderítő osztrákokat: — Mit tudja maga, milyen baj származhatott Volna ebbűl. Még jó, hogy a Polgárnál átkelt osztrákok nem siettek társaik segítségére. Mert akkor kérem maguk lennének most hadifoglyok. cl ll Oh alezredes látva, hogy a hadnagy elérzékenyül haragján, megsimogatta annak arcát, és gyengéden szólt! — Csak semmi érzékenyeelás, Mária. Előbb meg kellett dorgáljam meggondolatlan merészségéért, most pedig azonnal felterjesztem vitézségi érdemjelre és főhadnagyi kinevezésre jól szervezett, szerencsés kimenetelű tettéért, meg az értékes zsákmányért, — óh, nagyon köszönöm alezredes űr, csak arra kérem, ne tessék engem Máriának szólítani, mert valaki meg találja hallani, s akkor oda a respektusom. Pedig a „Miklós"-huszároktól nem szeretném evégétt magamat áthelyeztetni más csapathoz. így tudtuk meg tehát, hogy a szállítmányt kísérő gyermekarcú, cingárhangú hadnagyot nem Lébstück Károlynak, hanem Lébstück Máriának hívták. 1830. augusztus 16-én született Zágrábban. Szülei jómódú kereskedők. Még nem volt 16 éves, mikor a Bécsi Forradalom kiütött. Szüleit meggyőzte, hogy írassák be Ót a bácsi egyetemre. Mint haladó szellemű egyetemista, azonnal jelentkezett az egyetemi századba. Harcolt a bécsi utcákon, bürrikádokon. Az arcán megsebesült. A bécsi forradalom vérbe fojtása után Magyarországra szökött és beállt Itt a „Bécsi Légió"-ba. Aztán a „Tiroli vadászokéhoz helyeztette át magát. Már őrmesteri rendfokozatot ért el, amikor részt Vehetett a branylszkói ütközetben. A bra> ylsx' ól Ütközetben három Vértes üldözőbe vette, s már-már elfogták, mikor ó merészen megfordult és kardjával két vértest agyonvágott. Így szabadult mfc'g üldözőitől. Ezért a hősiességéért Dembinszky tábornok a helyszínen kinevezte hadnaggyá. Alig bírta vigyázzállásban meghallgatni a tábornok hadnaggyá való kinevezése alkalmával mondott beszédét. összeesett. Ekkor derült kl, hogy súlyos fejsebet kapott. De a vetköztetéskor es is kiderült, hogy a vitéz Károly vadász bizony nem férfi, hanem hőslelkű fiatal leány. Felgyógyulása után nem érezte jól magát a „Tiröli vadászokénál. Bántotta, hogy mindenki tudja róla, hogy ő nem féffi. Ezért áthelyeztette magát a „Miklós" huszárezredhez. Azt a kérését is teljesítették, hogy a huszárok előtt örökké titokban tartják, hogy ő leány. A huszároknál is mindenki szerette, kedvelte, és csalt ügy egyszerűen „Károly hadnagy úrnak" Ismerte. „Károly hadnagy, úr", Lébetilck Mária, sok ütközetben kitűnt SBemélyes bátorságával. A debreceni sikeres útjáért kapott órdemjellél a mellén, már mint főhadnagy vett réazt Budavár bevételénél. A •••badságltarc vérbe fojtása után 6 havi várfogságra ítélték. A fogságot az aradi várban szenvedte el. Hogy újra Szabad lett, néhány hónap elmúltával feleségül vette egy Jónák nevű tüzérkapitány, Újpesten éltek. Égy fiúgyermekük született. Férje korán elhalt. Az ösVegyen maradt Jónálcné, Lébstück Máriának ezentúl csak küzdés, nyomorúság volt az élete, aminek híre ment, és az Országos Honvéd Egylet megállapított részére havi nyugdíj gyahánt 25 forintot. 62 éves korában, 1692. május 3-án halt meg Újpesten. Dénes Géza