Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

Vasárnap. 136.3. március 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 11 f t Képzeletbeli látogatás 1j vjliíaj^ 1 ily 11 iii • • • • Szegedi Szalámigyárban lllllllllllillflIllillllilllllillllllUlllllllllllllilllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllH' mm » m ^ ' ipahb • • ü 11 < • m « mii, a ||Í K" Ne jevezetes évfordulóról emlékeztek meg néhány nap­ja a Szegedi Szalámigyár dolgozói. Nem volt nagy­gyűlés, ünnepi szónoklat sem, csak úgy a gépek mellett, az ebédlőasztalnál emlékeztek a 15 évvel ezelőtti államosítás­ról. Felelevenítették a másfél évtizede elmúlt nap esemé­nyeit. amikor László István a munkáshatalom nevében kö­zölte Pick Jenővel, hogy a gyárat állami, tehát társadalmi tulajdonba vesszük. Sok mindenről esett szó, míg beszélgetés közbon lapoz­gattak emlékeik naptárában. Egyszercsak valamelyikük megjegyezte: — Milyen érdekes lenne, ha most, 15 év után ismét be­állítana Pick úr. — Vajon megismerne-e bennünket, a régi munkásokat? — kérdezte Papp Pál, aki már 27 éve dolgozik a füstölő üzemrészben. — Aligha ismerne ránk. De a gyárra sem — felelték az idősebb munkások, akik már itt dolgoztak a harmincas években is. — Nem baj, majd bemutatkoznánk neki — felelte Papp Pál. S megmutatnánk az üzemet is. Azt mondanánk, hogy •»Terhes Ferencet, Körmendi Józsefet ne keresse a munka­asztalok mellett, mert ők már nyugdíjba me>ntek. De a déli órákban mindig bent vannak a gyárban, mert itt ebédel­nek«. Hogy az üzemet jobban lássa, felvinném az új torony­éi»ilet tetejére és bemutatnám a gyárat: "Nézze, Pick úr..." Papp Pál ezen a napon valóban fent járt a torony­épület tetején. Nem volt mellette Pick úr, csak egye­dül gyönyörködött a gyár­ban. Nézte a régi és új üzemépületeket, s figyelte a füstölő ablakait, az ő biro­dalmát. S eszébe jutott, hogy ez sem a régi, ha a régi épületben is van. Ma már minden füstölő fűthető és hűthető. Ez már az új tulaj­donosok müve. Huszonhét évvel ezelőtt Pick úr bővítette a gyárat. 1936 bizonyára emlékezetes számára. De a munkások em­lékezetében ls maradandó ez az esztendő. Nem a hentes­üzem létesítése miatt, hanem az első, nagy munkássztrájk miatt. A munkásemlékezetek két hét harcát őrzik. Ennyi ideig sztrájkoltak, detektív­>-segédlettel*. Persze Horthy rendőrei nem a munkások védelmében tartózkodtak a gyárban két hétig. Mindez már a múlté. Csak az emlékek őrzik a régit, s a gyárfalak. Ezek közül sem mind. Az utóbbi években új ruhát öltött az üzem. A kompresszorház nincs már a régj helyén, kinőtte a régi épületet a kazánház is. A Tisza-parti volt Peternelli­raktárt. más épületeket "meg­fejelték*. s több újat is épí­tettek. Bizonyára bemutatná Pick úrnak Papp Pál az ú.i töltőgépsort is. Elmondaná, hogy a régi szalámi paszta­tároló teknőket több éve ki­dobták. Ma már automata gépsor helyettesíti a' finom­vágást. pasztakeverést és döngölést. Annák idején sokat törő­dött Pick úr a gyár terme­lésével, a mennyiséggel, a befolyt jövedelemmel. Vajon érdekelné-e most, mennyit termelnek az üzemben? Bi­zonyára csodálkozna, ha meghallaná, hogy az ő ide­jében készült szalámi meny­nyiség elenyésző a mostani teljesítmény mögött. Ma már hatszor annyi szalámit ké­szítenek a gyárban, mint 15 évvel ezelőtt. Tavaly például levágtak 163 ezer sertést. A tervet is túlteljesítették, több mint 11 és fél millió forint értékű szalámival adtak töb­bet a népgazdaságnak. A külföldre szállított '141 va­gon téliszalámi után egyet­len minőségi kifogás sem ér­kezett. Természetesen jut a Szegedi Szalámigyár tenné­(Somogyiné felv.) keiből a hazai boltokba is. Belföldre 151 vagon szalá­mit gyártottak. Az ilyen mérvű termelés­növekedéshez hozzájárult az is, hogy lényegében meg­szűnt a szalámigyártás idény­jellege. Pickék idejében csak 4—5 hónapig gyártottak sza­lámit az üzemben, de most már, a korszerű technika és technológia meghonosítása után, csupán a nyári nagy­javításra állnak le a gépek, s lényegében egész évben termelnék. A jelent szívesen hason­lítgatják a múlthoz a Sze­gedi Szalámigyárban. De mint mondják, nemcsak erre az ugrásszerű fejlődésre büszkék, hanem arra — ez a legnagyobb dolog —, hogy az üzem már a világszínvo­nalnak megfelelő felkészült­séggel termel, és ennek meg­felelő minőségű árut is ad. — Ha valóban eljönne egy­szer Pick úr és beszélnénk vele, nem felejtenénk el azt sem megmondani — teszi hozzá Papp Pál —, hogy a gyár szép jövedelemmel ter­mel. Tavaly például több mint 21 millió forint volt a tényleges jövedelmezőség. De mindjárt hozzátennénk, hogy ez a jövedelem, mint ezt Pick úr is jól tudja, már a munkásállamé, tehát a mi­enk... Nagy Pál Le kell gyűrni a hosszú tél nehézségeit! Rendkívüli intézkedések a vasútnál, a hajózásnál és az autóközlekedésnél a téli hónapokban felhalmozódott építőanyag és egyéb áru elszállítására A Központi Szállítási Ta- tőanyagot szállítson a vasút, Szállítási Tanács kidolgozta nács felmérte, milyen ne- a hajózás, illetve az autó- a szállításban résztvevők hézségeket okozott a tél az közlekedés. Az üzemeknek számára a munkaverseny áruszállításban. Megállapí- meghosszabbították az áru- feltételeket, és a legjobb üze­totta, hogy a MÁV és az átadás és -átvétel idejét, mi szállítási brigádokat ju­talmazzák. pénzjutalomban szükség esetén egy-egy részesítik. Kétségtelen, rend­gyár köteles gondoskodni kívül nagyok a tennivalók, arról, hogy még az éjsza- a szakemberek azonban úgy kai órákban is inetörtén- vélekednek, ha a szállíld jók a vasúti kocsik ki- és vállalatok és a szállíttatóií berakása. összefognak, akkor még az fto^ntS1 M^w8? A gazdasági minisztériumok első fél évben megkapják, a* alapanyagok - például ere, folj?amatos~ tájékoztatást érdekeltek az eddig felhal­sáról Rengeteg Ipftöanya- kapnak arró1' hogy a mozódott építési anyagot s á assSfr rr* s^tar-s —^ tlrit'' ^onífn zettségeiknek. Sok más in- rik a hosszú tel okozta nc* nem Tudott ZSSSuftt tézkedésen a (MTI) lyére juttatni. Ezekben és a — ————————— autóközlekedés a legzordabb időkben, igen nehéz körül­mények között is gondosko­dott a lakosság számára nél­külözhetetlen termékek — így például élelmiszer, tü­zelő — s az iparban elfn­következö hetekben például 1 188 000 tonna kő. 316 000 tonna kavics, 223 000 tonna széria vár elszállításra. Vár­ható, hogy Küldöttértekezletet tartott téi okozta elmaradást az MHS Szeged városi elnöksége TaircTUrf a minil.niilf d " országszerte mindenütt igyekszenek az üzemek és a bányák pótolni, s ennek következtében is többletszállítási igény je­lentkezik. A felmérés sze­rint a következő hetekben és hónapokban a vasútnál a tervezettnél 2 000 000—2 800 000. a hajó­zásnál és az autóközleke­désnél a tervezettnél 2 000 000 tonnával több árut kell továbbítani. A feladatok most olyan na­gyok, mint máskor őszi csúcsforgalom idején. A rendkívüli helyzet természe­tesen rendkívüli intézkedé­seket követel. Ezért a Köz­ponti Szállítási Tanács egyet­értésben a gazdasági tárcák vezetőivel, egy sor határo­zatot hozott. Megállapítot­ták, hogy egy-egy tárca alá tartozó üzemek vasárnapon­ként és munkaszüneti napo­kon mennyi árut és termé­ket kötelesek rakni. A viták elkerülésére a tárcák maguk határozzák meg, hogy mikor, milyen és mennyi árut, épí­Tegnap, szombaton dél- zetben 181 vezetőségi, vala? előtt a Hungária rózsaszín mint 71 ellenőrző bizottsági termében küldöttértekezletet tagot választottak meg, s több' tartott a Magyar Honvédelmi mint 200-an szólaltak fel a Sportszövetség Szeged városi taggyűléseken, s valameny­elnöksége. Az értekezleten nyien hasznos javaslatot megjelent Somogyi Sándor, mondtak el a szövetség to­az MSZMP Központi Bizott- vábbi munkájával kapcsolat? sága adminisztratív osztályé- ban. Majd megállapította <a nak munkatársa, Várkonyi előadó, hogy a szövetség László ezredes, a Magyar alapszervezetei az elmúlt két Honvédelmi Sportszövetség év alatt sokat fejlődtek, s Országos Elnökségének el- mindinkább képessé váltak nökhelyettese, Jánoska Ger- arra, hogy a feladatokat sa­gely, az MHS Csongrád me- ját területükön önállóan' gyei elnöke, Kelemen Sán- megszervezzék, dor, a szegedi munkásőrség Az elnökség beszámolóján parancsnoka, Petvai Ferenc, élénk vita követte, majd a a Magyar Honvédelmi Sport- küldöttek megválasztották a szövetség Szeged városi el- megyei értekezletre 35 kül? nöke számolt be a küldött- döttjüket, s újraválasztották értekezletnek az elmúlt két a Magyar Honvédelmi Sport? évben végzett munkáról. szövetség szegedi elnökségét Petvai Ferenc tájékoztatta és ellenőrző bizottságát. Ti-: a küldöttértekezletet az alap- zenegy tagú elnökséget és öt? szervezetekben lezajlott ve- ^S" e»le"6rf b™ÓB0,: , . 3 lasztottak. Az MHS szegedi zetoseget ujravalasztó tag- elnöke ismét Petvai Ferenc gyűlésekről. A 40 alapszerve- lett. ÜDÜLŐK A DUNÁN Utazás előtt a Dóra brigádnál Az építőket nem látják szívesen a lakásokban, még akkor sem. vha azok az in­gatlankezelő vállalattól jöt­tek, s a lakást akarják fel­újítani. Kivételt képez Dóra László kőmúvesbrigádja. ök az I. kerületben dolgoznak, de városszerte híresek lettek pontos munkájukról. A ha­táridőket mindig pontosan betartják, időre átadják a felújított lakást a bérlőknek. Legutóbb a szegedi városi ta­nács, valamint a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa a szo­cialista brigádok közötti ver­seny helyezetteként külföldi úttal jutalmazta a brigádot. A brigádvezető házon kivül van A városszerte ismert Dóra brigádot munkahelyén, a Victor Hugó utca 5. szám alatt kerestük fel. Vezetőjü­ket, Dóra Lászlót nem talál­tuk. Társai mondták el, hogy a vállalat az 1962-es évi munkaverseny győzteseként Csehszlovákiába küldte. A brigád másik három tagja, Gurzó Mihály kőműves, Csá­nyi István és Bakoo Péter se­gédmunkás a ház fáspincé­jénék átalakításán dolgozik. A brigádvezető helyett Bor­bély Károly művezető mu­tatta be a brigád tagjait, s beszélt tevékenységükről. Ök négyen már huzamo­sabb ideje dolgoznak együtt a legnagyobb egyetértésben. Idén januárban nyerték el a kitüntető szocialista címet. Ezért igen keményen kellett dolgozniok. hiszen komoly versenytársaik vannak. Az ingatlankezelő vállalat kar­bantartó résziegénél mint­egy 27—28 kőmúvesbrigád versengett a címért, az I. kerületben pedig — ahol a Dóra brigád dolgozik — 7 kő­műves kollektíva. Alapos mérlegelés után ítélték oda Dóra László brigádjának a szocialista címet a tavalyi jó munkáért. A bérlők elismerése Kőműveseknél ritka telje­sítményt értek el. Átlagosan hónapról hónapra 115 száza­lékos volt tervteljesitésiik. Ezenkívül legszebb volt ered­ményük az anyagtakarékos­ságban is. Amerre jár a Dó­ra brigád, a bérlők minde­nütt a legnagyobb elisme­réssel beszélnek a szorgal­mas építőkről. Nehéz lenne felsorolni, hol fordultak meg tavaly, hiszen a művezető mintegy 150—160 munkahe­lyet tart számon. Legszebb, legmutatósabb Munkájuk volt a Horváth Mihály utca 3. szám alatti KlOSZ-székház szobrainak restaurálása. A legkényesebb kőművesmunkákhoz tartozik ez, és ők vállalkoztak erre. A szakemberek igen nagy elismeréssel nyilatkoztak munkájukról. Idén télen a Berzsenyi utca 1/b szám alatt fáskamrát építettek, hasonló­képpen a Deák Ferenc utca 24, számú bérházban ie, A Somogyi utcai tejivó cement­padozatát is ők készítették. A munka jutalma A Bolyai János utca 10. szám alatt öt lakást újítot­tak fel tavaly — a lakók legnagyobb megelégedésére. A Deák Ferenc utcai házke­zelőség korszerűsítése is az ő nevükhöz fűződik. Ezenkí­vül sok száz. ezer apró hi­bát javítottak ki, melyek a háZkezelőségekhez futottak bé. A brigád örül a nagy ki­tüntetésnek. a külföldi út­nak. Még távol van az uta­zás ideje, de már készülnek, hiszen legtöbben közülük először lépik át a határt, s tesznek körutat idegen or­szágban. Fogadalmat tettek: továbbra is hűséges gondo­zói lesznek a szegedi bérhá­zaknak. s úgy dolgoznak, hogy idén is elnyerjék a szocialista címet. Százezer forintos újítás A Szegedi Divatszabó Vál­lalatnál hosszú kísérletezés után elkészült Gyenesei György gyártásvezető és Sze­keres István elektrotechnikus újítása. Az újítás megoldja a szabásra kerülő szövetek au­tomatikus hosszúsági és szé­lességi mérését, Eddig ugyan­is a gyártás előkészítésénél nagy gondot okozott a külön­böző méretű szövetek előké­szítése. Most az új fotocellás érzékelő berendezés mindezt megoldja. Az újítás jelentő­sége anyagilag is értékes, mert évi 100 ezer forintos megtakarítás érhető el vele. (MTI foto) A Dunán alig szűnt meg a jégzajlás, máris benépesült a SZOT Budapest üdülőhajója. Az üdülők első csoportja — 140 vidéki dolgozó — egyhe­tes pihenőjét a hajón tölti. Az emeletes üdülőhajón a pihe­nő munkások összkomfortos kabinokban laknak, s a szó­rakozás sok-sok lehetőségét is megtalálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom