Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. március 31. (jól Sándor ODA Egon Erwin Kisch A Harmadik Birodalom börtönében Fellegek nagy karavánját űzi a földszagú szellő csalja a lombot a fény bontva a fák rügyeit zsong a tavasz, mint halk zeneszó száll át a határon s felborzolja a víz moccanatlan tükörét. Nem vidulni mezükre futok most nagy kacagással nem patakok vize vár s nyugtalan erdei zaj, nem hegyeket mászva, ámulva a szcp panorámán és nem dombok ölén élvezem én a tavaszt. Nem harsány vigalom vár engem a fény özönében s néni füttyös zeneszó oldja a téli magányt. Kezdiil bennem a szív, mély húrokat pendít a hála. hogyha a sírotokat nézegetem katonák. Kezdiil bennem a szív, ha a halk temetőkben járkálva neveket mond a sok tábla felém. Lenne-e bennem erő. bátorság lenne-e bennem eszmém érdekiér' veszteni életemet? Lenne-e bennem evő, hogy a szivem az égre hajítva fegyveremet, karomat vinni a liareok elé, küzdeni hittel, elszántan a titán erejével s földre ontani szét vérem a gyors-hevülőt? S míg itt nézem a halk temetőben a domb sokaságát hegyként fel magasul, megnő bennem a hit. Nekték élteteket kellett odahagyni a síkon, teste!, lelket, erőt adni a győzelemért... Hova lettek már a karok, hova lett a szemekből merre lett az a tüz. hol van már a sugár, hol van a boltos homlok, a haj. hova lettek a vállak. liol roskadt he a mell, hol görnyedt a derék, hol dobbant végsőt az a láb, mely oly szaporán ment, hol van már az a szív, melynek előbb szerelem s aztán harci zsivajsás verte fel templomi csendjét... Nincs válasz, csak a fák rázzák ágaikat. Jól Itidont én. Itt vaunak a pezsdülő, éledő tájon, karjuk fák gyökere, élettel teli ág. Mellkasuk domborodó domb. homlokuk ég kupolája, hangjuk nyári eső, melytől éled a táj. Válluk hegy magasában tartja a végtelenséget, szívük búzamező, selymes rét a hajuk. Példájuk a hitünk, a hitünk, hogy az ember szétveri zsarnokait, s zengő nagy kupolát épít a béke fölé és napjait munka hevíti, s rátok gondol majd életadó katonák. pste kigyulladt a Reichs­tag épülete és másnap reggel letartóztattak. Közben, az éjszaka folya­mán, a rádió bemondta: -A Reichstag épülete este 9 óra 20 perc óta lángokban all. Eddig az épület harminchat, egymástól teljesen távol eső pontján állapították meg a gyújtogatás nyomait. Bűn­cselekményről van szó. A gyújtogatok fáklyás férfiak voltok. Egy rendőr észrevet­te a futva távozó tetteseket, rájuk lőtt. de ' sikerült el­menekülniük." Jelentőségteljesen bólintot­tunk, amikor ezt a hírt meg­hallottuk, hiszen politikai körökben már néhány nap­ja találgatták: vajon mi­lyen provokációra kerül va­sárnapig sor, milyen ürü­gyet falálnak majd arra, hogy azonnal erélyes intéz­kedéseket foganatosítsanak a kommunisták ellen. A nem­zeti szocialistáknak múlha­tatlanul szükségük volt az erőszak alkalmazására. Ez létkérdést jelentett számuk­ra. Bár az eddigi terror ele­gendő volt ahhoz, hogy a választási eredményeket két­hárommillió szavazattal a maguk javára meghamisít­sák, a szocialistákra és a kommunistákra leeadott sza­vazatok megnövekedése ese­Tizcnöt esztendővel ezelőtt. 1848 március 31-*n halt meg Egon Erwin Kisch, csehszlovák újságíró, a világirodalom egyik legnagyobb riporter Írója. Apja jómódú kereskedő volt. s a fiúnak is nyugodalmas, biztonságos életben le­hetett volna része, ha nem kezd irni. Eleinte ugyan csak rendőrségi tudósításokat Irt, de azután az első világháború végén az. októberi forradalom győzelme ú.i út felé vezette és a későbbi világhírű újságíró már akkor a nép iigye mellé állt. Bejárja szinte az egész világot, s közben állan­dóan harcolt a fasizmus és az elnyomás ellen. Az évfor­duló alkalmából gazdag, harcos életművéből közöljük egyik jellegzetes riportját. A VIZSGA A konfer eitcia együtt ült nak lenni: mit jelent fázni lünk... — háborogtam az «? cn egyedül álltam előt- egy meleg szobában. oktatlan és sértő kérdésen, tük. Nem tagadom. a térdem _ , j kedves , T Kózolnom kell önnel, kissé remegett, a torkom szá- . ^gyen oiyan Keaves, kedyes apa> hogy a gyer_ raz volt s már előre ki- mondja meg nekem, mi- meke kitűnően tud károm­egyeztem volna egy közepes lyen verseket tud? kodni... Kitűnően. Meglát­bjzonyftvánnyal is. A Iconl'e- — Én? — hökkentem meg. szik rajta a tervszerű ott­rencia elnöke feltolta szem- _ j^ggy A gyermeke. honi foglalkozás... Köszö­- t _,'.rMnivra>rr nfliPfllKAlT. „.„„,„ .. nőm. tessék a kedves kollé­Fogalmam sem volt. Hat üvegét, rámnézett, harákolt egyet-kettőt: — Hm... Khm,. gámhoz fáradni... ... és én odafáradtam a kezik. hogy megfelelő bizo- Biztos tud. Nem is egyet, nyítványt adjtfnk át az ön gót talán tizet is, vagy ép­pen húszat... Nevetséges kérdés... De rtt nem lehet megfogni: ked- honnan tudja egy munkába ves apa kartárs Mint tudja, temetkezett apa hogy gyer. az altalános iskolai felev , , / _,„ „ után az apák: féléve^köyet- ^ Jí! J nyolcadikhoz, végigfáradtam az egész konferenciát, kap­tam a kérdéseket, és makog­tam rájuk, hol szaporáb­ban, hol vékonyabban, fűzve a szavakat, és közben az ar­— Az anyám tyúkja... A cokat figyeltem. Amelyek kiskarácsony... A talpra komolyak voltak. Amelyek magyar... nefn sok jdt ígértek. Ame­— Az anyám tyúkját nem lyek majd a bizonyítványo­tudja — közölte a második mat nézik megírása köz­— Igen, kérem szépen ... kedves kolléga, és intett, ben ... Én készültem — nyeltem mehetek a harmadik inkvi- Aztán megkaptam a bizo­nagyot, mert egyáltalán nem zitor elé... nyítványt is. voltam biztos benne, hogy ~ Kérem szefn- Otthon eldugtam nehogy készültem-e vagy sem. megmondani - tgy lá, a k Qda fl - Akkor, kedves kollé- tekintélyem... De azt a ma­gára - fordult a nrellette « " fsságos nemjőját ennek a keserves ..., mo6t majd fog­fejlődéséről, apai mivoltát illetően... — Igen, tudom... — he­begtem. és agyamban láza­san forogni kezdtek a kifo­gások. mint körhintán a gipszlovak... — Készült? — kérdezte az elnök szúrós szemmel. ülőhöz —, öné az első kér­dés ... romkodni? A De már megbocsásea­lalkozom a kölyökkel... Ide A kedves kolléga felemel- nak « igazán furcsa kér_ Hol tanultál károm­te ceruzaját, majd felémbe- dés? Csak nem gondolják, kodni* 1e gazember'"" De hogy otthon, szabad időmben bezzefi 32 A"yár" tyukját' - Tessék nekem megraon- karomkodn, tanítom a gye- azt nem tudod Miért nem dani. hogy hívják gyermeké- reket .. hogy itt-ott veszel ^^ apadro1' akl • GYURKÖ GÉZA Amikor a kis Fricsay Szegeden dirigált... nek barátait? hallott ugye valamit, de nem Jo '" '• JO* üsztelt koníe" — Kiket hogy hívnak? tud... Nem olyan vagyok lencia* « ugy kicsu' — Gyermekének barátait se én. se senki a családban, öZ(ytt a szamon """ ra- ismételte meg a kérdést, hogy Ilyesmit tanuljon tő­— Fiam gyermekeinek..., azazhogy gyermekem fiai­nak ..., bocsánat, egy pil­lanatig gondolkodom ..., szó­val. hogy gyermekem bará­tait hogy hívják? Hát..., na, hogy is... Pedig tudtam. Becsület szavamra tudtam, de annyi dolga van manap­ság az embernek, hogy egy­kettőre kimegy a fejéből... Szóval a gyermekem bará­tainak neve.,., izé... — Tudja, vagy nem tudja? — förmedt rám a kedves kolléga. Nem tudtam. Egyetlen ba­rátjának nevét nem tudtam. Pedig arra mérget mernék venni, hogy van barátja. Az elnök a következő ked­ves kolléga kezére adott, és én érezni kezdtem, hogy mit jelent egy csoda áldozatá­Fricsay Ferenc­nek, a világhírű magyar karmes­ternek korai ha­lála különösen megrendítette a szegedieket. Még sokan élénken emlékez­nek -a kis Fri­csayra-. A 30-as években részt vett a szegedi szabadtéri játéko­kon is és egy al­kalommal olyan vehemensen, mű­vészi átéléssel di­rigált. hogy a jobb karja kifica­modott. Óriási lelkierővel, nagy kínok között ve­zényelt tovább, a közönség látta, hogy valami baj történhetett, de elképzelni sem tudta, hogy mi. Csak a szünetben értesült a szabad­téri játékok kö­zönsége a súlyos balesetről és ami­kor Fricsay Fe­renc a nagy fáj­dalom között is — már gipszkö­téssel a vállán — mosolyogva meg­jelent a karmes­teri pulpituson, a publikum hálás tapsviharral fo­gadta. Ugyanebben az időben a szeged— budapesti gyors­vonaton fiatal ze­nészek utaztak, Fricsay Ferenc főiskolai évtársai. A fiatal művé­szek nagy lelkese­déssel beszéltek a szegedi szabadté­ri előadásokról, persze a -kis Fricsay« nevét is említve, s egy közülük lelkesen felkiáltott; -Nagy fiú lett az öreg frakkban vezé­nyelte az Aidát." y. i ezeknek az uraknak. Egyéb­ként nem értettem, miért érdekelte őket a dolog. Né­hány feljegyzésemet és új­ságból kivágott cikkemet el­vitték magukkal. — Nincs nálam semmi pénz, megengedik, hogy köl­csönkérjek a háziasszonyom­tól? — Kérem! — A házi­asszonyom kölcsönadott öt teben azonban megtörtenne porosz állam területét. Ez a márkát A rendőrségen azon­az az eset. hogy a választó- kiutasítási végzés tizenkét ban kiderült hogy ez a sem­son leadott szavazatok szá- nappal előbb, február 12-én mivel egyenlő, mert a letar­ma. a csalás útján létrejött kelt, tehát semmiféle össze- tóztatott pénzéből 7 márka mintegy hárommillió nem- függésben nem volt az én 60 pfenniget a letartóztatási zeti szocialista parti szava- Ázsiáról szóló (meg nem tar- költségek fedezésére tarta­zattal meghaladná a válasz- tott) előadásommal. tásra jogosultak összlétszá- __ ml„nqK - íoiosieaooi c mát Minél hamarább ürü- Kedden- február 28'án a rettát fe élelmet S gyet kellett tehát találni a V Reichstag-tűz éjszaká- rettat ^ élclmet" alan€k kommunista párt betiltására. íara virradó reggel 5 óra­kor megszólalt lakásom aj­eszéltek egy Hitler ellen táján a csengő. Hallom, megrendezendő színié- ahogy háziasszonyom meg- .... „ „.. ges merényletről is. Hitler kérdezi, ki vant kint, hallom, telem azonban félt attól, hogy ezt ahogy kinyitja az ajtót fe ~ Nem" mncsenek llyen a példát esetleg illetéktele- valaki érdeklődik, itthon va­nek is követik majd. Ez a gyok-e, és van-e a szobám­vállalkozás egyébként is az nak másik kijárata... Rög- . . „ olasz példa szolgai utánzása tön azután lakásadónőm ko- 2gyams, ™eg kellene lett volna. Mitévők legyenek pogtat az ajtómon: tehát a nemzeti szocialisták? — Kisch úr, nyissa ki! — Bombát dobjanak le repülő- Ajtót nyitok és egy férfi ug- Plalz-i földalatti állomás fe­gépről... rendezzenek vas- rik be a szobámba: lé megyünk. Az állomáson úti szerencsétlenséget?... — Rendőrség, kezeket fel. egy munkás nyomtatott röp­A rádió megadta a választ Megmutatom, nincsen sem- lapokat osztogat. »A Redchs­erre a kérdésre: »A Reichs- mi a kezemben. Közben be- tag felgyújtása — előre ki­tag épülete este 9 óra 20 ront egy másik férfi: — tervezett színjáték. Provo­perc óta lángokban áll...« Kisch úr, az a parancsunk, katőrök munkában." Sor kerül-e vajon már ma hogy a rendőrfőnökségre ve- Kísérőim egymásra néz­este, vagy holnap reggel a zessük önt! nek. Tartóztassák le ezt a letartóztatásokra és megró- — Kérem, uraim, foglal- röplapterjesztőt? A rendőr­hnnásokra? Nem — gondol- janak helyet. Közben felöl- biztos nemet int a fejével, tuk a legtöbben — ezek az tözködöm. ha megengedik. Parancsuk csupán arra szól, urak nem fogják olyan ot- — Van önnél fegyver? hogy Kischt bekísérjék a romba módon elárulni, hogy Megmondom, hogy nin- rendőrfőnökségre. Miért ve­erre a váratlanul bekövetke- csen fegyver nálam. Meg- szélyeztessék ennek a meg­zett eseményre alaposan fel- vizsgálják az éjjeliszekrényt határozott parancsnak a készültek. Fogtam magam és a ruháimat. Fegyvert nem végrehajtását egy magán­tehát és hazamentem. Feb- találnak. szorgalomból foganatosrtan­ruár utolsó napjára virradó Megmosakodhatom? Igen, dó rendőri ténykedéssel? éjszaka volt. meg szabad mosakodnom, A Mots-strassei szobámba „sőt a WC-re is kimehetek, pontosan négy héttel ezelőtt bár egy idegen úr jelenlété­költöztem. azon a napon, ben ez nem az igazi. Mi- - - . , , . amikor Hindenburg átadta alatt készülődöm, az urak — délyt újságol vasasra, de bal­Hitler úrnak a Németország egy rendőrbiztos és egv fel- 1-01 is> jobbról ís olvasom a feletti hatalmat. Az a Hin- ügyelő — megkérdezik" mi- feltűnő nagybetűs ujsagci­nak vissza és csak az vehet magának a fölöslegből ciga­en­nél több pénze van. — Szándékában áll szö­kést kísérelni, vagy ellenál­lást kifejteni? — kérdezték szándékaim. — Rendben van. Tudomá­sul vesszük. Különben önt bilincselnünk. A Viktória—Luisen­l^öldalatti vasúton uta­' zunk az Alexander­platzig. Nem kapok enge­denburg. akit a szociálde- kor jöttem este haza mokraták néhány hónapja — Ügy éjfél után egy óra hallatlan agitáció kíséreté- felé. ben a birodalmi tisztségre jelöltek. elnöki L5 ebruár 20-án a Wedding kerületi Pharus-terem­ben Kínáról. Japánról és a meket: -Holland kommunis­ta a gyújtogató", Megtalál­ták zsebében a pártigazolvá­nyát", Sem ing, sem cipő , .. „ ... nem volt rajta, amikor el­— Itt a közelben. Schon- logták<< Kedves egy dolog! bergben. A Reichstag leege- Ezek valóban azt hiszik. -Hm... Hol volt? hogy akad valaki, aki bedől séhez semmi közöm sincsen. - „ — Honnan tud a tűzről? én nek "a" tr^sé nek ?T" Élképp Szovjet-Ázsiáról kellett elő- Takm varta Wtogatasunkat? zeihető, hogv egy politikai adást tartanom. Az épület Persze azt képzeltek, hogy merénvlő tettének elköveté­előtt három hatalmas rend- egy gyujtogatot fogtak el se elött olyan iratot vágjon őrségi riadókocsi állt meg. szemeiyemoen. rogatmuK zsebre; mely nemcsak sa­sem volt arról, amit mi már (Berlinben tréfásan -Saras­ját nevét árulja el, hanem termet, majd a gyűlés min­den résztvevőjét, férfit, nőt egyaránt végigtapogattak, sini Cirkusz«-nak nevezték az elmúlt éjszaka sejtet- a mozgaimat is, melynek ne­ezeket a gépkocsikat.) Rend- tuak: ezekben az. órákban vében cselekszik?! őröli szállták meg az épület tóbb száz ma? rendorhivatal- Nyilvanvaló hogy a bejáratát, udvarát és a nagy- "°k s,fz e,vtarsunkat Reichstag hatalmas épüle­' 1 —JJ tartoztatja te. lének felgylijtásához egy f/"özöltem velük, hogy nem egész csomó emberre volt lv vagyok gyújtogató. Er- szükség. Az újságok azon­hogy nem hordanak-e fegy- re azt válaszolták, hogv ez ban már semmit sem közöl­vert maguknal. Amikor be- nem lényeges az a paran- lek azokról a fáklyás, me­leptem a terembt-. az elo- csuk hogy a" rendői-főnök- nekütő férfiakról, akikre a adas rendezője odasúgta ne- ^ kísérjenek. Ezenkívül rendőr rálőtt. Ügy látszik, kem hogy a gyűlést csak házkutatást is kell tarianiok. valamelyik, a dologba be azzal a feltetellel engedelye- Könyveim között egy sem nem avatott, túlbuzgó rend­Zi,k" // nam f? • tartonYaz akadt." amelyik kifogás alá őr fogott el egyet a tette­eloadast. Egyébként a leg- volna. Az egyik sek közül. Talán barna in­jobb lesz. ha sürgősen eltu- mégis leltűnt nekik: v.Tid_ get viselt az illető és olyan ° 1rf?ddrtblztos dopnamen- — volt a címe. magasszárú. fűzős bakan­— Milyen nyelvű ez? csot, mint a hírhedt Horst— ..... , .., kérdezte az egyik. — Hol- Wessel rohamosztag tagjai? A koznnseg — az elnök land _ reie]tem _ jw Dehogyis! Nem volt. se in­felkérésére — a legnagyobb hoUand? Saóval közeiebbi se. se cipője. Egyáltalában nyugalommal vette tudoma- kapcsoiatai vannak Hollan- semmije sem volt, csak nad­sul azt, a bejelentest, hogy diával? — Nem mondhat- lagia és kommunista párt­eloadasomat nem engede- nám, Miért kérdezi? _ Mi. igazolványa, lyeztek Alig beszelt azon- féle könyv ^ jtt? _ £n fr. ban nehany percig az elo- lam A fordító ajándékozta adást helyettem megtartó nekem néhány nappai Küster, a -Béke Egyesület" előu _ H • híyják ^ n. nők. mert a feltűnően érdeklődött az iránt, megérkeztem-e már. nek hatalmas épülettömb­jét revolveres és karabélyos rendőrök kordona veszi kö­U s én? Én bűntársa va­gyok és jelenleg éppen az Alexander-platzi rendőr­küldötte, amikor a 'randór- _ ^Tm emlékszel "a fenökrégre vezetnek mely­biztos a fülest feloszlottnak neyére A kávéházban mu. "" nyilvánítottá. Ezzel egj'tde- ^ , előugrottak a rand- Az ^^ h megnéz. orok, kordont vontak es gu- ^ a könyvben a fordító rül. mibottal ütlegelni kezdtek a nevét eszükbe sem iutott 1933. március 18. nyugodtan kifele igyekvő közönséget. Néhány asszony hisztériás rohamot kapott egy csoport vak hadirokkant pedig — akiket a rendőrök nem figyelmeztettek belépé­sükkor — felemelt karokkal a rendőrkordonnak rohant, nem tudva, merre van a ki­járat Egyszóval borzalmas jelenetekre került sor. A másnapi berlini és külföldi lapok részletes tudósításokat közöltek a történtekről. Néhány nappal ezután vet­tem kézhez csendes albérleti szobámban az első hivatalos írást: a rendőrfőnökség ha­tározatát, amelynek értelmé­ben államellenes tevékeny­ségem miatt köteles vagyok 14 napon belül elhagyni a­Simonyi Imre SziUeté&tOfiómia Ülj hát a puszta földre. — Nem vagy már ifjú em­— Deresedsz már te is ro- [ber. — [kon. Az esztendő is őszülöben. — — Feletted a holdtölte, — E borostás november benned a remény bujdokol, vakaródzik egy lucfenyő­iben. Mégse gondolj az elmúlás felől — hisz dolgod még [akad: ez alkonyati látomás­ban jól ki sem sírtad ma­Igad.-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom