Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

Csütörtök, 1963. március 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Megyénk építőiparának fejlődése gyorsabb az országos átlagnál Kibővített ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei bizottsága Csütörtökön délelőtt ülést tartott Szegeden a megyei tanácsháza nagytermében az MSZMP Csongrád megyei bizottsága. Ülésén, mint meghívottak részt vettek az MSZMP Központi Bizottsága építési és közlekdési osztályának, az Építésügyi, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviselői, továbbá a Csongrád megyei építőipari vállalatok igazgatói, főmérnökei, pártés szakszervezeti titkárai is. Az ülést Győri Imre elvtárs, a pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd a napirend elfogadása után Rózsa István elvtárs, a pártbizottság titkára tartott beszámolót o Csongrád megyei építőipar helyzetéről. A beszámoló további részében Rózsa István elvtárs az építőipar gépekkel való ellátásáról szólott. Hangsúlyozta, hogy ez az országos szint alatt van. A magasépítési munka gépesítése elmaradt a követelményektől. A vakolás országosan 12,1, Csongrád megyében 1,2 százalékos. Igen sok az elavult kis kapacitású gép. Még mindig megoldatlan megyénkben a szakipari kisgépellátás. Például a meszelést, festést országosan inár 33 százalékban gépesítették, nálunk a gépesítés aránya csupán '1,1 százalékos. időpontban mintegy 30 százalékos volt. Komoly változás tapasztalható a tervezőirodák kapacitáslekötöttségénél. Az előző évben mintegy 25—30 százalékos volt, ezzel szemben az idén már az év elején 70—80 százalékos. A tervezőirodák Országosan a parkettgyalutúlterheltségét növeli az, hogy lás és csiszolás 45,8 százaiékapacitásuk mintegy 25 szá- kát géppel végzik, nálunk zalékát olyan tervek készíté- csak 21,5 százalékát. A tanáse köti le, amelyek kellő esi vállalatok gépesítése még megalapozottság hiányában rosszabb. A meglevő gépek Beszéde elején Rózsa elv- sították volna és jobban szor- sze az ÉM Csongrád Megyei nem valósulnak meg. Hiba az kihasználási mutatója is igen társ arról szólott, hogy az épi- galmazták volna a magán- Vállalatára hárul. Nehézsé- ^- hogy a tervező epdeszmer- alacsony. Például a legnatőipar helyzetével való fog- erőből történő építkezést. A geit fokozza az év első két ™.kok sok olyan admimsztrá- gyobb munkaidőben tavaly a lalkozást indokolttá tette az, lakásépítkezés mellett a sző- hónapjának rendkívül rossz ,ci°t ™.nkat vegeznek, ame- harmadik negyedévben 24 hogy a központi bizottság vetkezeti 'építőiparnak na- időjárása, hiszen januárban ^ket alacsonyabb képzettse- orabol csak 9 orat dolgoztak az építőipar munkájának gyobb gondot kell fordítania és februárban 20 millió fo- ^dolgozok 15 elvégezhetne- átlagosan a Csongrád megye! megjavítására 1960 júniusé- a lakásjavítási tervteljesítés- rint értékű munkával marad- L . .... ,, . . Állami Építőipari VaUalat tóban határozatot hozott, s e re. Ilyen irányú tervét ta- tak el. Lényegében egy teljes A„ tervellatottsagban ma ronydarui. A foldkotrogepek határozat végrehajtásában valy csak 92 százalékra telje- hónap termelési értéke esett melme*lev° hiányosság oka 12 órat, a betonkeverők peCsongrád megyében hiányos- sítette. Megyénk építőipara ki. az' h°gy. a beruházok nem a dig csak 2 óra hosszáig muságok tapasztalhatók. 10.4 százalékkal maradt el Jelentős a tanácsi épUÖ beruházási kódex eloirasai- ködtek. , ipari vállalatok termelési üak meg.íeleIoen >arnak el- A gepek kihasznalatlansaAz új beruházások megvalósítása nagy feladatokat ró megyénk építőiparára kiesése is, amely közel 5 millió forint értékű. Az MSZMP Központi Bizottsága 1960-as határozata Sok esetben gának oka többi között az a beruházók sem kapják építkezések széttagoltsága és meg kellő időben feladatai- különösen az, hogy a gépek kat, illetve nem biztosít- csak egy műszakban dolgozják időben számukra a nak. Feltétlenül növelni kell a két vagy három műszakra való áttérést a nyári időszakban. Foglalkozni kell a szállí— Bár igaz — folytatta Ró- terve teljesítésében 1962-ben zsa István elvtárs —, hogy A lemaradásnak vannak az építőipar fejlődésének üte- objektív okai is. Egyrészt a me megyénkben nagyobb az rossz időjárás, másrészt a Országos átlagnál, s építőipa- hiányos anyagellátás, s az ^vTngraJObbak kÖ" ffakos 8zak- - segédmun- —- ^tökSS zott van. De kas hiány. Nagy szerepe van , ,, ' -Si, ,prrnp)fe a lehetőségeket figyelembe azonban a lemaradásokban a tervezési renZerét h^v a IZ*?™ éri el a kíVant twá2ákSOk hla"yr el°ké" kivitelező ttáUatátok a 'több hosszú fagyszünet ffifc'sM -ölő főbb feladatokat J J _ J1 1 miatt az idén kilenc hónap a tervező és a kivitelező meSlsmerlfK es reiKeszuines- értékű kivitelezői szerződést tóeszközzel való ellátottságvállalatok kooperációjának |f"ek ^^ ^„°S!íaSara- tudott kötni. A többi kijelö- &al is. mert az építőipari fogyatékosságaiból és nem lés: vagy létre nem jött be- vállalatok csak igen nagy utolsósorban az építőipar- 1,168 11015 terűit megoiuani. ruházás vagy tervmódosítás mennyiségekkel tudták meg- - Jelentősen javult a hely- miatt nem kötöttek rá szerző- oldani eddig is az anyagzet megyénkben. A Csöng- dést. Az említett példa nem ** emberszállítást. Feltétrád Megyei Állami Építő- egyedülálló megyénkben, ép- lenül szükséges az építőipari ipari Vállalat kapacitását pen ezért határozottan fel vállalatok, az AKÖV és az február elején már 76 szá- keu lépni a felügyeleti szer- ÉpEU vezetőinek koordiná_ __ , zalékra lekötötték. veknek, hogy ne történjen ki- ciós tárgyalása. S azt is Elmondotta Rózsa István tolni kell. S ez évben az or- Idei tervének mintegy 63 szá- jelölés a jóvá nem hagyott látnunk kell, hogy a szállíelvtárs, hogy a megye építő- szágos 10 százalékos növeke- zaléka átmenő munka és így építkezésekre, mert ezek más tóeszközök sem elegendők ipari vállalatainak 1962-es déssel szemben megyénkben természetesen tervellátott. Az fontos beruházás megvalósí- Csongrád megyében, termelési értéke 517 millió 17 százalékos növekedést ter- idén induló munkáknál a tását késleltetik, vagy ha- — A felsoroltakon kívül alatt kell teljesítenie éves tervét az építőiparnak. Munkájukban máris nagy lemaradás van. Ennek megszüntetése a legnagyobb fokú szervezettséget, tervszerűséget, a hanyagság és a pazarlás megbán meglevő nagyfokú szervezetlenségből adódnak. Az idei munkánál figyeszüntetését követeli vezetők- lembe kell venni azt, hogy az tői, dolgozóktól egyaránt. elmúlt évi lemaradást is pótforint volt Ebből egyedül a veztek. A munka jelentős ré- tervellátottság az Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalatra 209 millió, a Közúti Üzemi Vállalatra 904 millió forint jutott, tehát a két, minisztériumi iparhoz tartozó vállalat az termelési érték említett lasztják et Nagy gondot kell fordítanunk az építőipar korszerűsítésére __ tervtrfjesítést sok eset- sa. Tavaly a lakások 23 számintegy 80 szazaiékát ter- ben az is akadályozza, hogy zaléka készült téglablokkból mCAC- , f , a beruházó, a tervezők és Csongrád megyében. Az or- Jónak tartjuk azt a helyi kez— A nagytizemeK toiyama- & kivitelezők között nincs szágos átlag 30 százalék volt. deményezést, amelynek eredtosirekonrtnikcioja — loly- meg a keU~ együttmükö- Ez az arácy 1963-ban me- ményeképpen a téglagyárak tatta az eioado —, s a tobb dés gyónkben közel 50 százalékra termékéből korszerű, gazdaszazmillios uj beruházások • , emelkedik. ságos födémpanelt állítanak megvalositasa nagy feladató- Ezért nem valósult meg ... ... elő továbbá támoeaHiik a kat ró megyénk építőiparára. Csongrád megyeben tobb tíz- A harmad.k oteves terv ^- tov^ba támogatjuk a Több éves lemaradást kell millió forintos beruházás es nagyarányú lakasepitese _ a tata vb az építőipar tervének teljesítésében — folytatta Rózsa István elvtárs — a legfontosabb és legnagyobb erőt az építőipari dolgozók képezik a főmérnöktől a segédmunkásig. Megyei szinten a síink a harmadik ötéves mérnökellátottság kielégíterv idejére. t6nek mondható. Azonban van olyan tanácsi vállalatunk, ahol nincs mérnök, s általában a tanácsi vállalatoknál a mérnökök száma nagyon kevés. KiSriári isssssiwr-'' 3e^bbEjr^k2et |- arr: Meevenkben az elmúlt Ket Megyénk ^ítőiparat nagy_ hogy di hazak teglablokkoe epite- irodáknál is. A — Megyénkben az elmúlt két évben 557 lakás épült, illetve került átadásra, s fokú széttagoltság jellemzi. „ ... . _ - Ezt nemcsak a munkahelyek az oteves terv meg hatra- - v™™ a levő két évében mintegy nagy szama jeizi, nanem a 1200 lakást építünk. munkák jellegének tarkasáA harmadik ötéves tervben ga11S,..SP^ a P^huzamossag épülő lakások száma több a különböző vattaiatok kombit tízezer. A jövő kilátá- «>«. Ez nehezíti a gazdasasai tehát igen biztatóak és Bos termeiért, az üzemszerjelentősek. A nagyarányú V6zest' a ^ kapakommunális beruházások "tasanak kihasználási Iehemellett jelentős ipari beruhá- tőséget ra szétforgácsolja az sásokra is számíthatunk, mint f°k<* Ezért helyesnek tarpéldául a Nagylaki Pozdorja- tanank, ha üzem, a szentesi Kontaktamű, telepe, a Szegedi Seprőgyár és a Patyolat üzeme stb. — Az ipar telepítése, továbbá a mezőgazdasági és lakásépítkezések mellett igen jelentős a kulturális, oktatási - intézmények építése. Szegeden felépül a felső Tisza- speciális nagy vállaparti gimnázium ezenkívül mPev«>t terfllealtalanos iskolák, ovodak, bölcsődék és diákszállók épülnek. Szentesen és a megye tobb községében gimnáziutechnikusi sének kikísérletezésére tett ellátottság a Megyei Épitőa megye más építési cent- léptee*. Sajnra az^lycmés ipari Vállalatnál jó, az orrumában téglablokkgyartó ^mindig SaTkeTlő szag- tagnál magasabb, üzemet és Szegeden egy támogatásra központi kuta- de a tanácsi vállalatoknál téglapanel üzemet létesít- tóintézeteknél. kevés a technikus. Létre kell hozni a Felsőfokú Építőipari Technikum esti tagozatát A technikusok tovább- A tanítási költség természe- A prémium általában sabbizt06ították tesen növeli az építkezés Ionos, főleg bérkiegészító költségét és akadályozza e jellegű, nemcsak a kiviteleSzükséges a Felsőfokú dolgozók két, illetve há- ző vállalatoknál, hanem a Építőipari Technikum esti rom műszakban való fog- tervezőirodáknál is. tagozatának létrehozása lalkoztatását. A bérrendszerben megleSzegeden. amely szervezett Ezután Ró Istyá ^ v<> ormaban biztosítana a tars az épitfi, szocialista S etosraí^T^V; technikusok magas szintű munkaverseny£ől szólott> ^ tenhis 1-éT^e b^tenö továbbképzését. hanesúlvozta hoev nem • életbe lepo ... nangsuiyozia _ nogy nem UJ ber- es normarendszer. lat végezné megyénk terüle- Helyes az Építőipari Tudo- volt megfelelő eddig a szo- Ennek a rendezésnek ielleimtén. mányos Egyesület és a Ma- cialistabrigad-verseny szer- zöje hogy az eddjgi rendk)-. A tanácsi építőipari válla- §>'ar Építőművészek Szövet- vezese A több mint ötezer VÜ1 alacsony alapbérek emelatokra a kisebb közületi sége szegedi csoportjának dolgozol toglalkoztato epi- lése mellett olyan arányos '.fiss'JSBS íssaa vertikalitással rendelkező kisebb ipari létesítményeket. valamint lakást és szociális építményeket kivitelező vállalat lenne. létesítméA nagyobb ipari mot ^ItenTltámríeTyen feu^k,'ta^Sok, kezdeményezése. a techniku- töiparban csupán 16-20 bri- „ormatétel^cet ' Áütt feT mot epitenek, számos neiyen ^^ hárulnának. A ktsz-ek sok továbbképzésére. Kad küzd a »Szocialista amelveket a Hnic^/iir íh,. általános iskolát. Építőiparunk amelyeket a dolgozók átlaKnitninanmk termelési és a vegyesipari vállalatok a A szakmunkásellátottság brigád* címért vagy nyerte gos munkaintenzitán mellett lako^g^^kíeiégíte- ^^ rl^ ^kvs; ban a- TS&&SJS MSíS'-í xn^&ssr. stts^j^ss: sFEafe^ . . , , . A_ , . fűtésszerelő, bádogos, üve- ipari munkáknál nem fo- Befejezésül az énílőinari 1959-hez mérten a terme- Az epítes. tervek te jesitése ö ^ még néhány más lyik szocialistabrigád-ver- vállalatok párt! fe^ tömeelés felfutása 1961-ig 37,4 feltetlenul megköveteli, hogy szakmában. A szak. és sze- seny. szervezeteinek tevékenysészázalékos, az országos nö- nagyob gondot fordítsunk a relőipari utánpótlás bizto- Nem érvényesül kellőkép- gével foglalkozott a beszávekedés 10,5 szazaiékos szalagszeru. folyamatos epi- sitására szükségesnek lát- pen az anyagi érdekeltség moló. Értékelte eddigi munvo»- teí»zervezesre. Az elmúlt ev- nánk az építőipari poli- az építőiparban a premizá- kájukat és megszabta felaTavaly a 37,4 százalékról 43 erre mar bzegeden lene- technikai oktatás bevezeté- lási módszer sem megfelelő, dataikat. százalékra emelkedett. A ta- toseS •nyflt- 32 ogyesszai lakó- ^ tőbb általános- és könácsi iparban 1959-hez mér- telep építkezésénél. Megsem zépiskolában az előbb em- « _ i • . ten az elmúlt év végéig 19 tudták következetesen meg- lített szakágakban. reiSZOISUaSOK százalékos volt az emelkedés, valósítani a terület biztosita- Az építőipar segédmunkáA szövetkezeti iparban pedig sának nehezsegei miatt. Hod- sokkal való ellátottsága hiá- A beszámolót követő vitá- Ezzel elősegíthetnénk a már 13.4 százalékos, de lakásépí- mezovasarhelyen is iehetoseg nyos. vállalataink kénytele- ban elsőnek Sajti Imre, az meglevő gépek jobb kihasztési tervét kétszeresére nö- nyílt volna szalagszeru epit- nek a munkaerőt vidékről MSZMP hódmezővásárhelyi nálását és termelékenyebbé velte. kezésre, itt a terület is bizto- bjZtösítani. Egyedül a Csöng- bizottságának első titkára válna a munka Ez az emelkedés még ma- sított, azonban beruházási ke- rád Megyei Állami . Építő- szólalt fel. A többi között be- Ezután k„ví« t^a. „ gasabb lehetett volna, ha a rfd evekre el van aprózva. ipari vállalat naponta 700 szélt az építőipar széltagolt- M D / a kislakásépítkezést nemcsak Az építkezés ütemet jelen- vidéki dolgozót szállít autó- ságáról. Hangsúlyozta, hogy eTnze" Bank Cswigrad meSzegeden, hanem a megye tősen gyorsítja az eloregyar- buszokkal, teherautókkal a azonos jellegű építőipari vál- gyei fiókjának igazgatója szótöbb városában is megváló- tott téglablokkok alkalmazá- különböző munkahelyekre, lalatokat egyesíteni kellene, lalt fel, es bírálta az építőipar irányításának rendszerét. Reseterics Sándorné, a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára hozzászólása elején az üzem kiskundorozsmai telepének építkezésével foglalkozott. Hangsúlyozta. hogy az anyagellátás nehézségei ellenére is jó munkát végeztek a 31-es Építőipari Vállalat dolgozói, majd a textilművek bővítéséről beszélt. A KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára, Bíró Lajos az építőiparban dolgozó fiatalok munkájáról beszélt. Kérte a vállalatok vezetőit, hogy az eddiginél jobban segítsék a fiatalok szakmai továbbképzését. Bírálta az OTP munkamódszerét, mert — mint mondotta — az ifjúsági lakásépítési akció ügyintézésében még ma is sok kifogásolni való van. A hitelt igénylő fiataloknak háromszor-négyszer kell eljárniok, hogy végül folyósítsák a hitelt. Helyes lenne, ha már az első tárgyalás alkalmával elmondanák pontosan, mit kell tenniök, hogy a hitelfolyósítás pontos és zavartalan legyen. Szabó Sándor, a Szegedi Ruhagyár főmérnöke az építőiparban meglevő munkafegyelem problémáé it vetette fel, majd elismerően szólott c ruhagyár szentesi telepe építésében részt vett fiatalok társadalmi munkájáról. Ezután Kutiván Rezső, a Beruházási Bank Csongrád megyei igazgatója a beruházások előkészítésének jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy a megrendelt és elkészített tervdokumentációk 37 százalékát három év után sem hasznosítják. S az elkészült tervek 18 százaléka nem kerül kivitelezésre. Ez sok pénzébe kerül a népgazdaságnak. Lacsán Mihályné, Csongrád megye országgyűlési képviselője a szövetkezeti lakásépítők problémáiról beszélt. Hangsúlyozta, hogy többen elégedetlenek az építőipar munkájával. Elmondotta. hogy még mindig bosszú ideig tartanak az emeletráépítések, mert egy időben sok helyen dolgoznak, s egy-egy munkahelyre kevés ember jut Szacski János, az Építésügyi Minisztérium III. osztályának vezetője az építőipari vállalatok vezetési módszereivel foglalkozott. Elmondotta a többi között, hogy igen nehezen válnak meg a régi hagyományos módszerektől. Pedig ezekkel már nem lehet megoldani a megnövekedett feladatokat. Joós István, a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója hozzászólásában részletesen foglalkozott a munkaerőellátás problémáival és kérte ezek megoldásához a pártbizottság támogatását. Részletesen elemezte vállalata munkájának eddigi eredményeit és ígéretet tett a dolgozók nevében, hogy a megnövekedett feladatokat igyekeznek a lehető legjobb eredménnyel elvégezni. Ezután Kiss János. a Csongrád megyei tanács építési osztályának vezetője, majd Farkas Ferenc, a Közúti Üzemi Vállalat igazgatója. végül Juhász József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára szólalt fel és részletesen foglalkozott az építőiparban végzett szakszervezeti munkával és a munkásvédclem néhány kérdésével. Az ülésen elhangzott felszólalásokra Rózsa István elvtárs válaszolt, majd Győri Imre elvtárs zárszavával ért véget az ülés első napirendje. A pártbizottság ülése a délutáni órákban folytatódott Győri Imre elvtárs, a pártbizottság első titkára tájékoztatta a bizottság tagjait az időszerű politikai kérdésekről. Végü'l a megyei pártbizottság munkabizottságainak 1963. évi programját Ágoston József elvtárs, a megyei pártbizottság part- és tömegszervezetí osztályának vezetője ismertette.