Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

» DÉL-M A GYARORSZÁG Kedd, 1963. március 26. Az országgyűlés hétfői ülése (Folytatás az 1. oldalról.) vidéki Vegyikombinát műtrágyagyárának és a Békéscsabai Konzervgyárnak építését., a Budapesti Harisnyagyár korszerűsítését. Az elmúlt napokban helyezték üzembe a Dunai Cement- és Mészmű első kemenceegységét. Ezután a miniszter a beruházási eszközök összpontosításának fontosságáról' beszélt. — Nyilvánvaló, hsgy ha valahol nagy szerepe van a központi irányításnak, úgy ez a beruházások területe, mert ez legszorosabban összefügg a jövőnkkel. A szétaprózás helyett az időbeli egymás után sorolás a helyes módszer. milliárd forint a mezőgazdaság Iá m oga Iá sár a Ezután Tímár Mátyás így folytatta: — A költségvetés számos tétele szorosan kapcsolódik termelőszövetkezeteink gazdálkodásához. A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás fő formája 1963. évben is a hosszú és közép lejáratú hitel. Erre a költségvetésben 4,8 milliárd forintot irányoztunk elő. 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évinél. — E keretek lehetővé teszik, hogy a szarvasmarhaférőhelyek száma 38 000-rel, a borjúférőhelyek száma 14 300-zal, a sertésférőhelyek száma csaknem százezerrel növekedjék. — A növénytermesztésben a legnagyobb erőkifejtést a szőlő- és gyümölcstelepitési előirányzatok teljesítése követeli meg. 1963. évben a második ötéves tervben előirányzott program egyharmadát kell végrehajtani. Az ez évi telepítéseket zömmel Szabolcs, Bács és Pest megyék homokos területein kell elvégezni. A második ötéves terv 650 000 hold öntözését írja elő és ebből, ez év végére 500 600 hold öntözése valósul meg. 132 000 holdon talajjavítást végzünk. — A mezőgazdasági géppark és különösen a termelőszövetkezetek gépállományának a fejlesztésére a költségvetés mintegy 1,3 milliárd forintot fordít. Az év során 3600 új traktort kapnak a szövetkezetek. Emellett tovább folyik a használt erő- és munkagépek átadása ls. Ez a folyamat magával hozza a gépjavító hálózat kiépítését. A gépállomások fontos feladata a még hiányosan, vagy egyáltalán nem gépesített gazdaságok munkájának segítése. — A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója: felhozni a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetkezeteket a jól dolgozók színvonalára. Erre a célra a beruházáson, a gépesítésen, ár- és díjkedvezményen túl — a költségvetés az elmúlt évhez hasonlóan — 520 millió forint támogatást irányoz elő. — 1963-ban felső- és középfokú mezőgazdasági szakképzésre 262 millió forintot fordítunk. Több mint 1000 hallgatót vesznek fel egyetemeink és a nappali tagozaton 750 mezőgazdasági mérnök és állatorvos kap diplomát. Tizenkilenc felsőfokú technikumban képeznek agromómusokat. örvendetes a szövetkezeti tagok fokozott tanulni vágyása; jellemző, hogy mintegy 20 000 szövetkezeti tag vesz részt — levelező formában — a közép-és felsőfokú képzésben. A miniszter ezután az 1963. évi költségvetés közületi kiadásairól beszélt, majd az egészségügyi költségvetésről szólva elmondotta, hogy az év során a kórházi ágyak száma meghaladja a 75 ezret. Ez igen jelentős előrehaladás, ha figyelembe vesszük, hogy a 2. ötéves terv 1965 végéig összesen 78 ezerre irányozta elő a kórházi ágyaik számát. — Kórházaink ma háromszor annyi beteget látnak el, mint az 1938-as évben. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolás időtartama. — Az oktatás valamennyi szintjén nő a tanulólétszám. Az általános iskolákban a beiratkozottak száma majdnem eléri az 1,5 milliót, a középiskolákban, valamint a szakmunkásképző intézetekben az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanulhat tovább, ami nagy eredmény. helyreállítására a költségvetés tartalmaz bizonyos előirányzatokat. — Bár az időjárás számos területen a faladatok módosítására kényszeríti a gazdasági vezetést, mégis az elmúlt hónapok megváltozott körülményei miatt tervünket és költségvetésünket nem módosítjuk. Ezt az álláspontot indokolja, hogy a legtöbb helyen megvan a lehetőség a termeléskiesés pótlására, a többletráfordítások ellensúlyozására. Különösen nagy jelentősége van arvnak, hogy a vállalatok exportszállítási kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Végül hangsúlyozta: — Terveink, könségvetésünk jó végrehajtásának alapvető követelménye a termelés mennyiségi célkitűzései mellétt a termelés szervezettségével összefüggő feladatok megoldása. A szervezettebb gazdálkodás a munkaerővel, az anyaggal, a készletekikel, a gazdaságosság fokozott szem előtt tartása, a minőség, a korszerűség javítása, a beruházási keretekkel való ésszerűbb gazdálkodás, a gyengébb gazdasági egységek problémáinak gondos elemzése, feltárása, és a hiányosságok kijavítására szolgáló intézkedési tervek kidolgozása, az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazása, a szigorú takarékosság az általános és pénzügyi ellenőrzés kellő gyakorlása: ezek a követelmények szükségesek terveink végrehajtásához. A miniszter beszédét e szavakkal fejezte be: — Pártunk politikája, a tömegek bizalma elősegíti e feladatok megoldását. E bizalom növeli a vezetők felelősségét minden szinten és növeli a követelményeket a vezetők munkájával szemben. A színvonal emelése fejlődesünk gyorsításának objektív követelményévé vált. A két világrendszer közötti gazdasági versenyben csak úgy törhetünk előre, ha mind hatékonyabban aknázzuk ki nemzetközi viszonylatban és az országon belül is a tervszerű gazdálkodás adta lehetőségeket — Hisszük, hogy az 1963. évi népgazdasági terv és a költségvetés végrehajtásával újabb lépést teszünk előre második ötéves tervünk valóraváltásában, a VIII. kongresszus által népünk elé tűzött feladatok megoldásában. — Kérem az országgyűlést, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány 1963. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát fogadja el. Dr. Erdei Ferenc felszólalása A pénzügyminiszter után dr. Erdei Ferenc, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta az 1963. évi költségvetésről benyújtott törvényjavaslat feletti vitában, az országgyűlés hét bizottságában 44 képviselőtársunk vett részt. Mind a költségvetési előirányzatokat, mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket, mind pedig azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket, amelyeket a költségvetés végrehajtására vonatkozóan a pénzügyminiszter kifejtett, a bizottságok egyértelműen helyeslik. — Az országgyűlési bizottságok nem kívántak számszerű módosítást az előterjesztett javaslaton, s ilyet a terv- és költségvetési bizottság sem javasol. Ugyanakkor a véleménycserében felvetődött számos olyan fontos és időszerű gazdaságpolitikai kérdés, amely összefügg a költségvetéssel, illetve befolyásolja annak végrehajtását. Több kérdés hangzott el a bizottságokban például arról, hogy egyes újabb körülmények, mint a vízkárok, a vállalati mérlegek, s a termelőszövetkezeti zárszámadások pontosabb ismerete hogyan befolyásolják a költségvetést. Az illetékesek meggyőzően indokolták, hogy a körülmények miatt nem lenne helyes változtatni az eredeti előirányzatokon. Egyrészt azért nem, mert a módosulások részben kiegyenlítik egymást, részben pedig olyanok, hogy a költségvetés végrehajtásakor operatív intézkedésekkel megoldhatók. — A bizottságok ülésein figyelem irányult arra, hogy a tervezett igen jelentékeny termelésnövelés a mezőgazdaságban reálisnak tekinthető-e. Ez ugyanis nagymértékben befolyásolja a népgazdaság egyéb területeinek tervteljesítését, s a költségvetés valóraváltását. A mezőgazdasági bizottság vitájában — a földművelésügyi miniszter és a bizottsági tagok egy-, séges véleményeképpen — nz az álláspont alakult ki, hogy ezt döntően két tényező befolyásolja. Az egyik ilyen tényező a jelenleg még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítése, amelyre a költségvetés és az illetékes szervek is jelentékeny összegeket irányoznak elő. A másik pedig az, hogy már közepesen kedvező időjárás is elegendő a terv teljesítéséhez. — A képviselők sok olyan fontos feladatot is felvetettek a vitában, amelyekre a költségvetés végrehajtása során nagy figyelmet kell fordítani. Ilyen feladat többek között a beruházások koncentrálása, a műszaki fejlesztés különféle feltételeinek javítása, az anyagi érdekeltség fokozása s a különféle fejlesztési intézkedések szorosabb összehangolása. Mindezekkel szakemberek, közgazdasági, üzemgazdasági és műszaki specialisták, valamint az illetékes irányító szervek is rendszeresen foglalkoznak. Lépésről lépésre közelebb jutunk a kívánatos megoldásokhoz. — A vitában minden bizottság megerősítette a kitűzött célok szükségességét és helyességét. A terv- és költségvetési bizottság mindezek alapján javasolja, hogy az országgyűlés változtatás nclkül fogadia el az 1963. évi költségvetésre benyújtott törvényjavaslatot. Dr. Erdei Ferenc javaslatára ezután a képviselők elhatározták, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatják le. Nyers Rezsó felszólalása Es évi programunk i 50 700 lakás felépítése Lakásépítési programunk 1963-ban 50 700 lakás felépítését Irányozza elő. Ebből 2,7 milliárd forint értékben 20 700 lakás állami kivitelezésben, 30 000 pedig 1,3 milliárd forintos állami támogatással magán erőből létesül hosszú lejáratú hitellel. — Az említett egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális feladatok nagy része a tanácsok közvetlen irányítása alatt valósul meg. — Elsősorban a főváros és legnagyobb városaink — Miskolc, Debrecen. Pécs, Győr, Szeged — kommunális ellátásának fejlesztésére biztosítottunk magasabb előirányzatokat. E vidéki centrumok kulturális, egészaégOgyl, gazdasági súlya is egyre nagyobb jelentőséget kap. Növekedésükben kifejezésre jut a -vidék- évszázados elmaradottságának gyorsuló felszámolása. Fokozódó fejlődést tapasztalhatunk a-kisebb városoknál is. — Az év elején felemeltük az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat. A nők helyzetének további könnyítése érdekében a fizetett szülési szabadság ideje 20 hétre nőtt és lehetővé vált. hogy az anyák gyermekük 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vegyenek igénybe. További életszínvonal növelő Intézkedésekre a tervezett nemzeti jövedelem és a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában kerülhet sor. Továbbiakban a » pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy 1963. évi gazdálkodásunk nem a legkedvezőbb körülmények között Indult. Az elmúlt évi ismétlődő aszály után a szokatlanul erős tél újabb nehézségeket okozott. A rendkívüli hidegek és havazások, majd újabbban az ér- és belvíz miatt a termelésben sok a kiesés és a többletköltség. Elsősorban a nehézipari ágak és az építőipar károsodott az időjárás miatt. A mezőgazdaságban főleg az őszi munkák elmaradása és a tavaszi munkák késői indulása jelent problémát. A rendkívüli Intézkedések egész sorára volt szükség a közlekedésben. Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt fel. — Kemény tél van mögöttünk, a hideg és hó okozta nehézségek miatt ma is sok a gondunk, ráadásul a tavasz is késlekedik — kezdte beszédét. — Mégis reménységgel, bizakodással nézhetünk a következő hónapok elé. Bizakodásunkat arra alapozzuk, hogy az elmúlt hónapokban csupán a természeti körülmények alakultak kedvezőtlenül — társadalmi, politikai viszonyaink ez Idő alatt ls számottevően fejlődtek. A Hazafias Népfront választási sikere és a választások politikai légköre azt tanúsítja, hogy népünk nagy többsége magáévá (eszi legfőbb politikai céljainkat, s helyeslik gazdaságpolitikánkat is. — Bizakodásunknak gazdasági indítéka az, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt években helyesnek bizonyult. Az állami költségvetés előirányzatai további lépést jelentenek második ötéves tervünk megvalósításának útján. Gazdaságunk alapjai szilárdak. gazdaságpolitikánk mentes a kanyaroktól, terveinkből régen száműztük a vakmerőséget . éppúgy, mint az opportunista mindenbe belenyugvást. — Pénzügyi politikánk realitása szempontjából helyes és ésszerű, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 11— 12 milliárd forintos növekedése mellett az állami költségvetés 6,9 milliárd forinttal emelkedik. Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott, hogy az előirányzatok a tavalyinál lényegesen kisebb összeget biztosítanak a népgazdasági összkészletek növelésére. A költségvetési összerek felhasználásáról, elosztásáról szólva hangoztatta, hogy a legnagyobb összeggel a beruházások — azok között is zömmel a termelő Jellegű beruházások — szerepelnek az előirányzatok között. — Pozitív tényként könyvelhetjük el — folytatta —, hogy a munkabéreken felül az állami központi pénzalapból ls 600 millió forinttal növeljük a lakosság közvetlen jövedelmét, nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíj és egyéb juttatás formájában. Ily módon a költségvetési összkiadások 10 rzázaléka, csaknem 9 milliárd forint, közvetlenül pénzben egészíti ki a lakosság Jövedelmét. Nyers Rezső részletesen foglalkozott a tudományos kutatások támogatásával is, majd hangoztatta, hogy a költségvetés elfogadásával még nem erezhetjük népgazdaságunk zsebében sem á tervezett nemzeti jövedelmet, sem az állami bevételeket. A tervek megvalósítása a tavalyinál jobb gazdálkodást feltételez és igény mind az áruforgalom, mind a beruházások terén. — Ez évi tervünk sikere nagyrészt azon múlik, milyen mértékben tudjuk fokozni a gazdaságosságot. Ennek érdekében legfőbb tennivalónk a termelés és a szükségletek eddiginél jobb összehangolása, a tervezett önköltségcsökkentés elérése és a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése. — A külkereskedelemnek nagyobb gondot kell fordítania az exportáruk megrendelésére. Különösen vonatkozik ez a kohó- és gépipari vállalatok termékeire. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi felmérése ugyan némi javulásról ad számot: az idén január végén az 1963-as exportra tervezett készáru 90 százaléka már a rendeléssel fedezve volt — szemben a tavalyi 88 százalékkai — Áz önköltség csökkentésének minden olyan lehetőségét számba kell vennünk és ki kell használnunk, amely összefér szocialista elveinkkel. A beruházásokat időben kell elvégeznünk, a gyártástechnológiát javítanunk kell. s fontos feladat a műszaki színvonal emelése, a gyártmányöesze tétel ésszerű, gazdaságos váRoztatása, az anyagfelhasználás csökkentése." az üzemek belső szervezettségének fokozása. Nyer» Rezső a továbbiakban hangsúlyozta: javítani kell a vállalatok ösztönzését a gazdaságosabb, olcsóbb termelésre. Tovább kell ösztönözni éa segíteni az iparvállalatokat a szocialista nemzetközi munkamegosztás fokozására, a nemzetközi szintű specializálódás figyelembe véte'ére. Nagyfontosságú számunkra a szocialista orsz tgakkal való műszaki-technikai kooperáció, sőt esetenként az együttműködő országok közös ku'atófejtesztésl bázisának lélreho— A terv és a költségvetés feltételezi a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem növelését is. A költségvetés tükrözi azt a törekvést. hogy a Magyar Népköztársaság minden országgal szívesen kereskedik a kölcsönös előnyök alapján. — A beterjesztett költségvetési előirányzat helyes törekvéseket, siolíd módszereket tükröz. Készítői mentesek voltak a túlzásoktól ls, a lazaságoktól is, nem "tervezték be* sem az optimizmust, sem a pesszimizmust, éppen ezért mindannyian optimisták lehetünk a végrehajtást, a célok elérését illetően. — Ezért a költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom — fejezte be hozzászólását nagy taps közben Nyers Rezső. A költségvetés vitája As idő farát okozta többletköltség é» kár 600 millió forintra lehető — Mindent összevetve mazza az ár- és belvizekkel ,„, ., .„, . . . . . kapcsolatos további károkat, . többletköltségek és ká- n3.Putak tóltéí.ek, épületek rok 600 millió forint kö- helyreálIitásának költségeit, rüli összegre tehetők. am, ÓVBtog becslések Es mindez még nem tartal- is 300—400 millió. A károk Nyers Rezső felszólalása után szünet következett, majd Bereszlóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. népfrontblzottságok a választásokat megelőző gyűléseken szereztek. majd a Bács-Kiskun megyei A költségvetési vitában ez- I^T^V-h JL Tf ,T után Ortutav Oyula, a Haza- a költségvetést elfofias Népfront Országos Ta- « orsrággyűlesnácsának főtitkára, Fács-Kis- nek .r« ^otta^ kun megye képviselője szó- Gácsi MIklós- Borsod me" lalt fel. gyei képviselő volt a követösszegezte azokat a tapasz- kező felszólaló. Hangoztattalatokat, amelyeket a ta: az üzemi munkásság egyetért a kormány politikájával. Ezt az egyetértést tükrözi az a munkalcndiilet, amellyel most a kemény tél okozta elmaradásokat pó.toljuk. Ennek érdekében Borsod megye üzemeiben például versenyt indítottak. Ez a cselekvő egyetértés — mondotta a képviselő — idei költségvetésünk legfontosabb tartaléka. Dr Noszkay Aurél képviselő elmondotta, hogy az egészségügyi tárca több mint ötmilliárdos idei költségvetése majdnem kétszerese az 1957. évinek és több százmillióval múlja felül az elmúlt évit. Gosztonyi János Vas megyei képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogv « beterjesztett törvényja-