Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

Csütörtök, 1963. március 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Az országgyűlés hétfői ülése •aslat egészéhen is és ará­nyaiban is jó. A bizottsági üléseken azon­ban, csakúgy, mint az élet­ben, szóba került, hogy még nagyobb összegek kellenének kulturális cé­lokra. Felvetődött a gondolat: jó lenne, ha az idei költségve­tési tartalékokból megtetéz­nék a diákotthonoknak, kol­légiumoknak. valamint az is­kolai étkeztetésre juttatott Ö66zegeket. Az ebédszünet után az or­szággyűlés Polyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta a költ­ségvetési törvényjavaslat vi­táját. Az első felszólaló dr. Sályi István Borsod megyei képviselő volt, aki a költségvetés oktatásügyi vonatkozásaihoz szólt hoz­zá. Galló Ernő képviselő töb­bek között felhívta a figyelmet árra. milyen kimeríthetetlen Dr- Petri Gábor: tartalékai vannak az egész társadalmat szolgáló egész­ségügyi, szociális feladatok megoldásának a tömegek társadalmi mun­kájában. Dr. Várkonyi Imre, az Ac­tio Catholica országos igazga­tója, kalocsai főkáptalani helynök. Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő fel­szólalásában az állam és az egyház vi­szonyával foglalkozva rá* mutatott, hogy ez a vi­szony normális és évről évre javul. Vaskó Mihály Borsod me­gyei képviselő a költségveté­si tervezet mezőgazdasági elő­irányzataihoz szólt hozzá. Részletesen beszélt a ter­melőszövetkezetek gazdál­kodásának eredményeiről és a közös gazdaságok mun­kájában még meglevő fogya­tékosságokról. Z. Nagy Ferenc, Szolnok megyei képviselő részletesen beszélt arról a kölcsönös bizalomról, amely ma a dolgozó nép és kormánya között a párt helyes politikájának ered­ményeként kialakult. Hangsúlyozta, hogy ez a bi­zalom egyik legfontosabb biztosítéka szocializmust építő nagy feladataink va­lóraváltásának és elősegíti az 1963. évi állami költség­vetés sikeres végrehajtását is. A költségvetést elfogadta. Szünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós Klaukó Mátyás Békés megyei kép­viselőnek adta meg a szót, aki elöljáróban a költségve­tés jelentőségével foglalko­zott, majd rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban még sok a kiaknázatlan, rej­tett tartalék, amelyet jobb szervező mun­kával a népgazdaság szol­gálatába lehet és kell állí­tani. Ezután dr. Petri Gábor Csongrád megyei képviselő a költségvetés egészségügyi vonatkozásaival foglalkozott. ruházások későbbre halasz­tásával, kisebb költségekkel járó közvetlen intézkedések­kel is ütőképesebbé lehetne tenni egészségügyi ellátásun­kat. — Az egészségügy mun­kásai többet tudnak arról, hogy mire volna szükség, ebben az iparágban is igen nagy tartalékok vannak még, például sok még a Isihasz­nálatlan, vagy csak részben kihasznált gép. A továbbiak­ban a termelés gazdaságos­ságával foglalkozott, s meg­jegyezte, hogy a költségve­Varga Józsefné, Zala me­gyei képviselő a közlekedés és a keres­kedelem néhány időszerű problémájával foglalkozott felszólalásában. Inokai János, Fejér me­gyei képviselő indítványoz­ta, hogy Keressük a reális lehetőségeket az egészségügyi ellátás fejlesztésében Beszéde elején hangoztat­ta, hogy a törvényjavaslat szerint az egészségügyre elő­irányzott kiadások összege magasabb, mint az elmúlt évben. Ez világosan jelzi az egészségügyi ellátás állandó és fokozatos javítására irá­nyuló törekvést. — Amikor ezt a tenden­ciát megelégedéssel vesszük tudomásul — mondotta —, egyúttal arra is gondolnunk kell, hogy az említett évek­re esik a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, fejlődé­sünknek ez a döntő lépése, amely egészségügyi vonatko­zásban többek között azt je­löltette, hogy a biztosítottak száma rö­vid idő alatt elérte népes­ségünk 95 százalékát. 1958 és 1962 között a bizto­sításban résztvevők száma 3,2 millióval emelkedett. Beszélt arról, hogy az egészségügyi kormányzat cél­tudatos és előrelátó politi­kája a felszabadulás óta, bár­milyen mértékkel mérve, im­ponáló eredményeket ért el az anya- és csecsemővéde­lem. a csecsemőhalandóság, a járványok, a nemibetegsé­gek elleni küzdelem, vala­mint a gúmőkór leküzdése terén. Sok hasznos intézkedés történt a körzeti betegel­látás, a rendelőintézetek és az általános kórházügy területén is. Ennek ellenére az utóbbi há­rom vonatkozásban még min­dig sok a jogos panasz és a biztosítottak megnövekedett száma erősen feszíti a vi­szonylag lassan bővített ke­reteket. Még mindig vannak orvossal be nem töltött kör­zetek, rendelőintézeteink zsú­foltak, az egy betegre eső időátlag rövid és a kórhá­zak, klinikák csak késedel­mesen tudják felvenni a fel­vételre várókat. — Természetesen a leg­egyszerűbb volna azt mon­dani, hogy az egészségügyi ellátásnak minden szinten a szükséglettel arányos meny­nyiségű növekedése volna a kielégítő megoldás. Nem kér­déses, hogy ennek az igény­nek a népgazdaság pillanat­nyi teljesítő képessége nem tudna megfelelni. Éppen ezért szükséges foglalkoz­nunk a megoldás közelebbi, reálisabb lehetőségeivel. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy a bajok ren­dezése lényegében azt kíván­ná, hogy minden intézmény saját rendeltetésszerű fel­adatának maradéktalanul tegyen eleget. — A gyakorlatban ennék egyelőre nincs meg minden feltétele — jelentette ki. — Egész egészségügyi ellátá­sunk lényegileg a körzeti munkára támaszkodik. A körzeti orvos azonban túl van terhelve, nemcsak a nagyszámú beteg, hanem a reá háruló adminisztratív te­her következtében. A falu kielégítő egészség­ügyi ellátásáról szólva el­mondotta. hogy ismert aka­A Jugoszláv Szövetségi Nép köztársaság hazánkban tar­tózkodó küldöttsége az országgyűlés ülésén. dálya az orvosi lakasok és rendelők hiánya, amelyen mások, mint az illetékes ta­nácsok maguk, aligha tud­nak segíteni. Hathatós intézkedésre vol­na szükség a községfejlesz­tési alapnak ilyen felhasz­nálására. A másik akadály a kör­zeti orvos munkaidejének jobb kihasználását szolgáló, a helyi viszonyoknak megfe­lelő közlekedési eszközök hi­ánya. Végül sürgős és az ed­. digieknél hatásosabb mód­szerek szükségesek arra, hogy nagyobb számú orvos vállal­kozzék a falusi munkára. — A fejlődő rendelőinté­zeti hálózatnak az volt a hivatásszerű feladata, hogy a körzeti orvos gyógyító mű­ködéséhez rendelkezésre bo­csássa azokat a vizsgálati adatokat és szakorvosi taná­csokat, melyeket az eseten­ként igényel. Meg kellene szűnnie annak az állapot­nak, hogy a rendelőintéze­tek a kórházakba továbbít­sanak olyan betegeket, még­hozzá nagy számban, akik­nek végleges gyógyulása a rendelőintézetben, illetve a körzetben lehetséges. Ezért a legközvetlenebb felada­tok egyike a megfelelő házi ápolás biztosítása. Csak a szükségtelen beuta­lások elkerülése árán kép­zelhető el, hogy a kormány­nak a mennyiségi és minő­ségi fejlesztésre vonatkozó törekvései azzal az ered­ménnyel járjanak, hogy a kórházi ellátás a mainál jobb és kulturáltabb legyen. — Az egészségügyi dolgo­zók régi óhaja, hogy bére­zésük elérje a szakmun­kások szintjét és ha meggondoljuk, hogy milyen értékek fordulnak meg kezükön — és itt első­sorban a beteg emberekre kell gondolnunk — akkor kívánságukat nem tekinthet­jük túlzásnak. — A tudományos élet szempontjából döntő csele­kedet volt annak a megálla­pítása a VIII. kongresszu­son. hogy a tudomány ter­melőerő — mondotta egye­bek között. — Az egészség­ügy anyagi nehézségeit rész­ben bizonyára az az elter­jedt nézet is okozza, mely szerint nem vesz részt a ter­melésben, hanem csak fo­gyaszt. Legyen szabad azt •hangsúlyoznom, hogy az egészségügyi munka és an­nak mind gyógyító, mind megelőző ágazata a munká­ból kiesett termelő újbóli munkába állításával szinte közvetlen részese a terme­lésnek. Befejezésül felhívta a fi­gyelmet arra, hogv az egészségügy megnőve- I kedett feladatai indokolt­Iá teszik az egészségügyi ráfordítások ütemének fo­kozását, és úgy látszik, hogy az egyeb­ként szükséges nagyobb be­A képviselők egy csoportja az országgyűlésen. Az első sorban balról jobbra: Apró Antal, Kállai Gyula és Fehér Lajos. A második sorban Szirmai István és Komócsin Zoltán mint arról, hogy mire van lehetőség. Bízva abban, hogy mindaz megtörténik, amire a körülmények lehetőséget nyújtanak, a költségvetést elfogadom. Kollár József budapesti képviselő többek között a nehézipar kérdéseiről szólt. Rámutatott arra, hogy tés adatai szerint ebben az évben tovább csökken a do­tációban részesülő üzemek száma. Csorvási Sándor Szabolcs­Szatmár megyei képviselő felszólalásában a mezőgazdasági szakem­berképzés rendkívüli fon­tosságát hangsúlyozta. nagyobb összegeket kelle­ne juttatni az olyan elöre­gedett városok, mint Szé­kesfehérvár fejlesztésére. Az elnöklő dr. Beresz­tóczy Miklós javaslatára ez­után a képviselők elhatá­rozták, hogy március 26-án, kedden délelőtt tíz órakor folytatják a törvényjavaslat vitáját. (MTI) A jugoszláv állami küldöttség látogatásai A Mijalko Todorovicsnak. i a Jugoszláv Szövetségi Nép mából. Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözlete Palniiro Togliattihoz Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János köztársaság Szövetségi Vég-, első titkár táviratban köszöntötte Palmiro Togliattit, az rehajtó Tanácsa alelnökének | Olasz Kommunista Párt főtitkárát 70. születésnapja alkal­vezetésével hazánkban tar­tózkodó jugoszláv állami küldöttség szombaton ellá­togatott a Bábolnai Állami Gazdaságba. A delegációt el­kísérte Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se Hétfőn délelőtt az Or­szágházban folytatódtak a magyar—jugoszláv gazdasá­gi tárgyalások. Délben Mi­jalko Todorovics a budapes­ti jugoszláv nagykövetségen díszebédet adott a két ország tárgyalásain részvevő, Apró Antal vezette magyar dele­gáció tiszteletére. Kádár János, a Miniszter­tanács elnöke hétfőn délután az Országházban fogadta Mijalko Todorovicsot, a Ju­goszláv Szövetségi Népköz­társaság Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának alelnökét és eszmecserét folytatott ve­le a két országot kölcsönö­sen , érdeklő kérdésekről. Ugyancsak hétfőn délután a jugoszláv küldöttség tag­jai látogatást tettek a Csepel Vas- és Fémművek Csőgyá­rában. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hétfőn este az Országházban foga­dást adott a jugoszláv kül­döttség tiszteletére. Palmiro Togliatti 70 éves • Ma ünnepli hetvenedik ki más antifasiszta szerve­születésnapját az olasz kom- zetekkel. Hosszú pályafutása munisták főtitkára, Palmiro alatt számos tisztséget töl­Togliatti. 1893-ban született tött be. 1924-től tagja volt Genovában egy kistisztviselő a III. Internacionálé végre­családjában. Jogot végzett, hajtó bizottságának, négy már 1914-ben belépett a szo- esztendővel később beválasz­cialista pártba, öt esztendő- tották a végrehajtó bizottság vei később A. Gramsci olda- elnökségébe. Részt vett a Ián a torinói Ordine Nuovo spanyol polgárháborúban, című marxista újságot, il- amelynek bukása után Fran­letve a hasonló nevű csopor- ciaországban, a német meg­tot alapítja meg, két esz- szállás után pedig a Szov­tendővel később pedig az jetunióban élt. Olasz Kommunista Párt ala- A legsötétebb napokban, pító tagjainak sorában sze- .1944 márciusában tért vissza repel neve. Olaszországba. Irányította az Hosszú, küzdelmes utat 1945. április 25-i általános járt meg a hét évtized alatt nemzeti felkelés stratégiájá­Palmiro Togliatti. Harcolt az nak kidolgozását és taktika­opportunista és a szektás ját. Ugyancsak 1944-től 46-ig elemek ellen, jelentős sze- mint miniszterelnökhelyettes, repe volt a Bordiga-féle igazságügyminiszter és tárca­»baloldali« csoport nézetei- nélküli miniszter vett részt nek megsemmisítésében, a koalíciós kormányokban. Gramsci bebörtönzése után 1948 óta parlamenti képvi­átvette az Olasz Kommunis­ta Párt vezetését, amelynek 1927 óta főtitkára. A párt élén állt a fasizmus ellen selő a kommunista parla­menti csoport vezetője. Az Olasz Kommunista Part irányításával most is Eltorlaszolták a Jenyiszej foiyam régi medrét Nyikita Hruscsov beszélgetése az építkezés vezetőjével Nyikita Hruscsov hétfőn nak: a munka -jól halad, szívélyes üdvözletét küldte sikeresebben, mint ahogyan a siker alkalmából a Krasz- magunk is gondoltuk vol­nojarszk't Vízierőmű építői- na*. nek, akik részt vettek a Je- A nagy szibériai folyam nyiszej folyó medrének eltör- ellen indított döntő roham, laszolásában. amely hétfőn reggel kezdő­A szovjet kormányfő tele- dött, hat és fél óra hosaz.it fonon beszélt Andrej Bocs- tartott, az eredetileg e!ó­/cinnal. az építkezés vezető- irányzott 48 óra helyett, jével, éppen abban az idő- Vízierőművek építésénél a pontban, amikor befejezték világon első ízben valósitot­a meder eltorlaszolását, tak meg ilyen bonyolult Bocskin jelentette Hruscsov- hidrotechnikai feladatot. folytatott hősi illegális harc nagy harcra készül. Az áp­idején, kapcsolatokat épített rilis 28-án sorra kerülő sza­vazás révén a kommunisták és a baloldali erők a kor­mány reformterveinek kö­vetkezetes végrehajtását, azok kiszélesítését, az igazi hnloldali fordulatot • követe­lik. Ebben a küzdelemben a 70 esztendős Palmiro Tog­liatti. a párt főtitkára tö­retlen erővel vesz ismét részt. Akik ma nem csupán a maguk, hanem az egész haladó világ nevében továb­bi jó erőt és egészséget kí­vánnak az idős harcosnak, - elünk együtt bíznak benne, hogy az olasz kommunisták ve/ó' : még hov.zú idei; irá­nyíthatja a part harcait, buz­• díthatja harcosait a szemé- . lyes példamutatás révén to­vábbi sikerekre. I <W. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom