Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

' Péntek, 1963. március 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 egkezdte munkáját az új országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) törekszik. Az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva, a kormány feladatának tartja, hogy á mindenkire egyformán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és mindenkivel betartassa. A Magyar Népköztársaságban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztályellentétek megoldódnak, nemzetiségi. faji, felekezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már ismeretlen. Az állam és a Magyarországon működő egyházak viszonya normális, szerződésekben szabályozott és évről évre javuló. A tudományos és a vallásos világnézet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, az egyházait tudomásul veszik az állam törvényeit és ezért nem kell, hogy közöttünk politikai harc folyjék. A hívők és a nem hívők egyaránt a Magyar Népköztársaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy eltüntessük a kizsákmányoló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is és felépítsük a dolgozók szabad, szocialista társadalmát. Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szocializmus teljes győzelmet arasson a termelési és társadalmi viszonyokban. Hazánkban a szocialista termelési viszonyok már a népgazdaság valamennyi ágazatában győztek. Most a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása és a termelőerők nagyarányú fejlesztése van napirenden. Jelenleg verseny folyik világméretekben a kapitalista és a szocialista 'rendszer között. Tennivalóinkra világos eligazítást adott Lenin, amikor rámutatott, hogy az új, a szocialista társadalom véglegesen akkor győzte le a régit, a kapitalizmust, amikor megteremtette a munka maga-1 sabb termelékenységét, mint amilyen a régi rendszerben volt. is biztosították rendkívül nehéz viszonyok között és nagy erőfeszitéssel a közművek dolgozói. Az olajtermelésben jelenleg meglevő elmaradás nem az ott dolgozók hanyagsága miatt mutatkozik, hanem azért, mert a szénhiány miatt a gázfogyasztás nagyobb volt. Mi kértük az olajipar dolgozóit, hogy most adjanak kicsit több gázt és ők ezt megtették. Az idei télen 14 százalékkal több gáz fogyott az országban a háztartásokban, mint a múltban. Népgazdaságunk szilárdságának bizonyítékai Állhatatos fin dolgosunk a szocialista eszmék érvényesüléséért Ezt a célt, az országra és a múltra értve, már elértük. De ez kevés. Arra kell törekednünk, hogy a termelés mind több területén, mielőbb elérjük és túlhaladjuk a munka magasabb termelékenységének megvalósításában a legfejlettebb kapitalista országok szintjét is. Nem kétséges, hogy magasabbrendíi társadalmi rendszerünk és népünk felszabadult alkotó erői segítségével történelmileg nem nagy idő alatt elérhetjük, és el is érjük ezt a célunkat is. Senki se higgye azonban azt, hogy a munka magasabb termelékenységéért küzdve, társadalmunknak csak a gazdasági, az anyagi területen, a műszaki fejlesztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győzelméért folytatott harcban elsőrendű és különleges fontossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjaira. Alfhatatosau kell 'dolgoznunk azért, hogy a szocialista eszmei a marxista— leninista tudományos világnézet még jobban érvényesüljön és teljes mélységig hatoljon a közoktatásban, a művészetek terén, n kul túrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irányítja. Megvan azonban e harcban az államnak is. közintézményeinknek is, a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteinknek is a maguk feladata. Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hiba nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista—leninjsta nevelés eredményezheti, hogy a szocializmus építésében velünk már politikailag egyetértő és velünk együtt dolgozó emberek gondolkodásában meglevő téveszméket is leküzdhessük úgy, hogy a fennálló politikai egyetértés és szövetség közben ne lazuljon, ellenkezőleg, erősödjék. Még az ideológiai harcban is, abban, hogy a szocializmus győzedelmeskedjék az emberek gondolkodásában, erkölcsében, magatartásában, az ember legfontosabb társadalmi tevékenységében, a munkában —, óriási szerepe van a péi damu tatásnak. Hatalmas segítséget nyújtanak e téren a pártnak, társadalmunknak az egészségesen növekvő szociaiislabrigád-mozgalomba bekapcsolódott százezrek, a -szocialista módon, élni, tanulni, dolgozni* jelszót követő és megvalósító öntudatos és példát mutató felnőtt és fiatal dolgozók. A szocialista társadalom, építésének együtt kell járnia as életszínvonal rendszeres emelkedésével A kormány gazdaságpolitikai munkájáról szólva Kádár elvtárs kijelentette, hogy ez a gazdaságpolitika átfogóan a szocialista ipar, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztését szolgálja, azt, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének, a kommunizmus építésébe való átmenetnek gazdasági, műszaki feltételeit megteremtse. Változatlan az a gazdaságpolitikai elvünk — mondotta —, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésével. A közelmúlt hónapok gazdasági munkáját rendkívül megnehezítette a korán beköszöntött, szokatlanul kemény és hosszan tartó tél és nehezíti ma is a gyors olvadás következtében fellépett, a tetőpontján mintegy félmillió holdnyi területet elöntő belvíz és áradások. Az időjárás viszontagságait, a kemény hidegben jelentkező átmeneti szénhiányt, közlekedési nehézségeket, majd márciusban a víz rombolásait a dolgozók öntudatos helytállásának erejével alapjában leküzdöttük. Kádár elvtárs ezzel összefüggésben elismeréssel szólt sok százezernyi bányász, ipari munkás, közlekedési, vízügyi, közüzemi és kereskedelmi dolgozó, a legnehezebb helyekre mozgósított katonák, munkásőrök és a lakosság példás helytállásáról. Külön kifejezte a kormány elismerését és köszönetét a magyar bányászoknak, bányaüzemeink valamennyi vezetőjének és dolgozójának azért, hogy január és február hónapokban hallatlan nehézségeket leküzdve, terven felül több, mint 300 000 tonna szenet biztosítottak az országnak. Minden dolgozó segítségére szükség van as időjárás okozta nehézségek leküzdéséhez A téli időjárás jelentős károkat okozott népgazdasagunknak — folytatta a továbbiakban a kormány elnöke. A vasút, a közlekedési vállalatok.' a bányászat, az erdészet többletköltségei, a hóeltakaritás közületi kiadásai összesen mintegy 600 millió forintra rúgtak. Ehhez jönnek a víz okozta károk és a termelésben a rendellenes időjárás miatt bekövetkezett — január — februári kiesés, illetve lemaradás. Az 1963-as tervünk már eleve jelentős feladatokat határozott meg és erőfeszítést kívánt. Az előírt termelékenység és költségszint elérése már önmagában, az eddiginél jobb. összehangoltabb munkát feltételezett. Igen sok a tennivaló a beruházás, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása területein. Mindezekhez j-áadásként jöttek azok a nehézségek, amelyeket az időjárás okozott. A rendkívüli időjárási viszonyokból adódó nehézségek leküzdése, a termeléskiesés-pótlás képezik legközvetlenebb feladatainkat mind az ipar, mind a mező nzdaság, mind a közlekedés, a kereskedelem terén és más téren. Megfelelő intézkedésekre és intézkedési tervre van szükség az Iparban, azon belül kiilön az olajtermelés, az építőanyag-termelés, a tüzelőanyag-termelés területén, továliba a szállítás területén. A kormányvonalon szükséges rendelkezések jórészt elkészültek és kiadásra kerültek. Felhívjuk a gazdasági vezetőket és a dolgozókat, segítsenek ezek mielőbbi végrehajtásában. Ugyancsak felhívjuk ez alkalommal is az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezetőit, a magyar mezőgazdaság minden dolgozóját, hogy a késői kitavaszodás és az őszről elmaradt szántás miatt összetorlódott mezőgazdasági munkákat a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasználásával mielőbb és jó minőségben végezzék el. A termelésben bekövetkezett kiesést csaknem teljes egészében pótolni tudjuk, és pótolnunk is kell mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, egész népgazdaságunkban ez év folyamán. A' gazdasági élet területén mutatkozó nehézségekről szólva azt is meg kell mondanom, hogy ezek a nehézségek átmenetiek, de állandóak és szilárdak azok az alapok, amelyeken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik. Ennek alátámasztására néhány példát szeretnék felhozni : A szokatlanul zord időjárás, a fűtőanyaghiány, komoly nehézségeket okozott az iparban is, a közlekedésben is, a fűtés területén és másutt is. Azonban ennek a télnek a megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a különleges időjárási nehézségek ellenére a közeilátás és az életviszonyok hazánkban ezen a télen is kielégítőek voltak. Népgazdaságunk erejét bizonyítja. hogy bar ezen a télen, a múlt télhez viszonyítva, a lakosság 24 százalékkal több tüzelőt használt fel, 160 vagonnal több zsírt, 200 vagonnal több húst, 470 vagonnal több cukrot fogyasztott. népgazdasági tartalékainkból zökkenőmentes ellátást tudtunk biztosítani ezen a télen. A közüzehiekkel szemben megnövekedett víz. gaz, villanyáram szükségletet Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja továbbá az 1962. évi terv teljesítése is. 1962-ben az ipari termelés, mini ez ismeretes, 9 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság bruttó termelése az előző évi szintet érte el, a felvásárlás 6,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a közlekedésben a teherszállítás 6 százalékkal, az utasforgalom 9 százalékkal haladta meg az előző évit, a beruházásokra és felújításokra pedig 13,5 százalékkal fordítottunk többet 1962-ben. mint az előző évben. Általában a népgazdaság fejlődése 1962-ben — kivéve az aszálysújtotta mezőgazdaságot — megfelelt, illetve meghaladta az 5 éves tervnek erre az időszakra szóló előirányzatait. A lakosság összes pénzbevétele 4,2 százalékkal haladta meg 1962-ben az 1961. évit. Ez év január—februárjában. bár az épitőmunkásokr.ál fagyszünet miatt jelentős keresetkiesés volt, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bér 7 százalékkal haladta meg az előző évi január— februári szintet. Ugyancsak jelentősen növekedett az idei mezőgazdasági zárszámadásokon a múlt évihez viszonyítva a termelőszövetkezeti tagságnak kifizetett részesedés összege is. •Februárban a takarékbetétek összege túlhaladta a 10 milliárd forintot. A népgazdaság terén végzett mur.ka javulását bizonyítja az 1963. éves terv időben és megfelelően történt jóváhagyása is. A kormány december 13án jóváhagyta a tervet, ezt a minisztériumok általában december 31-ig lebontották vállalatokra. Népgazdaságunk szilárdságának bizonyítására végül még egy általános utalást szeretnék tenni. Az utóbbi években — erről többször szólottunk — sok nagy és nehéz gazdasági feladatot kellett megoldania országunknak, népünknek. Végbement a mezőgazdaság i szocialista átszervezése, ami jelentős beruházásokat kívánt, ugyanakkor a mezőgazdaságot egymás után két súlyos aszályos év sújtotta. Az iparban jelentős beruházásokat ' kellett eszközölnünk a termelőeszközök korszerűsítésére. Honvédelmünk felszerelését jelentős mértékben ugyancsak modernizálnunk kellett. Mindezeket a nagy feladatokat megoldotta népgazdaságunk úgy, hogy közben a dolgozók életszínvonala tovább javult. Ugyanezen időszak alatt az ország jelentős nemzetközi fizetési kötelezettségéinek is eleget tett. Költségvetésünk egyensúlyban van Az ország közvéleménye előtt ismeretes, abból a gazdasági bénultságból és zűrzavarból. amelyet az ellenforradalmi felkelés 1956 őszén előidézett, az ellenforradalom okozta mintegy 22 milliárd forintnyi kár adta helyzetből a testvéri szocialista országok kormányainak és népeinek gazdasági segítségével jutottunk ki. A térítés nélkül nyújtott azonnali segítség mellett, jelentős értékű gazdasági segítséget, nyersanyagot, energiát és készárut kaptunk hoszszúlejáratú hitelre a szocialista országoktól. Dolgozó népünk munka-, ját, helytállását, népgazdaságunk erejét és szilárdságát bizonyítja, hogy 1958-tól kezdve, az imént említett nagy gazdasági feladatok megoldasa, s a dolgozók életkörülményeinek további javitasa időszakában a baráti országokba irányuló szállítási kötelezettségeinknek, tőkés viszonylatban fizetési kötelezettségeinknek eleget tettünk. (Folytatás a 4. oldalon.) Csongrád megye, Szeged m ezőgazdasági kérdéseiről be szélgetnek a szünetben képviselőink Szirmai Jenővel, a SZÖVOSZ elnökével. Balról jobbra: Kurucz Márton, Szél János, Apró Antal, Győri Imre, Szirmai Jenő és Katona Sándor Csongrád megyei képviselők az országgyűlés szünetében. Balról jobbra: I.ácsán Mihályné, Halmágyi Ivánné, Lnrincz Pálné. Balogh László, Apró Antal. Nagy Dániel, Bodó Istvánné