Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1963. március 23. Megkezdte munkáját az új országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) A baráti országoktól felvett hosszúlejáratú hitelek jelentős részét, mintegy 40 százalékát, másfél milliárd forint értékben már visszafizettük. Közben Jugoszláviával szemben a békeszerződésben vállalt jóvátételi kötelezettségeinknek eleget tettünk azt ls kifizettük. Ily módon, a Magyar Népköztársaságnak. mint szolid, megbízható partnernek, növekedett a tekintélye ezekben az években mind a baráti országok, mind a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló tőkés érdekeltségek előtt. / Kádár János elvtárs ezután rámutatott, hogy gyakorlatban bevált gazdaságpolitikai elveink vannak, s reális, jó tervünk van. Az 1963-as terv jól szolgálja 5 éves tervünk célkitűzéseit. A beterjesztett költségvetés egyensúlyban van, sőt valamelyest bevételt többlettel is számol. Közel 90 milliárd forintos végösszege összhangban van az 1963. évi tervben biztosított mintegy 50 és fél milliárdos beruházásra és felújításra szánt összeggel, fedezetet nyújt az éves terv jó megvalósításához. népünk életkörülményeinek, kulturális, egészségügy! színvonalának további javulásához, honvédségünk erősítéséhez. Kérjük, hogy az országgyűlés majd tárgyalja meg és támogassa ezt a költségvetési Javaslatot a jelen ülésszakon. Kérjük gazdasági vezetőinket, dolgozó népünket, hogy odaadó munkával segítsék népgazdasági tervünk megvalósítását, a szocialista társadalom építésére, a dolgozók életviszonyainak további megjavítására irányuló törekvéseinket. Fejlődésünk nemxethoxl feltételei biztos, iotlak Neprrnk további alkotó munkájában nagy erőt jelent annak tudata, hogy fejlődésünk nemzetközi feltételei is biztosítva vannak, hangsúlyozta a kormány elnöke. Mint mondotta, a külpolitikai helyiet a múlt év október—novemberi állapothoz viszonyítva némiképpen enyhült. A nemzetközi életben természetesen tovább folyik az imperializmus, az agresszió erői és a haladás erői közötti küzdelem. Kormányunk külpolitikája ismert és az nem változik. Ez a külpolitika népünk érdekcinek, vívmányainak, nemzeti függetlenségünk, szocialista rendszerünk véilelmezéséből indul kl, azt követi, s ugyanakkor méltóak akarunk lenni a népünkre, szocialista országunkra háruló internacionalista kötelezettségeinkhez ls. Ennek megfelelően külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az emberi haladás ügyének hű szolgálata. Mi valamennyi szocialista országgal együtt valljuk és követjük a ' békés egymás mellett élés elvét. Ez a politika legjobban megfelel saját népünk és egyben megfelel az emberiség érdekelnek, legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Ebben a szellemben támogatjuk a Szovjetunió Javaslatait, amelyek a népek biztonságát, békéjét szolgálják: az atomfegyver-kísérletek megszüntetésére, a nyugat-berllnl kérdés és a német békeszerződés megoldására, az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés szervezetének országai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, az általános és teljes leszerelés kiharcolására irányulnak. Külpolitikánk lényeges és változatlan vonása, hogy országunk a legszorosabb szövetségben és együttműködésben halad a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült országokkal, a szocialista világrendszer valamennyi országával, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom osztagaival. Változatlanul együtt haladunk külpolitikai lépéseinkben a haladásért küzdő, Imprrlallstacllenes népekkel, országokkal, mindazokkal, akik a béke híveiként küzdenek az Imperializmus és az agresszió erői éllen az egész világon, a földkerekség minden országában. Népünk bizakodva tekinthet a jövőbe, mert erőit idebent az országban a szocializmus építésére egyesítette és nemzetközileg a szocializmus és a béke szilárd, hatalmas" és legyőzhetetlen erőire támaszkodik. Végérvfinyenen groxoit hutánkban a axociaiitsia tárttá ti a Imi rend Kádár elvtárs ezután így folytatta: A Magyar Szocialista Munkáspárt. társadalmunk eszmei és politikai vezető ereje. nyolcadik kongresszusán elemezte társadaffnunk helyzetét és kimondta, hogy a mezőgazdaság szocfalista átszervezését véghezvíve, befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását és népünk a szocialista társadalom felépítésének időszakába lépett. Történelmi mérföldkő ez népünk, nemzetünk fejlődésének útján. Ez a történelmi mérföldkő az elmúlt 6 és fél év, s tovább tekintve a múltba, a felszabadulás óta eltelt 18 küzdelmes, ugyanakkor nagyszerű eredményekben gazdag esztendő harcának győzelmét jelzi. Tizennyolc évvel ezelőtt még a Hitler-csatlós horthysta Magyarország létezett, a nemzeti megsemmisülés veszélye fenyegetett. Hat és fél évvel ezelőtt a nemzetközi reakció ujjongott, a népi haza ezer sebből vérzett. De népünk minden vihart kiáltott, s a szocializmus zászlaja alatt minden nehézséget leküzdött. Ma él. erős és fejlődik a füg retten, szabad, demokratikus és szocialista Magyar Népköztársaság. (Taps.) Elmondhatjuk, hogy se idebent, se odakint a nagyvilágban nincs olyan erő, amely visszafordíthatná a történelem kerekét: visszavonhatatlanul győzött hazánkban a szocialista társadalmi rend. Népünk harcában megkapta és mindvégig élvezte a Szovjetunió, a többi szocialista ország és a nemzetközi munkásosztály támogatását. Belső fejlődésünkben a munkásosztályé és a munkásosztály forradalmi pártjáé a történelmi érdem, hogy a második világháború poklából és a rabságból kivezette népünket a szabad és szocialista fejlődés széles és biztos útjára. Népünk a munkásosztály, a munkásosztály forradalmi pártjának vezetésével legyőzte valamennyi ellenségét, a tőkés-földesúri múlt, a reakció erőit a hatalomért folytatott harcban, legyőzte a személyi kultusz, torzításait, a párttól, a néptől elidegenedett, elszakadt dogmatikus megszállottakat, legyőzte a revizionista árulókat és az osztályellersóget, az ellenforradalmi felkelést. A 18 évvel ezelőtti romok helyén ma épülő, szé-ülő városok, falvak, egy épülő, szépülő ország van. A párt biztos kézzel vezet, a népi hatalom szilárd, az ország nemzetközi tekintélye növekszik. Mindek >5 zött talán a legfontosabb, hogy egy nagy politikai tapasztalatokkal rcndclkerő, szocialista gondolkodásában megerősödött, ösHzekováesotódott nép tömörült a párt köré, olyan nép, amely erejében bízva munkálkodik a még szebb Jövendőiért. Nem utolsí vívmány az sem, hogy nálunk új, mindjobban erősödő közösségi szellőm alakult kl és a régi, szüle'ési, vagyoni és más örökölt előjogok helyett új értékrend alakult ki az emberek megítélésében. Az embereket ma már nem származásuk vagy valamikori pártállásuk, régi nézeteik, vagy / egykori előítéleteik alapján kell megítélni, hiszen megváltoz tt, fejlődött az egész nép, fejlődött gondolkodása és az egves emberek gondolkodása is. Ma az emberek megítélésében a népi demokratikus rendszerünkhöz való viszonyt, a munkában való helytállást vesszük alapul, hogy valaki akar-e. képos-e, résztvesz-e a szocialista építés nagy munkáiéban —, ez a döntő, ez mindennél fontosabb. Ssclesköríí közkegyelmi rendelet lép életbe A szocialista társadalom alapjait lerakva, a szocialista társadalom teljes felépítésének Időszakába lépve, áttekintve a küzdelmes éveket és azok tapasztalatait, figyelembe véve, hogy rendszerünk szilárd, népünk politikai egysége erős, úgy véljük, elrendezhetünk és el ls kell rendeznünk néhány múltbeli kérdést. Hazánkban a szoclalls'a törvényességet minden tekintetben és teljesen helyreállítottuk, ma rendszerünk ellen büntetlenül senki sem léphet fel, szocialista törvényeiteket senki sem sértheti meg büntetlenül, a hatalom oldaláról sem. A Magrar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is-a szocialista vívmányok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnösökkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesült hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanakkor, emberiességtől áthatva, meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer, vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kíván adni számukra, hogv becsületes munkával a társadclomba újra beilleszkedjenek. A kormány özekből a meggondolsokból kiindulva javaslatot tett az Elnöki Ta* nácsnak széles körű, közkegyelmi rendelet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közelmúlt esztendők különböző időszakában elkövetett cselekményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fennforgása esetén a háborús bűnösök, a személyi kultusz éveiben a hatalommal viszszaélő törvénysértők, az ellenforradalmi cselekményekben bűnösök és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el államellenes bűncselekményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül kiterjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. Amnesztiát javasoltunk továbbá a Javító-nevelő munkára ítéltek és szabálysértéseket elkövetőkkel szemben is. Javasoltuk, hogy a régen, illetve kisebb cselekményekért büntetett emberek Jelentős részénél töröljék a büntetett előéletet és az azzal járó jogszabályok alól mentesüljenek. A kegyelem viszont nem terjed kl az államellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztörvényi esetek közül a gyilkosságot és gyújtogatást elkövetőkre. Nem terjed ki végül az általános közkegyelem a visszaeeső bűnösökre. Ugyanakkor a kegyelmi rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az általános kegyelemből kizártak is kérhessenek és nyerhessenek kegyelmet egyéni elbírálás alapján: A szigor és megbocsátás helyén való alkalmazása, állami, társadalmi rendünk feletti köteles őrködés késztetett bennünket arra. óvjunk mindenkit a közkegyelmi rendelet félreértésétől, s gondoljunk azokra is, akik esetleg javíthatatlanoknak bizonyulnának. Ennek megfelelően azok, akik most kegyelmet kapnak, de három éven belül új bűntettet követnek cl, azonkívül, hogy úi bűntettükért is felelősségre vonják őket. a kegyelmi rendelkezés is hatályát veszti és újból érvénybe lép velük szemben a korábbi cselekményükért kiszabott régebbi büntetés is. Az Elnöki Tanács a kormány által benyújtott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fogadta, támogatta és törvényerőre emelte. A törvényerejű rendeletet kihirdetik és április 4-ig, hazánk felszabadulásának napjáig végrehajtják. Ez a kegyelmi rendelkezés megítélésünk szerint időszerű és helyes. Következik rendszerünk erejéből szocialista humanizmusából, emberiességéből. Helyes, hogy népünk, rendszerünk most, amikor a szoclal'sta társadalom teljes felépítésének időszakába lép, lehetőséget ad azoknak is — akar itthon vannak, akár kisodródtak az ország határain túlra —, akik korábban vétettek ellene, hogy új életet kezdve, a midtat eltemetve, a becsület útjára térjenek. Talál ják meg helyüket társadalmunkban a becsületes, dolgozó milliók között. Mz'oaan haladunk e.őre Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim 1 Kedves Elvtársak! Az elmondottakban kívántam kormányunk álláspontját kifejteni néhány kérdésben. Tettem ezt abban a meggyőződésben, hogy az országgyűlés, népünk helyesli, •támogatja azt a politikát, amelyet a kormány maga is szolgál. A kormány munkájában eddig is élvezte az országgyűlés, a tanácsok, a néptömegek támogatását. Kérjük a további munkájához is ezt a nélkülözhetetlen sceítséget. Ma egvséges és összeforrott pártunk, kormányunk, népünk. Meggyőződésünk, hogy elveinkhez, politikánkhoz szilárdan ragaszkodva, egységünket még szorosabbra fűzve, keménven dolgozva biztosan haladunk előre. Meggyőződésünk, hogy ezen az úton járva .újabb és újabb sikereket érünk cl, új győzelmeket aratunk a béke, a szocializmus, a dolgozó magyar nép, a haza javára. Ha a népi haza minden hú fia, leánya szilárd marad, ha ki-ki a maga hivatásában és helyén állhatatosan, képessége legjavát adva küzd, alkot, dolgozik, akkor milliók akaratából — és nemsokára — teljessé válik a nagy mű: felépül a szocialista Magyarország. A magyar nép egyazon úton, egybeforrva halad a nagy szovjet néppel. így. s ezért visszavonhatatlanok vívmányaink, megdönthetetlenül szilárd, erős a Magyar Népköztá rsas ág. így, s ezért tud maga a magyar nép ls hozzájárulni ahhoz a legyőzhetetlen erőhöz, ami ma az egész világ békéjét őrzi, így tud a magyar nép maga is hozzájárulni ahhoz, hogy a béke és a szocializmus Ugye győzedelmeskedjék az egész emberiség javára, az egész világon — mondotta befejezésül. • Kádár Jénos hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Vass Xstvánné javaslatára az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a kormány beszámolóját. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a Népköztársaság Elnöki Tanácsához az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot. Javasolta: napolják el az ülést március 25-én délelőtt 10 óráig, hogy azországgyúlés bizottságai a törvényjavaslatot megtárgyalhassák. A képviselők a Javaslatot elfogadták. Az országgyűlés március 25-én az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját Hivatalos eskütétel A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerda délután tartott ülésén Czottner Sándort nehézipari mtoisztcrl, Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszteri és Kisházi ödönt munkaügyi miniszteri tisztsége alól felmentette, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszterré, dr. Lévárdl Ferencet nehézipari miniszterré és Veres Józsefet munkaügyi miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Szénási Gézát a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé megválás totta. Dr. Jáhn r B kos Mihályt a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége alól felmentette és dr. Szalal Józsefet a Legfelsőbb Bíróság elnökévé megválasztotta. Oczel Jánost a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki tisztségétől felmentette és Varga Györgyöt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta. A megválasztott tisztségviselők csütörtökön délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél felen volt Kádár János, a magyar forradalmi munkás-parr.szt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Országgyűlési bizottságok alakuló ülése Az országgyűlés honvédelmi, külügyi, valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága csütörtökön délután megtartotta alakuló ülését, amelyen tagjai sorából elnököt és titkárt választott. A honvédelmi bizottság elnöke Egri Gyula, titkára Szabó József. A külügyi bizottság elnöke Szirmai István, titkára Pullal Árpád. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke Sándor József, titkára Dóra János. — Ezzel az 1963. március 21-re összehívott országgyűlést megalakultnak Jelentem kl — mondotta Vass Istvánná, majd szünetet rendelt el lugo?z áv állami küldöltség érkezet! Budapestre Apró Antalnak, a Minisztanáca elnökhelyettesének meghívására csütörtökön este Mijalko Todorovicsnak. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa alelnökének vezetésével jugoszláv állami küldöttség érkezett Budapestre, gazdasági tárgyalások folytatására. A jugoszláv küldö'tség tagjai Vinkó Hafner, Iparügyi államtitkár-helyettes, Vojin Guzina külügyi államtitkáritól vettes, Vujlca Gajinovics külkereskedelmi államti'kárhelyettes, Vladimír Geric, a Szövetségi Végrehajtó Tanács államtitkár-helyettese, Iszák Szion, a Jugoszláv Nemzeti Bank alkormányzója, Ervin Szalamon, a Szöveitségl Tervbizottság államtanácsosa és Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság magyarországi nagykövete, aki hazánkban csatlakozott a küldöttséghez. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisz ertanáos elnökhelyettese:. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, ICarádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyetlese, Vályi Péter, az Ország s Tervhivatal elnökének első helyettese. Púja Frigyes külügvr»'niszter-helyettes, dr. Lévai András, nehézipari mlnlszterhclye tes, a Külügyminisztérium, a Kohóés Gépipari Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai. Jelen voltak a budapesti jugoszláv nagykövetség munkatársai. (MTI) Ünnepség Moszkvában a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 44. évfordulóján Csütörtökön Moszkvában a Barátság Házában bensőséges ünnepi astcfl emlékeztek meg a Szovjet—Magyar Baráti Társoság tagjai a Magyar Tanácsköztár arég kikiáltásának 44. évfordulójáról. Az ünnepi esten ott volt Ivan Szalimon, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság titkára, Szemjon Birjukov és Viktor Karaszjov, a társaság elnökhelyettesei, valamint a Magyar Tanácsköztársaság több veterán harcosa. Megjelent az ünnepségen Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nrgykövete és a nagykövetség több diplomáciai beosztottja. Az ünnepség végén a Szovjet—Magyar Bara i Társaság elnöksége nevében Alekszandr Tyihomirov, az ismert festőművész és művészettörténész ajándékot adott át Szipka Józsof nagykövetnek. Ezután bemutatták -A 39-es dandár* című magyar filmet.