Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

I DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1963. márcitu 22. Megkezdte munkáját az új országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Harrer Ferenc javas­latára az országgyűlés kije­lölte a legfiatalabb képvise­lők közül a két kor jegyzőt: dr. H. Nagy Annát és Ollári Istvánt, akik ezután elfog­lalták helyüket. Ezután dr. Dallos Ferenc, az Országos Választási El­nökség elnöke terjesztette elő az Országos Választási Elnökség jelentését a válasz­tások lefolyásáról. Az Országos Választási Elnökség jelentése Ezután a korelnök átadta Vass Istvánná székfoglalójá­helyét az országgyűlés újon- ban köszönetet mondott a bi­nan megválasztott elnökének, zalomért Vass István né székfoglaló beszéde Szakasits Árpádot, Szobek gainak megválasztására. A Andrást, dr. Törő Imrét és Hazafias Népfront Országos Úszta Gyulát választotta Tanácsa Elnökségének javas­meg. Ezután került sor az or­latára az országgyűlés tfa állán­— Az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy a választások előkészíté­sére és lebonyolítására vonatkozó jogszabályok kellő Időben megjelentek, a tanácsok végrehajtó bi­zottságai a választók név­jegyzékét az előírásoknak megfelelően állították ösz­sze. A végleges névjegyzékek és a pótnévjegyzékek szerint 7 114 855 állampolgárnak volt választójogosultsága. — A választások előkészí­tésének, megszervezésénekés lebonyolításának társadalmi szervei a jogszabályok által élőíte. határidőben és módon alakultak meg. — Az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok je­lölése a jogszabályokban meghatározott rend sze­rint történt. A Jelöltek személyére a la­kosság, a tömegszervezetek, az üzemek, a gépállomások, az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek, a hivata­lok és az intézmények dolgo­zói gyűléseken tettek javas­latot. A gyűlések által elő­terjesztett Javaslatok alapján állította össze a Hazafias Népfront az országgyűlési képviselők választókerületi lajstromaira vonatkozó ja­vaslatát, s Jelentette be ta­nácstagjelöltjeit a megfelelő választókerületi bizottságok­hoz. A jelölés a törvényekben előírt feltételek megtartá­sával, szabályosan történt. Dr. Dallos Ferenc a továb­biakban beszámolt arról, hogy az Országos Választási Elnökség ellenőrző tevékeny­sége kiterjedt a választások napjára is. Az elnökség tag­jai megállapították, hogy a választásokat az illeté­kes szervek a törvényes­ség megtartásával bonyo­lították le. Az elnökség a helyi vá­lasztási elnökségek által fel­vett választási jegyzőkönyvek alapján megállapította az or­szággyűlési választókerületek lajstromaira, továbbá a ta­nácsok általános választásá­ra vonatkozó országos ered­ményt, s azt 1963. február 27­én — nem végleges ered­ményként — kihirdette. — E közleményünkben szóltunk arról, hogy 147 köz­ségi, 1 járási ésal városi ke­rületi tanácstagi választóke­rületben a jelölt nem kapta meg a szavazatok többségét Ezekben a választókerületek­ben pótválasztásra került sor, amelyet a törvényes ha­táridőn belül megtartottak. A pótválasztások adatai a feb­ruár 27-én közzétett összesí­tett adatokat nem módosítot­ták, így az akkor kihirdetett eredmény véglegessé vált. — Miután a választók va­lamennyi országgyűlési vá­lasztókerületben megválasz­tották a jelölteket, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa ele­get tehetett annak az alkot­mányos feladatának, hogy a megválasztott országgyűlést egybehívja. A tanácsok a tör­vényes rendelkezések értel­mében március 11-ig minden szinten megalakultak, meg­választották a végrehajtó bi­zottságukat és állandó bi­zottságaikat. — Mindezek alapján az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy az 1963. február 24-én le­zajlott országgyűlési és ta­nácstag-választások elő­készítése és levezetése a választási törvényekben előírt módon történt Az Országos Választási El­nökség ezzel befejezte mun­káját, s kéri az országgyű­lést, hogy beszámolóját ve­gye tudomásul. Az elnökség nevében az országgyűlés és a tanácsok négyéves munká­jához sok sikert kívánok — fejezte be beszámolóját dr. Dallos Ferenc. A jelentést az országgyű­lés egyhangúlag tudomá­sul vette. Ezután Ollári István kor­jegyző felolvasta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatát a mandátumvizsgáló bizottság elnökére és tagjaira. Az In­dítványt az országgyűlés egy­hangúlag elfogadta, s a man­dátumvizsgáló bizottság el­nökévé dr. Dabrónaki Gyulát, tagjaivá pedig Gém Feren­cet, Harmati Sándort, Lom­bos Ferencet, dr. Molnár Fri­gyest, Szabó Piroskát és dr. Zsigmond Lászlót választot­ta meg. Ezután az elnök a mandá­tumvizsgáló bizottság mun­kájának időtartamára szüne­tet rendelt el. A szünet után dr. Harrer Ferenc bejelentette, hogy megvizsgálták és rendben ta­lálták a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízó­iéveiét, s így a bizottságban részt vevő képviselőket igazoltnak je­lenti ki. Mind a magam, mind tisztségviselő társaim nevé­ben I fogadom, hogy minden erőnkkel, tudásunkkal né­pünk bű szolgálói le­szünk. Képviselőtársainkkal a VIII. pártkongresszus határozatai­nak szellemében munkálko­dunk a szocialista demokra­tizmus további kibontakozta­tásán, népi nemzeti egységünk erősítésén. Fogadjuk, hogy mindent megteszünk népünk még szebb, boldogabb jövő­jének megteremtéséért, azért, hogy megszolgáljuk a bizal­mat — mondotta többek kö­zött — (Hosszan tartó taps.) Az országgyűlés tagjai ez­után jóváhagyólag tudomásul vették a Népköztársaság El­nöki Tanácsának jelentését az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott tör­vényerejű rendeletekről és határozatokról, majd Pesta László jegyző ismertette az MSZMP Központi Bizottságának, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségé­nek együttes javaslatát a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökére, helyettes elnökeire, titkárára és tag­jaira. szággVűlós állandó bizottsá- dó bizottoágot választott Az országgyűlés megerősítette tisztségükben a Minisztertanács tagjait A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Az országgyűlés az Indít­ványt egyhangúlag elfogad­ta, s a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökévé Dobi Istvánt, helyettes elnökeivé Gáspár Sándort és Kisházi Ödönt, titkárává Kiss Károlyt, tag­jaivá pedig Barcs Sándort, dr. Bartha Tibort, dr. Dési Frigyest, dr. Horváth Richár­dot, dr. Maros Józsefnét, dr. Mihályfi Ernőt, Nánási Lász­lót, Nagy Dánielt, Nógrádi Sándort, dr. Ortutay Gyulát, dr. Pongrácz Kálmánt, Rónai Sándort, dr. Sályi Istvánt, Az országgyűlés délutáni tanácskozását Vass Ist­vánná nyitotta meg. Beje­lentette, hogy a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa megtar­totta elsó ülését és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánynak, valamint a Legfel­sőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek tisztségé­ben való megerősítése tár­gyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az átirato­kat dr. Pesta László jegyző ismertette. Az országgyűlés Kádár Já­nost kormányelnöki tiszté­ben, Apró Antalt, Fehér La­jost. Fock Jenőt. Kállai Gyu­lát kormány-elnökhelyettesi, dr. Münnich Ferencet állam­miniszteri tisztében; Dr. Ajtai Miklóst az Orszá­gos Tervhivatal elnöki tiszté­ben, Czinege Lajost honvé­delmi miniszteri, dr. Dole­schall Frigyest egészségügyi miniszteri, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszteri, llku Pált művelődésügyi mi­niszteri, Incze Jenőt külke­reskedelmi miniszteri, Kotta Istvánt közlekedés- és posta­ügyi miniszteri, Kovács Imrét élelmezésügyi miniszteri, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszteri, Lotonczl Pált földművelésügyi miniszteri, Nagy Józsefnét könnyűipari miniszteri, dr. Nezvál Feren­cet igazságügyminiszteri, Pap Jánost belügyminiszteri, Pé­ter Jánost külügyminiszteri, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszteri, dr. Tímár Má­tyást pénzügyminiszteri, dr. Trautman Rezsőt építésügyi miniszteri és Veres Józsefet munkaügyi miniszteri tiszté­ben egyhangúlag megerősí­tette. Az országgyűlés egyhangú­lag megerősítette dr. Szalai Józsefet a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztében és dr. Széná­st Gézát legfőbb ügyészi tisz­tében. Ezután Kádár János elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. Kádár János beszéde A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A mandátumvizsgáló bi­zottság nevében dr. Dabróna­ki Gyula tett jelentést az or­szággyűlésnek. A bizottság az ügyrend előírása szerint megvizsgálta a képviselők megbízóleveleit és megálla­pította, hogy azok megfelel­nek a törvényes előírások­nak. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. Ezután Ollári István is­mertette az MSZMP Közpon­ti Bizottságának és a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa elnökségének javaslatát az országgyűlés tisztikarára. A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az országgyűlés tisztikara Az országgyűlés elnökévé Vass Istvánnét; alelnökelvé dr. Beresztóczy M klóst és Po­lyák Jánost, jegyzőivé Galló Ernőt, Huber Lajost, Papp Lajost, Pála Károlynét, dr. Pesta Lászlót és Varga Gá­bornét választották. Dr. Harrer Ferenc ezután javasolta: Rónai Sándor elvtársnak tízéves elnöki tisztsége alatt végzett eredményes munkája elismeréséül mondjunk kö­szönetet, és a személye iránti szeretetünk és megbecsülé­sünk jeléül ezt az országgyű­lés jegyzőkönyvében örökít­sük meg. A képviselők a javaslatot hosszan tartó, nagy taps köz­ben elfogadták. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! — Mindenekelőtt őszinte köszönetet mondok az or­szággyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jó­váhagyásáért — kezdte be­szédét Kádár János elvtárs. A kormány összetételében bekövetkezett változásokról kijelenthetem, hogy a most felmentett elvtársakkal poli­tikailag mindvégig a legjobb egyetértésben dolgoztunk' és felmentésüket kizárólag a munka gyakorlati követelmé­nyei indokolják. Űjonnan ki­nevezett tagjainak munkás­sága elé e tekintetben is a legjobb várakozással tekin­tünk. Még egyszer megköszönve a kormány iránti kifejezett bi­zalmat, a Minisztert? nács va­lamennyi tagja nevében biz­tosítani szeretném a tisztelt országgyűlést, hogy a mun­kával Igyekszünk a bi­zalomra rászolgálni. A kormány elnöke ezután a kormány áUásponljáról szólt néhány Időszerű kér­désben. További munkánk meg­ítélésében nagy jelentőségű az a tény — mondotta, hogy a február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások népünk szilárd politikai egységét mu­tatták, a Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyön­tetűen támogatták. A jelölő gyűléseken a választók közel fele, kereken 3 400 000 ember vett részt. A választás sikeréért a kü­lönböző bizottságokban több mint 1 millió ember fárad­hatatlanul és lelkesen dol­gozott. A kereken 7 100 000 válasz­tói joggal rendelkező honfi­társunk közül mindössze 200 000 olyan volt, aki nem élt választójogával és 75 000 olyan, aki a Hazafias Nép­front jelöltjei ellen szava­zott. Azonban reálisan nézve a választás eredményeit, ezen túlmenően számolnunk kell azzal is, hogv a Hazafias Népfront jelöltjeit támogató választók között voltak olya­nok is, akiknek bizalmát tel­jes mértékben még nem bír­juk. Ezek nyilvánvalóan azért szavaztak a listákra, hogy úgymond -rosszabb ne le­gyen*. Minden tapasztala­tunk azt bizonyítja, hogy a helyes gyakorlat mene­tében az eszme holnap meghódítja és magával ra­gadja azokat is, akik ma még Ingadoznak. Ez feladatot ad számunkra. A választási eredmények Az a mély és szilárd bi- ni és általánosítani válasz­pontos értékelése, a továb- zalom, amelyet népünk po- tójogi rendszerünk fejleszte­bi munka lehetőségeinek litikánk iránt a választás sénél, a képviselőválasztá­felmérése szempontjából napján szavazatokban is ki- soknál is azokat a Jó tapasz­azonban a döntő az, fejezésre juttatott, új erőt falatokat, amelyeket a tfi­hogy a választók ad mindnyájunknak és új, nácsl választásoknál az óriási többsége szilárd poli- még erősebb kötelezettség egyéni választói körzet és az tikai öntudattal, teljes belső számunkra. Honfitársaink, egy helyre több személy }e­egyetértéssel támogatta a akik február 24-én szavaza- löléséból nyertünk."'Végül, Hazafias Népfront célkitű- lukkal támogatták a Haza- ennek az országgyűlésnek fias Nénfront jelöltjeit, bi- foglalkoznia kell, a megvál­zonyosak lehetnek abban, tozott társadalmi viszonyok­hogy nak megfelelően, alkotmá­nyunk továbbfejlesztésével, mind az országgyűlés, mind Bár a feladatokat itt mind­a kormány, mind a tana- össze csak jelezni lehet, nyil­csok megválasztott tagjai vánvaló, hogy nagy mvjnka törekszenek arra, hogy vár a most megválasztott or­méltók legyenek lomra. zéseit és jelöltjeit Elmondhatjuk. hogy az 1963. év február 24-1 or­szággyűlési és tanácsvá­lasztások a párt, a Haza­fias Népfront, a rendszer hatalmas politikai győzel­mét hozták. As or9:fl»sfvű"f», a kormány és a tanácsok feladatúról Kádár János elvtárs a to­vábbiakban az országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatáról szólott. Mint biza- szággyülésre és tanácsokra E munka vezetésére az Imént választotta meg országgyűlé­sünk saját tisztikarát és a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsát. Engedjék meg, hogy a nagy és szép, és lelkesítő fel­Társadalmunk erőit, a dol- adatokra gondolva, a kor­gozó tömegeket mlndjob- mány nevében sikeres mun­ban be kell vonni a haía- kát kívánjak a képviselők­lom gyakorlasába, nek és tanácstagoknak, az A kösöstég és as egy8 ember érdeke egybeesik tós°,nda0ttakormá„y "SSí * ** eUenŐrZéS országgyűlés újonnan megvá­hogy a szocialista társada- Nyilvánvaló ho^ bátrab- tosztott tiszti karának, az El­lom építésének céljait jól ban lehet ^ 'kell alkalmaz- nöki Tanács tagjainak. szolgálo terveket dolgozza­nak ki. A törvényhozás, Illetve a kormányzás vezesse és irá­nyítsa a szocialista cpitű­munkat, a Minisztertanács elnöke vonalának egyenes folytatá­biztosítson minden szüksé- ezután hangsúlyozta; a Ma- sát és továbbfejlesztését je­ges feltételt ahhoz, hogy a gyár Népköztársaság kormá- lenti a fejlődés új követei­nagy, országépítő terveink nyának programját és mun- menyeinek megfelelően, az életben népünk javára kájának fő irányvonalát a nPi„0mikai helvzetünket sorra-rendre megvalósulja- Magyar Szocialista Munkás- „JgK™ fejlődésünket naA fövényt = » í*íí VIÍL. ko"gres(szusa"f k megkönnyíti, hogy hazánk­válc f ^Lu^i ^f.Vó batározatai, a Hazafias Nép- ban már nincsenck klbékíN si és a községi tanáésok f^ ^mnyilatkozatai ,,, eltentétes érdekű feladata először: az orsza- osztályok, hogy gos tervek megvalósítását A szocializmus teljes fel­szolgálni a maguk területén; építéséért kell dolgoznunk, másodszor; a helyi kérdése- tovább kell erősítenünk tár- . . o „ . ,. . .. „ iSÍyl^k^^ ^io^teuerSuéS; harmadszor: az emberek £"223gf céljltóKrósz- ddSS&to" mindennapi személyes hangban tlil kell tellesíte- w1/®»?BéJa, a dolgozók. for­ügyes-bajos dolgaival lelki- S második 5 éves tervün- [ ismertesen és híven foglal- ket> amely a nemzeti jövede- t^Ji^ tSorik* * kőzni és azokat megolda- 36 ^zalékos, az Ipari érdekeltsége találkozik. ni- termelés 48—50 százalékos, a Politikánk fő támasza » Magának az országgyűlés- mezőgazdasági termelés 22— nek a törvényalkotás te- 23 százalékos, a fogyasztási rén nyilvánvalóan új fel- alap 22—23 százalékos, az a közösség és az egyes em­ber érdeke egybeesik adatai ls vannak egy főre jutó reáljövedelem „ l. ... 16—17 százalékos növelését ?Jell?^Snek oly?n • u,j tűzi ki célul. időszakában, amikor népünk a szocialista társadalom tel­jes felépítésén dolgozik és államunk jellegében a pro­letáriátus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlő­dik. Törekedni kell a szoct­szociallzmus zászlaját hor­dozó munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szo­cialista társadalom felépí­tésére létesült szövetsége, Erősítenünk kell minden és célunk a párttagok és pár­vonatkozásban a Magyar tonkívüliek összefogása, a Népköztársaságot, em?!- szocialista nemzeti egység nünk kell a magyar nép megteremtése, műveltségét, anyagi, kul- A kormány belpolitikája ­turális és szociális ellátott- ban változatlanul a szociális­ságának szívonalát ta törvényesség megőrzésére allata demokrácia további Mindez gyakorlatilag az el- 08 további megszilárdítására kibontakoztatására. múlt évek politikai fő irány- (Folytatás a 3oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom