Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dii-Hummm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 15. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1963. január 19. Gáspár Sándor beszédet mondott az NSZEP VI. kongresszusán Befejeződött az első napirendi pont vitája Tizen né»y éves a A Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusának pénteki ülésén felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a Berlinben tartózkodó magyar pártküldöttség vezetője is. Az alábbiakban közöljük Gáspár Sándor beszédét. Kedves elvtársnők! Elvtársak! Drága barátaink! Nagy örömmel tettünk eleget kedves meghívásuknak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében részt vegyünk a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán. Engedjék meg, hogy — élve az alkalommal •— átadjam a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az egész dolgozó magyar nép forró munkástestvéri üdvözletét és legjobb kívánságait a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak és az önök VI. kongresszusának. Mint ismeretes, a közelmúltban zajlott le az MSZMP VIII. kongresszusa, amely nagy jelentőségű volt az egész dolgozó magyar nép számára. Leraktuk a szocializmus alapjait, és építjük szabad, boldog, független szocialista hazánkat. A magyar dolgozókat örömmel és büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy azon a földön, ahol a múlt század közepén az európai munkásmozgalom bölcsőjét ringatták, megvalósult az első német munkás-paraszt állam. Nagy történelmi elégtétel az a sokat szenvedett német nép számára, hogy Marx és Engels földjén megvalósult mindaz, amiért az önök munkásősei egy évszázadon át annyi áldozatot hoztak, oly sok vért és könnyet hullattak. A mi szívünknek kedves a Német Demokratikus Köztársaság, együtt vagyunk önökkel, kedves elvtársaink, jóban és rosszban. Kívánjuk önöknek, hogy lelkesítő nagy programjukat, a VI. kongresszus határozatát az egész német nép boldogulására, minél előbb sikerrel valósítsák meg. Elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje igazában és egységében van. A szocializmus igaasága gyorsabban terjed, mint a jó hír. Egységünk alapja tudományos világnézetünk, a közös cél, a közös feladat. Az egységet erősíti az alkotó, a pártszerű vita. Vitatkozzunk, de csak egymás között. (Folytatás a 2. oldalon.) í Soraiból jelöl ?x a nép A szegedi gumigyár jelene és jövője Egyenesbe jutottak az építők — következnek a milliós gépek Cj oktatási módszer Megtört a hideg európai egyeduralma Társadalombiztosítási tanácsadó Az épülő gumigyárban, második ötéves tervünk egyik fontos szegedi létesítményéről, az elmúlt év végén sokat beszéltek a beruházók, építők és nem kevesebbet a Csongrád megyei, szegedi párt- és tanácsi vezetők. A gyár építése iránti felfokozott érdeklődésnek több oka volt. Mindenekelőtt az, hogy ettől a gyártól várjuk a Szeged környéki vegyipar alapjainak lerakását. Számunkra az is jelentős, hogy ez az üzem — ha felépül — sok munkáskezet foglalkoztat majd. Az érdeklődést fokozta még az is, hogy jóformán még el sem kezdték az építést, máris arról értesültünk: késik e fontos beruházás megvalósítása. Erről az elmaradásról igen erőteljes hangon mondtak véleményt az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztálya által rendezett egyik megbeszélésen a múlt év szeptemberében. E tanácskozáson részt vett és felszólalt a budapesti Ruggyantaárugyár igazgatója, a beruházó vállalat vezetője is. O akkor a többi között így beszélt a beruházásról: A késedelem népgazdasági kár — A szegedi gumigyár építése szervesen kapcsolódik a Ruggyantaárugyár rekonstrukciójához. Ha ez az üzem nem készül el időre, abból nagy kára származhat a népgadaságnak. Államunk kaszszájából sok millió dollárt vehet ki. A közlekedés fejlődése követeli, hogy ez a gyár a tervezett időre dolgozzék is. Éppen ezért bármilyen elmaradásnak is súlyos következményei lehetnek. Az építéshez szükséges tervdokumentáció rendelkezésre állt. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat zavartalanul dolgozhatott, a harmadik negyedévben mégis elmaradt a beruházás megvalósításával. Akkor a vélemények igen megoszlottak. Voltak akik azt mondták: ez az elmaradás viszonylagos és pótolni lehet az év végéig. A borúlátóbbak semmi jót nem reméltek, s azt mondották, amit elmulasztottak, december 31-ig nem lehet pótolni. A vitára akkor nem lehetett pontot tenni. Az építők ezután eredményesebb munkával igyekeztek bizonyítani saját álláspontjukat, azt, hogy pótolják a mulasztottakat. Vajon sikerült-e? Erre kértünk választ, de nem a vitatkozó felek egyikétől, a beruházótól, vagy kivitelezőtől, hanem egy harmadik érdekelt féltől, a Beruházási Banktól. Győzött az akarat Kérésünkre elővették a gumigyár mindentudó dossziéját. A tájékoztatást azzal kezdték azonban, hogy mégsem tudnak pontos adatokat mondani az esztendő munkájáról, mert itt még nem zárták le az 1962-es évet. A fennálló rendelkezések értelmében ugyanis január 20-ig nyújthat be a vállalat zárószámlát — Az elmúlt év szeptemberében a megyei pártbizottságon tartott emlékezetes értekezlet előtt — mondja Kutiván Rezső, a bank igazgatója — a kivitelező vállalat képviselői közül jónéhányas úgy nyilatkoztak, hogy nem tudják beépíteni az 1962-re tervezett beruházási összeget. Az értekezlet után azonban rákapcsoltak, s az akarat győzött. Ideális munka Tavaly 16 millió forintot kellett felhasználni a gumigyári beruházás megvalósításához, ebből építési költség 12,4 millió forint volt. Gépekre nem terveztek összeget, egyéb beruházásra viszont 3,6 millió forintot irányoztak elő. A harmadik negyedévi építési számlák értéke alig haladta meg a 3 millió forintot Érdekes, hogy az ezt követő hónapban, októberben a korábbinál nagyobb értékű volt a számla összege. November végén pedig már az összesített érték meghaladta a 9 millió forintot. Tekintettel arra, hogy a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat decemberben is mintegy 200 emberrel dolgozott az építkezésen, a bank vezetői remélik, hogy végül is teljesítették a rájuk háruló feladatot, a 12,4 millió forintot felhasználták A tavalyi építési feladatok között szerepelt az irodaház, a konyha és étterem, meg a kerékpárszín építése. Ezenkívül kútfúrás, víztároló medence létesítésével, betonútépítés és a vasúti iparvágány alapozása. Felépítették a gyár kerítését, hozzákezdtek a csatornázáshoz és a vízvezeték szereléséhez. Azt mondják a Beruházási Bank szakemberei, hogy Szegeden ez az első ideálisan megszervezett beruházási munka. Nem építettek külön nagy felvonulási épületet. A járulékos beruházás megvalósításával kezdték az építést. Ezért nem kell külön felvonulási útvonalat és épületeket építeni. Ezzel lényegesen olcsóbbá válik a beruházás költsége. Az irodákat hosszú ideig majd az építők használják. Drága gépek Az idei programban szerepel a nagycsarnok, a vasúti iparvágány építése, a csatornázás és a vízvezeték-szerelés befejezése. Ezenkívül építenek egy hűtőtornyot is. A csarnok építésével egyidőben megkezdik néhány óriás gép szerelését is. Ezekről Szegeden még keveset tudunk, de ami már ismeretes, abból sejthetjük, hogy milyen fontos gépegységekről van szó. Közülük kettő egyenként 2,6 millió forintba keröl. Van közöttük 2,1, 1,7, 1,6 és 1,3 millió forint értékű is. Az idén csak gépekre több mint 15 millió forintot fordítanak. Ezek nagy részét szerződésben is lekötötték, amelyet a bank is visszaigazolt. A tavalyi beruházási költségekből tehát az építésre költendő pénzt előreláthatólag felhasználták. Sőt, túl is teljesítik, mert időközben leszállították a hűtőtoronyhoz szükséges szivattyúgépet, amelyet csak 1963-ra igazoltak vissza. Az egyéb beruházási költségeket azonban nem használhatták fel teljesen. Az 1963. évi beruházási tervfeladat teljesítése biztosított. Már készen állnak a szükséges tervek a második negyedév végéig. A harmadik negyedévben folyamatosan szolgáltatják a szükséges terveket. Ügy látszik a gépi beruházással sem lesz probléma. Ezért reménykedhetünk, hogy az építők sem késlekednek az idén és 1964 januárjában megkezdhetik a termelőmunkát a szegedi gumigyár első gépegységei N. P. Mega lakit ják a szocialista országok nemzetközi bankját Mint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1962. decemberében, a bukaresti ülésszakon elhatározta, hogy meg kell alakítani a szocialista országok nemzetközi bankját. P. Noszko, a Szovjet Állami Bank valutagazdálkodási főigazgatóságának vezetője, a Novoje Vremja tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette. hogy a KGST pénzes valutaügyi állandó bizottsága ez év februári ülésén megvitatja a szocialista országok leendő nemzetközi bankjával kapcsolatos kérdéseket. Noszko hangoztatta, nem kíván elébe vágni a februári bizottsági üiés döntéseinek, de néhány konkrét kérdésben mégis véleményt nyilvánított. — Feltételezhető — mondotta —, hogy a tagallamok több oldali elszámolásai egy egységes átszámítási valuta alapján bonyolódnak majd le, s ezzel a valutával minden ország fizethet az általánosan elfogadott árukilizetési elvek alapján. — Hozzá kell tennem, hogy a szocialista országok bankja nemcsak arra lesz hivatott, hogy különböző elszámolási müveleteket hajtson végre, hanem egy nagy nemzetközi bank minden funkcióját, így hitel- és letétfeladatokat is ellát majd. Saját eszközeiből is, de a betétekből is hiteleket folyósít. A betéteket a bank abban az egységes átszámítási valutában veszi majd át, amelyet fizetési eszközként kijelölnek, de emellett bármilyen szabadon átváltható valutában is fogad el betéteket. Várható, hogy a bank nemcsak a szocialista közösség országai között, hanem más államokkal is lebonvplít majd műveleteket. Egészében véve úgy vélem, hogy a bank fokozatosan olyan nagy pénzügyi szervvé válik, amely sokoldalúan hozzájárul a szocialista országok egymás közötti gazdasági kapcsolatainak, valamint a világ többi országával fenntartott kapcsolatainak fejlődéséhez. A nyugati sajtóban — mondotta Noszko —, igen sok találgatás látott napvilágot a bank életrehívásával kapcsolatban Akadnak egészen fantasztikus koholmányok is. Egyes szemleirók például olyan nemzetközi szervről beszélnek, amelynek feladata a világkereskedelem irányítása lenne; mások inkább bizonyosfajta nehézségeket emlegetnek, amelyek a szocialista országokat állítólag arra késztették, hogy megalakítsák bankjukat. A bank megalakításának valódi oka természetesen nem az. hogy valamiféle világbankot kívánunk alakítani, sőt nem is vélt nehézségekről van szó. hanem arról a törekvésünkről, hogy olyan rendszert teremtsünk, amely a lehető legjobban segítené elő a szocialista országok gyorsan fejlődő külkereskedelmének megerősödését, ösztönözné még jobb fejlődésüket Derűs nyár a ja nuári télben Kinn keményen csikorog a januári tél, az újszegedi Haladás Tsz óriási virágházaiban azonban most is derűs nyár van. Csupa mosolygás, szépség a sok-sok drága virág, amely évente több százezer forintot jövedelmez a gazdáknak. Felső képünk a naponta ismétlődő szállításokról készült. Nemcsak a szegedi üzletekbe juttatják el a gyönyörű virágokat, hanem a főváros reprezentatív virágszalonjaiba is. I Alsó képünk (balra): ez a csinos kis kertészlány már a koratavaszi hajtatáshoz készíti elő az üvegházi rózsákat. Tizenkétezer tő magastörzsű rózsa hozza majd szép virágait a tavaszi ünnepekre, névnapokra. Alsó képünk (jobbra): a szegfűház is megadja naponta a maga 6—800 forintját. Minden reggelre kipattan egy-egy szállítmányra való amerikai és olasz szegfű bimbója. Felvételünk a szegfüszedés órájában készült. (Somogylné felvétele* i L . "... •