Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. január 6. Csaknem 30 milliárd forint értékű közös vagyon Országszerte befejeződtek a termelőszövetkezeti leltározások A termelőszövetkezeti lel- mintegy 25 000—30 000 szötározások. néhány közös gazdaság kivételével, január 5ére országszerte befejeződtek. A közös vagyon számbavételével csak ott nem végeztek még, ahol a betakarítás elmaradása késleltette a munkát. vetkezeti gazdának a részvételével történt. A leltározás befejeztével a jövü héten országszerte megkezdődnek a tulajdonképpeni zárszámadások, ü amelyek a mezőgazdaság legA leltározás most igen nagy nagyobb szektorának tavalyi feladatot jelentett, hiszen az gozdálkodásáról. több mint elmúlt esztendőben egymillió szövetkezeti tag 1962. évi munkájáról és jöa terkőzös vedelméről adnak majd képet. Minden szövetkezet zárszámottrvően nőtt melőszövetkezetek vagyona. számadása három részből áll. a több mint 3700 szövetke- a leltár adataira támaszkodó zetben csaknem 30 milliárd mérlegből, a jövedelem-kiforint értékű épület, gép, mutatásból és az egész évi állat, takarmány és egyéb kozÖ3 gazdálkodási tevékenyallo- és forgóeszköz került a Kéget elemző gazdasági beleltári jegyzékbe. Az első számolóból. A zárszámadási általánosított tapasztalatok munkában a számviteli dolszerint a leltározás munká- gozókon kívül ját most mégis alaposabban, körültekintőbben végezték el, mint az elmúlt esztendőkben, s így az eszközök értékelése, a közös vagyon mennyiségének megállapítása is reálisabb. A közös vagyon számbavétele most a tagság viszonylag széles körének, összesen részt vesznek a szövetkezetek mezőgazdasági szakemberei, az egyes üzemágak vezetői is, hogy a tavalyi tapasztalatokat mielőbb hasznosíthassák a gazdálkodás színvonalának emelésére, a jövedelmezőség fokozására. (MTI) A mérleg két serpenyője Dolgozik a leltározó bizottság a tiszaszigeti Búzakalász Tsz-ben Kisvasút, vízhálózat A Búzakalász Tsz idén nem kezd nagyobb építkezést. A korszerű majort fejA napokban a tiszántúli kukoricánál 1962-ben. Az önközségben is megkezdte a tözött táblák kataszteri holmunkát a termelőszövetke- dánként 65 mázsa termést zeti leltározó bizottság. Ne- adtak, míg az öntözetlen kuhéz esztendő eredményeit ve- korica holdankénti termésszik számba most a bizottság átlaga nem érte el a 35 mátagjai. s a mérleg serpenyői- zsát sem. ben az elért eredmények A két szám különbsége is mellett bizony akadnak jócs- arra figyelmeztet: korszerű lesztik tovább, kisvasatat kán megfontolandó tanulsá- gazdálkodás, megbízható, építenek az istállokhoz a tagok, megoldást váró problé- nagyüzemi növénytermesz- karmányozás és almozás mák is tés elképzelhetetlen öntözés megkönnyítése érdekében, Az elmúlt gazdasági évben nélkül. Az elkövetkező esz- valamint vízhálózatot építeközel 2 és fél millió forint tendőkben a szövetkezet to- nek kl. volt a tiszaszigeti Búzakalász vább bővíti majd fejlődő ön- Tavaly meg nem került Termelőszövetkezet mérleg- tözőtelepét. egyensúlyba a mérleg két hiánya. 1962-ben ebből a nagy Ugyancsak figyelemre mél- serpenyője. Kevesebb az adósságból, lemaradásból tó tanulsággal szolgált' a ti- a s.lke*..8 * jócskán ledolgoztak a szö- „„„iBeti eazdák számára az hlá"y?sság' A tiszaszigeti vetkezet gazdái, s a munka ^ ^f*™ 82 gazdáknak az iden még joblendületét hatékonyságát ter- állattenyésztés is. Szép jove- ban, szorgalmasabban kell mészé tesen fokozta az állami delmet hozott ugyanis a kö- dolgozniok ahhoz hogy végsegítség ls. Tönkrement a gabona zös kasszába a csibenevelés. re adósság nélkül, nyugodtabban, felszabadultan nézHatezer csibét adott át a tsz hessenek a következő évek a Baromfifeldolgozó Válla- elébe. S ha a most lezáruló Ennek ellenére 1962-ben is latnak, s a csibék mellett gazdasági év tapasztalatait, mérleghiányos lesz a szövetke- - 1500 Dulvkát is fölne_ tanulságait is "leitarba fogzeti gazdaság. A tsz vezetői ™*l8®° p"lykat » í,olne lalják- és alaposan fontolóra úgy számolják, hogy közel 1 veitek. A csibe- es pulykane- veszik, az eredmény nem mamillió forint mérleghiányt velés több mint 200 ezer fo- radhat el. P. L. mutat majd ki a zárszámadás.,^, A márciusi hideg és a hirte-j len beálló olvadás következ-5 tében a víz több mint 500 kataszteri hold gabonáját tette tönkre a gazdaságnak Tájékoztatás az özvegyi nyugdíj új szabályairól JANUÁR 1-ÉN lépett ha- nyugdíjként szintén az edtályba a kormány 48/1962. digi szabályok szerint számí(XII. 24.) számú rendelete, tott özvegyi nyugdíj 20 száamely a dolgozók társada- zalékkal felemelt összegét lombiztosítási nyugdíjáról kell megállapítani, viszont szóló 67/1958. (XII. 24.) korm. ennek legalább havi 150 foszámú rendeletet módosítja, rintnak kell lennie. A módosítás az özvegyi AZT AZ ÖZVEGYI nyugnyugdíj megállapításáról tar- díjat, amelyet az eddigi rentalmaz új, kedvezőbb szabá- delkezés szerint felemeltek, lyokat, amelyeket ezúttal és az 250 forintnál kevesebb, ismertetünk, olvasóink ér- illetve 400 forintnál több deklődésére. nem lehetett, az új szabályo Korábban a fő szabály az zás alapján ugyancsak 20 volt. hogy a dolgozó vagy az százalékkal kell felemelni öregségi nyugdíjas özvegyé- úgy, hogy az legalább a havi nek a rokkantsági, illetve 350 forintot elérje, legfeljebb öregségi nyugdíj fele össze- azonban 500 forintig terjedgét állapították meg özvegyi het. Ez vonatkozik azokra nyugdíjként. Az új rendel- az özvegyekre is. akiknek kezes szerint, ha az özvegyi annak idején a 400 forintos nyugdíj alapjául szolgáló felső határra tekintettel nem öregségi, illetve rokkantsági emelték a nyugdíját, és azoknyugdíj havi 500 forint vagy ra, akik a nyugdíjtörvény ennél több, de 1000 forintot végrehajtási rendeletének 106. nem ér el. özvegyi nyugdíj- paragrafus (1) bekezdése, ként az eddigi szabályok valamint a 107. paragrafus szerint számított özvegyi szerint kapnak özvegyi nyugnyugdíjnak 20 százalékkal díjat Ezt a rendelkezést nem felemelt összegét kell meg- lehet alkalmazni azokra az állapítani. Az így megálla- özvegyekre, akiknél az özvepított özvegyi nyugdíj azon- gy; nyugdíj alapjául szolgáló ban havi 350 forintnál ke- munkabérátlag 50 százaléka vesebb és 500 forintnál több nem érte el a 250 forintot nem lehet. és ezért az özvegyi nyugdíj Abljan az esetben, ha az csak a munkabérátlag 50 özvegyi nyugdíj alapjául szol- százalékára volt felemelhető, gáló öregségi, illetve rok- Az 1939. évi törvény alapkantsági nyugdíj a havi 500 ián megállapított özvegyi jáforintot nem éri el, özvegyi iadékot. valamint a járadékban részesülő személyek elhalálozása esetén az özvegyi nyugdíjat eddig havi 150 forintban kellett megállapítani, 1963. január 1. napjától ezt az összeget 180 forintra kell felemelni. A rendelet azt is kimondja, hogy az 1962. december 31-ét követően meghalt nyugdíjas jogán járó árvaellátást és szülői nyugdíjat is már az új szabályozás szerint felemelt összegű özvegyi nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani. FONTOS ŰJ rendelkezés végül, hogy az özvegyi nyugdíjnak az új megállapitasa, vagy felemelése miatt az árvaellátásokat, illetve szülői nyugdijat a nyugdíjtörvény 36. paragrafusa szerint csökkenteni nem lehet. Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a fenti rendelkezések a Magyar Közlöny 1962. évi december 24-i. 96. számában is megtalálhatók, s a rendelkezések végrehajtásáról az Országos Nyugdíjintézet hivatalból gondoskodik, az érdekelteknek tehát sem a nyugdíjintézethez, sem egyéb szervekhez nem kell külön fordulniok. (Dr. K. J.) Csak ez a módja? — tűnődött el bosszankodva az a Kígyó utca 5. szám alatti olvasónk, akit a napokban hazatérve, kellemetlen meglepetés ért: hiába kattintgatta lakásában a kapcsolót, nem gyulladt fel a villany. Mint később kiderült: a DAV kikapcsoltatta. Valójában a DÁV papírforma szerint nem járt el szabálytalanul. Néhány nappal előbb ugyanis, szokás szerint, kiküldte pénzbeszedőjét, aki azonban nem találva otthon senkit, értesítést csúsztatott be az ajtón, miszerint, ha három napon'belül a számla nem nyer kiegyenlítést, akkor az áramszolgáltatást megszüntetik. Igenám, de olvasónk elfoglalt ember, vidékre jár, s különben is közbejöttek az ünnepek, a cédula szerint is csak reggel fél 7 és fél 8 között lehet befizetni... stb.,... stb. Szóval a számlafizetés elmaradt. Az első esetben. Nem szokott máskor ennyit sem adós maradni, most sem lett volna az. De háta DÁV nem várt. Egyszer értesítést hozott, aztán gyerünk a legradikálisabb intézkedéssel. Nem is tennénk szóvá ezt az esetet, ha csupán elszigetelt jelenségről lenne szó. De a villanyszámla fizetési módja még mindig nem megoldott. Nem arról van szó, hogy ne hajtsák be kellő szigorral a villanyszolgáltatás ellenértékét. Ez természetes dolog. De a legtöbb helyen ma a férj és a feléség is dolgozik, nincs otthon senki. Ilyenkor hogyan fogadják a villanyszámlást? Miért van még mindig gyakorlatban a számlafizetésnek ez a régebbi viszonyok között kialakult, ma már mindenképpen rossz módszere? S ha valaki, épp a helytelen módszer miatt, nem notórius nemfizetőként marad adós egy-két nappal a megadott határidőn túl, akkor miért nem figyelmeztetik még egyszer, vagy hívjók fel telefonon, vagy keresnek valami megfelelőbb megoldást? Hát valóban csak ez a módja? A helyes módja az elintézésnek? Nem hiszem, hogy a DÁV-nál jó lélekkel igent mondanának erre a kérdésre. rint tiszta nyereséget biztosított. Szeged a hazai lapokban SZÁSZ György. Szegedi gyógyszerésznapok. 11962. okt. 12—14.] Gyógyszerészet, 1962. december. A József Attila Tudományegyetemről jelentik, (összeáll. GRUBER László.) Felsőoktatási Szemle, december. Űj színészek, új örömök, új gondok. Népszava, dec. 24. (Mécs Károly nyilatkozata is.) ZÁGONI Ferenc: Egy tevékeny élet tanulságai. [Dr. Greguss Pál szegedi Kossuth-díjas professzorról.] Népsport, 1962. dec. 24. CSERHALMI imre: Két év után. Népszabadság, dec. 28. (Ruhagyári munkások látogatása a környékbeli tsz-ekben.) Szegedi és ogyesszai diókok ajándékvóltása. Népszabadság, dec. 28. SÖS Endre: A szegedi "Tiszatáj" margójóra. Magyar Nemzet, dec. 30. [CSERHALMI Imre]: Sok sportolót foglalkoztatni és nevelni. Ez a titka a legjobb vidéki csapatnak: a SZEACnak. Népszabadság, dec. 30. Kiosztották a Szegedi Városi Tanács 1962. évi irodalmi, képzőművészeti és műszaki ösztöndíjait. Népszabadság, dec. 31. A Tiszatáj József Attilaszáma. Napjaink [Miskolc], 1963. jan. 1. Egy gyárigazgató leveléből. (Nagygyörgy Mária, Szegedi Kender.) Népszabadság, jan. 3. A könyvtárban. (SZIKLA Dezső felvétele.) Népszabadság, jan. 3. (Kép az egyetemi könyvtárból.) GÁL Zsuzsa: Telefonbeszélgetés a sterilszobával. Beszámoló az első magyarországi veseátültetésről. Népszava, jan. 3. [Elek Gyula bocskort készít.] Képes Üjság, jan. 5. (A szegedi bocskorkészítő mesterről kép.) Egzotikus virágok Szegeden. (TÓTH Béla felvétele.) Népszava, jan. 5. Eskü a város főterén. [A szegedi honvéd-újoncavatásról.] Magyar Ifjúság, jan. 5. Ki kellett szántani ezt a gabonát, s a kór ami így keletkezett, mór önmagában ls behozhatatlan volt. De a szója Tanácsköztársaság szegedi futára Kondász Ferenc emlékezései — A külkereskedelmi vállalatnál, ahol először kerestem, nagy tisztelettel beszéltek róla: régi i AI z. • harcos, éveket töltött börtönben. Megjárta a raz-szeles május es az asza-. CsiUagot raboskodott Sopronkőhidán, a Pest vilyos nyári napok ls megteLj aéki fogházban, s még évtizedekig üldözték utáték a magukét S na. Ma már súlyos beteg. Ha akarok vele beTalón ezt a termelőszövet-S szélni, a Mező Imre úti lakásán megtalálom. x i. ,„„i„u, S A szoba-konyhás kicsiny házmesteri lakásban kezetet sújtotta legjobban a.hatan ,aknak g^ nyolcallj de két gyermekük szegedi járás kozös gazdasó- • mar külön él. Egyik férjhez ment, a másik Szegegai közül a kedvezőtlen idő. 5 den óvónő. Ugyanott dolgozik, ahol testvéreivel A tiszaszigeti gazdák ennek S együtt volt óvodás. Hat gyermeket neveltek fel 1 szűkösen: a legfiatalabb 18 eves, nem regen véellenére nem csüggedtek el. i _ gezte az ipariskolát, a legidősebb testvér már réSót, igyekeztek mindent meg- • gen elektromérnök. tenni azért, hogy a kiesés" A beteg Kondász Ferencet keresem, a Tanácscsökkenjen. 1962-ben nem! köztársaság szegedi katonatanácsának egykori volt megmunkálatlan egy te-5 titkárát. nyérnyi darab sem a közös • táblákból S az időjárás, a 5 — Hatvankilencedik évemet taposom betegen, természeti csapások megtaní- • de 1919 minden napjára emlékezem. Mint szegedi tották az emberekkel azt is ! s2Üle£és" asztalossegéd MAV-munkás, 1913tottak az emDereKKei azi is.. ban kerüUem a monarchia haditengerészetéhez. hogy jól, eredményesen gaz- • p0Iában, Triesztben szolgáltam egészen a világdálkodni csak úgy lehet, ha 3 háború végéig mint hajókormányos, révkalauz a munka eredményét, a ter- • és távírász. Csak 1919 első hónapjában kerültem , „ _ ^.„.„Í S vissza Szegedre. Előbb a szakszervezetben, majd més nagyságát nem befolyó- . ^mnatanácsnáí dolgoztam - így kezdődött a solják a természet szeszélyei. • beszélgetés. Többet öntöznek Miért kapta kormányunktól a Tanácsköztársaság Érdemérmet? Az idén tovább növeli a tsz* — Mint a katonatanács titkára meg a Karolyi_ . , . ... S forradalom idején a nemzetőrség egyik századáaz öntözéses művelésű terű-. nak leUem fl parancsnoka. A tanács „forradalletet. Egy hordozható esőzte-• már- elnöke, Soós Károly tábornok demagóg bető öntözőberendezést vásá-! szédeire még most is emlékszem. Ha egy munrolnak, s annak segítségével - kásember mondta volna, bizonyosan kivégzik ^ , . ° . . , S 1920-ban, de ő voros lampaszos tábornok volt — összesen 200 kataszteri hol-. ^^ hadügyminiszter iett. dat öntöznek majd. Különö-g Március 21-én Budapestről kaptuk a parancsot: sen jól vált be az öntözés •"ki kell szabadítani a Csillagból a bebörtönzött orosz forradalmárokat. Ha kell, fegyveres erővel szorítsuk ki a franciákat, okozzunk zűrzavart soraikban. Én értettem a villamossághoz és háromszor egymásután tönkretettem a franciák telefonközpontját, hogy ne beszélhessenek a belgrádi főparancsnoksággal. Március 26-án ultimátumot küldtek a franciák és még aznap éjjel az 1/46. propagandaszázadommal és a karhatalommal csaknem négyszázan hagytuk el a várost. Velünk jött a helyi direktórium több tagja is. Mi a kisteleki Tóth-féle vendéglő helyiségeiben ütöttük fel a hadiszállásunkat, a vezetők Kiskunfélegyházára utaztak tovább. Március 30-án a Vörös Hadsereg egyik járőre Szeged felé mentükben elfogta a sándorfalvi ellenforradalmárok küldöttségét, akik azért szöktek Szegedre, hogy a franciáktól kérjék Sándorfalva megszállását, s így a hatalmas Pallavicini-uradalmat megmentsék a földosztástól. Addigra a helyi direktórium tagjait és a kommunistákat is letartóztatták. A járőr hírt adott Kiskunfélegyházára és a forradalmi végrehajtó bizottság szegedi tagjai, Czibula Antal vezetésével határozatot hoztak a zendülés felszámolására, a főcinkosok letartóztatására. Azonnal riadót rendeltek el egységünknél. Néhány perc alatt helyreállítottuk a rendet és letartóztatták a sándorfalvi ellenforradalmárokat. Másnap reggel érkeztek vissza a vöröskatonák. Én laktanyaügyeletes voltam, nekem kellett gondoskodnom, hogy mind a négy a félegyházi forradalmi törvényszék elé kerüljön. Vigh Gyula uradalmi főintéző. Egrecz József malomtulajdonos, Mayer Ádám tanító és Hunya József községi jegyző voltak a főkolomposok. Nagyon biztosak voltak dolgukban, és mindenkivel szemtelenül viselkedtek. — Miért akarták behívni Sándorfalvára a franciókat? — Inkább az ellenséget etetjük, mint a vörösöket — válaszolta Vigh főintéző. Erre kiszállt belőlem a katonai fegyelem és egy egészséges pofont kentem le Víghnek. Egy évvel később a szegedi törvényszék előtt álltam nyolcadmagammal forradalmi tetteimért. (Ezért a pofonért — mert mást nem tudtak terhemre felróni — négyéves börtönbüntetést kaptam: "súlyos testi sértés« címén.) Hunya községi jegyző, aki a Tanácsköztársaság kormányától is felvette a fizetését, azzal hivalkodott, hogy ő "királyi jegyző". Parancsot adtam neki, hogy söpörje ki a körletünket és mossa el a katonák csajkáit. (Ezt a bíróság "súlyos becsületsértésnek* vette, és további hat hónappal toldották meg a négy évemet.) A forradalmi törvényszék pár nap múlva javító célzatú ítélettel, a zendülőket 30 napos politikai előadás meghallgatására kötelezte. Horthyék később mártíroknak kiáltották ki őket. akik elsőként rajtunk bosszulták meg magukat. Századommal a román határ mentén tevékenykedtünk, többszöri átszervezés után a 4. Határvédő Alakulat elnevezést kaptuk. Július első hetében Kiskunfélegyházára rendeltek, ahol Vágó népbiztos fogadott: — Kondász elvtárs, a tanácskormány igen fontos, titkos megbízatással Szegedre akarja küldeni. Ismeri a várost, a munkáspárt vezetőit; maga látszik alkalmasnak. Vállalja a feladatot, hogy a francia demarkációs vonalon át bejut a városba? A demarkációs vonalon próbálkozott, de a szenegáli őrség nem engedte át. Üjból nekiindult. Parasztruhába öltözve, Sándorfalva irányából négy libát terelgetve akart átcsúszni az őrségen. Ez sem sikerült. Még tengerészkorában megtanult olaszul, és erre építette fel harmadik útját Stéhli, a sándorfalvi direktórium tagja igazolás) adott a számára, hogy ő olasz hadifogoly, aki a Horgoson levő bajtársaihoz utazik. A francia tisztek a pergő beszédű "olasz« kihallgatásához tolmácsot hívtak, aki szerencséjére még kevesebbet tudott olasz hon nyelvéből, mint ő. Negyed-