Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

Vasárnap, 1963. január 6. DÉL-MAGYARORSZÁG \ 5 A távolabbi községekben befejezték, Szegeden még halogatják a termelési szerződés megkötését Tél van, alszik a határ. A termelőszövetkezetekben s az állami gazdaságokban azonban ilyenkor vizsgálják, mi valósult meg a tervekből. Azt is megh ányj ák-vetik, milyen tavaszi vetésű növényeket termelnek, s hány mázsás termésre számítanak. Ebben a számvetésben akad most segítség is. Különösen az élelmiszeripari üzemek termeltetési osztályainak dolgozói serénykednek, hogy a jól kialakított gazdasági tervek részfeladatait termelési szerződéssel pecsételjék meg. Más szóval már most megvetik a nyersanyagtermelés ágyát, hogy zavartalanul dolgozhasson a Szegedi Konzervgyár, vagy a Paprikafeldolgozó Vállalat. A két gyár igazgatójához pedig egymást követően érkeznek hetek óta a jelentések, hogy hány hold konzervipari növény termelésére kötöttek már szerződést. Rekord a Konzervgyárban Nem volt nehéz helyzetképet kapni a szerződéskötés állásáról a konzervgyárban. Éppen a zárójelöltést tanulmányozta Ábrahám Antalné igazgató és Török István termeltetési osztályvezető. önkéntelenül is a végösszeget, a leszerződött holdak számát néztem meg először. A számok arról tanúskodnak, hogy 6424 kataszteri holdra kötöttek szerződést. Mindjárt hozzáfűzték magyarázatul, hogy ez rekord a gyár történetében. Ekkora földterületen még nem termeltek nyersanyagot a Szegedi Konzervgyár részére. Ezzel egy másik rekord is párosul. A szerződéskötést már a műit évvégén befejezték. Ez sem fordult még elő, mióta az üzem fennáll. Tavaly 4800 holdon termeltetett konzervipari növényt a szegedi üzem. Az idei terület 1600 holddal nagyobb lesz. A terület növelése is tervszerű, s a népgazdasági érdekekkel megegyező. A minisztérium ugyanis a gyár tervét is emelte. Az idén 50 millió forint értékű áruval kell többet adni a Szegedi Konzervgyárnak, mint tavaly. Ilyen sem volt még az üzem történetében. 1963-ban 250 millió forintos tervet valósítanak meg. A konzervgyáriak tehát túl vannak a szerződéskötési időszakon. Ma már a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésén munkálkodnak. — A kezdet biztató — mondja Ábrahám Antalné igazgató. — Reméljük, a folytatás is ilyen lesz, s az új esztendőt előkészítő munka rekordjait a termelőmunka rekordjai követik az ötéves terv harmadik évében. A vége a legnehezebb A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál is naprakészen áll a szerződéskötési statisztika. A holdakat ös^szesítő szám 5600 felett jár. A terv 6500 hold. Ezért a teljesítés alig több mint 86 százalék. A részeredmények szerint a Békés megyére eső tervet 95 százalékra teljesítették, Csongrád megyében a paprikatermelési szerződéskötés állása 88 százalék. A sereghajtó most is Szeged, mint más években. A teljesítés 69 százalék. A statisztika számai igen beszédesek. A többi között elmondják, hogy éppen a paprikatermesztés szűkebb hazájában, Szegeden és környékén halogatják a szerződéskötést. Arról is beszélnek, hogy 1962-ben 91 termelőszövetkezettel szerződött a vállalat, s ezek közül most csak 34 kötött ugyanakkora területre szerződést. Huszonkilenc kisebbre, 22 nagyobbra. De akadt olyan is, aki, nem akar szerződni. Ellenben hat új szövetkezeti gazdaság kérte, hogy termelhessen paprikát. Ezek között van tompjai, kardoskúti, s többnyire Szegedtől messzebb fekvő községekben levő termelőszövetkezetek. Még nincs baj A közeliek közül, például az algyői Napisugár Tsz jövőne nem akar termelni fűszerpaprikát, s az itteni Petőfi Tsz is 30-ról 10-re csökkenti a szerződött területet. őszintén szólva ezt nem is sajnálják a paprikafeldolgozó vállalatnál, mert azt tartják, semmit sem ér az a szerződés, amelyik csak papíron van. Tavaly sem volt eredménye a szövetkezettel kötött paprikatermelési szerződésnek. Húsz holddal kisebb területre ültettek palántát, de erről sem szedtek paprikát. A termést megette idő előtt a gaz. Érzékenyen érinti viszont a szerződéskötés statisztikáját az, hogy a hódmezővásárhelyi termelőszövetkezetek, amelyek az utóbbi években a legjobb termést érték el, az idei 404 hold helyett eddig csak 260 holdra szerződtek. A feldolgozó vállalatok vezetői azt tartják, hogy ha késik is a szerződéskötés befejezése, még nincs különösebb baj. Reméljük, az üzem készáru termelésében sem lesz probléma. N. P. Asszonyok a meghosszabbított szülési szabadságról ~-Már a jövő évben növeljük a szülési szabadságot...* Kádár János elvtárs az MSZMP VIII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában, a népjólét emelésével kapcsolatos feladatok ismertetésénél mondotta az idézett szavakat. Egy hónap telt el a kongresszus óta, amikor 1962. december 24-én a Magyar Közlönyben megjelent az új jogszabály, mely a szülési szabadság időtartamát 12 hétről 20-ra emelte. Így az anyák hosszabb időn át gondoskodhatnak újszülött gyermekük gondozásáról. Az új szociális kedvezmény január 1-ével lépett életbe. „Ürülök az intézkedésnek" A kórházi szobákban sok mindenről szó esik. Beszélhetnek-e mostanában várandós és újdonsült mamák másról a kórtermekben, mint a kormány intézkedéséről — a szülési szabadság meghoszszabbításáról. A Il-es kórház 8-as kórtermében a legünnepeltebb kismama Fekete Antalné. Az ő kislánya, Ágika született legelőször Szegeden 1963ban. Nem is tudja a ki® jövevény, hogy néhány perces késésével milyen nagyszerű kedvezményhez juttatta fiatal mamáját és természetesen Az idén átadják a tízezredik szerfás épület anyagát A termelőszövetkezetek gazdaságos és gyors építkezéseit már az elmúlt években is nagymértékben segítették az erdőgazdaságok előre szabott faanyagok szállításával. 1963-ban már a tízezredik szerfás épület faanyagát adják át a termelőszövetkezeteknek. A tervek szerint ugyanis az idén körülbelül háromezer garnitúra kitermelésére kerül sor. (MTI) Oszlopokat tört ki a jegesedés Ezen a télen "kijutott* a postának az elemi kárókból. A jegesedés megrongálta a telefonhálózat egy részét. A Bakony térségében a légvezetékeket az eső, s a fagy eljegesítette, s az egyre szaporodó jégtömeg sok helyen leszakította a vezetékeket. A jegesedés hetvennyolc postai, MÁV és egyéb összeköttetést rongált meg, s tíz kisebb községgel megszakadt a telefonforgalom. A zavarok elhárítását azonnal megkezdték. Szombaton száz-, ötven postás dolgozott a helyreállításon, amit vasárnap be is fejeznek. (MTI) a haszon élvezője egyedül ő, a kis Agika. Január 1-től lét pett életbe ugyanis a meghosszabbított szülési szabadság. Így Ágikát Feketéné 20 héten keresztül gondozhatja, ápiolhatja odahaza, — El sem tudom mondani — szólt a boldog kismama —, mennyire örülök, hogy már vonatkozik rám a kormány rendelete. Amikor a kongresszus idején hallgattam és olvastam Kádár elvtárs beszédét, arra gondoltam, talán majd én is élvezhetem a meghosszabbított szülési szabadságot. S mi, anyák, hálásak vagyunk a kormány gyors intézkedéséért. — Ügy gondolom, a többgyermekes anyákat nem kell meggyőzni, milyen nagy jelentőségű ez a meghosszabbított szülési szabadság. Első gyermekemet, Klárit, csak néhány hétig gondozhattam — korán kivettem a szülési szabadságot —, s úgy fájt a szívem a csöppséget másra bízni. Ágnes négyhónapos lesz, amikor munkahelyem, a Szegedi Jutaárugyár bölcsődéjébe adom. Ilonka után... Nagy elismeréssel beszélt a . meghosszabbított szabadságról Bodor Sándorné, az ecsetgyár dolgozója, ö még csak várja a kis jövevényt. Nagyobbik gyermeke, Ilonka 15 éves. A második gyerek későn jött, de nagyon boldog, hogy mégis jókor. Húszhetes koráig otthon ápiolhatja, s utána adja majd a rókusi bölcsődébe. A kórház 9-es kórtermében legfiatalabb várandós mama Juhász Gézáné, a Szegedi Tervező Vállalat dolgozója. — Én még nem tudok különbséget tenni és a gyakorlatban nem tudom, mit jelent a 12. illetve 20 hetes szülési szabadság, hiszen első gyermekem várom. De úSy vélem, ezt az intézkedést a kormány elsősorban miértünk. dolgozó asszonyokért hozta, és természetesen őértük is, a legkisebbekért. R 10-es kórteremben Portörő Jánosné a 10-es kórteremben vár a boldog piillanatra. — A 10-es AKÖV-nél dolgozom — mondja —, amikor december 24-én értesültem a meghosszabbított szülési szabadságról. A következő munkanapion nagy örömmel újságoltam ezt kolléganőimnek, akik közül többen várandósak. Mindanynyian nagyon örültünk. S alig várom már, hogy gondozhassam, ápolhassam első gyermekem, s élvezzem a hosszú szabadságot. Szabó Bálintné az Öra- és Ékszer Kárász utcai üzletének dolgozója megállapította: — őszintén szólva nagyon izgultam, hogy kisfiam 1963ban szülessen, mert nem mindegy az, hogy 12 hétig, vagy 5 hónapig maradhatok vele otthon. És a kis Bálint nagy örömet szerzett nemcsak puszta megjelenésével, hanem születése időpontjának kiválasztásával is. 1963. január elsején délben 12 órakor érkezett meg. I gyermekorvosok vólemenye Nemcsak a legérdekeltebbek beszélnek elismeréssel az intézkedésről, hanem a gyermekorvosok is elmondják, hogy milyen nagyszerű a meghosszabbított szülési szabadság, öt hónapig ápiolhatja, gondozhatja otthon az anya gyermekét, s a legideálisabb formában táplálhatja. Korábban többnyire ugyanis az volt a gyakorlat, hogy három hónap után mesterségesen táplálták a csecsemőket, ez pedig, különösen nyáron, veszéllyel járt. Ezzel az intézkedéssel a fertőződési lehetőség ideje kitolódott, mire a gyermek a bölcsödébe kerül, sokkal ellenállóbb lesz Horváth I.ászioné Közérdekű kérdés: Miért kevés a taxi Szegeden? Az utóbbi időben igen sok panasz érkezett szerkesztőségünkhöz, de talán még órás káromkodás után Szegedre kísérték a Szentháromság utca sarkán levő francia kémelháritó épületébe. Kihallgatásán, ahol fehértisztek is részt vettek, nem jutottak vele semmire, ezért lefényképezték, hivatalos útlevelet és ezer koronát adtak a kezébe és sok szerencsét kívántak Olaszországig tartó útjához. A biztonság okáért egy elhárítós kikísérte a rókusi állomásra, ö azonban a mozgó vonatról lelépett. Édesanyjánál lenyíratta bajuszát és haját. Másnap fél tízkor a Szociáldemokrata Párt titkáránál, Ferenczi Józsefnél volt. Neki tolmácsolta a tanácskormány üzenetét. Amint Kondász Ferenc kilépett a munkásotthon kapuján — 1919. június 15-én — a francia nyomozók több társával együtt azonnal letartóztatták. A Deuxiéme Bureau tisztjei az első pillanatban felismerték, itt még tagadni sem lehetett. Átadták a francia őrizet alatt levő Csillagbörtön parancsnokságának, ahol egyik volt tengerészbajtársa megnyugtatta: legalább hét évre fogják Algírba deportálni. Két nap múlva azonban segített rajta: ellopta az összes őrá vonatkozó kihallgatási iratokat. Így a proletárdiktatúra bukása után a fehérek nem tudták, miért van őrizetben, mert ő bölcs tanácsra mindent letagadott. Többször átvitték a íővezerség katonai ügyészségére és díjbirkózó külsejű hústornyok verték össze, de tudta, hogy nem szabad beszélni. Augusztus második hetében egy volt kőműves társaságában, két lovas rendőr szíjjal maga után vonszolva, Felsőközpontra szállította. Az itteni fogdából Kistelekre szállították, ahol együtt találta a volt direktórium tagjait. Akasztottak a darutollasok ... Három férfi holtteste már lógott a meggyfákon. Közben feltűnt két francia tiszteket szállító személygépkocsi. Kiugráltak a franciák. Nagy kiabálás kezdődött, aminek az lett a vége, hogy az aranysapkás tisztek parancsára meghunyászkodtak a hóhérok, és az "Ergerbergert* énekelve, visszaszállították őket a szegedi városháza pincéjébe, majd egy hónap múltán a Csillagbörtön ún. kisfogházába. A szegedi bebörtönzött vezetők előtt 1920. április 17-én hirdették ki az ítéletet. »A szent korona nevében* és a bosszú jegyében fogalmazták meg a B. 3669/61—1919. sz. ítéletét. Az Országos Börtön nyilvántartás 5675. számú rabja lett Kondász Ferencből. Az eredeti törzskönyv oldalán még ma is ott van a "becsületsértés és súlyos testi sértés* miatt elítélt 27 éves asztalossegéd neve után a "kom.* bejegyzés. Ebben az időben a Csillagbörtön 3000 elítéltje közül majdnem mindegyik neve után azt írták, hogy kommunista. A Csillagban nem volt rózsás a helyzet. A Károlyi-forradalom után, amikor a katonaszökevények kiszabadultak, teljesen összetörték a berendezést és a legelemibb higiéniai felszerelések is hiányoztak. Kondász együtt volt a direktórium vezetőivel, s míg nem volt rabmunka, hónapokig tanakodtak, beszélgettek: jól csinálták-e Szegeden a forradalmat, mit kellett volna tenni, hogy ne jöjjön a fehérterror? Valóságos politikai szemináriumon értékelték a helyzetet. Egy napion, mint a felbolygatott méhkas, zúgott a kisfogház: Prónay fehérterroristái jöttek a Csillagba, és követelték a kommunista vezetők kiszolgáltatását. A börtönnek is van füle. A rabság nem lehet olyan elzárt, olyan szigorú, hogy ne hallották volna Héjjas Ivánék kecskeméti vérengzéseit, amikor tucatszámra hurcolták el a törvényszéki fogházból a kommunistákat. Másnap csak a felkoncolt, összeszurkált, bestiálisán megkínzott holttesteket lelték meg az izsáki, orgoványi határban. Prónay tisztjei nagy hangon üvöltöztek, majd fenyegetően léptek fel Csiki börtönigazgatóval szemben. A kényre-kedvre kiszolgáltatott rabok meg szívszorongva várták a tárgyalás eredményét. Sokan azt gondolták: ütött az utolsó órájuk! Három éjjel tartott ez a purgatóriumi állapot, míg alulmaradtak a hetyke, bosszúra váró tisztek, és csak egy-két áldozatot tudtak magukkal vinni. Hogy ezek kik voltak és mi lett a sorsuk, talán senki sem tudja megmondani. Az Ember című bécsi emigráns folyóirat egyik cikke megemlíti ugyan Prónayék csillagbörtöni kalandját, de további adattal ő sem szolgál. 1920 végén újból megindult a börtön asztalosüzemének termelése. Nemcsak a Pest vidéki fogház irodabútorait gyártották itt, hanem a tisztviselők és a fegyőrök háztartási tárgyait, és a bútorokat is a rabokkal csináltatták. Egy ilyen munka során ő mindig elodázta az egyik goromba fegyőr saját célra készülő teknőmunkáját. Ez, erre bosszúból, átvitette Sopronkőhidára. Sopronkőhidán még nehezebb sors várt a politikaiakra. Megkezdődött 1921-ben a huzavona: kié lesz Sopron és Nyugat-Magyarország. Megérkeztek Prónayék, majd Osztenburg-Moravek Gyula különítménye, odajöttek Héjjas Iván tömeggyilkosai is. A sort végül az ÉME és a MOVE vezetője, Gömbös Gyula zárta le. A politikai foglyokat az a veszély fenyegette, hogy a különítményesek, ha valami nem úgy sikerül, nekik, és ki kell üríteni a békeszerződésben megjelölt területet, vérfürdőt rendeznek, így bosszulják meg a sérelmet, amit a francia imperializmus, az ő gyámjuk mért Horthy rendszerére. A népszavazás előtti napokban azonban nagv katonai fedezet mellett a rabokat átszállították a Pest vidéki börtönbe. Kondász Ferencet innen újból a Csillagba vitték — jutalomképpen. Ferdinánd! igazságügyminiszter ugyanis utasította a börtön parancsnokságát, hogy készíttessen számára egy príma paliszander úriszoba garnitúrát. Kondász Ferenc nagy buzgalommal kezdett az ingyenmunkához és a remekmű annyira megnyerte az igazságügy legfőbb őrének tetszését, hogy kegyesen engedélyezte a kommunista fogoly kívánságát, aki, ha már ülni kell, akkor szülővárosában legyen, közel édesanyjához, a Csillagban. Talán ennek a szobaberendezésnek tudható be az is, hogy Kondász Ferenc 34 hónapi fogság után, 1922 karácsonyán "legfelsőbb kormányzói elhatározás folytán* amnesztiában részesült. 1930-ig lakott Szegeden, rendőri felügyelet mellett, míg Budapestre költözött. Hat gyermeket nevelt fel becsületben, és ma is büszkén emlékezik a forradalom nagy napjaira. Tálas Géza több a legilletékesebbekhez, a 10-es Autóközlekedési Vállalat forgalmi osztályának („dolgozóihoz. A szegediek S szóvá tették, hogy nem lehet Staxit kapni. A Takaréktár "utcai állomáson valóságos "hajtóvadászat után kerülhet "az utas a kocsiba. ; Miért nincs az igénveknek •megfelelő mennviségű tax' JSzeeeden és milyen íavulás Jvárható ezen a területen a Jközeliövnben? — ezzel a !kérdéssel kerestük fel K -5*ay Ferencet, a 10-es AKOy S'orgalmi osztályának vezetőJiét, aki a következőket •mondta el: • — Valóban jogos a panasz •Tavaly év véeén és az új év JPISÖ naniaihan igen sok vál"lalat fordult hozzánk ké• Sréssel. s az év végi leltáro• zásokhoz több mint 10 taxit • Jvettek igénybe, és vidékre •vitték a kocsikat. Szegeden 55—6 taxi maradt, s ezért •érthető, hogy az egyre nö"vekvő igényeket ezzel nem •tudtuk kielégíteni. IgyekSszünk azonban a helyzeten •változtatni. : Az AKÖV intézkedései • nyomán már tegnap, szomJbaton javult a helvzet. Ma• kőről két Warszawát renJdeltek Szegedre, ezenkívül a • sürgős segítséget kérő levelet S küldtek az Autóközlekedési • Vezérigazgatósághoz. A je• lenlegi 28 szegedi taxihoz •újabb gépkocsikat kértek. • Ezektől az intézkedésektől •várják a javulást, s az ilSletékesek remélik, rövid •időn belül lesz elég taxi