Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG MÍL SZOLZSENYICIN: IVAN GYEHYiSZOViCS KISREGÉNY Peters Magda Hetenyi Pál Dosek Lajos Murányi Bea fordítása (25.) Van még ott egy ládával, az imént keverték. Ivloist aztán fel kell használni, nincs más megoldás. Ha a habarcs a ladában marad, holnapra úgy megkeményedik, hogy csákánnyal se törőd fel. , — Oda se emberek, rajta! — kiáltja Suhov. Kilgas felpaprikázódik. Nem szereti a hajszát. S úgy 'rakja a falat, ahogy éri! Odalentről felszalad Pavlo egy tróglit fogva, de vakoló­kanalat is tart a kezében. Beáll falazni, ötödiknek. Most, a két falrész találkozási pontján az illesztés a leg­fontosabb. Suhov szemügyre is veszi, melyik tégla lesz a legalkalmasabb. Aljoska feléje nyújtja a kalapácsot: — Itt van, csinálja kedvére! Az elkapkodott munka nem lehet jó. Most, hogy min­denkinek csak a gyorsaságra van gondja, Suhov már nem siet, hanem a falat szemléli. Szenykát balra tolja, maga meg jobbra, a szeglethez megy. Ha most ferdén falaznak, vagy a szegletet elszűkítik, valóságos katasztrófa lesz: holnap fél­napi munkába kerül. — Állj! — Pavlót félretolja Suhov, s a téglát beigazítja a helyére. Onnét, a szeglet felé nézve úgy tűnik, mintha Szenvkánál kipúposodna. Odasiet, két téglával helyrehozza. A kapitány úgy vonszolja a tróglit, mint á herélt ló. — Még kot trógli lesz! — kiáltja. A kapitány már majdnem összecsuklik, de húz. Suhov­nak is volt egy ilyen herélt lova. Suhov kímélte, de aztán a Jó magát tette tönkre. Később a bőrét is lenyúzta. A Nap már teljesen alábukott. Most már Gopcslk nél­f kül is nyilvánvaló: nemcsak hogy minden brigád leadta a szerszámot, hanem már a nép is özönlik a kapu felé. Nyom­ban a kongatás után senki sem mozdul, nem olyan ostobák, hogv fagyoskodjanak. Mindenki a melegedőkben kuksol. De elérkezik a brigadérosok által megbeszélt pillanat, x valamennyi brigád együtt tódul kl. Ha nem beszélnék meg, akkor — ezek a zekek olyan megátalkodott, konok népség — egymásra várva, éjfélig is elüldögélnének a melegedőkben. A brigadéros is észbekapott, maga is látja, hogy nagyon elidőztek. A raktáros alighanem csúnyán lekutyateremtettézi. — Hé, habarcshordók! — kiáltja most már a brigadéros. — Induljatok lefelé, a nagy ládát kaparjátok ki, s amit ta­láltok benne, vigyétek abba az árokba, a tetejére meg dob­jatok havat, hogy ne lehessen látni! Te meg, Pavlo, fogj két embert, szedd össze a szerszámokat, s vigyed leadni. Gop­csikkal majd küldök neked három vakolókanalat, utoljára még berakjuk ezt a két trógliravaló téglát. Megindultak. Suhovtól is elvették a kalapácsot, leszed­ték a zsinórt. A malterosok és a téglahordók mind letódultak a habarcskeverőbe, mert fönt már nem volt dolguk. Három kőműves maradt ott: Kilgas, Klevsin meg Suhov. A briga­déros végigmegy, megszemléli, mennyit falaztak. Elégedett. — Jól raktuk, mi? Fél nap alatt Daru nélkül. Suhov látja, hogy Kilgasnak már alig van hátra valami kis munkája. Suhov azért nyugtalankodik, hogy a szerszámi­raktárban majd leszidják a késve küldött vakolókanalakért. Ezért odaszól Kilgasnak: — A vakolókanalakat vigye el Gopcsiknak, az enyémet nem kell leadni, nincs számon tartva. En meg berakom a rést, ami maradt. Nevet a brigadéros: — Hogyan is engednének szabadon! Hiszen sírni fog Utánad a láger! Suhov is nevet, s rakja a falat Kilgas elvitte a vakolókanalakat. Szenyka kézre adja Suhovnak a salaktömböket, Kilgasék habarcsát is átöntötték Suhov ládájába. Gppcsik a szerszámraktárig az egész terepet végigfutotta, hogy Pavlót utolérje. S már a 104-es brigád is megindult, a brigadéros nélkül. Nagy erő a brigadéros, de a konvoj még nagyobb. Felírják a későn jövőket és — be a dutyiba. Összeverődött már a tömeg a kapu előtt Mindenki együtt van. Mintha már a konvoj is ott lenne, hogy meg­számlálja a népet (A bevonuláskor kétszer számlálnak: egyszer a zárt ka­puk előtt, hogy tudják, ki lehet-e nyitni, másodszor a nyi­tott kapun való áthaladás közben. S ha úgy rémlik nekik, hogy elhibázták, akkor a kapun kívül is számlálnak.) — Ördögbe azzal a habarccsal! — legyint a brigadéros. Hajítsd át a falon! — Eriggy, brigadéros! Eriggy, rád ott nagyobb szükség van! — (a brigadérost Andrej Prokofjevicsnek szólítja Su­hov, de most munkája révén egyszintre került vele. Nem mintha úgy gondolná: "Lám, egyenlővé váltam veled, hanem egyszerűen úgy érzi, hogy így van). S a lépcsőn széles lép­tekkel távozó brigadérosnak tréfásan még odakiált: "Gyalá­zatosan rövid ez a munkanap! Alig kezdünk bele, máris bevonulás! Kettesben maradtak a sükettel. Vele ugyan nem be­szélgethet sokat, de minek is: mindnyájuknál okosabb, szó nélkül mindent megért. Puff a habarcs! Puff a salaktömb! Beilleszti, ellen­őrzi. Habarcs. Salaktömb. Habarcs. Salaktömb... Mintha a brigadéros említette is volna, hogy a habar­csot ne sajnálja, hajítsa át a falon — uzsgyi. Ám Suhov­nak olyan a természete — s ezt a tábor nyolc esztendeje sem tudta kiölni belőle —, hogy sajnál mindent, anyagot, munkát, nehogy kárba vesszen. Habarcs! Salaktömb! Habarcs! Salaktömb! — Befejeztük, az anyád teremtésit! — Szenyka kiált: — Hajde! Ezzel fogja a tróglit, és indul lefelé. Suhov pedig, nem törődve vele, hogy a konvoj men­ten ráuszítja a kutyákat, visszafutott egy darabon az épít­kezés színhelyén, s onnan vette szemügyre a falat. Semmi baj! Aztán a túlsó oldalra futott, megnézte a falat alul­ról, balról, jobbról. Szeme — akár a vízmérték. Lám, a fal egyenes! A keze még nem öregszik. Megindult ő is a habarcsozó felé. Szenyka éppen kilépett onnan, s nekiiramodott a dombnak. — No, gyerünk! —- fordul hátra. Szaladj csak, én is menten megyek! — int neki Suhov. Ezzel befordul a habarcskeverőbe. A vakolókanalat nem lehet egyszerűen ledobni. Megtörténhet, hogy Suhov holnap nem vonul ki, vagy a brigádot a szocváros építé­sére vezénylik. Lehet, hogy fél évig sem kerül ide — s odavesszen a vakolókanál? Azt már nem! (Folytatjuk.) Az arisztokráciától a magyar népig Készül a Károlyi Mihály emlékszoba A Legújabb kori Történeti Múzeum vezetői és munka­társai elhatározták, hogy Károlyi Mihály emléktár­gyai számára múzeumi szo­bát rendeznek be. A máso­dik magyar köztársaság el­nökének emlékeit, személyi tárgyait özvegye a közel­múltban ajándékozta a mú­zeumnak. Az anyag rende­zése megkezdődött. Az érdekes anyag egy ré­sze már a múzeum birtoká­ban van. A bútorok jelentős része — restaurálásra vár. Károlyi Mihály özvegye már eddig is igen sok értékes po­litikai és történelmi jelentő­ségű fényképfelvételt adott át a kutatóknak. Ezeket nagyrészt ; magár Károlyi Mihály készítette. A múzeum József nádor téri helyiségében őrzik Ká­rolyi Mihály kedvenc sakk­készletét és egy öltöny ru­háját. Már megkapták azt a történelmi jelentőségű mezs­gyekarót is, amely elindító­ja volt 1919-ben az első föld­osztásnak. Felirata: Kápolna 1919. II. 23. Készité: Polonyi Antal. Károlyi Mihály ma­ga verte be latifundiumá­nak abba az első parcellájá­ba, amelyet saját akaratából juttatott volt cselédeinek. Az emlékszobában kap majd helyet az a kitüntetés­sorozat, amelyet hazatérése­kor a Magyar Népköztársa­ság kormányától kapott. A kitüntetések között szerepei a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság legmagasabb állami elismerése is. A múzeum gyűjteményé­ben Károlyi Mihály két ér­dekes könyve is megtalálha­tó, egykori könyvtárából. Az egyik könyv 1933 végén Bá­zelben jelent meg és első­nek leplezte le a hitlerizmus gazságait. Címe: Braubuch über Reichschturband der Hitler terror. Károlyi Mi­hály — látszik — gyakran lapozgatta ezt a bátor köny­vet. Ennek a leleplező doku­muntumnak az oldalain lát­juk az első hitleri könyvége­tést és a koncentrációs tábo­rok „megalapítását". A má­sik könyv Fischer „History nf Europe" cimű műve, 1936-ban jelent meg. Az an­tifasiszta szemléletű történet­író különös gonddal foglal­kozott az első világháború történetével és az azt köve­tő forradalmakkal. Károlyi a tartalomjegyzékben fekete ceruzával jelölte meg az őt érdeklő fejezteket. Olvasásá­ban hosszasan időzött ott, ahol a legyőzött németek revansvágyáról irt a szerző. Ebbe az efr.Iékszobába ke­rül majd több olyan írásos dokumentum, ami még rész­ben a nagy államférfi özve­gyének, részben pedig magá­nosok, vagy levéltárak bir­tokában van. Károlyi Mihály már az emigrációból dr. Kégl egyko­ri államtitkárához írt leve­lében emlékezik vissza kö­zös politikai ténykedésükre, így írt; „Az őszirózsa a leg­tovább virító magyar virág. Bár a mi virágunk szirmai lehullottak, de te még meg­érheted, hogy tettünk szép szimbóluma újra diadalmas­kodjék .. Nagy utat tett meg Káro­lyi Mihály. A nemzetrontó arisztokráciától jutott el a magyar népig. Emlékszobája bizonyára zarándokhelye , lesz a történelmi emlékezés­nek és á nép kegyeletének. D. L. Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIÖ 4.30 Hirek. 4.40 Vidáman, fris­sen! 5.30 Hirek. 6,00 Falurádió. 6.35 Néhány pere tudomány. 1 óra Hirek. 7.10 UJ könyvek. Kb. 7.30 Színház- és moziműsor. 8 óra Műsorismertetés. 8.10 Tánc­zene. 8.05 Napirenden ... 9.10 A vadhattyük. Mesejáték An­dersen meséjéből. 9.40 Edes anyanyelvünk. 8.45 Kis muzsi­kusok. A Gyermekrádió műso­ra. 10.00 Hírek. Lapszemle. 18 óra J0 Rádió szabadegyetem. 10 óra 45 Zenekari muíídka. 11.40 Miért szép7 Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal e. ver­séről beszél Pálmai Kálmán. 13.00 Hírek. 11.15 Könnyűzenei híradó. 13.05 Szövetkezett gaz­datanfolyam. 13.25 Egy falu — egy nóta. 13.50 A magyar alu­mínium története. I. Berend T. Iván előadása. 14 08 Köny­nyüzene négy városból: Bécs. Varsó, Prága, London. 14.40 Snortoló ifi óság. 15.00 Hírek. Közlemények. 15.08 Időjárásje­lentés. 15.10 Lányok, asszo­nyok. 15.25 Zenekari muzsika. 15.55 Az öreg tekintetes. Rá­diójáték. Gárdonyi Géza re­gényéből. 16.55 Műsorismerte­tés. 17.00 Hírek. 17J5 Állami Emberi szívátültetés Dán szülők kérelme a szovjet tudósokhoz A dán lapok közlése sze­rint egy dán házaspár azzal a kéréssel fordult egy szov­jet tudóshoz, hogy halálosan beteg kislányuk, Anita mell­kasába ültessenek át még egy szívet. A gyermek apja, WillyHa­gelung Jensen kijelentette, a dán orvosok minden re­ményt feladtak, hogy kislá­nya valaha is meg fog gyó­gyulni. A kétségbeesett apa levelet írt Moszkvába Vla­gyimir Gyeniszov professzor­nak, aki már több sikeres szívátültetési kísérletet haj­tott végre állatokon. Arra kérte a neves orvostanárt, hogy gyermekénél is alkal­mazzanak hasonló szívműté­tet. A szülők minden fele­lősséget magukra vállalnak az operáció után esetleg fel­lépő komplikációk esetében. Gyeniszov professzor új­ságírók előtt kijelentette, a dán szülők levelét még nem kapta meg személyesen. Megvárja a levél megérke­zését, és a kórisme alapján dönt, mielőtt akár pro, akár kontra nyilatkozna. Késznek mutatkozott, hogy a beteg kislányt bármely pillanatban megvizsgálja. Gyeniszov közölte az új­ságírókkal, röviddel ezelőtt hajtott végre szívműtétet egy majmon. Az állat jól bírta az operációt. A Szovjetunió­ban is számosan vannak, je­lentette ki a neves sebész, akiknek szívátültetésre volna szükségük. Az a véleménye, hogy először kellően ki kell kísérletezni az eljárást, mi­előtt az embereken hajtaná­nak végre hasonló műtétet. Leglényegesebb feladat, el kell dönteni, hogy az emberi szervezet képes-e idegen szí­vet befogadni. A továbbiakban Gyeniszov professzor elmondta, bizo­nyos szempontból könnyebb a szívátültetés az emberek­nél, mint a kutyáknál, mert az utóbbiaknál a mellkast sokkal jobban fel kell tárni, hogy a szívhez férkőzhesse­nek.. A szovjet professzor véle­ménye szerint embereken végrehajtott műtéteknél nem­rég elhaltak 6zívét kell a beteg testbe átültetni, gyer­mekeknél elhunyt gyerek, vagy fiatalkorú szivére van szükség. (Sz. L.) Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy szere­tett íérj, édesapa és nagy­apa, FEKETE ANTAL életének 68. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 31-én 11 órakor lesz a rókusl teme­tő ravatalozó) ábóL 568 Gyászold család, Algyő Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett férj és édesapa, nagyapa, KOCSIS S. FERENC életének 78. évében hosz­szü szenvedés után meg­halt. Temetése február 1-én 15 órakor lesz a Gyevi­temető ravatalozójából. 571 Gyászoló család Mindazoknak a kedves ro­konoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, a Szegedi Közlekedési Vállalat dol­gozóinak, a szalámigyár dolgozóinak, nőtanácsnak, aldk drága halottunk, MOHOS FERENC temetésén megjelentek, vl­régadományukkal, részvét­nyilvánításukkal mérhe­tetlen fájdalmunkat eny­híteni Igyekeztek, ezúttal mondunk köszönetet. 567 Gyászoló család Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy szere­tett édesanyánk, nagyma­ma és dédmama, ÖZV. KATONA MIHALYNE Szélpál Rozál életének 88. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 31-én 14 órakor lesz az alsóvá­rosi temető kápolnájából. Gyászoló család, . 569 Csonka u. J. Áruház. Részletek Kerekes Já­nos.—Darvas Szilárd operettjé­ből. I7.4Q Mit .olvassunk? 13.00 Gyorsuló ritmusok. 18.35 Ifjú­sági figyelő. 18A5 Puccini; Pil­langókisasszony. Háromfelvóná­sos opera. A szünetben: 19.54 Jó éjszakát, gyerekekl 20.00­20.20 Estt Krónika. Időjárás. 22.00 Hírek. 22.15 Gyermekneve­lés. Ha a szülők elválnak. H. 22.30 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 23.19 A resti. Jávor Ottó elbeszélése. 23.20 Kedvelt régi melódiák. 24.00 Hírek. 0.10 Martlnu: Fuvola —zongora szoná­ta. 0.30 Himnusz. PETOFI-RADEO 6.00 Reggeli zene Kb. M5 Színház- és hangversenymü­sor. 6.30 Torna. 8.00—8.10 Hí­rek. 14.80 Időjárás- éa vízál­lásjelentés. 14.15 Műsorismer­tetés. 14.20 Egy öreg . Iparág fiatal műveiői. Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 14.30 Francia ope­rákból. 15.10 Magyar! Iinro né­pi zenekara játszik. Csór Jó­zsef énekel. 15.30 A vadászat költője: Prisvtn. A Gyermek­rádió műsora. 18.00 Hírek. 18.85 A külföldi sajtó hasábjairól. 18.15 Magyar szerzők táncdalai­ból. 18.35 Ezer szó franciául. 16.45 Zenélő városok. Berlin II. Hans Joachim Moser előadása. 17.25 Napjaink eredményeiből. 17.48 Szórakoztató fúvószene. 18.00 Hírek. 18.05 Műsorismer­tetés. 18.10 Rádióegyetem. 18.50 Farkas Ferenc: Kőműves Kele­men balladája. 19.00 Hírek. 19 óra 05 Szövetkezeti gazdatan­folyam. 19.25 „Boldog béke­idők". Jaroslav Hasek szatírái­ból és humoreszkjeiből. 19.55 Kadosa Pál: m. vonósnégyes (Tátrai-vonósnégyes.) 20.20 Két Ismerős ismeretlen. Beszélgetés dr. Szendei Adám adjunktus­sal. 20.39 Előszóval — muzsi­kával. Közben: íi.oo—21.05 Hí­rek. 23.00-23.15 Hírek. Te'evfatiömOsor 10.00 Pelyhek és tollak szige­te. Kisfilm. 16.15 Barátaink és ellenségeink: a baktériumok. Egészségügyi kisfilm. 10.35 Szent Péter esernyője. Magyar film. 17.30 Hírek. 17.35 Beszélgessünk oroszul. Nyelvlecke haladók­nak. 17.55 Zenekedvelő gyere­kek klubja. 18.40 Egy hónappal Szilveszter után ... 19.30 A Kreml ősi székesegyházai. Szov­jet kisfilm. 19.OS Telesport. 19 óra 30 Tv-híradó. 19.45 A Jövő hét műsora. 19.50 A tv mese­könyve. 19.55 Anlka története. Magyarul beszélő jugoszláv film. 18 éven alullaknak nem ajánljuk. 21.20 Ritmusok Innen­onnan. NDK kisfilm. 21.40 Szü­lők, nevelők egymás közt. Fiúk-lányok együtt az Iskolá­ban. 22.00 Hírek. TV-hlradó (ism.) Mély fájdalommal tudat­juk, hogy édesapánk, após, pagyapa és rokon, ld. MÓLNAK SÁNDOR rövid szenvedés után 75 éven korában elhuny. Te­metése február 1-én délelőtt 11 órakor lesz a belváro­si temető ravatalozójából. 575 Gyászoló család CfcUmk'Mk ANAGYVILÍGBÓt EzerkilencsíázharnUntiri lene március 15-én a " csapatok megszállták p^Jf Ennek a tragikus éjszakán, történetét eleveníti meg , Egy koffer dinamit NDK—csehszlovák pro^é eid. a Az Humanité kritikusa s->, rint a Bulyba Tarasz amerikai film meglehet^ szabad feldolgozása 0o», nagyszerű regényének, A ti ténet légkörét azonban t visszaadja a film, bár túlj, tan színes és egzotikumra t: refcvő. • Három új, rövid riport^ jelenik meg a mozik vásznj, Hanzelka és Zikmund w utóbbi útjáról. A ToloJ' Ceylonban Colomboba \„.,f el. A Buddha foga hemuhtj. annak a kíaai repülőgépe az érkezését amely Budj;. fogát Ceylonba vitte, A ta madik riportfilm, a Colánk egy utazást örökít meg a v. lág egyik legmodernebb h( jóján. * FauJ Rotha angol publ|& ta és rendező antifasiszta 4 kumentumfümje, a Biflr Adolf élete, a várakozás^;: megfelelően, tiltakozást vji tott ki Nyugat-Németorsjk ban. Szemrehányás érte , film alkotóit azért, hogy (t lelőssé teszik a német nagy ipart, a tábornoki kart > Weimari Köztársaság bukj. sáért, és elhallgatják a "kom­munista veszélyt*. * Alain Robbe-Grillet, j francia irodalmi "új hullám­egyik vezéralakja maga ren­dezi első filmjét Törökőr­szagban. Címe: A halhatatla. asszony (L'Immortelle). & francia professzor Isztambul­ban egy szép asszonnyal ta lólkozik, aki titokzatos mó­don eltűnik. * Kazimierz Kutz lengje rendező új filmet forgató­mé: Hallgatás. Egy fiatal emberről szól, aki megvakul s szerencsétlenségét a kispol­gári gondolkodás isten bfc tetésének tartja. * A Los Angeles Times film­kritikusa szerint a FREUD című film "korunk egyik lej­nagyobb műve*. A hipnózis: bemutató jeleneteket nep rendezték, hanem — ahogya azt sok újságíró személyese: láthatta Münchenben — ere­detiben vették fel. Az idei Oscar-díjak két hi­vatalos jelöltje: Shirley M«: Laine és Burt Lancaster. Az 1962-ben elkészült les gyei filmek közül külföldós1 Román Polanski Kés a vfr ben című műve iránt nyilvi­nult meg a legnagyobb ér­deklődés. Ugyancsak több oi­szág megvásárolta forgalma zásra Tadeusz Konwickl Eit­lékek éjszakája című filmjéi. Mindkét filmet a közeljövő­ben hazánkban is bemutat­juk. • Alain Delon kettős szerepe: játszik René Clément Éljena vőlegény (Vive le Marié) ci­mű filmjében: a szeretőt és egy csavargót A film - * dám címe ellenére — koffl« hangvételű * Nyugatnémet—jugoszláv koprodukció készül Artui Brauner és Edwin Zboneh irányításával Ember és Bes­tia (Mensch und Bestie) cím­mel. A modern Káin—Abe- , történet főszerepeit Götz Gr orge és Günther Ungeheuí játssza. A női főszereplő 8®' ta Nerger. Velencében sikert ara;°:; a New York-i ősbemutató viharosan ünnepelték a 1 sárnapok Sybillel című W cla filmet, melynek föszerrt4 lői; Nicole Courcel, Fatric" Gozzi és Hardy Kriiger. Jól kvalifikált gyors- és gépírónőt felveszünk. FŰSZERT Vállalat, Dugonics u. 4. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom