Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

Hétfő. 1962. december 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 ünnepélyes henvédeski a Széchenyi téren I Tegnap délelőtt nemzeti (színű és vörös zászlódíszt öltött a városi tanácsháza, ezzel köszöntötte a Szegedre bevonult honvéd újoncokat, akik életük nagy eseményéhez, a katonai eskühöz érkeztek el. Fegyelmezett, szép sorokban sorakoztak fel a tanácsházánál felállított dísztribün előtt az eskütételre váró újoncok, s körülöttük népes csapatokban gyűltek össze a város dolgozói, szülők, hozzátartozók, akik jelen akartak lenni e megkapó aktusnál. Délelőtt 10 órakor érkezett meg a térre a magasabb parancsnokság képviseletében Martics Pál vezérőrnagy, akit Gudmon Mihály alezredes, a szegedi honvéd helyőrség parancsnoka fogadott és kísért végig az őt köszöntő, felsorakozott alegységek előtt. Addigra elfoglalták helyüket a dísztribünön a meghívott vend' 'ek is. Közöttük megjeler Török László, a Csongrád megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács vb-elnöke, Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára. Török József, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Biczó György, a Szeged városi tanács vb-elnöke, Bódi László országgyűlési képviselő, valamint a megyei és a városi pártbizottság több tagja, a társfegyveres testületek képviselői, a nagyüzemek pártitkárai. Itt foglalt helyet Variamon gárdaezredes és Jabdolgozókhoz. Átadta a honvédelmi miniszter elvf üdvözletét és beszédé a katonai eskü jelentőséi/ méltatta. Szavait követőn a honvédújoncok nevében Kárpáti István lépett elő és mondotta el a katonai esküt. Szavaira erőteljesen visszhangzott az újoncok ajkairól: "Én, a dolgozó magyar nép fia, esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak hűséges katonája leszek.. .* Az esküszöveg elmondása után Kárpáti István honvéd a csapatzászlóhoz lépett, és valamennyiük hűségének, állhatatosságának kifejezéseképpen féltérdre ereszkedve megcsókolta a népköztársaságunk címerével ékesített vörös selyemlobogót. Az újonnan felesküdt honvédekhez ezután Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára szólt és adta át az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi járási bizottságának, valamint a megyei, városi és járási tanácsnak meleg elvtársi üdvözletét. Beszédében azokról a megtisztelő feladatokról szólt, amelyeket honvédeinknek a béke védelmében, szocializmust építő hazánk erősítése érdekében kell betölteniök. Perjési László elvtárs köszöntő beszédét háromszoros dörgő hajrá fogadta, majd az Internacionálé hangzott fel. A megkapó katonai ünnepség befejezéseképpen, Gudmon Mihály alezredessel az élen, a kivonult honIgaz barátok, jóakaratú emberek között voltunk Afrikában Kállai Gyula elvtárs nyilatkozata a magyar kormányküldöttség afrikai útjáról Kállai Gyula, a Miniszter- tuk, hogy — ha a hazától sok tanács elnökhelyettese, a ezer km távolságra vagyunk Hazafias Népfront Országos is — jó barátok közé érkezTanácsának elnöke — a Ma- tünk — mondotta Kállai elvgyar Távirati Iroda munka- társ, majd kijelentette: társának kérdéseire válaszol- — Űtunk során csaknem va — nyilatkozott a vezeté- mindenütt találkoztunk régi sével Afrika több országá- ismerősökkel, olyan államban járt kormányküldöttség férfiakkal, akik már jártak útjáról. Magyarországon. Velük folytatott beszélgetéseink újabb A magyar közvélemény meggyőző bizonyságát szolmegy végbe, mert a gyarmatosítók áldatlan és keserű Örökséget hagytak hátra. Jellemző tény, hogy bár a gyarmatosítók évtizedeken keresztül szajkózták, hogy Ázsiában és Afrikában ők Hogyan segíti elő a kor- viselik a "fehér ember termánykiUdöttség itt,ja Ma- hét*, ők terjesztik a kultú— rát és a civilizációt, a függetlenné vált afrikai országok rénknek és azoknak a közös nyilatkozatoknak és sajtóközleményeknek, amelyekben rögzítettük közös, álláspontunkat a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. nagy érdeklődéssel kísérte gáltatták annak, milyen nagy a küldöttség útját; mi Íven jelentősége van a személyes — kapcsolatoknak, a népek közötti barátság erősítésében. alkalomból és milyen céllal látogatott el a Magyar Ghanában például ellátogatNépküztársaság kormánya- tam a parlamentbe, s azülésgyarország és a meglátogatott országok közvetlen lakosságának'túlnyomó többkapcsolatair.ak fejlődését? sége — az angol és francia ' ~~ gyarmatosítók "Civilizátori* — Ami az orszagaink ko- tevékenységének következzötti kétoldalú kapcsolatok- m(§nyeként — írástudatlan. ról folytatott tárgyalasain- Ezekben az országokban égeP __ kat illeti, a meglátogatott tő a szakemberhiány. Nemnak küldöttsége Afrikába'' szak szünetében beszélget- országok vezetői nagy orom- csak orvosokp mérnökök, köz—— — 1 tem olyan képviselőkkel is, mel üdvözölték ezeket, mert gazdászok, pedagógusok, ha— A szocialista világrend- akik már jártak Magyaror- azt 3 törekvésünket látták nem ipari és mezőgazdasági szer kialakulása és erősödé- szágon. öfc már saját élmé- benne, hogy közvetlen, rend- szakmunkások, szakképzett se után az imperializmus nyeik alapján beszéltek a szeres és folyamatos állam- szülésznők és ápolónők is gyarmati rendszerének fel- magyar—ghanai kapcsolatok közi kapcsolatokat tartsunk hiányoznak, mert a gyarmabomlása gyakorolja a legna- nagy jelentőségéről. fenn mind a politika, a tosítók a helybeliek közül gyobb hatást a világ fejlődé- — Küldöttségünk tagjait gazdaság és a kereskedelem, nem képeztek elegendő sére. A szocialista világrend- szívélyes barátsággal üdvö- mind pedig a kultúra terüle- számban szakembereket) szer léte elősegítette az an- zölték a meglátogatott állatiimperialista nemzeti fel- mok vezetői. Ezek a találkoszabadító harcok sikerét, s zások és eszmecserék hozzáígy az utóbbi években a füg- járultak Magyarország és az getlen államok sokasága ke- afrikai államok együttműköletkezett és lépett a nemzet- désének kiszélesítéséhez. közi politikai élet színterére. lonszkij gárdaőrnagy is az védalakulat imponáló díszideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviseletében. A honvédzenekar a Himnusz hangjaival jelezte a katonai díszünnepség kezdetét, majd Martics Pál vezérőrnagy szólt a felsorakozott honvédekhez és a megjelent menetben volnult el. Erőt, fegyelmezettséget, odaadást tükrözött ez a díszmenet, s a jelenlevők tapsai, elismerő tekintetei a honvédség és szocializmust építő dolgozó népünk egységének, összeforrottságának is kifejezői voltak. — A magyar nép és kormánya kezdettől fogva szolidáris volt az afrikai népek szabadságharcával. Hazánk és a független afrikai államok között jó viszony alakult ki. Az elmúlt években több afrikai országból járt nálunk magasszintű kormány- vagy parlamenti kül tén. Tárgyalásaink során gyarmataik felszabadulása megvizsgáltuk az eddig kö- utdn pedig saját szakembetött államközi egyezmények reik többségét kivonták ezekvégrehajtásának menetét és bdi az országokból, megállapítottuk hogy ezek _ munk során meggyö. az egyezmények alapjában zódtünk arróL ho a meglá. veve rendben realizálódnák, a/nfcai országokban bár a ml ehetőségeink es a ^ erőfeszítéseket tesznek döttségnek arra hogy az partner állam szükségletei- h megszervezzék zsúfolt nek Pontosabb felmerésével, 0TSZÚ k gazdasági életét, s gyorsabb munkaval meg Volt-e alkalma a külilyenkor szokásos hivatalos program ellenére b° erXimén veket" Ts leheti eZt a tervgazdálkodás útján 5_— jobb ereamenyeKet is leheti fejiesszék, bizonyos ipari bázist teremtsenek, szervezetté találkozzék a nép tömegei- ne elérni. vei is? Minden ország vezetői lehetővé tették, hogy elláto- Különösen jóleső érzés t ék mezőgazdaság terés nagy orom volt számunk- melését munkát adjanak a ra azt haliam, hogy Guinea- munkakeresőknek. emeljék a ban Maliban es Ghanaban, né életszínvonalát és kultú3, x tV VlrVVV rálát, növeljék a szakembe„ _ _ _ alapján kulonbozo foglalko- rek számat Ezek vélemésorán egyrészt viszonozta t JtJV'VT ^t ^VVV T nyem szerini, azok a közveti ezeket a látogatásokat, más- l ílzku.!ató , geológustól, és ley feladatok, amelyre erőirészt - felhasználva afrikai 1baaxlt-.szakernebercktol a ket összpontosítják. Ami azt tartózkodásunk lehetőségeit S^ V^Vlabdarug° edz?lg ~ dolgoz,- a kérdést illeti, hogy milyen Rtkotomunkasokkal, egyete- nak, mindenütt meg vannak úton oldják ^ felsorolt elégedve munkájukkal. Se- feiadatokat, az már orszádöttség. A mi küldöttségünk ^f^^yJ^l _ . r i,K°-,fi„ mekbe, intézményekbe, s most befejeződött korút,a tal41k(;zzunk a városok — olyan államokat is felkeresett, amelyekkel Kárpáti István bonvéd eskütétel után megcsókolja a csapatzászlót most mi hallgatókkal. kezdjük ktetekítZnT kapeso- . ^inde,nü" ** ÍET**" ko" J°uré úr szükségesnek gon^rnagyobb''váltorato^ latainkat - mondotta beve- íuk' hogy ? független afrx- tartotta az államközi tár- *ágot mutat*' Az bizonyos, zetőben Kállai elvtárs, hang- ^ax orszagok nepe őszinte, gyalásokon kúlon megemlí- hogy ezeknek az országoknak súlyozva: bar,átx erzest tanúsít a szo- tem, hogy a magyar szakér- többsége a kapitalizmust a - Látogatásunk alapvető országok ~koztuk tők munkájával nagyon gyarmati rabság láncaiban, célja az volt, hogy tovább /VV ~ l!áJL NePunk me0 vannak elégedve, mert ismerte meg> s így a kapitaerösítsük és szélesítsük ha- követeit az afrikai emberek nemcsak munkájukat végzik Iizmus rendszeréről a legzánk és a független afrikai !g?z barát?aggal 68 szeretet" fl kiválóan hanem nagy rosszabb történelmi tapasztel üdvözöltek. buzgalommal es eredménye- talatokkal rendelkezik. a «. -"a.,.* pjs^sjsjsgr1 A jsezsserAT. tárgyalásaival kapcsolatban barátságban és egyuttműkö- fejlődés nem kapitalista útKállai elvtárs megállani- éJ,nek 3 helyi 'akos" ját akarják járni. elvtárs meganapi sággal. E három országban ' . „ . totta- találkoztunk is ott dolgozó ~ Kétségtelen, hogy ezek honfitársainkkal, melegen 32 országok vonzodnak a - szocializmushoz. Az is vitán államok barátságát, bővítsük politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat ezekkel az országokkal. Ez teljes mértékben megfelel kormányunk külpolitikájának, amelynek alapelve a békés egymás mellett élés, a népek közötti béke és barátság erősítése. melegen A legtöbb meglátogatott üdvözöltük őket és ők min- „ u .... állam vezetőinek nézetei ket. Tapasztalataink alapján {e\ul hogy a maivilagArra a kérdésre, azonosok, vagy hasonlóak a hogy md nézeteinkkel. A legtöbb hogyan fogadták a magyar helyen általános egyetértés mutatkozott abban, hogy korunk legfontosabb kérdése a világbéke megőrzése, amelyet az imperialista hatalmondom, hogy az afrikai or- ^lyzetben, amikor létezik, s a fejlődés döntő tényezojevé vált a szocialista szágokkal való kapcsolatanép küldötteit az afrikai országokban. Kállai Gyula elmondotta: világ•[j - rendszer, megvan a reális magyar szakemberek jó Ehetőség arra, hogy ezek munkájának. az országok elkerüljek ink fejlesztésében nagy jelentősége van a kinn — Azokban az országok— Küldöttségünket mindenütt igaz barátsággal üdvözölték. Különösen vonatkozik ez azokra az afrikai államokra, amelyekkel kapcsolataink korábbi keletűek. Felemelő és megható érzés volt számunkra például az, hogy amikor űtunk első állomásán, Guinea fővárosának, Conakrynak repülőterén küldöttségünk kilépett a repülőgépből, felcsendültek a magyar, majd a guineai himnusz hangjai. Ereztük, tudmak fenyegetnek. Egyetér- ban, ahol eddig nem voltak lista sza1^sz?t: társadalmi fejlődés kapita(Liebmann felv ) A meghívott vendégek az ünnepség dísztribünjén tettünk abban, hogy a világ fejlődése és előrehaladása, valamint a béke fenntartása érdekében halaszthatatlan feladat a gyarmati rendszer maradványainak mielőbbi teljes és végleges felszámolása. Több helyen elmondották nekünk, hogy az el nem kötelezettség politikája, amelyet a nemzetközi életben követnek, nem jelent semlegességet a világ nagy kérdései iránt. Tárgyalásaink során a nemzetközi életről kialakított közös véleményünket közös nyilatkozat, vagy közös sajtóközlemény formájában publikáltuk. Ezek szövege itthon is ismert már. — A fiatal afrikai államok többsége — bár érthető okokból elsősorban Afrika teljes felszabadulásának és egységének nagy, ma még megoldatlan kérdéseivel foglalkozik — nagy figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását és — nagyon helyesen — azt tartja, hogy Afrikának, e hatalmas földrésznek, aktív szerepet kell játszania a vitás nemzetközi kérdéseknek a béke és a haladás javára történő megoldásában. Állandóan növekedik az afrikai államok szerepe a nemzetközi életben, a nemegyezményeink, széles körű — Küldöttségünk tapaszeszmecserét folytattunk a talatai e teren arpa utalnakgazdasági, kereskedelmi, tu- ? nemzeti demokracia dományos és műszaki kul- ollamanak megteremtese es turális együttműködés lehe- erősítése a lehető legalkaltőségeiről. Ennek nyomán nuisabb eszköz arra, hogy a megfelelő egyezményeket ír- ímtal afrtkai államok — a tunk alá, illetve parafáltunk kapitalista kizsákmányolás Maliban, Dahomeyben Ni- szakaszának elkerülésével — gériában, Marokkóban és előrelendítsék hazájuk tárAlgériában. Ezekkel a meg- sadalmi és gazdasági viszoállapodásókkal és tárgyaié- nVainak fejlődését, és megsokkal bővítettük, illetve telítsék azt a fejlődési fomegteremtettük rendszeres kot- amit a P°litikai és tór" normális, államközi kapeso- sadalmi viszonyokban, az lataink feltételeit 'Par> a mezőgazdaság és kultúra területén a szocializmus A hazai közvélemény jelent nagy érdeklődéssel figyeli a fiatal afrikai államok társadalmi fejlődését; milyen tapasztalatokat szeE hosszú út végeztével milyen érzésekkel tért a küldöttség haza? reztek ebben a vonatko- _ Erre a kérdésre röviden zásban? felelhetek: igazi barátok és ~———— jóakaratú emberek között — Hét országban jártunk voltunk, jól éreztük magun— társadalmi viszonyaikban, kat Afrikában is, mégis igaz politikai, gazdasági, kulturá- az a közmondás, hogy minlis fejlettségük színvonalé- denütt jó, de legjobb otthon, ban — a sok közös vonás örültünk, hogy afrikai bamellett — olyan különbségek rátáink között voltunk, t vannak, amelyek lehetetlen- most annak örülünk, hogy né teszik, hogy általános ér- sikeresen befejezve küldetévénnyel egyszerre beszéljünk sünket, újra itthon vagyunk valamennyi ország ilyen ter- Magyarországon, amelynek mészetű problémáiról. szabad, dolgos, szorgalmas, — Mint minden országban szocializmust építő népét tapasztalt tényt említhetjük Afrikában képviseltük, meg, hogy o nemzeti függet- — Hadd használom fel az lenség kivívása után mindé- interjú lehetőségét arra, hogy zetkozi szervezetekben, fő- nütt a belső politikai és tár- hazatérve e hosszú útról, ezleg az Egyesült Nemzetek sadalmi fejlődés, a gazdasági úton köszöntsem őszinte szívSzervezeteben. Nyugodtan építőmunka, a kulturális fej- vei népünket, és sikerekben, mondhatjuk, hogy Afrika lődés, a nép életszínvonala eredményekben gazdag, béhangjára az egész világ fi- emelésének feladatai kerül- kés, boldog új esztendőt kígyel. Ez különös jelentősé- tek előtérbe. E kérdések meg- vánjak hazánk minden polget ad az afrikai vezetőkkel oldása igen nehéz és bonyo- gárának — mondta befejezéfoly tátott politikai eszmecse- lutt viszonyok közepette sül Kállai Gyula. (MTI)