Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Buxuhst, IML BoccuAof SSL Bonn kiforgatja Hruscsov válaszlevelét N. Sz. Hruscsotmak Aden­euerhoz intézett leveléről el­ső oldalon számol bo a pén­teki nyugatnémet sajtó. A lapok többsége azonban meg­rövidítve és helyenként el­torzítva \ közli a szovjet mi­niszterelnök levelét. Von Hasel államtitkár, a bonni parlament sajtófőnöke pénteki sajtóértekezletén a kormány nevében nyilatkoza­tot olvasott fel a levéllel kap­csolatban. E* a nyilatkozat egyáltalán nem tér íci a le­vélben foglalt konkrét javas­A Szovjetunió energetikai téren sok tekintetben megelőzi az Egyesült Államokat Amerikai küldöttség beszámolója szovjetunióbeli tapasztalatairól Januárban folytatják az indiai—pakisztáni tárgyalásokat latokra, amelyek elfogadása megkönnyítené a nyugat-ber-' getlkai ipa'r fejlesztésében el­Udall amerikai belügymi- történő egyesítése biztosítja niszter vezetésével ez év a Szovjetunió energetikájá­szept emberében a Szovjet- nak fölényét az Egyesült unióban járt amerikai ener- lamokéval szemben — írja getikai küldöttség közzétette a beszámoló, utazásáról és a szovjet ener- Ugyancsak megemlékezik a getikai iparról szóló beszá- beszámoló a Szovjetunióban mólóját — jelenti Vased- kiépített nagyfeszültségű táv­csenko, a TASZSZ weshing- vezeték-rendszerről, s meg­toni tudósítója. jegyzi, hogy a Szovjetunió A beszámoló megemléke- ezen a téren ls az Egyesült zik a Szovjetuniónak az ener- Államok előtt jár. lini probléma rendezését, ha­nem azzal akarja elterelni a közvélemény figyelmét erről, hogy azt állítja: „Hruscsov levele lényegileg nem tartal­maz semmi újat-. A sajtófő­nök által felolvasott nyilatko­zat továbbá Ingerült hangon, mereven elutasítja azokat a •komoly figyelmeztetéseket, amelyeket Hruscsov Aden­auer kancellárhoz intézett. ért hatalmas eredményeiről, az új energetikai kapacitá­sok gyors üzembe helyezésé­ről, a szovjet mérnöki, ter­vező és tudományos munka magas színvonaláról. A ma­gas fokú centralizáló és az ésszerű tervezés, a villanyte­lepek és a vezetékek hálóza­tának egységes rendszerben Külpolitikai hirek ,, • ========== lamkixan Kennedy amerikai elnök Csütörtökön a floridai Palm Beach-ben fogadta a kubai ellenforadalmárok öt vezető­jét. Mint ismeretes, a tava­lyi áprilisi invázió torán foglyul ejtett ellenforradal­márokat a napokban bocsá­totta szabadon a kubai for­radalmi kormány. Hírügynökségi jelentések szerint Kennedy december 39-én a miami-i stadionban szemlét tart a szabadon en­gedett kubai ellenforradal­mink fölött * Pénteken Belgrádban meg­kezdte rendes Ülésszakát a jugoszláv parlament. A par­lament kél háza — a Szövet­ségi Tanáét éa a Termelők Tanácsa — az 196S. évi terv és költségvetés törvényterve­zetét, valamint egyéb kérdé­seket vitat meg. * Diefenbaker kanadai mi­niszterelnök nassaui tartóz­kodása idején kijelentette, hogy az Egyesült Államok. Anglia, Kanada és a brit nemzetközösség néhány más tagja összesen ISO millió dol­lár értékben szándékozik katonai felszerelést szállí­tani Indiának. Diefenbaker nyilatkozatá­ról a Canadian Press hír­ügynökség megjegyzi, hogy a nyilatkozat csalódást kel­tett Angliában és az Egye­sült Államokban. A szovjet energetika fej­lődésének fontos alkotó ele­me — mutat rá a beszámo­ló—a moszkvai diszpécser­központ, amelynek hatáskö­re a Szovjetunió európai ré­szére terjed ki. A szovjet mérnökök azon fáradoznak, hogy egységes rendszer ben egyesítsék az európai és a szibériai, vagyis a Szovjet­unió egész területét átfogó energetikai rendszert Az amerikai energetikusok hangsúlyozzák az ilyen egy­séges és központosított ener­getikai rendszer műszaki és gazdasági előnyeit Végezetül a beszámoló méltatja a Szovjetuniónak a vízierőművek építése és a nagyfeszültségű vezetékek létesítése terén elért kima­gasló eredményeit Udall belügyminiszter köszönetet mond Hruscsov szovjet mi­niszterelnöknek, aki fogadta ót és megvitatta vele a Szovjetunió és az Egyesült Államok természeti és vil­lamos energetikai erőforrá­sainak fejlesztési program­ját s dokumentumfilmet ajándékozott neki a szov­jet villamosítási program­ról és anrak végrehajtásá­ról. (MTI) A román nemzetgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést A román nagy nemzetgyű­lés jóváhagyta a jövő évi ál­lami költségvetést. Ma a nagy nemzetgyűlés — a Ro­mán Népköztársaság fennál­lásának 15. évfordulója tisz­teletére — ünnepi üléstdtart. A kasmíri kérdésről csü­törtökön Rawalpindiban meg­nyílt indiai—pakisztáni tár­gyalások során összesen há­rom megbeszélést tartottak. A péntek délelőtti megbeszé­léssel lezárult a tárgyalások első szakasza. Bejelentették, hogy január 16—17-én Űj-Delhlben foly­tatják a tárgyalásokat a kas­míri kérdésről. Hírügynöksé­gi értesülések szerint a janu­árt megbeszélésen előkészítik Nehru indiai miniszterelnök és Ajub Khan pakisztáni el­nök találkozóját. A pénteken véget ért két­napos tanácskozás lefolyását Ismertetve az indiai küldött­ség vezetője újságíróknak ki­jelentette: egyelőre „semmi kézzelfogható eredmény- sem született, de „az a tény, hogy a tárgyalások folytatódnak, bizonyos haladást jelez*. Adenauer levelet intézett Kennedy elnökhöz A nyugatnémet kancellárt a Bahama-szigeteken hozott határozatok aggasztják Hazaérkezett a magyar korménykíildöitség (Folytatás az 1. oldalról.) vélte hazánk nemzetközi te­kintélyét, hozzájárult a né­pek barátságának erősítésé­hez, s a béke védelméhez. — Végezetül azt is el kell mondanom, hogy — bér min­denütt jól éreztük magunkat az afrikai földrészen — örü­lünk, hogy újra magyar föld­re értünk, és honfitársaink­kal együtt búcsúzhatunk el a magyar nép számára sike­resnek mondható 1962-es óesztendőtől, s velük együtt köszönthetjük majd az új évet, amely meggyőződésem szerint, munkánk nyomán még több örömet és boldog­ságot hoz mindannyiunknak — mondotta befejezésül Kál­lai Gyula elvtárs. Magyar—algériai közös közlemény A magyar kormánykül­döttség látogatásénak befe­jeztével kiadott közös közle­mény egyebek között meg­állapítja: A magyar küldött­ség a látogatás során megis­merhette az algériai nép ál­dozatos és szorgalmas mun­káját, amelyet felszabadított hazája felépítéséért folytat. Alkalma volt egyben tapasz­talni azt a rokonszenvet és forró együttérzést, amelyet az algériai nép a baráti ma­gyar nép iránt érez A magyar küldöttség tag­jai megbeszéléseket folytat­tak az algériai kormány több felelős vezető személyiségé­vel. A két ország közötti kap­csolatok kiszélesítésének le­hetőségeiről és a nemzetközi helyzet fontos kérdéseiről folytatott megbeszélések a szívélyes barátság légköré­ben zajlottak le. Ezek a meg­beszélések lehetővé tették annak megállapítását, hogy a két fél nézetei a felmerült kérdések széles skálájában megegyeznek. A két küldöttség megbe­szélései során megállapítot­ta, hogy a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének nagy lehetőségei vannak. El­határozták, hogy a Magyar­ország és Algéria közötti ba­ráti és gyümölcsöző együtt­működés alapján kulturális, technikai és gazdasági kap­csolataikat rendszeresitik, A magyar küldöttség ve­zetője meghívta hivatalos lá­togatásra Magyarországra Ahmed Ben Bella miniszter­elnököt, aki a meghívást el­fogadta. A látogatás időpont­ját később állapítják meg. Bonnban hivatalosan meg­erősítették, hogy Adenauer kancellár levelet írt Kennedy elnöknek a bahamai értekez­leten hozott határozatokkal kapcsolatban. A nyugatné­met kormány szóvivője pén­teki sajtóértekezletén kije­lentette: semmi közelebbi felvilágo­sítást nem adhat a levél | tartalmáról. Majd azt hangoztatta, hogy a, bahamai határozatok pon­tos értékelése még csak most van folyamatban Bonnban és előreláthatólag csak az új év elején fejeződik majd be. Arra a kérdésre, vajon ki ad tanácsokat Adenauernak egy értékelésnél az új, vagy a régi hadügyminiszter-e, a szóvivő azt mondotta, hogy mindaddig, amig von Haasel, az új hadügyminiszter nem veszi át hivatalát (erre elő­reláthatólag január 9-én ke­rül sor), addig Strauss látja el a hadügyminiszteri tisztel járó feladatokat. Bár Adenauer levelének tartalmát hivatalosan még nem közölték, a nyugatnémet sajtó azt írja, hogy Adenauer e levélben kifejezésre juttat­ta; a bonni kormány fenntar­tásokkal 'ogadja a bahamai határozatokat, illetve értésére adta Bonnak azt a kívánságát, hogy a ba­hamai megállapodás kereté­ben ' Polaris-atomrakétákkal felszerelendő tengeralattjárók -közös NATO-tulajdonba­kerüljenek. A sajtókommentárok to­vábbra ls azt hangoztatják: „Bonni vezető körökben ami­att aggódnak, hogy a bahamai határozat ered­ményeként Nyugat-Német­ország alárendelt helyzetbe kerül majd a NATO-n be­lül". Kennedy elnöknek de Ga­ulle-hoz intézett ajánlata azt a benyomást keltette Bonnban — írja a kormány­párti Rheinische Post —. hogy az amerikai kormány az atlanti paktum tagállamait két csoportra akarja oszta­ni: az atomhatalmak csoportjába és a saját atomfegyverekkel nem rendelkező államok cso­portjába. De Gaulle a szenátus elnöke ellen A francia szenátus csütör­tökön tartotta ez évi utolsó ülését A kormány részére fenntartott padsorokban sen­ki sem jelent meg. A kormány, mióta parla­menti többséggel rendelkezik, bojkottálja Gaston Monner­ville-t, a szenátus radikális­párti elnökét, aki az októberi népszavazás előtt alkotmány­szegéssel vádolta de Gaulle** és Pompidou-1. A kormány most fokozott nyomást gya­korol a szenátus tagjaira, hogy Monnerville-t lemon­dásra kényszerítsék. Az október végi feszült éa vészterhes napoktól távolodva, most már világosan összegezhető a válság békés megoldásának szá­munkra két legfontosabb eredmé­nye. Az első feltétlen az, hogy a világ megmenekült a borzalmas atom-rakétaháborútól. Ennek je­lentőségéről sokat beszélni, úgy hiszem, nem kell a Józan emberek­nek, akik — és ez moat nem pusz­ta szólam — életüket köszönhetik a szovjet békepolitika minden helyzetben sikeres alkalmazásá­nak. A másik eredményt, a szocializ­must építő Kubai Köztársaság fennmaradását azonban érdemes részletesebben ls méltatni, mert egyrészt Jobban megértjük a ka­ribi válság mélyebb okait, más­részt következtetni tudunk távlati­lag a történelem alakulására a la­tin-amerikai térségben. Latin-Amerika gazdasági hely­zetével kell egy kissé behatóbban megismerkednünk a jobb megér­tés végett. Ennek országai, amióta felszabadultak a spanyol vagy portugál gyarmatosítók alól, poli­tikailag látszólag függetlenek. Nem Úgy gazdaságilag. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államok mindmáig úgy szerepel és lép fel, mint olyan'ország, amelynek nin­csenek gyarmatid. Ha a hagyomá­nyos gyarmatosítást értik ezen, mint például a brit, francia vagy más nyugat-európai országok gyar­matait, úgy ez az állítás igaz. Az is köztudomású, miként akar az Egyesült Államok pecsenyét sütni az ő nem gyarmatosító mivoltából a felszabaduló népek előtt. Ám pz Egyesült Államok az új gyarmato­sítást, amelyet most az angolok, franciák és mások olyan buzgón próbálnak utánozni, mint egyetlen megmaradt lehetőségüket, nem mostanában kezdte el. Ennek a neokolontalizmusnak a lényege: a tőkebefektetés, ennek révén a dön­tő gazdasági pozíciók megragadása az egyes országokban, a gazdasági nak húszmilliárd dollár kölcsönt. Két év alatt » megnegyvenszerezte ajánlatát. De milyen két év volt ez? Kuba szocialista útra térésé­nek két esztendeje; Brazíliában Quadros bukásának és visszatéré­életben szerzett diktáló szerepe szágokat átszelő vasútvonalak, hogy hogy cukron és dohányon kívül sánek két esztendeje, az argen­íolytán pedig bábkormányok, ki- olcsóbb legyen a gyümölcsszállítás; egyebe sincs, s minden fogyasztási tínai nagy válságok ideje, Dorru­tartott kormányok fenntartása, te- a vasutak üzemeltetéséhez szüksé- cikket az Egyesült Államoktól voltaikéban Trujillo csúfos pusztula­hát a politikai hadállások birtok- ges szénbányák vagy villamos erő- kénytelen vásárolni. Kubából már sának ideje stb. A példa és hatása lása. Csak ez biztosítja a befekte- műtelepek; a tett milliárdok bő és biztonságos stb. Hát még hozamát. Az e fajta gazdasági behatolás iskolapéldája Latin-Amerika. Ar­ról van szó, hogy óriás monopó­liumok és gyakran rejtett leány­vállalataik teljesen át- meg átszö­vik hálójukkal Közép- és Dél­Amerikát, s ennek országai a Wall Street zsebében vannak. Tudnivaló, hajózási vállalatok az olajvállalatok! Meg a fémbányák! Ugyancsak is­mert monopólium az Anaconda Cooper Mining, amely kezdetben rézre specializálta magát, de, mint lenni szokott, ez is rájött, hogy dol­lárt nemcsak rézből lehet csinálni, s valóságos polipként fonódik rá igazán, országok sorára Latin-Amerikában, élni. hogy a szóban forgó államok kivé- , E!éf a A min" Jellemzésül, hogy mit jelent nogy a szooan iorgo anamoK Kive denképpen az, hogy ezekben a? or- Kuha iétc utaini keii més valami­tel nelkul monokulturas gazda- slágokban roppant alac50ny a nép '^g^ar úSágoSk etótt életszínvonala, alig van munkaalka- nem ismereUen a2 Amerikai Ál­lom, és igen nagy a szociális nyo­nem húz hasznot az amerikai tőke: a gazdasági erőforrások a nép ke­zében vannak. Gyorsan felszámol­ják áz írástudatlanságot, hogy felvi­lágosuljanak az emberek. Kuba azt példázza, hogy nem szükségszerű az a mostani élet a latin-amerikai or­szágokban, lehet másképp is élni, s szabadon csak úgy lehet tel nélkül monokultúrás gazda­ságúak, azaz gazdaságukban egyet­len uralkodó ágazat van, a többi vagy jelentéktelenül satnya, vagy egyáltalában nem létezik. Brazília — kávé; Kuba — cukor és do­hány; Chile — salétrom; Argentína — hús; Venezuela — olaj. Ilyen gondolattársítás a természetes ezen országok nevét hallva, sót, például a közép-amerikai kis köztársasá­a mor és feszültség. Megjegyzendő, hogy sok országban, éppen a fék­telen kifosztottság ré a nagv kon­kurrencia miatt, az amerikaival versenyképtelen nemzeti burzsoá­zia még jelentékeny szerepet játsz­hatik és látszik is A népnyomorra jellemzésül is említek egy adatot Va'on m é»t van így? Azért és aszerint, melyik monopólium vetet- gyasztása mlntegv 300 dollár; vagv­te ki hálóját egy-egy országra, fel- is annyi, mint az Egyesült Államok­ismérve legnagyobb kincseit és ki- ban egv Jobban kereső szakmun­aknázásának lehetőségeit. Hogy fo­galmunk legyen ezeknek a mono­póliumoknak a hatalmáról, csak egy-két adatot említek. Ismert név . . K„ „ „iiiixj .„,Tni(„H nu Latin-Ámen kában, ha a nép milliói az United Fruit Company (Egyesült Gyümölcs Vállalat). Hasonlatkép­pen a magyarországi egykori Eaz­terházy-földbirtokot említem: an­nak a családnak mintegy 600 ezer hold birtoka volt. Nos, az United Fruit Company birtokában két és fél millió hektár van (1 hektár kb. 1,6 hold), vagyis 4 millió hold! Es lamok Szervezete, amely lényegé­ben az amerikai diktátumok lega­lizálására létrehozott szervezet. Ennek a szervezetnek két és fél évvel ezelőtt tartott ülésén ott volt és felszólalt Fidel Castro is. Egyebek között előterjesztett egy Javaslatot, hogy az Egyesült Álla­mok kölcsönözzön 30 milliárd dol­lárt az elmaradt országok gazdasá­gi felsegélyezésére, s a kölcsön fel­használásának módját bízza az Il­lető országokra. Az Egyesült Álla­mokat, akkor még az Eisenhower­kormányt, Douglas Dlllon, a kül­ügyminiszter gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese képviselte. Dillon nagylelkűen felajánlott a javasolt 39 milliárddal, tehát 30 öntudatra ébrednek, s felismerik, ezer millióvalizemben — 500 mii tás szerint egy-egv latin-amerikai földmunkás család egész évi fo­kás egy havi keresete. Beszédes párhuzam. Megérthe'IUk: mi következik be ml az oka országok szörnyű fejlet­lenségének és az ő nyomorúságuk­nak? S ml mindebben Kuba szerepe? Maga a példa, hogy Kuba áll! Ku­ba gyakorlatilag ugyanonnan Indult liót, a kért Összeg egyhatvanadát. Ülésezett az Amerikai Államok Szervezete az Idén is; most már kuba nélkül, mert Kubát kizárta tagjai közül. S mit tesz a sors: ugyanaz a Dillon, most már a el, mint többi társa. Megpróbál ki- Kennedy-kormány képviseletében, jutni a monokultúra egyoldalúsá- mint pénzügyminiszter, feláll, éa még mi minden! Az „érdekelt" oi> gának abból a szorult helyzetéből, felajánl a latin-amerikai államok­éi példa: Kuba. Az Egyesült Államoknak nem maga a kis szigetország hiányzik. Megvannak nélküle a dollármilli­árdosok valahogy, jön máshonnan elég profit. De a kubai példa pénz­ben nem mérhető. Kuba azt pél­dázza, mire jut egy nép, ha saját kezébe veszi sorsa iránytíását, s hogy milyen önzetlen barátokra lel: a Szovjetunióra, valamennyi szocialista országra. Csak pus'la emlékeztetőül még valamit. 1950-ben az Imperialisták kirobbantották a koreai háborút, hogy megkíséreljék visszafordítani a történelem kerekét. Egyetlen ta­podtat sem jutottak előre, s néhány év alatt felszabadultak Ázsia egy­kori gyarmati országai. 1956-ban angol—francia—izraeli részről ag­ressziót kísérelték meg Egyiptom ellen. Az agresszorok tapodtat sem jutottak előre, s megértették a szov­jet figyelmeztetést: ma az agresszor akkor sem érezheti biztonságban magát, ha nem az ő területén fo­lyik a háború. És néhány év alatt lényegében felszabadult a fekete földrész. Va­jon az amerikaiak által az idén ősszel kirobbantott karibi válság nem a koreai és az egyiptomi vál­lalkozások folytatása volt-e, de most már — mert megy előre a történelem kereke — magán az amerikai földrészen? S ki kétel­kednék benne, hogy bár most — ezt megvilágítottuk fentebb — na­gyon nagy a tét, a fejlődés Iránya, s talán irama is ugyanaz lesz, mint más földrészeken volt? Kuba — a példa — áW 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom