Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

Vasárnap, 1962. december 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Tovább erősödik a kapcsolat szovjet tudósok és a Szegedi Tudományegyetem között A Magyar Tudományos zánk jelentős gyógyszeripar- s összehangolják a szegedi, Akadémia kéthetes kikülde tésében a Szovjetunióban járt dr. Kovács Ödön docens, a szegedi József Attila Tudományegyetem Szerveskémiai Intézetének vezetője. Az intézet már három éve tart gyümölcsöző kapcsolatot ral rendelkezik, s ezen be- illetve a szovjet intézetek lül a gyógyszeripari terme- munkatervét, lésnek tíz százalékát a szte- Dr. Kovács ödön docens ránvázas hormonok előállítá- érdekes tapasztalatokat szersa teszi ki. Ezekből ugyanis zett a felsőoktatás, illetve a számottevő az exportunk, vegyészképzés reformjával Ezen a téren jelentősek és kapcsolatban. A Szovjetuniószéles körűek az ipari, de ban nagyon bátran nyúlnak a Szovjet Tudományos Aka- még szórványosak az elvi ku-\ ehhez a kérdéshez azzal a démia Zelinszkijről elneve- tatások hazánkban. Ezért — céllal, hogy az egyetemet zett moszkvai Szerveskémiai az ipar felkérésére, a Kő- minél közelebb hozzák az Intézetével, az N. I. Sujkin bányai Gyógyszerárugyár élethez. A leningrádi műakadémikus vezette kutató- hathatós támogatásával — szaki egyetemen például öt csoporttal. 1961-ben kezdett foglalkozni különféle kísérleti tanterv Közös munkájuk eredmé- ezzel a témakörrel az inté- szerint oktatnak. Az egyik nyeit eddig kilenc tudo- zet, s már kezdeti sikereket tanterv szerint az első két könyvelhet el. Ennek kö- évben mányos dolgozatban tették közzé szovjet és magyar szaktól yóiratokban. Az együttműködés eredményeként lett szovjet levelezőaspirans a szegedi intézet egyik fiatal, tehetséges munkatársa: Bartók Mihály, aki kiváló eredménnyel tette le a szakmai aspiransvizsgát. A közös kutatások részben elméleti jellegűek, részben kőolajbázisú műanyagipari vonatkozásúak. A mostani kiküldetés alkalmával szönhető, hogy nemcsak ipari. hanem akadémiai szinten is bővülnek a kapcsolatok. Az intézet munkatársai köa hallgatók egy hetet az egyetemen töltenek, egy hetet pedig valamelyik vegyipari üzemben. Ide azokat a hallgatókat oszhónapos külföldi tanulmányúton. Most pedig sikerült felvenni a kapcsolatot a szovjet akadémiai kutatóintézetekkel, I. V. Torgov, A. A. Achrem és V. F. Kucherov professzorokkal, akik közül A. A. Achrem munmegbeszélték a jövőre vo- k áss ága azonos területen natkozó elképzeléseket. mozog a szegedi intézetével. B tovább erősítették az eté- Ez az együttműködés leheren meglevő kapcsolatokat, tőséget nyújt arra, hogy elA látogatás másik célja a sajátítsák a szegediek a ezteránvázas hormonok elő- szovjet kutatók fejlett módállításával kapcsolatos kuta- szereit. Ennek érdekében tasakra vonatkozó megálla- tudományos kutatók és dopodás létrehozása. Itt érde- kumentációs anyagok mes megemlíteni, hogy ha- réjét tervezik. zül már öten voltak egy-négy tották be, akik még nem dolgoztak gyárakban Ennek egyik előnye az, hogy még egyszer annyi hallgatót tudnak laboratóriumban foglalkoztatni. Egy másik tanterv szerint kombinálják a nappali és az esti tagozatot. Az első két évet esti tanfolyamon végzik és a többit majd rendesen. Ezek a hallNövekszik a pamutszövet, a kötöttholmi, a konfekcióáru és a bútorok gyártása A könnyűipar jövő évi tervéből gatók az első két évben nappal üzemben dolgoznak. Annak az elgondolásnak is érvényt kívánnak szerezni, hogy mire a hallgatók kikecse- rülnek az egyetem falai közül, a fizikai munkával csakúgy megismerkedjenek, mint a vezető, irányító tevékenységgel. <T. B.) Biztos föld már a baktói szikes Az öntözés eredményei a Felszabadulás Termelőszövetkezetben Hányszor emelték égre te- gazdaság számára. A rizsből termés megközelítette az 55 kintetükat az egykori bak- származó nyereségünk több mázsás csövestermést. Pedig tói puszta pásztorai, de sok- mint 750 ezer forint. A ter- csak két alkalommal 30—30 szor sóhajtott fel itt a szikre ven felüli termésből eredő milliméter vizet permeteztek szorult szegény földművelő: haszon is meghaladja az 50 ki a kukoricatáblára. A szakuram isten, adj esőt, mert el- ezer forintot. emberek véleménye szerint pusztulunk!... A természet Csoda-e ez? A csaknem tel- ha a harmadik öntözésre is azonban nem tisztelte soha- jesen terméketlen szik a sze- sor kerülhetett volna, ez sem a fohászt, a kívánságo- gedi határ legkiválóbb termő- újabb 25 mázsát jelentett kat, csak a tetteket. földjévé vált pár esztendő volna termésben. S akkor És azóta vannak igaz nagy alatt az öntözés révén. A most 75 mázsás csöves kukotettek a baktói pusztán, ami- gazdáknak ujabb terveik ricatermésrö] beszélhetnénk, óta szövetkezetben élnek itt vannak a Tisza vizének hasz- A harmadik öntözés egyébaz emberek. Az idei nyáron nosítására. 1963-ban további ként kicsit még a szegénység már összesen 874 kataszteri 200 kataszteri hold kopár miatt maradt el. A gépek, víholdra juttatták el a közösség birkalegelőt alakítanak át zipuskák már a kertészetben emberei a Tisza és a kutak termőfölddé. Néhány eszten- voltak elfoglalva a harmadik életet jelentő vizét. Az egy- deig rizs lesz majd itt is, ké- öntözés idején, a zöldségeket kori halott föld mind na- sőbb pedig haltenyésztésre kellett menteni a szárazsággyobb életre kap. Kóré Zol- térnek át. Csupán az új esz- tói. tán főkönyvelő így adott szá- tendei öntözéses beruházá- Nagyarányú kísérletet folymot a szövetkezet most lejá- sok 1 millió forintot képvi- tattak a gazdák itt a lucerró esztendejének öntözésből selnek. Árendás Györgytől, a na terméshozamának öntözéseredő sikeréről: szövetkezet elnökétől hallót- sel való emelésére is. Annak „ tam, hogy második ötéves ellenére, hogy öntözött lutltumk a puszta tervünk végére a -hírmondó- cernásuk e növény számára tjí „„. , , • - í. ia<< is eltűnik a baktói pusz- csaknem teljesen ' alkalmat- Idén 304 holdon volt tának RizSj ^gazdaság és lan területen van öntözéssel nzsvetesunk. Az atlagtermes takarmány lesz az egész kül- öt kaviárt * _ az elképesztően rossz idő- ^ baktói határban. járás ellenére is 15 mázsa 30 kilogramm lett holdanként. Az összes termés tehát meghaladta a 4600 mázsát Igaz, a kiadás sem volt kevés. A talaj munkától a betakarítáHinden csepp vizet ,megköszönt" a kukorica öt kaszálást tudtak elérni. Az egy holdra jutó száraz szénatermés 50 mázsáig emelkedett Ugyanitt más esztendőkben csak kétszer kaszálhatták a lucernát, a harmaA szövetkezet öntözési prosTr^muo Jdíj^ris fels'X SSS -jú már féltórmést sem molva egy-egy holdra éppen már a lucerna és a kukorica mázsa rizs ára ment rá. is- Idén a kukorica minden 10 öt mázsa 30 kilogramm ter- S a^áS" sSf k^ més értéke azonban tiszta nyereségként maradt meg a taszteri holdon 22 ezres tőállomány mellett az átlagMit tartalmaz a lakosság ellátásában fontos részt vállaló könnyűipar 1963-as terve? — Erre a kérdésre a Könynyűipari Minisztériumban a következő választ kapta az MTI munkatársa: — A termelési terv az danulan az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben áll majd a textilgyárak rendelkezésére. A konfekcióipartól 5,2 százalékkal több gyártmányt kért a kül- és belkereskedelem, míg a selyem-, a cipőidéinél 5 százalékkal nagyobb és a papíripar termelése jöfeladatot jelöl meg. Különösen feszített terve lesz a tárca legnagyobb ágazatának, a pamutiparnak: 5,5 százalékkal több pamutszövetet kell gyártania. Ezt elsősorban a nagy mértékben növekvő exportigények teszik szükségessé. A tervezéskor számoltunk a Szegeden épülő új szövődé egy részének üzembelépésével is, de a legnagyobb feladatok mégis meglevő gyárainkra hárulnak, amelyekben a répi géppark korszerúsítévőre az ideihez hasonló szinten lesz. A bútoripar termelésnövekedése ezúttal is kiemelkedő: 13,9 százalékkal több bútor gyártására készülnek fel. Üj gépekkel új technológiát vezetnek be és tovább no a simavonalú, modern bútorok aránya. — A terv szerint 1963-ban a könnyűipar az ez évinél 10 százalékkal több terméket ad át a külkereskedelemnek, ugyanakkor messzemenően figyelembe veszi a hazai lasével, a kikészítőüzemek to- kosság megfelelő ellátásátAz vábbi rekonstrukciójával kell a gyártást fokozni és a maipar lényegében kielégíti majd a belkereskedelem vagasabb minőségi követeimé- 'amennyi mennyiségi lgenyet, nyeknek eleget tenni. —Az átlagosnál nagyobb ütemben fejlődő iparágak közé tartozik a kötszövő ipar is. A kötöttárugyáraktól 5,1 százalékkal több gyártmányt kérünk, miután termékeik nemcsak a hazai vásárlók körében keresettek, hanem külföldön is jól értékesíthetők. A keresletnek megfelelően valamivel kevesebb pamutharisnya készül. de helyette jóval több szintétikus harisnyát gyártanak. A szintétikusfonal-felez azonban még nem jelenti azt, hogy az üzletekben mindenféle keresett áru különböző változatát megtalálja a vásárló. Főként az új cikkeknél a gyártás kezdeti szakaszában nem tudják majd minden üzlet raktárkészletét feltölteni. Az ipar bőséges gyártmányválasztékkal igyekszik a divatot is követni. Az 1963. évi terv feszitett feladatot jelent a könnyűipar dolgozói számára azért is, mert a termelékenységet 3,2 ÖTLETES GÉPEKKEL, gyorsabban, több kábelt gyártanak Egy új üzem újítási naplójából használás egyébként az egész százalékkal kell növelniök, a textiliparban növekszik és a termelés önköltségét pedig 1 mostaninak a kétszeresét is százalékkal csökkenteniük, megfogja haladni. A hazai (MTI) Január elsején esedékes a kötelező gépjármű-biztosítás A kötelező gépjármű szabatossági biztosítás díja január elején esedékes. A gépjárművek, autók, motorok üzemben tartóinak az év elején "biztosítási igazolást* kell kérniök. Ezt az igazolást és a biztosítási díj befizetéséhez szükséges csekklapot az Állami Biztosítónak a lakóhely szerint illetékes fiókjától lehet beszerezni. Az 1963. évre szóló igazolást a fiókok az elmúlt évi igazolás ellenében adják ki. A torlódások elkerülésére a biztosító erre kijelölt fiókjai meghosszabbított munkaidőben tartanak szolgálatot. A gépjármű szavatossági díj január 31-ig pótlékmentesen fizethető be. A magánszemélygépkocsik biztosítási díja két részletben, január elsején és július 31-én is fizethető. (MTI) A gyárral együtt fejlődik, erősödik az újítómozgalom a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepén. Más vállalatoktól átvett gyártási módokat, gépeket tökéletesítenek, műszakiak, egyszerű munkások, hogy termelékenyebbé tegyék a munkát, gyorsabban, több kábelt gyártsanak. Az újítási napló a megmondhatója, hogy nemcsak szám szerint, hanem forintértékben is számottevőek a kábelgyáriak újítási javaslatai. Szakadást ielző készülék A legnagyobb elővigyázat mellett is elszakadhat a kábelér gyártás közben. Ha pedig szakadás történt, a hibát meg kell keresni. Ez a művelet többeres vezetéknél, kis kábeleknél igen körülményes és hosszadalmas munka. A szakadás helye ugyanis a szigeteléstől nem látható. Ezt a munkát könynyíti meg Király Károly újítása, a szakadást jelző készülék. Nem is újítás ez, találmány, hiszen már szabadalmi bejelentést is tettek. A korábbi mérési módszerekkel a szakadás helyét csak megközelíteni tudták. Ezért minden olyan tekercsből, amelyben szakadt vezeték volt, 4—5 méternyit hulladékba kellett dobni, míg megtalálták a szakadás helyét. Az új készülékkel centiméternyi pontossággal megállapítható a szakadás helye, akár egy vagy több érben szakadt el a vezeték. A készülék érzékelője egy tekercselőgépre van felszerelve. A szakadt tekercset egy motolláról áttekercselik, ha a szakadási helyhez érnek, a készülék jelez. Itt csak egyszerűen el kell vágni a kábelt. A már beépített vezetékek, kábelek hibáit is, pontosabban hibahelyét meg lehet állapítani a készülékkel. Ezért is külön jelentősége van a készüléknek. A szigetelőcsőből ki lehet húzni a vezetéket, de a falba vakolt vezeték szakadása esetén ma még problémát okoz a hiba megkeresése. A képien látható készülék, amelynek működését a feltaláló, Király Károly ellenőrzi, tranzisztorizált száraz elemekkel működik, ezért üzemköltsége csak fillérekbe kerül, súlya csekély és terjedelme is kicsi. Lyukfúrás — villamos szikrával Ugyancsak Király Károly újítási javaslata alapján készítették el a kábelgyárban a villamosszikrás kis lyukfúró gépet. A gép működése a villamos erózión alapszik. Lágy rézhuzallal minden elektromosan vezető anyag, tehát bármilyen fém fúrható, még a legkeményebb fémlapka, a vídia is. A képen látható gép 0,1 millimétertől 1,5 milliméter vastagságú lyuk fúrására alkalmas. Kétszeri fúrással a méret nagyobb is lehet. A gép teljesítményére jellemző, hogy egy 5 milliméter vastag kemény fémlapkát 8 perc alatt fúr át. A furat lehet kerek, vagy szükség esetén más alakú is. A Szegedi Kábelgyárban a gépet a szigetelőgépek tüskéinek fúrására használják. Azelőtt a tüskék ezüstacélból készültek, keményre edzve, mégis egy nap alatt kikoptak. Ma már a tüskéket kemény fémlapkából gyárthatják, mert a szikraforgácsolással könnyedén fúrnak rajta lyukat. Ezeket a tüskéket hetekig használják, ha kissé megkoptak, újrafúrják, vastagabb lyukkal, s ezután másfajta vezetékek gyártására használhatják. Az új eljárással olcsóbban készíthetik a tüskéket. A megtakarítás nagyobb része a tüskecserélésből adódó gépállás megszüntetéséből származik. A kertészet milliós nyeresége A tsz most készíti el új esztendei zárszámadását Végleges, lezárt eredmények a kiadásokat és bevételeket illetően még nincsenek a kertészetből. Egy azonban máris bizonyos, Csongrád megye legnagyobb kertgazdasága milliós nyereséget hoz az idén is. A szárazkertészetben nevelt paradicsom hozama minden igyekezet ellenére is csak 100 mázsáig emelkedett holdanként, míg az öntözött területek 150 mázsát adtak. A Felszabadulás Tsz gazdag öntözési tapasztalatai az egész megye mezőgazdasága számára nagy iskolapéldaként szolgál. Ezek után önként adódik a gondolat: mennyit nyerhetett volna Szeged mezőgazdasága azáltal, ha a baktói rossz szikesekkel egyidőben öntözni kezdtük volna első osztályú szántóföldjeink egy részét is, például a mihályteleki Üj Élet Tsz, vagy a ságváritelepi Táncsics Tsz határában? Okulva a tapasztalatokon azonban most már nem soká késhet ez sem. Ehhez azonban nem elég csak az állam segítsége. Mint a Felszabadulás Tsz gazdái teszik, szüntelenül gyarapítani kell az öntözés mesterfogásaihoz jól értő szakemberek számát. A Felszabadulás Tsz-ben már 10 iskolát végzett öntöző szakmunkás van. Ezeknek a gazdáknak éven át a legfontosabb feladatuk, hogy mindenhová eljuttassák a vizet és a műtrágyaféléket is megkapják az öntözővízzel a növények. Most újabb 10 szövetkezeti gazdát küldenek hosszabb, rövidebb iskolára, hogy elsajátíthassák az öntözés tudományát A nyilvántartás fontossága Azonban az komoly hiba, hogy az öntözött területek termelési adatait ma még nem tartják nyilván külön is, egybevetik azokat a szárazföldi művelés eredményeivel. Bár szinte mindenki ismeri az öntözött földek terméshozamait, azonban ha egészen pontos dokumentáció készülne ezekről, a tudományos kutatómunkának is nagy segítséget nyújthatnának ezzel. Bizonyos, hogy a szövétkezet vezetői hamarosan felismerik ennek szükségességét is. Ez a jövőt illetően a termelés jó megtervezéséhez is hasznos segítséget jelent. Ez újabb követelmény mellett azonban bízvást elmondhatjuk: Baktóban kétszeresen igaz a régi paraszti mondás: rossz földek nincsenek, csak rossz gazdák. És a baktói sziknek ma már nagyon jó gazdái vannak. Csépi József