Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-21 / 298. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG PÉNTFK, 1002. ÜOWIUBCR TL* Határozati javaslatok elfojL.dásával az ENSZ közgyűlés XVII. ülésszaka fesfejszts munkáját? December 20-án, csütörtö- A TASZSZ tudósítója kl- érdekében megvalósítandó kön árt véget az ENSZ-köz- emeli azt a pozitív szerepet, nemzetközi együttmüködés­gyűlés XVII. ülésszaka. Ezzel amelyet az ENSZ és annak ről szóló javaslatot. kapcsolatban a TASZSZ tu- főtitkára, U Thant betöltött Az ENSZ-közgyűlés XVII. dósítója megállapítja, hogy a Karib-tenger térségében tá- .... , , 1" oz ülésszak háromhónapos madt válság felszámolásában. lilésszakán rokonszen­munkája során a 110 orszi- ENSZ-közgyűlés XV11. vet vívott '^Sának a got képviselő küldöttségek ülésszaka megteremtette az szovjet küldöttség, amely o többsége őszinte erőfeszítése- úgynevezett «•konstruktív különböző társadalmi rend­ylZ^íliiTL^' kompromisszum szellemétKerű iUamok békés együtt­lemainak megoldása érdeké- és ebben a szellemben indít- ... . , .... ben. A XVII. ülésszakon ványozta a genfi tizennyolc- élésenek mellemében, kol­részt vett küldöttek bocsüle- hatalmi bizottság nalt, hogy etönösen elfogadható határo­tére válik, hogy hoztak egy folvtassrm tárgyalásokat az zatok meghozatalára töreke­•or fontos, a különböző felek általános és teljes leszerelés clett. Ugyanakkor határozot­azamara elfogadható ha táró- problémájáról. A közgyűlés . „ , . a . . zatot, amelyek pozitív módon másik nagy eredmény© hogy ten lel®"I":te 68 o!Itélt<! a bé" hozzájarulhatnak a nemzet- egyhangúlag jóváhagyták a kéa együttélés ellenségeinek tea feszültség enyhítéséhez, miágúr békés felhasználása mesterkedéseit. Szavazás határozati javastatok felett Az ENSZ-közgyűlés szerda v Thant főütkárnak az egyes országok képviselői- I esti ülésén szavazás volt az ENSZ-központ személyzeté- nek az ENSZ-titkárságon | SZKP A szovjet biztonsági szervek sikeresen teljesítik feladataikat Ünnepi BVüíés Moszkvában az áltambírtonsági szervek megalakulásának 45. Évíarduióján Egyesült Államok és más ti­zennégy tagállam Korea új­raegyesítése ügyében beter­jesztett határozati javaslat­iét A szavazást megelőző vitá­ban felszólalt Zorin szovjet külügyminiszter-helyettes. Rámutatott, hogy az Egye­sült Államok által szorgal­mazott határozati javaslat­nak nincs gyakorlati értéke, minthogy Dél-Koreában kül­földi csapatok állomásoznak, s politikai feszültséget idéz­nek elő. A Dél-Koreában tar­tott amerikai csapatok fenye­getik a Távol-Kelet békéjét és megakadályozzák, hogy az országnak ezen a részén sza­bad választásokat tartsanak — hangsúlyozta Zorln. Az ENSZ-közgyűlés végfii hatvanhárom szavazattal, li ellenében, 36 tartózkodás mellett a határozati javasla­tot elfogadta. Tíz ország kül­dötte nem volt Jelen. Az ENSZ-közgyülés szer­dán este elfogadta a költség­vetési és Ügyviteli bizottság által már korábban jóváha­gyott javaslatot az ENSZ kongói akciója, és közép-ke­leti rendfenntartó missziója költségeinek megosztásáról. Az ENSZ-közgyűlés egy má­sik szavazással, ezenkívül úgy határozott, hogy a költ­ségekkel kapcsolatos helyzet megvizsgálására huszonegy­tagú munkabizottságot ala­kit. Hetvenhat szavazattal ti­zenegy ellenében, két tartóz­kodás mellett az ENSZ köz­gyűlése szerda este úgy hatá­rozott, hogy szabad kezet ad nek kibővítésére. U Thant- több funkciót k«U nak az az álláspontja, hogy tani. Sokrétűbb kulturális együttműködés vet teljes sikerrel hajtot­tuk végre. Annak a szívé­lyességnek és elvtársiasság­nak láttán, amelyet a tár­gyalások során Itt szovjet barátaink részéről tapasztal­tunk, bizonyosra vehetjük, hegy 1963. évi munkater­vünk is teljes egészében va­lósággá válik. Megelégedés­sel és elismeréssel kell meg­emléteznem szovjet elvtár­saink szorgalmas munkájá­ról és teljen megértésükről, amellyel lehetővé tették, hogy aránylag rövid idő alatt a tavalyinál nagyobb tervet dolgozzynk ki ée fo­gadjunk eL (Folytatás az 1. oldalról.) Ez megkönnyíti, hogy a szövetségek még jobban, termékenyebben alkalmaz­hassák aí SZKP, illetve az MSZMP helyes politikáját saját művészeti életükben. Nagy Jelentőségű az is, hogy a kulturális élet irá­nyitól, a szövetségek veze­tői és tagjai mílyrehatibban tudják kicserélni nézeteiket saját, de kölcsönös érdeklő­désre számottartó problémá­ikról és segítséget kaphat­nak n csalt általuk megold­ható feladataik elvégzésé­hez. — A* 1982. évi munkatér­gaerqel Romanovg»lcl|: Elmélyültebbek, őssaehangoftabbak lesznek kapcsolataink Szergej Romanovszki) ml- működést irányoz elő 1963­niszter, a szovjet küldöttség ra, bár a számszerű arányok vezetője így nyilatkozott: nem változnak lényegesen. A — A magyar és a szovjet művészeti életben mind tárgyaló fél teljesen egyet- együttesek, mind kisebb elő­ért abban, hogy 1982. évi kul- adói csoportok és szólisták turális együttműködési mun- cserelátogatásait és fellépé­katervünk igen termékeny- seit irányoztuk elő. A jövő nek bizonyult a tudomány, a évben is sor kerül arra, hogy művészet, az egészségvéde- egyes szólisták vendégként lem, az oktatás és a sport te- szerepeljenek, illetve ven­rületén egyaránt. A most alá- dégrendezők működjenek irt munkaterv az eddiginél közre a másik fél színházai­sokrétübb, gazdagabb együtt- ban. Ez a rugalmas együtt­Abból az alkalomból, hogy tonsági szervek dolgozóihoz lésekben vétkes személyek­45 évvel ezelőtt alakították intézett üdvözletét, majd tői. meg a szovjet állambizton- Vlagyimir Szemicsasztnij, a Az állambiztonsági bizott­sági szerveket, csütörtökön Szovjetunió Minisztertanácsa ság és helyi szervei az utóbbi ünnepi gyűlést tartottak mellett működő Allambiz. években az imperialista ál­Moszkvában amelyen tonsági Bizottság elnöke inon- lamok sok hírszerző iigynö­az SZKP részéről Mihail dott beszédet. "^Ji^^Jt^ uroré Szusz)ov és V, Tyitov, a Kifejtette, hogy az ellen- Emellett gyakorlati tové­Központ! Bizottság titkárai forradalom és a szabotázs kenjseguk ion tos otaaia a vettek részt, elleni harc országos rendkí- megelőzés, s jelen volt Mallnovszklj vüli bizottságát (CSEICA) Le- valamint a newlőmunka marsall,, honvédelmi minisz- nin kezdeményezésére hoz- olyan személyekkel tap«o­ter, Grecsko marsall, Jurij ták létre és e bizottság szer- latban akik a politikai érett­Gagarin és Szófia Dzser- vei sikeresen teljesítették fel- ^g hiánya miatt.vagy a zsinszkaja, az állambizton- adatukat burwoá propaganda hatáaa­Ráíi szervek meffalnkitniű , . követnek el politikai bűn. sági ezervek megalukitojd- srt41in azonban a párj el- tetteket. Jcnőrzésc helyett saját el- a szónok számos példát lenőrzése alá vette az ál- idézett arra, hogy a szovjet Iamblztoasági szerveket, dolgozók ébersége és segít.­felolvasták, az ami önkényre és törvényte- fiége alapján Központi Bizottsága- len6égekre vezetett e szer- az állambiztonsági szervek vek munkájában. Ennek kö- lelepleztek és ártalmatlan­vetkeztében az állambizton- ná tettek ellenséges hír­sági szervek elvesztették a szerző ügynököket, dolgozók bizalmát. A szemé- Igy történt legutóbb Peny­lyi kultusz következményei- kovszkijjal is. Az amerikai nek felszámolása során hely- és angol hírszerző szervek­reállították a párt irányítá- nek ezt az ügynökét a szov­sát és ellenőrzését az állam- jet dolgozók egy csoportjá­biztonsági szervek munkája nak, köztük saját munkatár­fölött, ré a CSEKA szerveit salnak segítségével leplez­megtisztították a törvénysér- ték le nak es első vezetőjének, Fé­lix Dzserzsirazkijnek az öz­vegye. biztosi- nak és a Szovjetunió Minisz­' tertanácsánok az állambiz­müködési forma — amelyet a közönség bizonyára öröm­mel fogad a jövőben is — lehetővé teszi, hogy köze­lebbről megismerkedhessünk egymás kulturális, művészeti életével. — Ugyancsak tovább fejlő­dik a tudományos intézmé­nyek és tudósok kapcsolata, s ami különösen fontos: szov-J jet és magyar tüdősök erőfe­szítéseiket összehangolva, kö­zösen dolgoznak majd a köl­csönös érdeklődésre számot­tartó egyes kérdések, külö­nösen orvostudományi prob­lémák megoldásán. — Tovább fejlődik a két ország kiadói tevékenységé­nek együttműködése is, meg­növekszik az egyetemi hall­gatók és aspiránsok cseréje. — A sportkapcsolatok te­rületén az ideivel nagyjából, azonos arányokat irányoz-' tunk elő. Igen fontosnak tar­tom, hogy a két ország foko­zottabb mértékben fog egyfíttmüködni az 1964. évi olimpiai játékokra való fel­készülésben. — A most aláirt munka­terv gazdag és sokoldalú, és minél nagyobb erőfeszítések­be van szükség mindkét fél részéről, hogy az elmúlt évi­hez hasonlóan, a legnagyobb hatékonysággal, minél gyü­mölcsözőbben teljesítsük a terv valamennyi pontját. Külpolitikai hírek , , L&tfrkbati Mig a bonni kormány hivatalos szócsövén át is­mét bejelentette az atom­fegyverekre vonatkozó ré­gi igényének felújítását, Bonnban feltűnő ünnepé­lyességgel búcsúztatták a hadügy minisztériumi széktől megváló Strausst. A wahni katonai repülőtéren parádé volt, majd pedig búcsú va­csorát rendeztek a távozó Strauss tiszteletére. A bú­csúvacsorán maga Aden­auer kancellár méltatta Strauss „hervadhatatlan ér­demeit«. * A korábbi tervekkel ellen­egyet az Egyesült Államok Kongóval kapcsolatos elha­tározásaival, * Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának csütörtökön vé­get ért ülésszaka a Legfelső Tanács Elnökségének elnöké­vé Nyikolaj Ignatovot vá­lasztotta meg, aki eddig a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese volt. Az elnökség korábbi elnö­két. Nyikolaj Organovot más feladattal bízták meg, ezzel kapcsolatban felmentették elnöki tisztsége alóL * Január 14-ig elnapolták immmmmm (•••••doh A SZOCIALISTA országok kül­kereskedelmi forgalma 1950—1960­ig 8,9 milliárd rubelről 28,4 milli­árd rubelre emelkedett. A kapita­lista országok külkereskedelmi for­galma ugyanakkor még a kétszere­sére sem nőtt. A KGST tagorszá­gok külkereskedelmi forgalmának átlagos évi növekedése az elmúlt tíz esztendőben 12,4 százalékot, ez­zel szemben a kapitalista országo­ké mindössze 7,1 százalékot tett ki. A szocialista országok kölcsönös áruforgalma jelenleg külkereske­delmük összterjedelmének körülbe­lül 70 százalékát teszi kl. A KGST tagországok kölcsönös áruforgalma 1950-hez viszonyítva 3,5-szeresére nőtt A szocialista világpiacon a leg­nagyobb külkereskedelmi forgal­mat a Szovjetunió, a Klnal Nép­köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és Len­gyelország bonyolítja le. Ezekre az országokra a szocialista országok külkereskedelmi forgalmának több mint 85 százaléka jut. EZEN BEI-ÜL 1950—1960 között Jelentősen nőtt például az NDK részaránya (9,3 százalékról 14 szá­zalékra), továbbá n Szovjetunió (34,7-ről 35,5 százalékra) ré Bulgá­ria részaránya (2,8 százalékról 3,9 százalékra), ami összhangban van azzal, hogy növekedett ezeknek az országoknak a részaránya a szocia­lista országok együttes termelésé­ben. Ennek megfelelően viszont 15,3-ról 9,7 százalékra csökkent Lengyelország, 15 százalékról 13 százalékra Csehszlovákia, 6,9 szá­zalékról 5,6 százalékra Magyaror­szág. s 4,8 százalékról 4,3 százalék­ra Románia részaránya. Ugyanak­kor a fenti országok kereskedelmi forgalmának abszolút terjedelme 6zintén nőtt A gyorsütemű gazdaságfejlesztés, A szocialista világpiac fejlődése a szodallsta Iparosítás és az új nem­zetközi szocialista munkamegosztás nyomán fokozatosan kiegyenlítődik a gazdasági fejlődés színvonala a szocialista táborban. Megszűnik a szocialista országok megoszlása ipa­ri és agrár országokra. Ezt tükrözi behozataluk és kivitelük struktúrá­jának megváltozása. Ennek egyik fontos jellegzetessé­ge az iparcikkek, elsősorban a gép­ipari gyártmányok részarányának növekedése kölcsönös kereskedel­mükben. Ez elsősorban azokra az országokra vonatkozik, amelyek az­előtt iparilag kevésbé fejlettek vol­tak, mint például Bulgária, Ma­gyarország, Kína, Lengyelország, Románia stb. Jelentősen növekedett az iparcik­kek részaránya Magvarország kivi­telében: az 1934—1938. évi átlagos 35 százalékról 1960-ban 75 száza­lékra emelkedett. Románia Ipara 1938-ban (a kitermelő iparágait nél­kül) az ország összki vitelének mindössze 1,8 százalékát, a szocia­lista Iparosítás első szakaszának vé­gén, 1955-ben pedig már 20 száza­lékát szolgáltatta. A TERVSZERŰ államközi szako­sod ás és kooperáció eredményeként a szocialista országok főleg, ame­lyek korábban fejletlenebbek vol­tak, gyorsan növelik a gépek és be­rendezések kivitelét. Bulgária pél­dául a háború utáni első években gyakorlatilag semmilyen gépet és berendezést nem exportált Viszont 1952—1959 között a gépek és be­rendezések részaránya a bolgár ki­vitelben 2,2 százalékról 12,5 szá­zalékra emelkedett A háború előttihez képest Jelen­tősen növekedett Magyarország gépexportja. Míg 1938-ban a gépok és berendezések részaránya a ma­gyar kivitelben mindössze 11,4 szá­zalékot tett ki, addig 1950—1954-ben átlag 28,6 százalékra emelkedett, s 1960-ban már elérte a 38 százalé­kot. Lengyelországban a gépele és berendezések részaránya az össz­kivitelben a háború előtti 1,5 szá­zalékról 1955-ben 13 százalékra, s 1960-ban 28 százalékra növekedett. 1965-ben pedig eléri majd a 37 százalékot. Hasonló a helyzet a többi szocialista országban is. Ugyanakkor növelik a gépek és berendezések behozatalát olyan ipa­rilag fejlett országok, mint a Szov­jetunió, az NDK és Csehszlovákia. A Szovjetunió a szocialista orszá­gokból származó gépek legfőbb im­portőre. A KGST XI. ülésszakán a gép­gyártás szakosításáról és kooperá­ciójáról elfogadott ajánlások, pél­dául a vegyipari berendezésgyár­tás szakosítására vonatkozó ajánlás megvalósulása esetén a KGST tag­országok kölcsönös berendezés szál­lításai 1959—1965 között 45 szá­zalékkal emelkednek. A szocialista világpiacon Igen fontos szerepe*- játszanak különbö­ző. a kölcsönös nyersanyag és tü­zelőanyag szállítások. A termelés tervszerű szakosítása ós kooperáció­ja útján megteremtődik majd az összhang a nyersanyag- és energia­források, valamint a feldolgozó Iparágak fejlődése között az egész szocialista táborban. Ez biztosítani fogja a termelőerők sikeres fejlő­tétben egyelőre nem Indnl azokat a tárgyalásokat, ame­lunerikal katonai küldöttség Iveket az Európai Közös Piac Kongóba. A küldöttség fel- miniszterei és Heath angol adata az, hogy tárgyaláso- lordpecsétőr folytatnak a kat folytasson aa amerikai getország közöspiaci csatla­katonai szállítmányok kérdi- hozásáról. A csütörtöki tár­sérői. gyalási napon az angol me­A delegáció valószínűleg a zőgazdaság helyzetével fog­Jövő héten indul útnak, lalkozó különbizottság ter­Franda kormánykörökben jcsztette elő szóbeli Jelenté­kijelentették: nem értenek sét. aránya a szovjet koksz-klvltelben például 1958-ban nagyjából 84 szá­zalékot, az öntött vasárukivitelben 78 százalékot, a hengerelt áru kivi­telben 72 százalékot, a gvapotkivi­tclben 87 százalékot tett ki, stb. A KGST tagországokba irányuló szov­jet kivitelben 1958-ban a tüzelő­anyagok, ásványi nyersanyagok és fémek részaránya 46 százalékot, a növényi és állati eredetű nyers­anyagoké körülbelül 17 százalékot tett ki. A hétéves terv Időszakában (1959 —1965) a Szovjetunió a KGST ajánlásaival összhangban a szocia­lista országokba irányuló nyers­anyagszállítást jelentősen fokozza. A szocialista országok szempont­jából igen nagy jelentőségű a Szov­jetunióból származó gép- és beren­dezés szállítmányok. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy míg az ázsiai szocialista országok számá­ra a Szovjetunió főként gépeket és berendezéseket szállít, az európai szocialista országok gépipari ter­mékeinek a Szovjetunió a fő vásár­lója. A Szovjetuniónak az ázsiai szocialista országokba irányuló gép­és berendezés kivitele 1958-ban nagyjából 48 százalékot, a KGST tagországokba irányuló, hasonló ki­vitel pedig nem egészen 13 száza­lékot tett ki. Ezzel a KGST tagor­szágokból származó gépek és beren­dezések részaránya a Szovjetunió behozatalában majdnem 46 száza­lék volt. A Szovjetunióba íránvulé nsev géo- és borondezéskivitel le­hetővé teszi a szériagyártás lénve­ges növelését, s ezzel együtt gaz­daságosabb gyártást ls a KGST tag­országokban. EZ A NÉHÁNY kiragadott példa is reális képet ad arról, hogy- mi­lyen nagy horderejű a szocialista világrendszer országainak egyre bővülő gazdasági együttműködés* Tibor Jlrgeo dését mind az egyes országokban, mind az egész szocialista világrend­szerben. A NYERSANYAGTERMELÉS terveinek koordinálásával kapcso­latban a szocialista országok kő­zött az együttműködés számos új formája valósul meg. Ide tartozik például néhány ország közös rész­vétele kitermelő üzemek építésé­ben, hitelnyújtás, berendezés szál­lítás, műszaki segítség stb. formájá­ban. Ilyen együttműködésre lépett Csehszlovákia Lengyelországgal a lengyel fém- és rézkitermelés és feldolgozás végett, továbbá Romá­niával erőművek építését illetően. A szocialista világpiacon válto­zatlanul növekszik a közszükségleti cikkek cseréje is. A Szovjetunió jelenleg a szocia­lista országok legnagyobb kereske­delmi partnere. Együttes külkeres­kedelmi áruforgalmuk több mint 50 százaléka esik rá, s az egyes or­szágok külkereskedelmi forgalmá­ban 30—50 százalék, sőt ennél ls nagyobb a részaránya. Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Magyaror­szág külkereskedelmi forgalmában például merhaladja a 30 százalé­kot, az NDK külkereskedelmi for­galmában nagyjából 45 százalékot tesz ki, Bulgária, és Románia kül­kereskedelmi forgalmában körül­belül 50 százalék körül mozog. Az ázsiai szocialista országok külkeres­kedőimében még ennél ls nagyobb a részaránya. A SZOVJETTJNIÖ a szocialista világpiacot ellátja a legfontosabb nyersanyagokkal és készgyártmá­nyokkal. A KGST tagországok rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom