Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-21 / 298. szám

Péntek, 1992. december 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 ftapi 30 kilométer ruhaanyag Európa egyik legnagyobb konfekcióüzemében Ilyen len befejezése után Európa egyik legnagyobb konfekciógyára Az emberek sok mindenre A gottwaldovi tervezők a emlékeznek. De itt Prosté- technikusokkal együttmű­jovban, a 35 ezer lakosú ködve, a gépeket is igen cél­morvaországi városban, a szerűen helyezték el, úgy, csehszlovák konfekcióipar is- hogy ne akadályozzák az em­mert központjában nem szí- bereket, hanem nagyobb vesen emlékeznek. Hiszen a hasznot hajtsanak. Az új városban még 1945 után 360 üzemben ugyanis o gépek 80 magáncég tartotta kezében a százalékban pótolják a sza­konfekcióipart. Nem is olyan bók kézi munkáját, régen tizenegy kilométert Az üj ruhaipari üzem be­kellett megtenni, hogy eljus- fejezése után már 1965-ben son az ember a Ruhaipari egymillió ruhadarabbal töb­Vallalat valamennyi muhe- bet termel. mint ma. És 1966­íyébe es uzemebe. De Prosté- ban a tervezett termeléshez jovban a kapitalista vállal­kozások ezen utolsó csökevé­nyét is rövidesen megszünte­tik. Az új ruhagyár, amelynek egyik oldalát még betonoz­zák az építőmunkások, míg a másik oldalon már ezerszám­ra gyártják a kabátokat és kosztümöket, nem egy pilla­nat műve. A gottwaldovi köz­szükségleti ipar üzemeinek tervezésére alakult állami intézet műtermeiben kelet­kezett. Hosszú hónapiokon át tanácskozott 'a Josef Taták vezette tervezőcsoport a Ru­haipari Vállalat technikusai­val az új ruhagyártási mód­szerekről, arról, hogyan ala­kítsák ki a műhelyeket Folyamatos fóliagyártás Ma már a tervek sok-sok tonna acéllá, betonná és üveggé változtak, ezek pedig bz üzem korszerű hatemele­tes kockaépiiletévé. A nagy munkacsarnokban, ahol női kabátokat varrnak, a terme­lesi folyamat jelentősen el­tér a hagyományos módszer­től. Hallottak már a folya­matos ruhagyártásról ? Ez nem más, mint az egész mű­hely szabályos ütemének ki­alakítására irányuló kísérlet Tehát hasonló a szalagrend­szerű termeléshez, de termé­szetesen azzal a különbség­gel, hogy ebben az esetben a műhelynek néhány szigorúan profilírozott szakasza van. Ha madártávlatból tekin­tenek az új gyárra, nagy ket­tős H-ra emlékeztet A fehér kockákat hatméteres ablakok töltik ki. Az épületek mélyén teherfelvonók járnak, me­lyek kilométerszámra szállít­ják az anyagot. Itt már most. annak ellenére, hogy az üzemnek csak körülbelül az egyharmada van üzemben, naponta több mint 30 ezer méter anyagot dolgoznak fel. Ezzel odaértünk a követ­kező kérdőjelhez. Milyen le­gyen a szervezet, hogy az üzem naponta e nyersanyag­nak a háromszorosát is fel tudja dolgozni? Korszerű munkaszervezés A terv új módszert vetett •fel a nyersanyagszállitásra és a készáru elszállítására. Az anyagot iparvágányon vago­nok szállítják az anyagfelve­vés külön épületébe, innen azután a 120 méter hosszú szabászcsarnokba. Míg az épületek felső emeletén meg­varrják a ruhákat, lent be­fejezik, kivasalják azokat s onnan kerülnek a nyolceme­letes raktárba. Az épületek földszintjén és slagsorában vannak az öltö­zők, mosdók és más szociális berendezések. évi 31 millió darabbal hozzájárulnia. kell Magyar—az ötje t szociálpolitikai egyezmény A Szovjetunió és Magyar­ország küldöttségei Budapes­ten tárgyalásokat folytattak a szociális ellátás területén történő együttműködésről. A tárgyalások eredményeként csütörtökön Kisházi Ödön munkaügyi miniszter és V. 1. Usztyinov, a Szovjetunió bu­dapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete egyezményt írtak alá. Az egyezmény tovább mé­lyíti a két ország közötti ba­ráti kapcsolatokat és az együttműködést a szociális ellátások tekintetében. A szeződő felek állampol­gárai, amennyiben a másik fél országában laknak, a szociális ellátás és a munkaviszony valamennyi kérdésében hasonló bánás­módban részesülnek a be­fogadó ország állampolgá­rai vaL A nyugdíjakat és segélye­ket az egyezmény értelmében annak az országnak a szo­ciális ellátást intéző szerve állapítja meg és folyósítja — saját jogszabályai szerint —, ahol az illető állampolgárok laknak. A nyugdíj megállapításá­nál azonban figyelembe kell venni azokat a szol­gálati időket is, amelyeket a dolgozók a másik ország­ban szereztek. Hasonlóképpen lehetőséget ad az egyezmény arra is, hogy a nyugdíjasok átköltö­zése esetén a nyugellátást a fogadó ország illetékes szerve tovább folyósítsa. Az egyezmény biztosítja mindkét ország állampol­gárainak gyógykezeltetését fa, amennyiben a másik ország területén tartózkodnak. AZ IDO PÉNZ Tízen a gazdaságosság javításáért Ismert közmondás, hogy vitatták meg vállalati érte­az idő pénz, s ez a lakonikus kezleten, határozatot hoztak összegzés csak megközelítően egy gazdaságosságot figyelő jelzi az idő, illetve a "pénz*, tehát a gazdálkodás mély kapcsolatát a Szegedi Ruha­gyárban. Az üzemben már régi jelszó a "használjunk ki minden percet!* Most ezt megtoldják egy gondolattal: brigád létrehozásáról. A "G*-brigád ötlete nem itt született a ruhagyárban. Szabó Sándor főmérnök hozta az egyik budapesti üzemből. Tehát átvett ta­pasztalat Ez azonban nem úgy és arra használjuk fel von le semmit a kezdemé­az időt, hogy minél több pénzt hozzon a vállalati konyhára. Más szóval foko­zatosan ráirányítják a fi­gyelmet arra, hogy a terme­lés mennyiségének növelése a terv teljesítése mellett nyezés értékéből, sőt tanú­használatos módszer szolgál­ja-e a gazdaságos nyers­anyagfelhasználást? Nincse­nek-e lazaságok? Az egyes brigádtagok külön feladato­kat is kaptak a vizsgálat le­bonyolításában. Dr. Zsuró Józsefné anyagtechnikusra hárult annak tanulmányozá­sa, hogy a végbeosztásnak milyen szerepe van a mara­dék keletkezésében. S a sít ja, hogy a ruhagyáriak végbeosztás elszámolása al­ma is leleményesek. kalmas-e a ténylegesen ke­_ letkezett maradék megálla­A kozos munka tükre pítasára. ellenőrzésére? Pró­A ruhagyári "G*-brigád Csonka Z^l már november elején meg- ff1**1 huUadek felhaszná­vizsgálták. jobb nünőségű árut gyártsa- ^ lását nak és gazdasagosabban. Mindinkább előtérbe kerül az üzem életében az olyan közgazdasági elemző munka, amely a gazdaságosság nö­velését eredményezi. Nem szégyen másoktól tanulni Valóban igaz, ebben a gyárban is vannak a gazda­ságosságnak olyan jellegű tartalékai, amelyek feltárá­sához eddig még nem lát­tak hozzá. Ilyennék tekint­hető például az egyes üzem­részek munkájának a gyár­tás egyes fázisainak időköz­beni alapos elemzése, ellen­őrzése. A technológiák, nor­mák kidolgozásakor termé­szetesen végeznek felméré­seket, de ahogy mondani szokták, a menetközben i elemző ellenőrzést kevésbé gyakorolták. Amikor néhány hónapja az üzem negyedik negyedévi műszaki intézkedési tervét vannak osztályvezetők, cso­portvezetők, technikusok, üzemszervezők stb. Vezető­jük Kozocsa István üzem­gazdasági osztályvezető. A brigád feladata, ahogy a műszaki értekezleten meg­fogalmazták, a vállalati ter­melés gazdaságosságának fi­gyelése. Szabó Sándor főmérnök őrzi a brigád közös munká­jának tükrét, helyesebben jegyzőkönyvét. Egy dosszié­ban tartják a brigád terveit a már elvégzett munkáról szóló jelentéseket és az ezt követő intézkedések feljegy­zését is. Az első jelentés dá­tuma november 20, s a sza­bászati hulladék és maradék helyzetének vizsgálatáról szól. A brigád helyszíni vizs­gálat során megállapította, hogy a hulladékfeldolgozó részlegnél olyan nagyobb Ennek ugyanis lényeges szerepe van a gyártmány önköltsé­gének alakulásában. Az első jelentést követő egy hét múlva a brigád már azt jelentette, hogy megvizs­gálta az egyes gyártmányok cérnafelhasználását is. Meg­állapította, hogy néhány­gyártmány cérnanormája la­za, s a laboratóriummal egyetértésben már intézked­tek is a mennyiség csök­kentésére. December végén a brigád olyan gyártmányok anyag­felhasználását vizsgálta, amelyekből az elmúlt ne­gyedévben a legtöbbet gyártották. A vizsgálat eredménnyel járt Az intéz­kedések nyomán a labora­tóriumi dolgozók lényegesen csökkenthetik a ráfordítá­sokat. Például az iskolakö­penyeknél 27 ezer forintot. szövetdarabok találhatók, néhány öltönyféleségnél pe­Dolgoznak a ceruzák Zárszámadás előtt az újszegedi Haladás Tsz-ben Jól gazdálkodtak a pénzzel Idén a termelőszövetke­zeti önigazgatásnak egy sa­játos új formája született meg a Haladás Tsz-ben. amelyek maradéknak tekint­hetők. A teritékből eshettek ki, vagy az egyéni rajzolók­nál maradtak meg. Ezek mint felhasznált anyagok vannak elszámolva, s az üzem egyik helyiségében tá­rolják készleten kívül. — Az anyag nem vész el, csak gazdát cserél — szok­ták mondani. Nos, ezek a dig több mint 170 ezer fo­rint megtakarítást érhetnek EL Közgazdász-szemmel — Sok hasznos tapasztala­tot szereztünk eddigi vizs­gálataink során — mondja Kozocsa István brigádvezető. — A vizsgálati témákat kez­detben magunk választottuk maradék anyagok sem vesz- k>- Ma már az egyes mun­termési gondosan számba vesznek. S' amint közeledik a munka befejezése, úgy vá­lik egyre bizakodóbbá az emberek mosolya. Hosszú, több mint egy évtizedes Hegedösné. ra. újtszegedi aodikat 2 ezerrel éa a har- forint helyett 2 millió 146 Haladás Tsz köztiszteletben madikat pedig 1 ezer forint- ezer 300 forint lett a közös álló Klárikája most olyan, tal külön is megjutalmazzák, haszon, mint egy élő számológép, ö Ettől kezdve fej-fej mellett a főkönyvelő, s az "admi- haladtak a munkacsapatok, nisztrációs apparáttal* együtt és most kicsit nehéz is lesz már hetek óta az új zár- a döntés, hiszen mindenki számadás elkészítésén fára- megérdemelné a legmaga­dozik. Az elnök, az agronó- sabb jutalmat is. A szőve t­mus és a brigádvezetők ce- kezet — bár nagyon esőtlen munkacsapatok megkaptak ruzái is állandóan szántják nyár volt — mindenből töb- munkáikhoz a tervezett mun­a papírt. Minden értéket, bet termelt annál mint kabéralapot is. Rajuk bízta amennyit a tavasszal nagy a vezetőség, hogyan gazdal­merészen elképzeltek. kodnak a pénzzel. Es nagyon AbSk „.„.„„iMitói. tol sáfárkodtak. Annak elle­ftkik megtréfálták nére. hogy mindenből lénye­á vezetőséget geseri többet termeltek, mint­Az agrárosok — ahogy eg-v ,8 százalékkal kevesebb fennállása óta a Haladás népszerűen a szántóföldieket munkabért: — mert itt mar Tsz-nek még nem volt olyan nevezik — terven felül 478 havonta a teljesitmenyek eredményekben gazdag esz- mázsa őszi árpát, 900 mázsa alapján készpénzzel fizetnek tendeje, mint a mostani. száraz lucernaszénát, 982 má- ~ használtak fel annál, ami Borthaiser Antal mezőgaz- zsa csöves kukoricát, és még a tervben szerepelt. A sza­dász, Mágori Imre elnökhe- sok mást adtak, ami nem hadföldi kertészet beralapja lyettes és Fodor István el- szerepelt tervükben. A t'ais- 59,6 százalékos felhasznal^a nők így summázták ezt a kolások m jócskán megtré- mellett például 681 ezer fo­gondolatot: A múlt észten- falták a vezetőséget. Az őszi rint érteku terven felüli ter­dőben az egy gazdára jutó kitermelési szezonban 507 mést biztosított. Az agráro- | közösből származó tiszta jö- ezer 927 forintot vártak tő- pedig 18 szazatokkal vedelem még csupán 10 ezer lük az eladott csemetékért, hasznai tak fel KeveseDD 900 forint volt. Ezzel szem- ők azonban — mert több és ben most már biztos, hogy szebb fákat állítottak elő — megközelíti, talán el is éri a 848 ezer forintot tettek le a 30 cser forintot közös asztalra. Többet dolgoztak A pritamirK*** * ~ bár Csoda történt a Tisz* túl- az időjárással — rangot, be- "" hő^áHT^ér fcí so partján? Nem. csodárol csületet szereztek maguknak rtl nrémiumhoz nincsen szó. csak arról, hogy a közösségben. Többmilliós p az idei nyáron már a szo- pritaminpaprika termelési ... állattenyésztők is... vetkezet valamennyi tagja tervüket 670 ezer forinttal 7 egy kicsit többet és jobban toldották meg. A szabadföldi A szövetkezet állattenyész­dolgozott. mint tavaly. A kertészet is becsületesen dol- tése is előlépett az idén. Az főkönyvelő kimutatásában gozott, 81 ezer 898 forinttal állattenyésztőket sem vádol­így jelentkezik ez kőnkre- futotta túl a tervet A pri- hatja már senki lemaradás­tan: 1961-ben a havonta át- taminpaprikában tevékeny- sal. Ök is mindenből töb­kedő Maróti-csapal —a ver- bet adtak, mint amennyit senykezdeményezők — csak vártak tőlük: háromszáz hí­prémiumként 110 ezer 963 aott sertés helyett 330-at. 30 forintot kapott. Simon János hízó marha helyett 38-at, csapata 96 ezer 917 forint ugyanakkor megnövekedett a prémiumért tartotta oda nem tejtermelés is. kis büszkeséggel a markát. , ... részadatai a A pritaminpaprika-termés jó Ezíek " 'f^datai a részét elpusztította a jégve- Haladás Tsz idei zárszám­Március 22-én voít az emlé- rés. Hogy mégsem lett belőle adásának. S ezekből lehet is kezetes közgyűlés, ahol Ma- veszteség, az nemcsak az Ál- majd ^p mérleget csinálni róti Sándor, az egyik "prita- lami Biztosítónak köszön- •Nvn1__á_í=tv-nh„+ hnld minős* munkacsapat vezető- hető, hanem a gazdák lelki- Nyolcszazotvenhat hold fold je párosversenyre hívta a ismeretének is. A szétron- tartozik itt a közösbe esu­szövetkezet többi 13 csapa- csolt. sárba hullott paprika- Pán. Es ez a viszonylag kis tát. Mindenki szívesen ío- kat gondosan összeszedték, darab föld jó 10 millió fo­gadta ezt, hiszen a vezetőség megmosták, ledarabolták a anyagilag is jócskán megtá- rothadt, beteg részeket, s mogatta az ügyet A magas ami megmaradt, azt mint prémiumszerzési lehetőségek szeletelt árut értékesítették, mellett írásba foglalták, hogy Csak így történhetett meg. tek el, de nem is cseréltek gazdát. A ruhagyárban azon­ban azt hitték, hogy ezeket bedolgozták az öltönyökbe, s hogy szép eredményeket könyvelhetnek el a maradék nélküli szabás megvalósításá­ban. Mivel ezekről a mara­dékokról nem tudtak a vál­lalat vezetői, nem is tehet­tek intézkedéseket, hogy ele­kahelyen dolgozó vezetők, munkások javasolják, mit nézzünk meg. hogy segít­sünk megvalósítani az ered­ményesebb, gazdaságosabb munkát Ha valaki mélyebben elemzi a brigád munkáját rájön, hogy — bármennyire közhelynek is hangzik —, a brigád tagjai közgazdász­jét vegyék az ilyen jellegű szemmel vizsgálják a ma­maradékok keletkezésének. Már a jelentési követő na­pon megkapták az illetéke­sek a főmérnöki utasítást, hogyan, miként szüntessék meg munkájuk eddigi hibá­it Külön feladatokat is kapnak Ezután a végbeosztást vizsgálták. Vajon az eddig guk és mások munkáját az üzemben. És ők mindezt nemcsak természetesnek, ha­nem kötelességüknek is tart­ják. Mint mondják az idő pénz, a gazdaságosság vizs­gálatára fordított idő pedig különösen az. Ha az első vizsgálatok számait nézzük, nem is kevés. Nagy Pál A bentlakásos kolhoziskolában pénzt, mint amennyit végső fokon lehetett volna Még­sem károsodtak, mert az ala­csony önköltségért a bátor premizálás jól kárpótolta ._.,- , ..... . . . őket Dobó Imre bácsi para­"^J0 * ^ legt0bb dicsomoe munkacsapata « lagosan ledolgozott munka­napok száma 17 volt, idén pedig már 22 jut egy-egy dolgozóra. A vezetőség és a gazda­közösség egyesített erővel rátalált a jó, mindenkit egy­formán érdeklő szocialista munkaverseny nyitjára is. rint értéket adott idén a népgazdaságnak a szövetke­zetieknek pedig bizalmat .lö­vőjükben. Most már maguk is látják: ilyen a jó. közös a legjobban versenyző csa- hogy a pritaminpaprikáért paraszti munka pofot 3 esaer forinttal, a mi tervezett l millió 476 ezer Oes* ~/-//A •'///.':ícA Egyre több szovjet kolhoz nyit iskolát napjainkban a Szovjetunióban, tagjainak gyermekei számára Az n.i isicolák rendszerint bentlakásosak és a legjobb tanulási feltételeket biztosítják a gyerekeknek. Képünk a "Prole­tár akarat* elnevezésű kolhoz fizika óráján készült, s jól szemlélteti, hogy milyen modern berendezések, kísérleti eszközök és műszerek áilnaka tanulók rendelkezésére me új iskolába*

Next

/
Oldalképek
Tartalom