Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-20 / 297. szám

Csütörtök, 1962. december 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 FJ „A Szovjetunió következetes politikája Nagyszámú mentette meg a békét országunkban" k«'i>'elí gyógyszerészre Kubai fiatalok tőzegeden * Lelkes hangú diákgyülés van szükség A kubai fiatalokat a Semmclweis-kolJégiumban nagy szeretettel vették körül az or­vosjelöltek. Felvételünk a baráti beszélgetés egyik pillanatát örökítette meg. A ku­bai diákszövetség vezetői — balról jobbra — Garcia Domingo, Dániel Inclán és Jósé Venegas szegedi orvostanhallgató lányokkal társalognak A KISZ vendégeiként ha- gadta őket, a városi bizott­Ülésezett az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége A2 Orvos-Egészségügyi Dol- mennyi részvevője egyetér­gozók Szakszervezetének köz- tett. Megállapították azt is, ponti vezetősége szerdán dr. Szabó Zoltán elnökléséve! ülést tartott- amelyen a gyógyszerellátás és a gyógy­szerészet helyzetét, valamint a gyógyszertári dolgozók élet- és munkakörülményeit tárgyalták meg, az Egészség­ügyi Minisztérium és a szak­hogy bár a gyógyszertárak száma Magyarországon világ­viszonylatban kedvező, a területi elosztásban van­nak még kívánnivalók és sok aránytalanság áll fenn a gyógyszertárak forgalmá­ban is. Az ülésen határozati javas­szervezet elnökségének tájé- latot fogadtak el. Többek kö­koztatói alapján. Az ülésen zött megbízták a szakszerve­részt vett dr. Vilmon Gyula egészségügyi mintszterhelyet­zet elnökségét, tegyen javas­latot több száz gyógyszertár tes, Rostás István, a Magyar mielőbbi korszerűsítésére, se­Vöröskereszt főtitkára és Kovács Jenő, a SZOT egész­ségügyi osztályának vezetője A tájékoztatókat Kádár Tibor, a gyógyszercszszakcso­port titkára ismertette. A gítse elő a gyógyszeriparban működő gyógyszereszek és az egészségügyi dolgozók kapcsolatainak javulását, te­gyen lépéseket a Budapesti Orvostudományi Egyetem felszólalók megállapították, gyógyszerésztudományi kará­Zánkban tartózkodó kubai fiatalok Dániel Inclán, a Kubai Diákszövetség titká­rának első helyettese, Garcia Domingo, a szövet­ség külügyi titkárhelyette­se, és Jósé Venegas. a Nemzetközi Diákszövetség kubai képviselője tegnap, Szegedre látogattak Berecz Jánosnak, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetőjé­nek kíséretében. A kubai diákok először a KISZ Csongrád megyei bi­zottságát keresték fel, ahol Bíró Lajos, a KISZ Csong­rád megyei bizottságának titkára, dr Lőkös Zoltánná, a KISZ megyei bizottságá­nak agit.-prop. titkára, dr. Tass Gyula, az Orvostudo­mányi Egyetem KISZ-bizott­ságának titkára, valamint a megyei KISZ-bizottság mun­katársai fogadták őket. Meg­jelent a találkozón Ágoston József, az MSZMP Csong­rád megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, pártbi­zottsági osztályvezető is. Őszinte, közvetlen baráti be­szélgetést folytattak itt egy­mással, majd a KISZ Sze­ged városi bizottságára láto­gattak el a kubai vendégek. Itt Deák Béla, a KISZ váro­si bizottságának titkára fo­ság munkatársaival. Megje­lent fogadásukon Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Sipos Géza, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja, pártbi­zottsági osztályvezető is. Ezúttal is hosszasan, meleg barátsággal beszélgettek el a kubai fiatalok szegedi ba­rátaikkal. Délután az Orvostudomá­nyi Egyetem új, Semmel­weis-kollégiumában talál­koztak egyetemi KlSZ-ve­zetőkkel és egyetemi hallga­tókkal. A vendégfiatalok el­mondták, hogy a kubai for- WH radalmi kormány felhívásá- litikája mentette meg a bé­ra két Kubában, mindenütt és mindig tet- A fiatalok lelkesen ta­tckkel válaszoltak a fiata- nulnak az egyetemeken, az keztek egyetemi előkészí­tőre, s így 1967-ben 2 ezer ifjú orvos kezdi majd meg a gyógyí­tómunkát. A késő délutáni órákban a Semmelweis-kollégium nagytermében lelkeshangú gyűlést rendezett az Orvostudomá­nyi Egyetem KISZ-bizottsá­ga. Dániel Inclán, az Egye­temi Diákszövetség titkára beszélt itt a fiataloknak. El­mondta, hogy eredményeiket a szocialista világrendszernek köszönhe­tik. Beszélt arról is, hogy a Szovjetunió következetes pó­lók. Ott voltak az imperializmus elleni felszabadító harcok­ban, majd az ország építé­sében vállaltak nagy fela­datot. Egy év alatt felszámolták az analfabétizmust. A szegedi egyetemen ta­nuló orvosjelölteknek arról is beszéltek a kubai fiata­lok, hogy jelenleg Kubában az orvosképzést tekintik egyik legfontosabb felada­tuknak. Nyolcszázán jelent­iskolákban, de minden pillanatban készen áUnak hazájuk megvédé­sére. A legutóbbi súlyos válság idején a havannai egyete­men 2 ezer diák fogott fegy­vert. A kedves vendégek a for­ró hangulatú diákgyülés után a késő esti órákban bú­csúztak Szegedtől, s utaztak vissza a főváros­ba. hogy a gyógyszertárak álla­mosítása óta a magyar gyógyszerészei, mint a szocialista egészség­ügy fontos része, jelentős eredményeket ért el, nagyot fejlődött az ország la­kosainak gyógyszerellátása. Babics Antal akadémikus, a gyógyszerészek tudományos munkájának jelentőségére hívta fel a figyelmet és han­goztatta, hogy a gyógyszer­ipar, a gyógyszerkutatás fej­nak fejlesztésére, intézetei­nek bővítésére. Javasolják az illetékes szerveknek, hogy a nyere­ségrészesedési rendszert megfelelő jutalmazással váltsák fel a gyógyszeré­szeiben. A központi vezetőség kife­jezte azt a véleményét, hogy a gyógyszerészeknek öt évi egyetemi képzésre van szük­ségük és célszerű az oklevél megszerzése után a szakor­lesztéséhez nagyszámú ma- vosképzéshez hasonló szak­gas képzettségű gyógyszerész- képzést is megvalósítani, re van szükség. Szükséges volna továbbá, A másik kérdés a gyógy- hogy Budapesten és más szertári dolgozók élet- és egyetemi városokban felső­munkakörülményeinek to- fokú technikumokat állítsa­vábbjavítása volt Ennek nak fel az asszisztens-kép­szükségességében a vita vala- zésrc. (MTI) Kidolgozták a nagyüzemi szőlőfeldolgozás technológiáját A Szőlészeti Kutató Inté­zet munkatársai és az ország legkiválóbb szőlészeiből, bo­rászaiból alakított szakbi­zottság elkészítette a nagy­üzemi szőlőfeldolgozás új technológiáját. Meghatároz­ták, hogy szürettől kezdve az újbor első fejtéséig milyen eszközökkel, gépekkel, mi­lyen módon kell dolgozni > nagyüzemi pincészetekben annak érdekében, hogy az eddiginél gyorsabban, több, tisztább mustot nyerjenek a szőlőből, s a mustból jobb minőségű bort erjesszenek. A most kidolgozott új technológia alapot ad a gé­pészeti kutatóknak a szüksé­ges felszerelések, gépi be­rendezések megtervezéséhez. Egyes pincészetek felújítá­sánál. az új pincék, feldol­gozó üzemek építésénél már 1963-ban az új nagyüzemi technológia elveit alkalmaz­zák. A nagyüzemi technoló­gia alkalmazásával — a régi módszerekhez képest — öt­tíz százalékkal növekszik az egységnyi szőlőmennyiségből nyert must aránya, ugyan­akkor észrevehetően megja­vult az így erjesztett borok minősége is. (MTI) Magyar sra&eraberek készítik Kuba mezőgazdasági gépjavító hálózatának terveit A kubai gazdasági vezetők kérésére magyar szakembe­rek segítenek Kuba mező­gazdasági gépjavító hálóza­tának megszervezésében. Központi motorjavító üzem, negyven kisebb javítóegység és évi tízezer tonna kapaci­tású alkatrészgyár terveit dolgozzák ki mérnökeink. A központi motorjavító üzem­ben két műszakban, évente mintegy ötezer-hatezer mo­tor felújítása végezhető majd el. A kubai mezőgazdasági beszámolójában: "Visszavárunk min­den Magyarországon élni és dolgozni akaró becsületes embert*. J elentős számban vannak jószán­dékú emberek az 1945-ös emig­ráció soraiban is, akik nem ellensé­gei hazánknak. Sokukat a háború vi­hara sodort Nyugatra. Másokat a ka­landvágy hajtott- Voltak, akik nem bíztak a rombadöntött ország újjá­éledésében és akadtak, akik nem ér­tették meg a hazánkban bekövetke­zett változások történelmi szükségsze­rűségét Közöttük ma is számosan fenntartásokkal élnek, nézeteik több kérdésben különböznek a mi néze­teinktől és netn értenek egyet a magyar politika egyik vagy másik vonásaival, — talán nincsenek is jól tájékozva. Mindezek ellenére úgy érezzük, hogy ők is velünk vannak, ők is a magyar nép nagy családjá­hoz tartoznak. Számszerint csekély, politikai érte­lemben pedig jelentéktelenül szűk az a réteg, mely a "politikai emigráció* jelzővel illeti önmagát Volt kizsák­mányolók és kiszolgálóik, horthysta politikusok, a felszabadulás után disszidált jobboldali polgári vezetők és az 1956-os. szabadságharcos -ellen­forradalmárok — ezek alkotják a po­litikai emigráció- panoptikumát. Hangoskodásuk ma már csak keve­seket téveszt meg. Erőlködéseik, öt emberből álló "tömegtüntetéseik-, lapjainak kétségbeesett hangú előfi­zetési felhívásai már nem is agoni­zálásukat, de politikai haláluk be­álltát jelzik. Az imperializmus hideg­háborús lovagjainak bőséges pénzfor­rásai ugyan még nem fagytak be számukra, de már ez sem segíthet rajtuk. Pártunk helyes politikájának ser­kentő hatása nemcsak nagyszerű eredményeinkben mérhető le. de ab­ban a szocialista Magyarország felé történő közeledésben is, mely a Nyu­gaton élő magyarság körében már hoszabb ideje megmutatkozik. Kor­mányunk nem gátolja — mint hibá­san a személyi kultusz idején — az itthon élő és az emigrált magyarok érintkezését, s a hazánkban kialakult kedvező légkör hatására jelentős mértékben megélénkültek a levelező kapcsolatok, látogatások. A tömeges, zarándoklatszerű hazalátogatások résztvevői között már nemcsak rég; kivándoroltakat találunk, de egyre nagyobb számban olyanokat is, akik 1956-ban hagyták el az országot és most az Elnöki Tanács rendelete alapján kiadott konzuli útlevéllel ér­keznek. És a hazalátogatók megnyi­latkozásaikban valamennyien meg­változott életünkről, az itthon ta­pasztalt nyugodt, szabad légkörről be­szélnek. Galántai József református esperes és felesége 1946-ban vándo­roltak ki az Egyesült Államokba. Ez év nyarán hazalátogattak, a. Ma­gyar Rádió szülőföldünk szerkesz­tőségénele adott nyilatkozatukban el­mondották: azt tudták, hogy a háború után felépült az ország, de hogy ilyen szép lett idehaza az élet. azt nem merték hinni és remélni. Galántai esperes büszkén mesélte, hogy itt­létekor a Kálvin téri templomban prédikált és nyilatkozatában végül is­ten áldását kérte népünk alkotó munkájára. |Lf inden levét, minden kilátogatás, vagy hangos üzenet, amelyet a hazaiak küldenek, természetesen csak. erősiti az együvé tartozás szálait és megsemmisíti az ellenséges törek­véseket. A reakciós emigránsok ugyanis mindent megtesznek, hogy rémhírekkel, vagy ha kell, terrorral befolyásolják a látogatókat, hazatér­ni készülőket. A. Gyula 1956-ban disszidált Nyugat-Németországba. Megnősült, kislánya született és a fiatalasszony ez év őszén konzuli út­levéllel gyermekével együtt meglá­togatta férje szüleit A. Gyulára azonban rosszindulatú elemek rá­ijesztettek. Felhívta tehát feleségét telefonon, és alig akarta elhinni, hogy az nem börtönből (!) beszél vele. Végül is a fiatalasszony gyer­mekével — bár szívesen maradtak volna még — idő előtt visszautazott Férje, miután meghallgatta felesége beszámolóját ezeket írta haza: "Saj­nálom, hogy én nem jöttem, felesé­gem olyan sok jót és érdekeset me­sélt hogy már alig várom a nya­rat amikor mindenről a saját sze­memmel győződhetek meg ..A le­vélváltások és hazalátogatások mind ezzel az eredménnyel végződnek. így alakul és fejlődik népünk kap­csolata azokkal a Nyugaton élő emig­ránsokkal, akik nem állnak szemben szocializmust építő országunkkal. Ál­lamunk úgy tekinti ezeket, a kapita­lista országokban gyökeret vert és a magyar névnek becsületet szerző emigránsokat, mint egy nagy család távol élő gyermekeit. Kifejezésre jut ez a hazalátogatások jelentős meg­könnyítésében, azokban a kedvezmé­nyekben, amelyeket kormányunk a csoportos hazalátogatóknak az IBUSZ-on keresztül biztosit és abban a készségben, mellyel állami és tár­sadalmi szerveink a hazatérőket a le­telepedésben és elhelyezkedésben se­gítik. C zeretettel és bizakodással teli gondolatok szállnak karácsony estéjén a Nyugaton élő magyarok felé. A szülői, rokoni szeretet gondo­latai ezek; tele bizakodással, hogy pártunk helyes politikája nyomán még tovább erősödnek a szülőföld és a hazánkhoz hő emigráció láthatat­lan kötelékei. És az egymástól tá­vol élők, itthoniak és kivándoroltak részére nem lehet szebb, ígéretesebb karácsonyi ajándék ennél a remény­nél Lengyel László gépjavító hálózat terveit szinte rekordidő alatt készí­tik el a Földművelésügyi Mi­nisztérium Mezőgazdasági Gépjavító Trösztjénél. A ter­vek első részét a Komplex Külkereskedelmi Vállalat már júliusban eljuttatta Ku­bába, ahol a kubai mezőgaz­daság vezetői elfogadták az általános tervfeladatot, és dicsérettel elismerték szak­embereink munkáját. Az építkezésekhez szükséges ki­vitelezési tervek egy része már januárban készen lesz, úgyhogy Kubában hamaro­san hozzáláthatnak a több mint kétezer dolgozót foglal­koztató mezőgazdasági gép­javító-hálózat létrehozásá­hoz. Magyarország részt vesz a kubai szervizhálózat vezető szakembereinek képzésében is. A közelmúltban öt szak­ember érkezett Kubából, akik a győri és a miskolci mező­gazdasági gépjavitó üzemek­ben egyéves itt-tartózkodá­suk ideje alatt sajátítják el ezt a szakmát. (MTI) Kelendő a KRESZ A gépkocsi- és a motorke­rékpár-vezetők — igen he­lyesen — nagy szorgalommal tanulmányozzák az új KRESZ előírásait, amit legjobban igazol, hogy úgyszólván va­lamennyi könyvkereskedés­ben már nem lehet hozzá­jutni a közlekedési szabá­lyok "tárához*, illetve a sza­bályokat magyarázó tan­könyvhöz. A KRESZ, illetve a tan­könyv nyomására mindössze két-három hónap állt rendel­kezésre, ígyis a Műszaki Könyvkiadó eddig összesen 250 ÓOO példányt adott át a könyvesboltoknak. Jelenleg csak átmenetileg mutatkozik hiány. Még az idén további 100 000, január elején pedig további 250 000 példányban jelenik meg részben maga a rendelet, részben pedig a rendelet magyarázata, a tan­könyv. Ez a 600 000 példány pedig elegendő az igények kielégítésére, úgyhogy senki sem hivatkozhat majd a KRESZ hiányára, ha véletle­nül valami szabálytalanságot követ el a közlekedésben. (MTI) A MARS—1 (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Bematatjuk a Mars—1 bolygóközi állomást, amelyet a Szovjetunióban 1962. november 1-én lőttek ki a Mao felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom