Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-20 / 297. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1982. december 29. Alkotó diákok Szeged igazi diákváros. Di­akjai többségét közös cél jel­lemzi: a választott hivatás, pálya megismerése, elsajátí­tása. Vannak olyanok is, akik emellett még különös ambíciók rabjai. Némelyikük csak titokban melengeti vá­gyait. Egyik a költészet sze­relmese, másik a színeké, egyiket a film varázsa köti, másikat a színház. Mind­egyik adni akar. Fiatalok. Lelkesek. Kevesen Ismerik őket. baráti körük, az évfo­lyam. Közülük szeretnék né­hányat bemutatni. A költök Verset sokan írnak. Ta­lán nincs is olyan, aki vala­ha ne próbálta volna meg. De a versírás és költészet kettő. Tudja ezt Rigó Béla III. éves, magyar—orosz szakos hallgató is. Már gimnazista korában írogatott a Bács­Kiskun megyei lapba. Sze­geden a Tisza táj közli időn­ként verseit Különösen sza­tirikus hangvételű versei si­kerültek, bár 6 maga ezt csak játéknak tartja. Barát­ja, a magyar—olasz szakos Kelemen Jánoe szintén pro­duktív értelemben foglalko­zik a költészettel. A „gyö­nyörű képek mestere*. Versei már egy idő óta nyomtatás­ban ls megjelennek. Talán a legtudatosabban keresi a formát Veret Mik­lós. Hármuk közül 6 a „leg­termékenyebb" verselő. So­raiban itt-ott érződik a ked­ves dunántúli íz. A Somogyi írás évek óta közU verselt Műfordításaik is szép re­ményekre jogosítanak. Egye­lőre talán még költői szin­ten nem, de nyelvi, szakmai szinten versenyeznek az „igaziakkal." Nagy műgond­dal ültetik át az idegen nyelvű remekeket anya­nyelvünkre. , — Szeretnénk, ha megje­lenne Itt Szegeden hármunk­nak egy teljes Jevtusenko fordítása? Jelenleg is ő a „főanyag". Egy-egy versét mindnyájan lefordítjuk, mert érdekes, Jó és nagyon tetszik... A próza kedvelői Kerezty Sándor első éves, tanárképző fóiskoláa. Sokol­dalú. Különféle műfajokkal foglalkozik. Versei még nem kiforrott egyéniséget mu­tatnak. Biztatják. Mint ka­rikaturista szerepel a Dél­Magyarországban ls. Szófiai lapok ls közölték rajzait Gimnazista korában az „Egy villám fénye" című 3 felvonásos drámájával meg­nyerte az Eötvös-pályázatot Legtitkosabb vágya is az, hogy drámaíró legyen. Na­gyon fiatal még. — Sokat kell még tanul­nom, élnem, látnom, hogy ezt valóra válthassam — mondja 6 is. A kezdet mindenesetre biztató. Drámáját a 150. Eötvös-évfordulón a buda­pesti Egyetemi Színpadon előadják... A festS — Minél többet megismer­ni a valóságból és azt meg­örökíteni — vallja Zombory Zoltán, a „festő", mikor cél­jairól faggatom. A főiskola II. éves magyar—orosz—rajz szakos hallgatója. Keresi a mondanivalójának legmeg­felelőbb kifejezési formát, stílust. Az absztrakt jelzé­sek nála kissé feloldódtak, ábrázolásmódja kitisztult A mértani formák mögött nyugalom és expresszivitás rejlik. Ez ad egységet a ké­peinek. Elve: ha tud az em­ber valamit mondani a kép­pel, elérte a célját A festészetet egyébként szeretné összhangba hozni az építőművészettel. — Egymás támogatójává kell, hogy váljanak — mondja. Művészi állásfoglalásáról röviden ennyit mond: — A valóság lényegét ke­resem, ha néha elvont eszkö­zökkel Is, s ezért realistának vallom magam! Az operatőr — A film gyerekkorom óta érdekel technikailag és művészileg egyaránt — me­séli Csányi Miklós V. éves bölcsészhallgató, az „amatőr filmes", aki mellesleg szín­játezórendező, és film-, Iro­dalomkritikusként is szere­pel a Tiszatájban. Első, tel­jesen önálló munkáját ezen az őszön kezdte forgatni, s a nyári keresetét a költséges „szenvedély" szinte fel­emészti. Filmetűdjel nem­régiben nyilvánosság előtt is szerepeitek Szegeden. Élmé­nyeiből, a mai fiatalság él­ményeiből állítja össze film­kockáit Van mondanivalója. — Érzem és szeretném kl­fejezni a mai fiatalok prob­lémáját hiszen magam is át* élem ezeket Két filmetű­dömnek is fiatalok a hősei. Nyitott szemmel jár a vi­lágban. Figyeli az arcokat mozdulatokat emberek, ut­cák hangulatát Közös és egyéni problémák érdek­lik. A fiatalság lendü­lete, igazi társkeresése: hite, világszemlélete mind érdekes és különösen filmen ábrázolva izgalmas kérdés. — Etűdjeimet kísérletnek szánom, tanulni akarok ál­taluk, de ha sikerülnek, bí­zom, hogy eljuthatnak a hozzám hasonló fiatalok­hoz A színész masabb. Hiszen az ember jelmezek, minden színpadi kellék és atmoszféra nélkül egyedül teremti meg az il­lúziót ragadja magával az embereket... Egyébként mindenütt azokat az embe­reket figyelem, akik karak­terfigurák! A taps igazi lelkesedést ambíciókat tud kiváltani be­lőle. A legnagyobb ösztön­zést édesapjától kapja, aki festőművész. — Tőle tanultam a művé­szetnek, mint szent dolognak az imádatát... * A kép korántsem teljes. Többen is akadnak, akiket hasonló törekvések jellemez­nek. Fiatalok, mai fiatalok, akik többek akarnak lenni. De nemcsak magukért ha­nem mert azt vallják: nem azért művész a művész, hogy több legyen, mint a többi ember, hanem hogy gazdagítsa őket Jakab Agnet Épül a »bársony« vasút A Szovjetunió déli részén megkezdődött az ország első •bársony* vasútvonalának építése. Az új vasútvonalon a szo­kásos 12,5 méteres sínek he­lyett gigantikus, 800 méter hosszú hegesztett síneket fektetnek le. Az újítás célja nyilvánvaló: lényegesen csök­kenteni kilométerenként az illesztékek számát A "bársony«-pálya tervező­it nemcsak az utasok kényel­me vezette, hanem a vasúti technika óvása is. Előzetes számítások szerint az ilyen pályákon a villanymozdo­nyok és a kocsik élettartama egyötödével megnövekszik. A "bársony*-vasútvonal első, körülbelül 100 kilométe­res szakaszát a kubányi Ba­tajszk és Sztarominszkaja között 1963-ban befejezik. L'T.VITOTLLIBINAWWNIIIHIIIIRAVIITWI"-"'""*"-' mvisroic LS Jókai Mór: Szegény gazdagok Televíziós kisfilm a domaszéki Rákóczi Tsz-ről A napokban a Magyar Te­levízió fllmforgató kamerá­ját látta vendégül a domaszé­ki Rákóczi Termelőszövetke­zet. Mezőgazdasági ismeret­kisfilm a szövetkezeti tehe­nészek figyelmét az istállók levegőjének ellenőrzésére, a páratartalom, a hőmérséklet és a levegő tisztaságának ál' A Szegény gazdagok Jó­kai gazdag fantáziájának, mesélő erejének, nagyszerű tájábrázoló művészetének egyik legszebb hajtása. Té­mája egy 1858-ban tett er­is. hogy a cselekmény kap­csán megrajzolja Erdély ter­mészeti szépségeit, színes népszokásait, és őszintén hir­desse a román és a magyar nép barátságát. A nagy in­délyi utazás élményanyagá- dulatok és tiszta szerelmek, bél, az egyszerű román nép, a havasi pásztorok és bá­a j ellemtelenség és a becsü­let harca, a remekbe szabott nyászok őszinte megértéséből típusok gazdag könyvvé, bá­és egy valóban élő főúri gaz- tor írói kiállássá avatják a ember leleplezésének szán- Szegény gazdagokat, Jókai dókából fakadt. A műben színpompás romantikájának bepillanthatunk egy gazdag ezt a nagy sikerű, máig is polgárcsalád embertelen éle- népszerű alkotását. A könyv íw az Akadémia Kiadónál je­dálkodásalba éppúgy, mint , . ,,, , ... az egyszerű emberek világá- lent meg a Jokal Mór Osz­ba. Jókai módot talál arra szes Művei sorozatban. Mikszáth Kálmán: Elbeszélések I. Mikszáth Kálmán művei­nek kritikai kiadása a Regé­nyeket felölelő 1—23. kötet és a közbeiktatott kétkötetű Levelezés után az elbeszélé­seket és cikkeket adta ki legújabban az Akadémiai Ki­adó. A most megjelent 27. kötet — az Elbeszélések I. kötete — a pályakezdő Mik­száth novelláit és rajzait úttal kerül először gyűjte­ménybe. A 20—25 éves Mik­száth Jókai nyomdokain in­dult, de már első írásaiban megcsillannak a későbbi nagy író jellemző tulajdon­ságai: mesélő kedve, jóízű előadása. társadalombíráló szatírája és humora. Az El­beszéléseket a kritikai ki­adásoknak megfelelő jegy­terjesztő kisfilmet készített a landó megfigyelésére Végül közös gazdaság tehenészeté- a tej feldolgozásának higiéni­ben a televízió híradójának áját láthatják majd a nézők filmforgató-csoportja. A kis- a film befejező kockáin, film a szövetkezeti tehené- A televíziós kisfilm elké­szetek higiéniájának megva- szítésénél közreműködtek a lósításáról, annak módszerei- Csongrád megyei Közegész­ről szól a domaszéki tsz-ben ségügyi és Járványügyi Álló­éiért eredmények alapján, más munkatársai is, akiknek Bemutatja a fejés higiéniájá- véleménye szerint a szegedi val kapcsolatos tennivalókat, járás szövetkezeti gazdaságai szól a tehenészek rendszeres közül a domaszéki termelő­tisztálkodásának és egészség- szövetkezetben tettek lég­ügyi ellenőrzésüknek a fon- többet azért, hogy az adott tosságáról, ismerteti az istál- lehetőségek között a tehené­lók rendjével kapcsolatos szet tisztaságát, higiéniáját tudnivalókat is. Felhívja a biztosítsák. 4a olvasó irja Hosszú, nyakigláb fiú. Arad belőle a lelkesedés. Fő­iskolás, első éves, az Iro­dalmi Színpad tagja. Nagy Zoltánt sikerek fűzték Pes­ten az Egressy-klubhoz és az Irodalmi Színpadhoz. Ra­jong a pályáért. — Az előadóművészetet szeretem. Szakmailag nehe­zebb ugyan, de szebb, izgal­Rendszeres autóbuszjáratot Kiskundorozsmára! Rádióműsor csQtSrtflk KOSSUTH-RADIÖ 4.36 Rákóczi-induló. 4.30 Hirek. 1.40 VldAman, írlssen. Közben: ÍJ.30 Hírek. 6.00 Falurádió. 6.35 Néhány perc tudomány. 6.59 Idő­jelzes. 7.00 Hírek. 7.10 UJ köny­vek. 7.30 Műsornaptár. 7.50 Idő­jelzés. 0.00 Műsorismertetés. 8.10 Operettreszletek. 8.55 Edes anya­nyelvünk. 9.00 Légy Jó mindha­lálig. Rádiójáték Móricz Zsig­mond regénye nyomán. ío.oo Hi­rek. 10.10 Az emberi test titkai. to.35 Zenekart muzsika. 11.50 Napirenden . . . 13.00 Déli ha­rangszó 15.15 Könnyűzenei Hír­adó. 13.05 Szövetkezeti gazda­tanfolyam. 13.25 Egy falu — egy nóta. 13.50 Gazdasági fórum. 14 óra Kamarazene. 14.40 Hogyan számítjuk az ldötf 15.00 Hírek, közlemények. 15.06 Időjárásjelen­tés. 15.10 Népi muzsika. 15.35 Magvetés. 18.00 Tánczene. 16.15 Lányok, asszonyok. 16.30 PureeU: Jöjjetek, művészet gyermeket — kantáta. 16.53 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17.10 Nemzetközi tü­kör. 17.20 Szórakoztató nópt mu­zsika. 17.50 Mit olvassunk? 18.00 tij tánczenei felvételek. 18.50 If­jú figyelő. 10.10 Puccini: Manón i.escaut. Opera. Az I. felvonás után: 19 50 Jó éjszakAt, gyere­kek! 20.00—20.23 Esti krónika. 22.00 Hírek. 22.15 Gyermekne­velés. 13.30 Könnyűzene. 23.00 Csintalan rímek. Versek, sanzo­nok. 2X25 Verbunkosok, nép­dalok. 34.00 Hírek. 0.10 EJ1 ze­ne. 0.30 Himnusz. petőfi-rádió 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli sene. 6.25 Műsornaptár. 6.30 Torna. 8.00—8.10 Hírek. 14.00 Időjárás­cs vízállásjelentést 14.15 Műsor­ismertetés. 14.20 Tánczene, 15.05 Műsor Ady Endréről. 15.35 Ope­rettrészletek. 16.00 Hírek. 16.05 A külföldi sajtó hasábjairól. 16 óra 15 Szív küldi . . . 16.50 Ezer szó franciául. 17.00 Brltten: Vál­tozatok egy Frank Bridge-té­mára. 17.30 A gazdasági Igazga­tás politikája. 17 45 Nat Kir.g Cola énekel. 18.00 Hírek. 18.05 Rádióegyetem. 18.45 Magyar fü­vösátlratok. 19.00 Hírek. 19.05 Műsorismertetés. 10.10 Szövetke­zeti gazdatanfolyam. 19.30 Népi zenekarok és kórsusok műsorá­ból. 30.00 Hangverseny a stú­dióban. 20.25 Könnyűzene. 31.00 Hírek. 31.05 Emlékek, élmények. 22 00 Zenekari muzsika. 23.00 Hí­rek. 33.15 Műsorzárás. Te'evíziómüsor 17.50 Kisdobosok műsora. 18.20 Beszélgessünk oroszul! 18.40 Ma­gasfeszültség. Szovjet kisfilm. 18.50 A Magyar Hirdető műsora. 19.00 A Jövő hét műsora. 19.05 Telesport. 19.30 Tv-hlradó. 19.4$ A tv mesekönyve. 19.50 Orgona­muzsika. 20.15 A Két „N" úr. Magyarul beszélő lengyel Űlm. 21.55 Szülők, nevelők egymaa­közL 2X15 Hirek. TV-híradó. A napokban hivatalos ügy­ben Szegeden voltam és Do­rozsmára az utamat kombi­náltam az autóbusz- és a villamosközlekedési lehető, séggel. Kilen órakor indul­tam autóbusszal a Takarék­tár utcából Szatymaz felé, ezzel Jöttem a falemezgyá­rig. Itt szerettem volna át­szállni a villamosra, ami "röpke* 45 perc alatt meg is érkezett. Agyonfagyva, fázva jutottam a járműhöz, és a ki6kundorozsmai vasúti átjá­ró előtt ismét le kellett száll­nom, és átgyalogolva az át* járón, újfent villamosra szálltam. A falemezgyártóla kiskundorozsmai végállomá­sig az út pontosan 1 óra hosszáig tartott Idős emberek, gyerekek is fagyoskodtak velem együtt és sajnos, ez állandóan így van. Tudom, már többféle javaslat megoldásán vitat­koznak, azonban szeretnék érvelni amellett hogy ez a helyzet már nem tűr halasz­tást. A kiskundorozsmai tbc­gondozóintézetben dolgozom. A téli hónapokban a gyó­gyulóban, illetőleg az olyan állapotban levő betegeink, akiknek megbetegedési foka már megengedné, hogy dol­gozhassanak, a közlekedési viszonyok miatt azonban még nem lehet munkába ál­lítani őket. (Természetesen itt azokról van szó, akik Szegeden dolgoznak.) A hó­napokig pihenő-kímélő élet­módra n*velt betegek, aktk ugyan már munkájukat el tudnák látni, de az említett okok miatt még nem, a táp­pénzállományban tartásuk több hónappal meghosszab­bodik. Pedig ezt kell tenni, mert az esetleges visszaesés még több veszteséggel jár. Ügy gondolom, célszerű kí­sérletképpen be lehetne ál­lítani egy autóbusz helyi já­ratot Szegedről Rókuson át Kiskundorozsmára. Senki nem bővelkedik az idejével. és az eddigi utazási zsúfolt­ság is bebizonyítja, hogy ez a járat kifizető lenne. Fekete Istvánné nyújtja. Egy, még a szak- zetanyag kfcérl, és dokumen­emberek előtt is ismeretlen tációs képanyag egészíti tó. «atal £ró mutatkozik be e függelékében Mik­kotetben, melynek anyaga " , . _, . régi naptárokbői, újságokból «záth diákkori szépprózai és folyóiratokból jórészt ez- dolgozatait találja az olvasó. A szótíiícás efttUtcU ét waUtitoio a faagyai Hyclu útdmuA Szótárában Orazágh László saerftesz- elmélet! és gyakorlati ta­tésében, a Nyelvtudományi pasztalataikróL Ezzel azá­értekezések 36. köteteként mottevően lendítik előbbre a jelent meg ez a könyv az magyar lexikográfiái irodai­Akadémiai Kiadónál. A Ma- mat, és segítséget nyújtanak gyar Nyelv Értelmező Szó- szótárirodalmunk jövendő tárában tömör tájékoztató munkásainak. A kiadvány-* nyújtott felvilágosítást azoL bár egy-két részlete egyezik vasénak és könnyítette meg a szótár első kötetében meg­a szótár használatát. Ugyan­akkor nyilvánvalóvá vélt, hogy a szakemberek és a Iexikorgráfia iránt érdeklő­dő nagyközönség számára kívánatos egy olyan munká­nak a közzététele, amelyben a mű munkatársai összefog­lalják a szerkesztésben kö­vetett irányelveket, ismerte­tik munkamódszereiket, ké­pet adnak 12 éves munká­juk közben szerzett gazdag jelent Tájékoztató szövegé, vei — legnagyobb része a részletkérdéseket i6 megvilá­gító és ott nem közölt új anyagot tár az olvasó elé Ezek a címszavak kiválasz­tásáról, elrendezéséről, a nyelvtani tudnivalókról, a kiejtés jelöléséről, a saófáJi jelölésekről, különösen pedig az értelmezés módszerérőlés a szóhasználat szemléltető anyagáról szólnak. Különféle szélhá­mosok vannak: szemtelenek és gyá­vák, magabiztosak és óvatosak. Mindezt jól tudják a bűnügyi szakértők. Akadnak nemes szélhálnosok is. Er­ről egyes irodalmá­roknak van tu­domásuk. Ám olyan szél­hámosokról, akiknek nincs szerencséjük, úgyszólván senki sem tud. Pedig ilyenek is akad­nak... ... Mark Akimo­vics Pupik, a rend­őrség folyosójára lépve, bizonytalanul megállt. Letette ki­csi táskáját és meg­törölte verítékező homlokát. Aztán elő­vette az idézést, még egyszer figyel­mesen átolvasta, s elindult a "nyomozó* táblácskával meg­jelölt ajtó felé. — ön idézett be? — kérdezte, miköz­ben átnyújtotta az idézés t_ — Foglaljon helyet — mondta udvaria­san a nyomozó. — Mindjárt rátérünk az ügyre. — Szeretnék min­dent őszintén, elmon­dani — jegyezte meg Pupik. — Jobb lesz talán, ha én teszek fel né­hány kérdést. KVITKO Nincs szerencséje — Felesleges kér­dezni — ezzel Mark Akimovics felugrott a székről. — Min­dent elmondok sor­jában! Ezzel nagyot só­hajtott, és kinyitot­ta a táskáját Ben­ne hevert egy köteg pénz, néhány arany­tárgy, külföldi valu­ta, cári időkben vert aranypénz. Pupik zsebkendő­jével megtörölte az arcát, s belekezdett mondókájába: — Becsületes em­ber vagyok, s nem akarom elhitetni, hogy mindezt a ma­mámtól örököltem. Azt sem mondom, hogv szerencsém van a lottón. Ellenkező­leg. nekem soha sincs szerencsém. Ahol más egy ez­rest emelne, nekem csak 500-at sikerül. Megkérdezheti a fe­leségemtől, ő is iga­zolja. Mindaz, amit itt lát, saját szerze­ményem. Erre pél­dául akkor tettem szert, amikor a ci­pészszövetkezet­ben dolgoztam. Ezzel Pupik félre­rakott néhány aranytárgyat. — ön bizonyára szeretné tudni, mi volt a szövetkezet­ben a dolgom?! Bőr­beszerző voltam. Elég jól ment. Pupik vizet töltött a pohárba, s egy­haj tásra kiitta. — Rövid ideig a hulladékgyűjtő vál­lalatnál is dolgoz­tam. Nem sok hasz­nát láttam. — Pupik ezzel hanyagul oda­vetett egy köteg pénzt. — Legszebb napjaimat az egy­kori "Kötszövő* szö­vetkezetnél töltöt­tem, amely kapron­készítményeket gyár­tott. Az eladási rész­legen dolgoztam. Mindazt, amit itt lát, akkor kerestem. Ez az egész. Semmit sem titkoltam el, becsületszava mra! Ha nem hiszi, kér­dezze meg a felesé­gemet, ő ls igazol­ja. Pupik még egy zet. A nyomozó tovább jegyezgetve megkér­dezte: — Nincs több mondanivalója? * felhajtott pohár vi­— Semmi az ég­világon! Nem titkol­tam el semmit. Higy­gye el, egész éle­temben arra töre­kedtem, hogy becsü­letes ember marad­jak, de egyszerűen nem sikerült. A nyomozó pon­tot tett jegyzetei­re és elővett egy tiszta papírlapot. — Rendben van, vallomását továbbí­tom az illetékes helyre. Most azon­ban még egy dolgot kell tisztáznunk. — Nyomozó pol­gártárs, velem sem­mi más nem történt, mindent elmondtam. — Talán mégsem. Két héttel ezelőtt két huligán vereke­dést rendezett a vil­lamoson. Az egyik károsult önt tanú­ként nevezte meg. Voltaképpen csak azért hívattam be. Nos. mit tud mon­dani ezzel kapcso­latban. Pupik felállt, ken­dőjét zsebébe gyűr­te és bambán bá­mulva a nyomozóra csak ennyit mon­dott: — Legfeljebb új­ból megismételhe­tem: soha az élet­ben nem volt sze­rencsém! Fordította: DOSEK LAJOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom