Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

Csütörtök, 1962. november 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A PÁRTKONGRESSZUS KOLDÖTTE Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára Győri Imre elvtársat, az nagy gyermekkori, fiatalkort A szegedi kommunisták MSZMP Csongrád megyei élményei is a vidék harcos, szegedi dolgozók az eltelt bizottsága első titkárát már- agrárproletár-megmozdulá- rövid idő alatt is megismer­is sokan ismerik Szegeden, saihoz kapcsolódtak. A 30-as ték. megszerették Nagyra ér­Pedig még csak nemrégen évek forrongó viharsarki ték'elik azt a hozzáértő veze­foglalta el új tisztségét, sőt eseményei, az endrődi sor- tői munkát, amellyel Győri előző beosztásában, a sze- tűz. az úri rendszer elleni Imre elvtárs e rövid idő gedi városi pártbizottság első mély gyűlölet és elégedet- alatt ^ igyekezett hozzáiá­titkáraként is csak január lenség segítették a fiatal , . íf Z óta dolgozott Sok ismerőst, nyomdásztanonc politikai rulni Szeged fejlődési prob­barátot szerzett e viszonylag eszmélését. A könyvek, az lémáinak megoldásához, a rövid idő alatt is magának. írás, a tudás szeretete, az város gazdasági, társadalmi lgaZSág kérdése vezette a ^ kulturális életének fellen­Budapestrol Szegedre érke- kommunisták kozé. .... zett. hiszen a megye szü- A feiszabadulás után a lőtte. Hódmezővásárhelyen knmmimirt. Most a megye életével, az született 1924-ben, de csa- gyulai laras kommunista ~ • ládjuk már gyermekkorában párttitkáraként folytatta ltt 6)0 « dolgozo emberek­Békéscsabára, majd Gyomá- munkáját, majd 1947-től a kel Serkedik. Ha élmé­ra költözött. Itt a híres gyo- ?ár*°zp?í*ba került s a nyeiro , újonnan szerzett ta­„„^HÍK,- • legkülönfélébb munkateru- pasztalatairól beszél, mindig ma, Kner-nyomdában tanul- feteken dolgozott. 1954-ben ta a nyomdászmesterséget iskolára küldte a pártMoszk­és nyomdai gépmesteri kép- vába, 3 éves pártfőiskolára, zettséget szerzett Mikor 1957-ben visszatért, a Fiatalon kapcsolódott a Központi Bizottság agitációs munkásmozgalomba. Már és propaganda osztályáriak 1942-ben az illegális kom- helyettes vezetőjévé nevez­munista párt tagja lett. Első ték ki. Népszerűek a takarékossági napok Több ezren a rendezvényeken — Szaporodik a betétállomány Nemrégiben kezdődtek mogatják a takarékossági Csongrád megyében a taka- mozgalmat Egyébként Sze­rékossági napok. Ezek célja, geden több üzemben, így a hogy minél többen lépjenek ruhagyárban, a kenderfonó­be azok táborába, akik ösz- ban, a konzervgyárban szegyűjtött pénzükből jobb ugyancsak műsorral egybekö­körüLrriényeket teremtenek tött tanácskozásokat tervez­maguknak. A Csongrád me- nek. gyei tanács felkarolta Mind- _ „ . szent község versenyfelhíyá- kívül^S sát, és. mind nagyobb vetél- renaezvenyeKen K1VU1 iaPen kedés folvik a közséaek és iönnek össze a takarékossági * híveb Délutánba­kosabb* címért. Ennek a rom órakor a községi műve­lődési otthonban a helyi versenynek egyébként jelen- ^es ad m^ort Utána Az elmúU napokban Pusz- ^^TkL, "f^fref* . . .. - eloadasukkal e program ke­SSTeSS*rended" etében. Kedden Ásotthal­rekossagi estet renaezteK. mon hangulatos mű­Ezen a Szegedi Kenderfono- m . « gyár kulturális együttese sorral egybekötve tanácskoz­nak a takarékossági mozga­adott színvonalas műsort, s , - leendő üi eközben ismertették a lakos- a regl a leend0 UJ i _ --1— -.1—i—ja- i.;i Deieieseic. sággal a takarékoskodás kü­lönböző formáit és előnyeit December 10-ig tartanak a E helyen azóta százezer fo- takarékossági napok. Bizony­rinttal emelkedett a betét- nyal mind több község ér el állomány. szép eredményeket. mint Szegeden pénteken tanács- például Szatymaz, ahol a ta­kozott az Országos Takarék- karékszövetkezetek taglét­pénztár megbízottja a nép- száma meghaladta az ezer frontaktivistákkal. Ez utób- főt, s így országosan a leg­biak is minden erejükkel tá- jobbak közé tartozik. visszatér a szegedi pártmun­kában, szegedi tartózkodása alatt szerzett benyomásaihoz, amelyek igen kedvesek szá­mára. Így beszélt erről: — Látom, hogy Szeged és a megye dolgozói szeretik szülőföldjüket, városukat, községüket, szeretik munká­jukat és igyekeznek minden lehetőséget kihasználni az előrehaladás, a felemelkedés érdekében. Nekünk, pártve­zetőknek kötelességünk, hogy a nép szolgálatában dolgoz­zunk. hogy elősegítsük a jo­gos kívánságok, a reális kö­vetelések megvalósítását. Munkánkban azonban min­dig szem előtt kell tartanunk a társadalmi, az országos ér­dekeket, és úgy kell tevé­kenykednünk, hogy megfon­tolt, helyes intézkedéseket hozzunk az egészséges előre­haladásért. Mindenképpen azt kell szolgálnunk, hogy a dol­gozó emberek valóban él­vezzék munkájuk, erőfeszíté­seik gyümölcseit. — Nagy élményt jelentett számomra, hogy a dolgozó emberek itt a megyében is milyen hozzáértőén, milyen érdeklődéssel vitatták meg a párt kongresszusi irányelveit, és mennyire helyeslik azo­kat Megnyilatkozásaikból, véleményükből, észrevétele­ikből az a kívánság sugár­zik, hogy a párt politikája továbbra is ilyen egyenes, ilyen töretlen legyen, követ­kezetesen szolgálja a népet, a fejlődést. Egyetértünk ez­ziel a jogos kívánsággal és ezt képviseljük a kongresz­szuson is. T. M. Idén 1100 köbméter tűzifát termel a Csongrád megyei Erdőgazdaság Tűzifa a megye lakosságának ellátását szolgálja Közeledik a tél. Ilyenkor ben kivágott tűzifa helyben egyszerűbb lesz a közös gaz­megyeszerte egyre több mun- marad, az iparifa egy részét daságok ellátása. Nem az kás járja favágó szerszámok- szegedi üzemek, vagy az or- Agroker útján, közvetítő kai az erdőket A Csongrád szág más részein működő szerv beiktatásával, hanem megyei Erdőgazdaság üze- vállalatok kapják. Sok bá- közvetlenül az erdőgazda­meiben már most több mint nyadorongot szállítanak a ságtói kapják a szerfás gar­hatszázan dolgoznak, decem- komlói, bányafát és deszkát nitúrákat. Még az ezekhez berre pedig kilencszázra a borsodi szénbányászati szükséges vasanyagot is az emelkedik a létszám. Az új tröszthöz. A csepeli papír- erdőgazdaság rendeli meg a favágó brigádok legtöbb tag- gyar papírfát, a mohácsi fel- szentendrei kocsigyártól, s ja régi, olyan emberek, akik dolgozó üzem farostfát kap irányíttatja a megfelelő ter­már évek óta itt találnak megyénkből. A szegedi fale- melószövetkezethez. Az új téli elfoglaltságot, miután a mezgyárat fűrészrönkökkel gazdasági évben egyébként mezőgazdaságban csökkent, látják el, melyekből lemez, tizenhárom fajta garnitúrát vagy megszűnt a munkaal- bútorlap, deszka és palló — borjúnevelőt, dohánypaj­kalom. készül, a ládagyárnak pedig tát stb. — állít össze a Motoros láncfűrészek nagy mennyiségű deszkalap Csongrád Megyei Erdőgaz­Az erdészetek új gazdasági évük első negyedében — mely a naptári év negyedik negyede — ezerszáz köbmé­ter tűzifát termelnek a me­jut. Szerfa a szövetkezeteknek daság. öt erdészetnél, negyven­nyolc helyen vágják most a fát' a megyében. A követke­ző hónapokban még több fa dől ki, hogy hasznot hajt­Az erdőgazdaság négy sa­gye fogyasztóinak. Kétezer- ját, előkészítő, feldolgozó son a népgazdaságnak és ki­hatszáz jut ipari célokra, s azemet is felállított: Ásott- elégítse a lakosságot, ára ezret tesz ki a rőzse és a halmán, Rúzsán, Kisteleken ezek helyére új telepítés ke­gallyfa, melyet a községek ^ Sándorfalván. A többi rül. Évről évre nő ugyanis lakossága helyszínen vásárol között itt vágják megfelelő az ipar szükséglete. Jövő év méretre a termelőszövetke- szeptember végéig már több A most kezdődő fakiter- zetek szerfás építkezéseihez mint félszázezer köbméter meléstől több és jobb anya- szükséges anyagot. Idén 43 fát vágnak ki az egykor er­got várnak, mint a múlt garnitúrát készítettek, 1963- dőben szegény Csongrád me­gazdasági évben. Ehhez ala- ra már eddig 104-re jelen- gyei területeken, posabb munkaszervezés is tettek be igényt. A jövőben K. B. szükséges, s nagyban segíti __________ majd a tervteljesítést a gé­pesítés. Szovjet druzsba és a nyugatnémet contra-styl motoros láncfűrészek könnyí­tik a favágók munkáját Az előbbiből tizenkettő, az utób­biból pedig kettőt használ­nak már a brigádok. A nagyteljesítményű ' gépeket mindig olyan helyre küldik, ahol folyamatos kitermelést tűztek ki, s legalább ezer ezerötszáz köbméter fát akarnak nyerni. A korsze­rű, motoros láncfűrészek je­lenleg Ásotthalmán. Kistele­ken, Mindszenten és Szeged környékén döntik, darabol­ják és gallyazzák a fát, alig ötven kezelővel. A többi sok száz munkás hagyományos módon, de jobb szerszámok­kal dolgozik, mint régente, ellátták őket gyalufogas fű­részekkel és svéd fűrészla­pokkal is. Tervszerűen A téli tervszerű favágás javarésze » véghasználat* és "gyérítés*, ahogy az erdészek mondani szokták. Az előbbi azt jelenti, hogy tarra vág­ják, azaz kiirtják egy megha­tározott területen az erdőt, melynek helyére új telepí­tés jön. A gyérítésnél kije­lölt, gyenge, beteg, vagy sű­rűn nőtt fák kerülnek a fű­rész alá. A Csongrád megye erdei­Hétfőn délben Szegedről indulnak megyénk kongresszusi küldöttei Budapestre Mint köztudomású, a Ma- hogy részt vegyenek a kong­gyar Szocialista Munkáspárt resszus munkájában. VIII. kongresszusa november A megye kongresszusi 20-án, kedden délelőtt 9 óra- küldöttei szombaton délelőtt kor kezdődik. Az október Szegeden, a megyei pártbi­26-án megtartott megyei zottságon találkoztak. Rövid pártértekezlet 24 szavazati értekezlet keretében a kül­és 2 tanácskozási jogú kül- döttekkel Győri Imre elv­döttet választott, akik no- ^^l^ff vember 19-én hétfőn Sze- küldöttek kongresszusi mun­gedről indulnak Budapestre, karendjét. ...._—....„..... úgy magyarázni, hogy ez a kommu­nista vezetők háttérbe szorítását je­lenti. Nem, nem erről van itt szó. A funkciók betöltésénél ne az legyen a döntő, hogy párttag, vagy párton­kívüli az illető, hanem a politikai megbízhatóság, a rátermettség legyen a fő kritérium. Ez azt sem jelenti, hogy a kommu­nista vezetők nem állják meg helyü­ket. Ellenkezőleg, a kommunista ve­zetők túlnyomó többsége jól dolgozik, politikai és szakmai szempontból is megfelel a követelményeknek. Ennek ellenére tény az, hogy akadtak és akadhatnak is egyes olyan kommu­nista vezetők, akik akár egyéni hi­bák, akár társadalmi, politikai okok miatt nem képezték megfelelően ma­gukat és ezért ma már nem tudnak mindenben megfelelni a követelmé­nyeknek. Vannak közöttük olyanok is, akik ma már kiöregedtek a tanu­lásból, s a múlt mulasztásait sem tudják pótolni. Itt sem merül fel úgy a kérdés, hogy a párt félreállítja eze­ket az embereket, hanem arról van sió, hogy meg kell keresni és bizto­sítani kell társadalmi megbecsülésü­ket. gazdag tapasztalataik felhaszná­lásának módját. Vannak olyan elvtársak is, akiknél az vezethet megoldásra, ha képessé­geinek megfelelő munkakörbe kerül­nek. A párt álláspontja ez. Ezért nem szubjektív érzésektől vezettetve, ha­nem ebből az álláspontból kiindulva, minden egyes esetben nagyon körül­tekintően kell megoldani ezt a kér­dést. Arra is rá kell mutatni, hogy nem az a megoldás, hogy egyesek ismerjék be lemaradásukat, hanem az, hogy minden kommunista és pár­tonkívüli tanuljon. Az előbbiek le­szerelnek, az utóbbiak pedig moz­gósítanak. Felvetődik rt^ti^k^ töltése azt jelenti-e, hogy a pártta­gok és a pártonkívüliek között ma mór semmilyen különbség nincs? A kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulni, hogy pártunk valóban arra törekszik, hogy az egész nép pártjává váljon. Ennek feltétele az osztálykü­lönbségek megszüntetése, a párton kí­vüli tömegek tudatának a párttagok színvonalára való emelése. Fejlődé­sünk jelenlegi szakaszán e feltételek még nem valósultak meg. Arra tö­rekszünk, hogy a jövőben elérjük ezt a célt. Ebből következik, hogy a köz­funkciók betöltésénél, az állampol­gári jogok gyakorlásánál nincs kü­lönbség. De más vonatkozásaiban még vannak bizonyos különbségek párttagok és pártonkívüliek között. Ha ennek ellenkezőjét fogadnánk el, elkerülhetetlenül arra a következ­tetésre kellene jutnunk, hogy mi ér­telme van egyáltalán annak, hogy a párt szervezetileg is elkülönüljön. Ez az álláspont természetesen hibás. Afa is érvényes a párt élcsapat szerepéről szóló lenini tanítás. A párt ma is a munkásosztály, a parasztság, az ér­telmiség s a társadalom más dolgozó rétegének legöntudatosabb, legfejlet­tebb tagjainak harci szövetsége. A párt tagjait ma is az jellemzi, hogy harcosabbak, fegyelmezettebbek poli­tikai öntudatukból, marxista művelt­ségükből következően, a szocializmus építésének törvényszerűségeit gyor­sabban ismerik fel, a tömegek előtt járnak. A kommunisták alapján tudták és tudják napjaink­ban is betölteni történelmi szerepűi ket, kivívni a pártonkívüliek tisztele­tét és megbecsülését. Annak ellené­re, hogy egyre növekszik az olyan pártonkívüliek száma, akiknek tuda­ta szocialista, mégsem mondhatjuk azt, hogy a társadalom tagijainak túl­nyomó többségét a fentebb említett jellemvonások jellemzik. Munkások, parasztok, értelmiségiek és más dol­gozó rétegek között ma még nem kis számban vannak olyanok, akik poli­tikai öntudatban, életmódjukban, munkához való viszonyukban lema­radtak az élenjáróktól. Ezek nem áll­nak szemben a párt politikájával, a kommunisták céljaival, a maguk módján segítik a párt politikájának megvalósulását. De még nem juotttak e! a szocialista tudatnak arra a fo­kára, amely általában jellemzi a párt­tagokat és a pártonkívüliek legjobb­jait. Hangsúlyoznunk kell, hogy a párt­szervezetek és a párttagok feladatai nem abban állnak, hogy a ma még ténylegesen fennálló különbségeket rögzítsék, hanem abban, hogy a ne­velés, a politikai felvilágosítás eszkö­zeivel megszüntessék a különbsége­ket, emeljék a pártonkívüliek esz­mei színvonalát a párttagokéra. A fentebb elmondottakból j is látható, hogy a párttagok és pár­tonkívüliek viszonya nagy jelentőségű egész politikánk megvalósítása szem­pontjából. Ezért nagyon fontos, hogy a párt politikájának helyes értelme­zése alapján minden ferdítéstől men­tesen. szüntelenül erősítsük a pártta­gok és a pártonkívüliek kapcsolatát. (Vége) Ifj. SIMON BÉLA, a megyei pártbizottság agit.­prop. osztályának mun­katársa Munkásakadémiák az évad elején Szegeden mindenütt meg- Dömötör Jánoö, a hódmező­kezdődtek már a munkás­akadémiák. Az első előadá­sok jórészt elhangzottak, ki­véve az Űjszegedi Kender-, Lenszövő Vállalatot, ahol az előadó nem jelent meg, s a hallgatóság hiába várt. Ilyen jelenségekkel persze nem ta­lálkozhatunk sűrűn, de elő­fordulásuk mindenképpen rossz hatást vált ki. Pontos és szép mupka folyik vi­szont a Szegedi Szalámi­gyárban, s a hozzátartozó vágóhídon, ahol immár má­sodik éve működik a mun­kásakadémia élelmiszeripari tagozata. A hallgatók létszá- fejlődésével napjainkban, a ma közel 50 fő, s jóformán nem hiányzik senki az elő­adásokról. Hogy ez így van, az természetesen a gyár ve­zetőségének is köszönhető. Iványi László üb-titkár || gondoskodik a munkásaka­I démia zavartalan működésé­inek biztosításáról. Az üzem ták, hogy a Szegedi Ruha­vásárhelyi múzeum igazga­tója is. A művelődés és a modern ember kultúrája címmel. Előadások a leányvállalatoknál Nagy érdeklődés előzi meg az üzemben a további elő­adásokat 'is. Ezek éppúgy foglalkoznak speciális szak­kérdésekkel, mint a modern technika vívmányaival. Ezek az előadások megismertetik a hallgatóságot a ruhaipar modern lakáskultúrával, a ruhaipar műszaki fejleszté­sének lehetőségeivel, a termelékenység fogalmával, az életszínvonal emelkedé­sének isimérveivel stb. A szakelőadók a munkásaka­démia keretén belül vállal­=|az egyes témák jobb meg­értéséhez filmvetítést bizto­sít. Beszerzi a vetítőgépet, a szakfilmet pedig a TIT elő­adója viszi magával. I Ahol az idén kezdték,.. A Szegedi Ruhagyárban gyár leányvállalatainál is le­hetővé teszik a munkásaka­démiák működését. Vállal­ták, hogy a szentesi és a bácsalmási leányvállalatok szakembereihez eljuttatják az elhangzott előadásókat, illetve alkalmanként a sze­gedi szakelőadók Szentesen is, ahol idén először kezdte és Bácsalmáson is megtart­meg tevékenységét a mun- ják előadásukat, kásakadémia textilipari ta- ...... gozata, törődnek a munkás- Készülődés orszagjárásra akadémia működésével. Al­bert János, a műszaki fej­lesztési csoport vezetője, va­lamint Kovács Ilona, az üzem kulturális felelőse ma­ga is résztvesz a munkás­A szegedi munkásakadé­miák a legtöbb üzemben már olyan fokon állnak, hogy a hallgatóság az or­szág megismerésére is áldoz akadémiák előadásain, s időt és anyagiakat. Az évi utána beszélgetnek a hallga- tematikában a legtöbb üzem­tókkal, hogy milyen téma az, ben a különböző országjárá­amit még meg akarnak is- soknak is hagytak helyet, merni az évi programon be- Ezek az egy-kétnapos kirán­lül. A hallgatóság kívánsá- dúlások kitűnő alkalmul gára vették az előadások szolgálnak arra is, hogy a programjába a serdülőkor hallgatók látogatást tegyenek nevelésével kapcsolatos prob- a szakiparukat szolgáló lémák megismertetését, s egyes üzemekben, s megis­előadás hangzik majd el a merkedjenek az egész ter­szülők felelősségéről a gyer- melés összefüggő folyama­meknevelésben. A hallgatók taival. kívánságára tartott előadást L. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom