Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

Csütörtök, 1962. DOT. 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Közgazdász­tanácskozás Szegeden Szerdán délelőtt Szegeden, az Újságíró—MSZBT-Klub­ban tanácskozást rendezett szegedi közgazdászok részére az MSZMP Csongrád megyei bizottságának ipari osztálya és a Figyelő közgazdasági hetilap szerkesztősége. A tanácskozáson Kardos János, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztályának vezetője ismertette a közgaz­dasági társaság Csongrád me­gyei csoportja létrehozásának gondolatát, majd dr. Garam József, a Figyelő szerkesztő­je ismertette a szerkesztőség tervét a lap munkája továb­bi javítására. A tanácskozás résztvevői helyeselték a közgazdasági társaság Csongrád megyei csoportja létrehozásának gon­dolatát, és sok hasznos észre­vétellel, javaslattal nyújtot­tak segítséget a Figyelő szer­kesztőségének. Tudósítóink jelentik Egy év alatt meghússzoroztuk a Géltakarmány termelését Tudósok és szakemberek ankétja a Szentesi Erőtakarmánygyárban Szentesen, Közép-Európa karmányozást, ahol nem ren­legkorszerűbb erőtakarmány delkeznek szakképzett állat­gyárában szerdán az Élei- tenyésztőkkel, mezésügyi Minisztérium, a A tanácskozáson a tudomá­Földművelésügyi Miniszteri- nyos kutatók — akadémiku­um, a Magyar Tudamányos sok, professzorok — is fel­Akadémia állattenyésztési szólaltak, s elmondották: tő­bizottsága, valamint a Ma- lük telhetően minden segít­lomipari és Terményforgalmi séget megadnak a nagysze­Igazgatóság érdekes tanács- rüen bevált keveréktakar­kozást rendezett A meg be- mányok minőségének, hatá­szélésen részt vett dr. Sághy sosságának további javítá­Vilmos élelmezésügyi, Pető- sához. házi Gábor földművelésügyi Az ankét résztvevői miniszterhelyettes, Sipos Já- megtekintették a szentesi nos, az FM takarmánygaz- üzemet, amely világszín­dálkodási főosztályának ve- vonalon dolgozik, zetője, Zsibók András, a me- s a beérkező nyersanyagtól gyei pártbizottság mezőgaz- a készáru zsákolásáig min­dasági osztályának vezetője, den munkafolyamatot gépe­Paczuk István, a megyei ta- sítettek. A gyár kapacitása nács vb elnökhelyettese, va- naponta 360 tonna. Az üze­lamint sok tudományos ku- met tovább fejlesztik, s je­tató, köztük dr. Schandl Jó- lentős beruházással korszerű zsef és Mócsi János akadé- tárolóhelyeket építenek. mákusok, ezenkívül neves professzorok, az Állategész­ségügyi Kutatóintézet, az Ál­lattenyésztési Kutatóintézet több kiváló szakembere. Csörgei Sándor, a Csong­rádmegyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat igazgatója köszöntötte a megjelenteket Utána Mendly Gyula, a Malomipari és Ter­ményforgalmi Igazgatóság helyettes vezetője és más ne­ves szakemberek felszólalá­sukban elmondották, hogy Magyarországon a céltakar­mány-termelés — amelynek nincsenek hagyományai, és rövid múltra tekinthet vissza — három év alatt ugrásszerűen fejlődött, azt lehet mondani meghúsz­szcrozódott. Idén 68 ezer va­gon keveréktakarmány ke­rül ki üzemeinkből. A keve­réktakarmányok óriási lehe­tőségeket tárnak fel a nagy­üzemi állattenyésztésben. Al­kalmazásuk óta mondhatjuk el, hogy megszűnt az állatok egyoldalú "táplálkozásai. A céltakarmányok védő és ser­kentő anyagokat is tartal­maznak, s ennek köszönhető, hogy egyharmadára csökkent az elhullás. Ezenkívül felhasználósukkal — szerényen számítva is — húsz-húszonöt százalékkal kevesebb takarmány kell egy kiló hús előállításához. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezáltal lecsökken a nevelési és a hizlalás! idő. Amíg például a pecsenye­csirkéknél egy kiló súlyt a hagyományos takarmánnyal 12—16 hét alatt sikerült csak elérni, az új takarmánnyal csupán 8—10 hét szükséges ehhez. Így meggyorsul a csirkenevelési "futószalag", ami főként a férőhelyhiány­nyál küzdő termelőszövet­kezetekben, de az állami gazdaságokban is rendkívül fontos. A céltakarmányok leientőségét az is fokozza, hogy az előállító üzemek pontos felhasználási receptet is adnak, s így még azokban a terme­lőszövetkezetekben is bizto­sítani lehet a szakszerű ta­Kongresszusi műszak a vasúton A kongresszusi versenyben emelkedett az elmúlt évihez — eddigi értékelések szerint viszonyítva a szállítmányozó­— szép eredmények születtek sí szolgálat eredménye, s a a szegedi vasútállomáson, rakodási főnökségnél is ki­Októberben a forgalomnál magasló teljesítmények szü­versenyző három brigád kö- lettek. Itt első lett Farkas zül a B jelzésű lett az első, János szocialista brigádja, második pedig a C-brigád. A Most a szegedi állomás for­kereskedelmi szolgálatnál a galmi és kereskedelmi dol­teljesítmény 114,9 százalékos, gozói egész november hóna­rakodási tervüket több mint pot ünnepi műszaknak nyil­108 százalékra teljesítették vánították és eredményeiket az előző hónapi 104 százalék- tovább fokozzák. kai szemben. Jelentősen Dr. Bánkfalvy Gyula Tartósabb, szebb cipők Közszükségleti cikkeket nyegesebb előírás: a talp le­gyártó üzemünk legfontosabb szakítási szilárdsága. Ezt a kötelessége a megfelelő mi- Magyar Szabvány 2,5 kg/cm­nőségű termékek gyártása, ben írja elő. Gyárunk rend­A Szegedi Cipőgyárban úgy- szeresen végeztet laboratóri­nevezett ragasztott eljárással umi vizsgálatokat a Minőség­készítik a cipőket, s ebben az ellenőrző Intézettel. Ennek esetben a tartósság a leglé- nyomán szeptemberben' a 3,5 kg/cm, októberben pedig az 5,3 kg/cm eredmény azt bi­zonyítja, hogy cipőink tartós­sága az előírt követelmény­nek kétszerese. A tetszetősség kérdésében a Könnyűipari Mintabolt kö­zelmúltban hozzánk intézett levele többek között így szól: "A kaptafa formája és a sa­rok szép, megfelelő, a mo­dellt kedvelik a vevők, szíve­sen vásárolják. Az egész szál­lítást gondos munka jel­lemzi." Kiss Fazekas Pál Dr. Doleschall Frigyes avatja fel az új egyetemi kollégiumot Elkészült a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem új há­romemeletes, modern kollé­giuma a Semmelweis utcá­ban. Az avatóünnepséget no­vember 16-án, pénteken dél­előtt 11 órai kezdettel tart­ják az épület földszinti he­lyiségében. A kollégiumot dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter adja át rendeltetésének. KETKEDES NÉLKÜL E gyre gyakrabban esik vukra, mióta átfogóbb veze- megszervezésének javulása szó az ipar átszerve- tési módszerek érvényesül- mellett a nagyobb termelési zéséről a szegedi üze- nek. mekben is. A hivatalos tár­palásokon némely iparág- vasöntöde, a ban mar a kulonbozo resz- ITi bőrruháké­letekre is kiterjed a fi gye- ..... lom okárcsak mikor az em- Szíto. VaSy a tobbl S*^1 egységek nagy előnyt jelen­iért jutna rosszabb • lem, akárcsak mikor az em­berek egymás között beszél­getnek róla, ha nem is min­dig olyan tárgyilagos szem­pontok alapján. Arról nemigen vitatkoz­alap és a beruházások fél­használásával kapcsolatban is. A kisebb üzemeknek csak igen ritkán állhatott rendel­beszédtéma Nézésére akkora pénzösszeg, amelyből jelentősebb gép­vásárlásra, vagy űj üzem­ház építésére telt volna. N üzem, ahol mostanában visz­sza-visszatérő lett az ipari átszervezés? Vegyük például a vason ___ „ tődét, melyről köztudomású, Pe^zeTzlíz'üzemVmeíy kö­ri ak, annyira nyilvánvaló, hogy egyaltalán nem a leg- zelebb volt a "tűzhöz", mesz­hogy az egymással rokon- korszerűbb szegedi üzemek szebbre juthatott. Az ipar át­nemű ipari üzemek összevo- , ,öz® tartozik. Még a terme- szervezése során kialakuló nása nagyobb termelési egy- V55 ,1S biaba futo" f,el a ™ult nagy vállalatok műszaki fej­ségekké népgazdaságilag fel- éyek aJatt- ^ e tekintetben lesztési alapjából a kisebb tétlenül hasznos dolog. Az ah5 változott a helyzet. Az telepek is sorjában kicserél­általánosságokban nagyjából lden P®dl& „ különösképpen hetik elavult gépeiket, a be­mindenki egyetért. A han- megnehezítette a folyamatos ruházási összegek összpon­gulat legfeljebb csak akkor termelest, hogy szürke vas- tosulása lehetővé teszi egyes parázslik fel, amikor azt öntvényeik szamara kevés termelési folyamatok teljes kezdik találgatni, hogy va- rendelés futott be Olykor rekonstrukcióját, modern ion melyik üzemmel egyesül alig bírtak megtalálni a va- üzemek létrehozását, majd gyáruk, hol lesz a vál- sárlot lalat központja, mit fognak Talán keresve sem lehet­majd azután pártani. ne jobb p^^,- találni a Ezek a kérdések csak lát- vasöntödénéi arra, hogy átszervezésekkel kapcsolat­Segh^henekönn^1ÓSuk -nnyiro nem fejlődőképes ^^ ^izalma^­válaszolni. egy ilyen, se kicsi, se nagy sagra, ketkedésre sem. wyu­J ' . vanvalo, hogy a munkasok­Emlékezzünk vissza, alig üzem, mely raadásul meg nak egy percig sem juteszé­néhány évvel ezelőtt lépett távol is esik azoktól a gyá- be, hogy tarthatnának tőle, új kötelékbe a Szegedi Kézi- raktól) meiyek számára dol- hiszen a gépek éppúgy ÍZZfT^élT :P°rS sozik. A kijelölés szerint ^^dezuter^^­nagyobb, néha nem is gaz- ugyanis allando rendelője d-& g hjj ^ egyesülés után daságosan előállítható áru- éppen az erősáramú ipar, fokozatosan tovább javul az féleségek helyett nagy soro- ^j, főképpen Budapesten anyagellátás, új gépek ke­zatban készíthető, exportke- uevanakkor a rülnek kezük alá s munka­pes gyártmányok hagyják el * körülményeik minden vo­az üzemet. A termelés csak- Szegedi Kenderfonogyar az natkozásban javulnak _ M nem háromszorosa a régi- ország másik felében műkő- átszervezésben éppen ezek­nek; nőtt a termelékenység, d6 öntödékben kénytelen le- nek a céloknak kell érvé­P^^Hln öntetni a tervszerű gépkar- nyesülni -, nap mint nap rendeznek be. Pedig bátran bantartáshoz ^^ al_ meggyőződhetnek arról, hogy hol jobb dolgozni: kis uzerrv­emcsak hogy félelem­re nincs okuk a sze­gedi üzemeknek az mondhatjuk, hogy még csak a fejlődés elején járnak, s néhány év múlva túllépik a jelenlegi eredményeket is. Egyedül a népgazdaság­katrészeket. ben vagy nagyban. feltételei megváltoztak a ja­November 18-íg minden munkát elvégeznek a szegedi szövetkezeti gazdaságok A hat szegedi termelőszö- betakarítást, szántást, ve- Az idei év eredményei vetkezet közül elsőnek fejez- tést befejezik a szorgalmas mellett a jövő évi feladatok­te be a szántást-vetést és a szövetkezeti gazdák. ról is vallanak már a ter­betakarítást a baktói Felsza- Lassabban halad a mély- vek rovataiban sorakozó badulás Tsz. Hét végére le- szántás. A 2 ezer kataszteri számoszlopok. A két újsze­aratták és jórészében el is holdnak eddig még csak 60 gedi szövetkezeti gazdaság: 304 kataszteri százalékát szántották föL a Haladás és a Rózsa Fe­csépelték a hold rizstermést. Földbe ke- Előreláthatóan azonban A szegedi vasöntöde dol- Az átszervezés már kezde­gozóinak nincs mit félniük tét vette. a kohó_ és gép_ egy esetleges összevonástól, iparban, valamint az élel­„. .. , , Rosszul aligha járnának ve- miszeri párban 120 üzemet S ne feledjük, az iparát- érintett eddig országosan. S az ország keziszerszámgyá- . . rövidesen sor kerül masuze­rait összevonták? Nem. Nyil- szervezese semmikeppen sem mek egyes£tésére is Némely vánvaló, hogy a dolgozók is azt ielenti' hogy a nagyobb szegedi üzemben 1963. ja­jobban megtalálják számi- -megeszik" a kiseb- nuár^ 1 másokban ápriUs tásukat, mióta a termelés között^neÍTak ^ -StreSS ményemk kozott nemcsak a naptárhoz kötött' ésszerűtlen, hanem eleve ki- nusok. Az összevonásokat zárt eset, széles körű felmérés, körül­it. ... tekintő munka előzi meg, V annak, akik attól tar- minden elhamarkodottság, tanak, hogy az at- minden meggondolatlanság szervezés következte- károkat okozhat. Csak azo­ben hattérbe szorul a vide- kat az üzemeket egyesítik, ki ipar. Holott ennek eppen melyekről kétségtelen, hogy ellenkezője igaz: a vidéki képesek lesznek együtt dol­ipartelepitesnek eppen egyik gozni, s csak akkor egyesí­leghatásosabb eszközévé vá- tik őket, amikor megterem­lik. Egyrészt újabb vidéki tették számukra az átszer­kozpontok alakulnak ki, vezés ivartalan körülmé­mlnt amilyen itt Szegeden a nyeit kender-leniparban vagy a ruhaiparban várhatók, vagy Természetes azonban, hogy ha az üzem székhelye más- az érintett üzemek január hová is kerül — esetleg ép- ]_i& vagy április l-ig, sző­rűit 1010 holdon az őszi ka­lászosok magja is. A fűszerpaprika szedésé­nek elhúzódása a többi gaz­daságban késleltette a mun­kák befejezését így is renc 1963-ra már közös tervet dolgozott ki s meg­tartották az első közös ve­zetőségi ülést is. A Földművelésügyi Minisz­térium ugyanis a napokban december első hetében, még a komolyabb fagyok beállta előtt itt is végére érnek az utolsó barázdák­nak. A kedvezőtlen időjárás el- írásban is engedélyezte az mindössze 30 kataszteri lenére sem panaszkodhatnak említett két termelöszövet­holdnyi kukorica vár még idén a szegedi szövetkezeti kezet gazdaságilag nagyon betakarításra a mihályte- gazdák. Közel 4 millió forint pré­miumot oszt ki ezekben a hetekben tagsága között a hat szegedi közös gazdaság. Tavaly csak félmillió forint­leki Üj Élet Tsz-ben. A Haladásban, Táncsicsban, Dózsában és a Rózsa Ferenc­ben minden terményt beta­karítottak. előnyös egyesülését. pen Budapestre — a köz­val az egyesülés várható Városi szinten jelenleg a ra rúgott a kiosztott jutal­kalászosoknak mintegy 90— mak összege. Ez a szám is 92 százalékát vetették el. bizonyítja, hogy a szorgal­Körülbelül 160 kataszteri mas munka a rossz időjá­holdon vetetlen még az őszi rás ellenére is meghozza a búza, megosztva öt szövet- maga eredményét. S az anya­kezeti gazdaság között. Ezt gi érdekeltség elvének fo­a 160 holdat ezen a héten kozott alkalmazása idén kü­elvetik még. November 18-ig lönösen nagy hajtóereje volt a Szeged környéki földeken a szegedi szövetkezeti gaz­valamennyi őszi munkát: dák szorgos munkájának. Társadalombiztosítási ankétot rendezett a Szakszervezetek Megyei Tanacsa A társadalombiztosítási József, az SZMT vezető tit­helyzetről, fejlesztésének fel- kára tartott előadást. ÉrtékeL adatairól tanácskoztak szer- te a társadalombiztosítás dán délelőtt, az SZTK szege- helyzetét, s részletesen be­di alközpontja, a hódmezé- szélt továbbfejlesztésének vásárhelyi és szentesi kiren- feladatairól. Mind a beszá­deltségei mellett működő tár- moló, s az ezt követő vitá­sadalombiztositási tanácsok ban felszólalók hangsúlyoz­tagjai, ügyvezetők, osztályve- ták, hogy a jövőben erősíteni zetők, a megyei és városi ta- kell Csongrád megyében a nács egészségügyi szakembe- társadalombiztosítás irányí­rei, a KÖJÁLL képviselői és tását, a hivatali és a mozgal­néhány megyei szakszerveze- mi munka jó együttműködé­ti bizottság titkára. Juhász sót. Javult a vezetés színvonala a Csongrád megyei hivatalokban Küldöttiálasstó értekezletet tartott a Közalkalmazottak Szakszervezete Szegeden tegnap, szerdán zottak Szakszervezete több­délelőtt a Juhász Gyula Mű- ször felhívta a tanácsok vég­velődési Otthonban küldött- rehajtó bizottságainak figyel­választó értekezletet tartott a mét a tanácstagok aktivitása Közalkalmazottak Szakszer- fokozásának szükségességére, vezetének Csongrád megyei az állandó bizottságok mun­bizottsága. Az ülésen meg- kájának javítasára. Örven­jelent Jovanovics Mihály, a detes, hogy a legtöbb ta­Közalkalmazottak Szakszer- nácstag becsületesen végzi vezete központi vezetőségé- munkáját, az állandó bizott­nek tagja. Hantos Mihály el- ságok pedig sok hasznos ja­nöki megnyitója után Nagy vaslattal segítik a tanács­Máté, a Közalkalmazottak apparátus, a végrehajtó bi­Szakszervezete Csongrád me- zottság munkáját. Szólt a be­gyei bizottságának titkára számoló a közelgő tanácstag­számolt be az idén, március választások jelentőségéről is. 21-én megtartott küldöttköz- A beszámolót élénk vita gyűlés óta végzett munkáról, követte. Ezután a küldöttér­A beszámoló megállapítot- tekezlet megválasztotta a ta, hogy jelentősen javult a Közalkalmazottak Szakszer­vezetés színvonala a Csöng- vezetének kongresszusára a rád megyei hivatalokban, tizenegy küldöttet, valamint Van még azonban bőven ten- a Szakszervezetek Csongrád nivaló a megnövekedett fela- Megyei Tanácsának küldött­datok tökéletes végrehajtása értekezletére kilenc küldöt­er de ke ben. A Közalkalma- tet. pont alapvető érdeke lesz, hogy minden telephelyet id°P°ntjaig nem helyezked­egyformán fejlesszen. Nyil- hetnek a várakozás kényei­vánvaló ugyanis, hogy egy- mes, de egyáltalán nem cél­^fiTSffitlSSSS vezető álláspontjára. Ép­visszaveti. pen ezért ezeknek az uze­A vezetés színvonalának m<*n®k most is olyan érő­növekedése és a termelés feszítéssel kell dolgozniuk, mint eddig, termelésükön nem szabad meglátszania, hogy várnak valamire. Mert nem is várhatnak. Az át­szervezés után is éppúgy szükség lesz munkájukra, kezdeményező készségükre, alkotó javaslataikra, mint ezekben a hetekben, amikor az éves terv teljesítésén munkálkodnak. Az, hogy az ipar átszervezése mennyire sikerül, s okoz-e kezdeti ne­hézségeket vagy sem, nagy­mértékben attól függ, hogy a vállalatok milyen terme­lési eredményeket képesek felmutatni az egyesülést megelőző időben. A kár hivatalos tárgya­lásokon, akár magán­beszélgetéseken kerül szóba az ipar átszervezése, beszélhetnek róla felelős ve­zetők, vagy a folyosók "min­dentudói", csak az olyan iz­galomra van ok, mely e fon­tos népgazdasági feladat mi­nél tökéletesebb megoldásá­ra irányul, mely elősegíti az átszervezés gyakorlati meg­valósítását. FEHÉR KALMAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom