Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, TtHtt. november 29. Folytatja tanácskozását az MSZMP VIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) be a nemzetközi igényeknek megfelelően. Kezdeményeznünk kell a szocialista nemzetközi munkamegosztás kiterjesztését a jövőben a közszükségleti cikkekre, és ezen belül a könnyű- és élelmiszeripar termékeire, továbbá gépiparban gyártott úgynevezett tartós fogyasztási cikkekre is. A nemzetközi szakosítás jó példáját láthatjuk még a vegyiparban. 1956 óta a KGST vegyipari állandó bizottsága csaknem fi00 vegyipari cikk gyártásának kooperálására, illetve termelésük szakosítáaura hozott határozatot. A felsorolt eredmények mellett azonban megállapítható, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit nem használjuk ki megfelelően. Ma még az alacsony szérianagyságok a jellemzőek az egyes országokban — többek között — a szerszámgépek, a traktorok, az autóbuszok, a teher- és személygépkocsik, és más gépipari termékek gyártásánál. Apró Antal ezután a szocialista országok műszaki és tudományos együttműködésével foglalkozott. Ez az új típusú együttműködés — mondotta — fontos eszköze a műszaki haladás meggyorsításának, a munkatermelékenység emelésének. Most azon kell tehát fáradoznunk, hogy a KGST országaiban a nagy jelentőségű feladatok megoldásra közös kutató, tervező intézeteket hozzunk létre. További lépésnek lehet tekinteni az országok között az ipari gyártmányok szabványosításának továbbfejlesztését. Az ismertetett tények azt bizonyítják, hogy bár a mi gazdasági szövetségünk, a KGST-ben az elmúlt évek sorén a nemzetközi együttműködésben jelentős eredményeket ért el, mégsem lehetünk elégedettek. Sok lehetőséget — mi is. akár a többi szocialista ország — kihasználatlanul hagytuk — folytatta Apró elvtárs. Ma a szocialista világrendszer létezése lehetővé teszi, hogy ne legyen minden Darvas József: egyes szocialista ország kénytelen valamennyi iparág megteremtésére. A szocialista táboron belül az egyes országoknak lehetőségük van arra, hogy azokat az iparágakat fejlesszék. amelyek fejlesztéséhez gazdasági és termelési viszonyaik a legkedvezőbbek, s amelyek leginkább megfelelnek nemzeti hagyományaiknak és termelési tapasztalataiknak. Ahhoz, hogy a iegkisebb ráfordítással a legfejlettebb technika alapján lehessen megszervezni a termelést minden országban, világosan kell látnunk, hogy különkülön, elzárkózva a nemzeti határok mögé, nem tudunk kellő eredményt elérni a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Csak széles körű gazdasági együttműködés útján tudjuk megvalósítani a szocializmus teljes felépítésének programját. Jelenleg húszéves népgazdasAgfejlesztésl tervünkön dolgozunk. Ezt a jövő évben küldjük el a KGST megfelelő szerveinek. amelyek 1964. év végéig összegezik az Otakar Simunek: egyes országok tervelképzeléseit. Az előttünk álló nagy feladatok megvalósítására még jobban egyesíteni kell erőinket minden szocialista országgal. még jobban össze kell. hangolni pártjaink gazdaságpolitikáját, együttműködésünk formáit. Ezért csak helyeselni tudjuk Hruscsov elvtárs újabb javaslatát, amelyet az SZKP Központi Bizottságának mostani plénumán vetett fel: -A KGSThez tartozó országok képviselőinek minden bizonnyal a közeljövőben ismét találkozniok kell magas szinten, hogy újabb lépést tehessenek előre a gazdasági együttműködés fejlesztésének útján.* Elvtársak! A szocialista világrendszer erői szakadatlanul növekednek és az egész világon erősödnek a kommunizmus eszméi. Biztosak vagyunk, abban. hogy hazánkban is, végrehajtva pártunk VÍII. kongresszusának határozatait, viszonylag rövid idő alatt, teljesen felépítjük a szocialista társadalmat. (Hosszan tartó, nagy taps.) szet nem a politika illusztrációja. hanem a maga sajátos módján ugyanazt kell csinálnia, amit a tudomány tesz. A tudomány sem tudomány, hogy ha csak tételeket ismétel. Azzal válik tudománnyá, ha a valóságot, annak új összefüggéseit fedezi fel. Az irodalom és művészet feladata is. hogy a társadalomban, és a társadalmi ember lelkében végbemgnő folyamatok újszerűségét, új vonásait, új törvényeit felfedezze, és azt művészi hitellel kifejezze. A kultúrpolitikasok, esztéták ne csak a veszélytől óvják az írókat. Sugallják az alkotó felfedezés ilyen bátorságát. Az irodalom és művészet irány itásáról szólva kifejtette, hogy véleménye SKCArturo Colombi: rint kultúrpolitikánk még sohasem volt olyan jó. mint most. Nem azért, mert ez vagy az a személy csinálja, hanem egyszerűen, mert soha ilyen jó politikánk nem volt. A kultúrpolitikai irányitás módszereit azonban javítani lehet és kell. Befejezésül a Központi Bizottság augusztus 16-i határozatáról. a törvénysértő perek lezárásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a törvénysértő perek lezárása rendkívüli jelentőségű tetí. De kinek-kinek magában is szembe kell nézni azzal a felelősséggel, amely ebből a korszakból őt személy szerint is terheli. Csak a szüntelen szembenézés és szembesítés menthet meg bennünket a hibáktól. (Tapa.) dan és ingadozás nélkül haladjunk tovább azon az úton. amelyen most megyünk, és minden olyan tendenciát, vagy törekvést, amely bennünket erről az útról jobbra vagy balra le szeretne ráncigálni, pártárulásnak minősítsük. Külpolitikai célkitűzéseinkre, irányelveinkre is ez vonatkozik. Gosztonyi elvtárs ezután a magyar—osztrák kapcsolatokról beszélt, majd a továbbiakban azokról a tapasztalatokról, amelyeket a Vas megyei pártszervezetek munkájuk során szereztek. Juszkó Istvánné: Bízunk a háború megakadályozásának lehetőségében Következetes harcot a marxizmus—leninit mun elferdítő! ellen Otakar Simunek átadta a kongresszusnak pártja Központi Bizottságának ésCsehszlovélda dolgozó népének forró, elvtársi üdvözletét. Elismeréssel szólt a magyar nép sikereiről. A továbbiakban emlékeztetett rá, hogy néhány nap múlva összeül a csehszlovák kommunisták XII. kongreszszusa. amelyre a csehszlovák dolgozó nép nagy alkotó aktivitással és kezdeményezőkészséggel készül. Otakar Simunek foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országai együttműködésének jelentőségével. A csehszlovák párt küldötte állást foglalt az SZKP XX. és XXII. kongresszusának határozatai, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja mellett. Hangoztatta. hogy a csehszlovák kommunisták következetesen harcolnak a marxizmus—leninizmus bármilyen elferditésére irányuló összes törekvések ellen. „Határozottan elvetjük a dog matizmust és elítéljük az filbón Munkapárt vezetőinek marxizmus-ellenes álláspontját, amely árt közös ügyünknek és segíti az imperialistákat abban a törekvésükben. hogy megbontsák a nemzetközi kommunista mozgalom egységét* — mondotta. Nemzetközi kérdésekkel foglalkozva aláhúzta annak jelentőségét, hogy a szocialista rendszer döntő tényezővé válik a • világban és egyre jobban befolyásolja a világ fejlődését. Arturo Colombi. az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust pártja és az ol^z dolgozók nevében, majd elemezte a mai olaszországi helyzetet. Ezután nemzetközi kérdésekre tért át és hangoztatta: — Az Olasz Kommunista Párt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió vezetőinek a kubai válsággal kapcsolatos lépéseit, határozottan elítéli ar. Albán Munkapárt vezetőinek magatartását. Rendkívül nehéz helyzetben rágalmazó vádakat hangoztatnak. és ezzel bizalmatlanságot keltenek a békés együttélés politikájával szemben. megosztják a nemzetközi kommunista mozgalmat. Az Albán Munkapárt állásfoglalásainak mindennemű támogatása ellene szól a 81 kommunista- és munkáspárt határozata szellemének. Az olasz nép óriási többsége bizalommal tekint a szovjet kormány fáradhatatlan erőfeszítéseire, amelyeknek célja megmenteni a békét, elősegíteni az általános és ellenőrzött leszerelést. megteremteni a két rendszer békés együttélésének és versengésének alapvető feltételeit. A háború megakadályozásának lehetőségében hinni — nem jelent illúziókat az imperializmus természetét illetően, és még kevésbé jelent meghódolást az imperializmus agresszivitása előtt. Viszont bizalmat jelent a Szovjetunió vezette szocialista tábor növekvő erőiben — hangoztatta többek között Arturo Colombi. Gosztonyi János: Pártunk leszámolt a revíziónizmussal és a dogmát izmussal Megélénküli művészeti és irodalmi életünk Darvas József fró bevezetőben a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek fogadtatásáról beszélt. Az irányelveket olvasva, a referátumot hallgatva — mondotta —, azt gondoltam: nemcsak az irodalomban és a művészetben van szocialista realizmus, hanem a politikában is. (Derültség.) Ez azt jelenti, hogy szigorúan ragaszkodj a valósághoz, abból indulj ki, vizsgáld annak ellentmondásait, és ehhez szabd a magad céljait. Ügy érzem, hogy a párt egész politikájában ez a fajta szocialista realizmus érvényesül. Ennek is van pátosza, sőt ennek van igazi pátosza, hiszen az emberek nyugodtabban élnek, jobb kedvvel dolgoznak, az írók szívesebben alkotnak, több lakás épül, az igazi pátosz az, hogy népünk egyre jobban él. A kulturális élet problémáiról szólva hangsúlyozta, hogy őt leginkább a Központi Bizottság referátumában ismertetett adatok, tények és dokumentumok ragadták meg. Ha valamiben — mondotta —, az iskoláztatás számaiban, a felnőttek oktatasában, a könyvek számának növekedésében jól lehet mérni fejlődésünk tényeit. Nem tudtam minden meghatottság nélkül hallgatni ezeket a száraznak ható adatokat, mert most érzem megvalósulva, vagy legalább is a megvalósulás útján elindultnak azt az álmot nz országról és egy műveltebb nép ről, amit mi írők annak idején magunkban próbáltunk megfogalmazni. Darvas József ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország kulturális térképen van még fehér folt is, ma is, és még elég sokáig, tízezrek, talán százezrek élnek kint tanyákon, s hozzájuk a kultúra alig jutott még el. A munkásosztály kulturális színvonala és érdeklődése emelkedik. De a hirtelenül felduzzadt és megnőtt munkásosztály tíz- és tízezrei, akik nemrégen jöttek a faluról, a múlt babonáinak sokfajta terhét hordják. Ezután irodalmi életünk néhány kérdésévej foglalkozott. Elmondotta, hogy irodalmunkban és művészetünkben a felszabadulás óta olyan pezsgő alkotó étet sohasem volt. mint most. Olyan kedvvel, belső jóérzéssel — viaskodva is, de mégiscsak igent mondva és újat próbálva —. nem alkottak az írók és művészek, mint ma. S ez nagyon jó dolog. Remekmüveket még nem tudunk felmutatni, de minden műfajról elmondhatjuk: izgalmas kísérletek, próbálkozások. jő és sikeres művek vannak — s ez feltétlenül igen szavazat! Darvas József e megállapítást az írószövetség közgyűlésévél is bizonyította, majd kijelentette: — Megint csak a realizmus politikája jut kifejezésre abban, hogy a párt az irányelvekben és a referátumokban nvegállapitja: irodalmi és művészeti életünk eszmeileg még több színű csoportból áll. Helyes ezt kimondani, ez a valóság. Egyszer. 1951-ben már deklaráltuk a magyar irodalmi élet teljes világnézeti egységét. Emlékszünk rá, hogy 1956-ban hova jutottunk ezzel a deklarált egységgel. Ma nem deklarálunk, de úgy érzem, hogv a belső ellentmondásokkal együtt is erősebb az eszmei egység, mint valaha is volt. S az erősödő eszmei egység talaján színesebb és sokszínűbb lett az irodalom. Ez cáfolja azt, amit mondani szoktak, hogy a szocialista realizmus, az egységes világnézeti alap az irodalomban egyszínűséget eredményez. Irodalmunkban mutatkozó belső folyamnt bizonyítja, hogy ennek az ellenkezője az igaz: az erősödő szellemi egység — ha az Igaz és belülről véllájt, nem kívülről parancsolt — felszabadítja a személyiséget, a művész, az író személyiségét is. Darvas József ezután arról beszélt, hogy az íróknak, művészeknek meg kell ismernlök az életei, a valóságot. Ehhez azonban meg kell ismerkedniök a marxizmus— leninizmussal, méghozzá nem elegendő azt megtanulniok, hanem szemléletük szerves részévé kell azt tenniök. A felszólaló kifogásolta, hogy kritikánk gyakran nem a jxizitrv jegyek, a jelentkező új Jelenségek tudatosítására törekszik, hanem mindig csak a veszélyekre hívja fel a figyelmet. Esztétikánk, irodalmi kritikánk a dogmatizmus elleni harcban néhány esztétikai fogalmat is tisztázzon. Utalt arra, hogy érvényre kell juttatni irodalmi és művészeti életünkben a lenini tételt: az irodalom és a müvéGoeztonyi János,, a Vas megyei pártbizottság első titkára a Vas megyei küldöttek nevében kifejezi egyetértését a Központi Bizottság beszámolójával, a párt politikai irányvonalával, és hangoztatta: — Teljesen helyesen járt el a párt és a Központi Bizottság akkor. amikor megalkuvás nélkül, kérlelhetetlenül szakított a revizionista árulókkal, ée helyesen járt el a párt, a Központi Bizottság akkor is, amikor ingadozás nélkül és kérlelhetetlenül szakított és leszámolt a szektás, dogmatikus politikával és a személyi kultusszal. Gosztonyi elvtárs utalt arra, hogy a teremben levők valamennyien jól tudják, mit jelentett hazánkban a szektás dogmatikus politika. — Mindezeket — nem utolsósorban — azért teszem szóvá, mert úgy érzem, hogy a mi pártunk olyan keserves történelmi tapasztalatokat is szerzett a személyi kultusz idejéből, a szektás, dogmatikus hibákból, amelyek külön feljogosítanak bennünket arra, hogy állást foglaljunk mindenféle szektás, dogmatikus, a néptől, a marxizmus—leninizmustól idegen nézetek. tendenciák ellen, bárhol is jelentkeznek a nemzetközi munkásmozgalomban. Hallottuk itt a Kínai Kommunista Párt küldöttének, Vu Sziu-Csuen elvtársnak a felszólalását. Ne értsen félre engem Vu Sztu-Csücn elvtárs, ha reflexiókat fűzök ahhoz, amit 6 elmondott, azzal a belső meggyőződéssel teszem, hogy mi, magyar kommunisták mindannyian szeretjük a nagy kínai népet, .szereljük és tiszteljük a hős Kín* Kommunista Pártot. Ügy gondolom, valamenynylen csak sajnáljuk, hogy most olyan helyzet alakult kl, amelyben saját pártszervezeteink, saját párttagságunk, a mi tömegeink sem értenek néhány dolgot, amelyről itt az albán vezetőket illetően a délelőtti vitában szó volt. Minket, tisztelt kongresszus, történelmi tapasztalataink intenek arra, hogy szilárSzabó István: A nevelés társadalmi ügy Juszkó Istvánné felsőtelki pedagógusküldött volt a következő felszólaló. Valamennyi jelenlevő pedagógus számára jóleső érzés volt hallani, hogy a párt. elismeri nehéz, de szép munkánkat — mondotta. — A továbbiakban a pedagógusoknak a társadalmi munkákban való részvételéről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a pedagógusok nagy örömmel fogadták az oktatási reformot, mert ez biztosítja a gyermekek magas színvonalú képzését, fejlődését. Utalt arra, hogy a kongresszusi irányelvekben szerepel az emberi tudat formálásának szükségessége. A pedagógusok is egyetértenek ezzel, de kérik, hogy — velük együtt — a társadalom, a szülők is nyújtsanak segítséget a szocialista embertípus kialakításához. Ambrus Jenő: Jobb együttműködéstl Ambrus Jenő, a pécsi városi pártbizottság titkára bevezetőben rámutatott arra, hogy sok helyen még hiányzik a szükséges összhang az építési és gépeszel í tervezés között. A különböző tárcák között sincs meg a kívánatos együttműködés. Tovább kell javítani a gazdasági szervező munkát, több előrelátásra, jobb együttműködésre van szükség, és gyorsabb intézkedésre! A szövetkezetek megerősítéséért Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke először az öntözéses gazdálkodás jelentőségét fejtegette — A mezőgazdaság fejlődésének folyamatában — mondotta — az öntözés éppen olyan magától értetődő termelési tényezővé válik, mint a vetés, vagy a növényápolás. Az öntözés jelentőségét ma már mindenki látja, mind a termelés biztonsága, mind a magasabb terméshozamok elérésének szempontjából. Szabó elvtárs a továbbiakban a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának gondjaival foglalkozott. — Meggyőződésünk, hogy az 1963-as gazdasági évre szóló 3004/5-ös rendelkezés, amely a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteknek igen komoly segítséget ad beruházásokra, gyümölcstelepítésekre, és még sok egyéb kedvezményt biztosít, nagyban elő fogja segíteni e szövetkezetek megszilárdulását. De ez a megszilárdítás szerintem is elsősorban a vezetésen múlik. Nagyon örvendetes kezdeményezés az, amely most már országosan is terjed, hogy az erősebb segítse a gyengét. Szükségesnek lálom, hogy ez a segítő mozgalom tovább terjedjen, hiszen minden járásban és megyében több a jó termelőszövetkezet, mint a gyenge, ezért megvan a támogatás lehetősége. Alexandru Draghici: Egyre mélyül népeink barátsága Alexandru Draghici. a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja felszólalásának kezdetén meleg szeretettel méltatta a magyar nép alkotó munkájának eredményeit. Ezután arról szólt, hogy pártjaink és országaink tartós barátsága, testvéri együttműködése szüntelenül mélyül, és ez javára válik mind a román, és a magyar népnek, mind a szocializmusnak és a békének. A következőkben hangsúlyozta. hogy ma a legfőbb feladat: megmenteni ar. emberiségei, az embert civilizációi a termonukleáris háború csapásától. Országunk nagyra értékeli — folytatta — a Szovjetunió kezdeményezéseit és intézkedéseit, amelyeket az emberiség békéjére oly súlyos megpróbáltatást jelentő napokban, a kubai válság Idején foganatosított. Az utóbbi idők eseményei g lehető legvilágosabban megmutatták, hogy parancsoló szükségesség megoldani a háborús veszély elhárítása szempontjából döntő fontosságú problémákat. Meggyőződésünk — mondotta végül —. hogy a szocialista tábor, a többi béke-