Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

Csütörtök, 1962. november 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 69 Folytatja tanácskozását az MSZMP VIII. kongresszusa szerető allam, a nemzetközi az imperializmus agresz- más mellett élés elvei — kommunistákhoz és a munkásosztály, és szív tervei, tekintet nélkül a társadalmi gyar dolgozókhoz, valamennyi nép egységes elhárítható egy újabb világ- rendszerre — diadalra jutharcaval meghiúsíthatok háború, s hogy a békés egy- nak. maHerbert Warnke: A szocializmus teljes felépítésének időszakában élünk Herbert Warnke, Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottsága • nak tagja üdvözölte ezután a kongresszust. — Országainkat összefűzik a marxizmus—leninizmus tanításai! s a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért, valamint a világbéke fenntartásáért folytatott harc — mondotta. Örömmel üdvözöljük a magyar dolgozókat abból az alkalomból, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével a Magyar Népköztársaságban is általánosan győztek a szocialista termelési viszonyok. Országaink számára elkezdődött a szocialista társa— jelentette ki többek között A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóit megelégedéssel tölti el, hogy a magyar nép teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és az NDK erre irányuló, s Európa békéje szempontjából nagy jelentőségű javaslatait. Herbert Warnke hangsúlyozta a pártjaink és népeink közötti barátság fontosságát, majd írásban átadta az NSZEP Központi Bizottságának üdvözletét. Bojan Bolgaranov: A szektás kalandorság is veszélyezteti a nemzetközi biztonságot gár Kommunista Párt Poltr kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, örömét fejezte ki a magyar nép sikerei felett. Bojan Bolgaranov ismerdal mi rend teljes felépité- tette a bolgár népnek a felszabadulás óta a szocializmus építésében elért kimagasló eredményeit, majd pedig a BKP VIII. kongresszusán elfogadott 20 éves terv irányelveiről szólt. A hatalmas Szovjetunió Bojan Bolgaranov. a Bol- üléséi elsőként Johann Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke lépett a mikrofonhoz. sének időszaka •— mondotta. — Eredményeiket és a mi eredményeinket az egész szocialista tábor közös eredményeinek, a kapitalizmussal vívott békés gazdasági verseny győzelméhez való hozzájárulásnak tekintjük. Hangoztatta, majd egyetértését nyilvánította azzal az Johann Koplenig; Köszöntjük nagyszerű sikereiket Bevezetőben az Osztrák sokoldalú segítsége, valamint Kommunista Párt szívből jöa szocialista országok kölcsö- vő, forró üdvözletét tolmánös testvéri együttműködése, csolta a kongresszusnak, s köztük a Magyar Népköztárértékeléssel, amelyet a Köz- sasággal való együttműködés ponti Bizotság kongresszusi teszi lehetővé, e hatalmas beszámolója adott a nemzet- program megvalósítását — közi helyzetről és a nem- * -• zetközi kommunista munkásmozgalomról. -A mi pártunk is aktívan képviseli a békés egymás mellett élés politikáját, s támogatja a mondotta. A továbbiakban elítélte az Albán Munkapárt szakadár tevékenységét. Ezután a kubai nép hangoztatta: pártunkat a legbensőbb és igaz testvéri kapcsolatok fűzik a magyar Fehér Lajos: Az osztrák kommunisták a szolidaritás és összeforrottság érzésétől eltelve köszöntik a szomszédos országban végbemenő nagyszerű fejlődést! — A szocialista Magyarország léte a mi országunk függetlensége és haladó, demokratikus fejlődése szempontjából is nagyon fontos — hangsúlyozta, majd Ausztria belső helyzetével foglalkozott. — Harcunkban legerősebb támaszunk a szocialista világrendszer, élén a Szovjetunióval — folytatta Johann Koplenig. — A Szovjetuniónak, a szocializmus valamennyi országának következetes békepolitikája megerősíti bennünk azt a hitet, hogy sikerül megvalósítani az általános leszerelést, a békés egymás mellett élés politikáját, és a népek megszabadulnak a háború rémétől. Felszólalásának további részében elítélte az Albán Munkapárt vezetőit, akik cselekedeteikkel diszkreditálják a proletár internacionalizmust. Végül hangoztatta: — Az önök tanácskozása, a bizalom, az optimizmus és a bizakodás légköre, amely pártkongresszusukon uralkodik, mély benyomást tett ránk. Szívből üdvözöljük önöket, és nagy munkájukhoz további sok sikert kívánunk. Az SZKP Központi Bizottságának ajándéka, az ipar és a mezőgazdaság dolgozóinak összefogását jelképező szobor már a kongresszusi üléstermet díszíti, annak impozáns dekorációja Szovjetunió javaslatait, ame- badságát veszélyeztető amelyek az általános, és teljes leszerelésre vonatkoznak. Teljesen egyetértünk a Szovrikai provokációról szólt Bojan Bolgaranov. A veszély még nem múlt jetunió politikájával* — el teljesen — folytatta a szómondotta. A továbbiakban nok. — hangoztatta: Most az a legfontosabb feladatunk, hogy a szocializmus gazdasági törvényeinek következetes alkalmazásával, Legyünk éberek és legyünk készek az agresszor megfékezésére. Mezőgazdaságunk egyre jobban teljesíti növekvő termelési és árutermelési feladatait Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagkösös gazdaságnak, a sző- bi években a különböző kivetkezeti mozgalomnak. Ez nem mond ellent a ku- ja a Központi Bizottság tit- .. lönböző társadalmi rendsze- kdra beVezetőben hangsú- Ugyanakkor fel kell lepni a tek a szövetkezetekben — magas szintű gazdasági- nj országok közötti békés iVOzta a VII kongresszus szamos helyen meg meglevő állapította meg Feher Lajos 4. 1 : t : -1 :i .... ... • * n.cbelannccátf „Ilon ,c nmplv .. . A ..... 1« -. V, ... „ -.„X. technikai alapon fejlesszük tovább a Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságát. Feladataink megoldásában fontos feltételnek tekint- tömegeket, jük a szocialista országok szoros együttműködését valamennyi területen, különösen pedig a nemzetközi szocialista munkamegosztás megvalósításában. — Meg vagyunk győződve róla, a Német Demokratikw Köztársaságra történelmi feladat hárul: gondoskodni, hogy német területről soha többé ne indulhasson ki háború. Herbert Warnke ezután a német kérdés megoldásának szükségességével foglalkozott. Sürgős feladat a német békeszerződés megkötése, és ezáltal Nyugat-Berlin NATO-támaszpont jellegének felszámolása, szabad várossá nyilvánítása. egymás mellett, élés politiká- óta pártunk és népünk jának. Ez a mi politikánk, szocializmus építésében új az egyetlen ésszeszerű és cél- határkőhöz érkezett. A raeszerű, ez a politika nem kár- zőgazdaság szocialista áthoztatja passzivitásra a nép- szervezésével a magyar falu f-í'^liwJ^^^ftS pitalizmust erősíti*. , „ . A, „ A fejlodéseben is uj fejezet K Csak a szektasok es a dog- kezdődött A termelőerők, a matikusok azok. akik el- termelés növelése most dön- útmutatása és bátorítása nyo vesztették érzéküket az töen két tényezőn múlik: mán, valamint a Földműesemények és az élet reá* Az eddigi tapasztalatok szerint a különböző kiegészítő munkadíjazási formák közül legjobban bevált a munkaegység jóváírásával együtt az össztermelésből való premizálás. Véleményünk szerint a közeljövőben is célszerű e munkadíjazási forma legszélesebb körű alkalmazális megítélése iránt. — csak ők utasítják el a békés egymás mellett élés lenini gondolatát, mert nem tudják megérteni ennek forradalmi lényegét és vaskalaposság ellen is, amely majd utalt arra, hogy a szöaz anyagi ösztönzők alkal- vetkezeti öntudat erősödése mazását holmi -opportuniz- ÓS az állami, segítség melmusnak* tartja, -visszalépés- ief) elsősorban ezeknek tudnék* a szocializmus építésé- ható be, hogy a tsz-tagok a ben, amely úgymond, a -ka- szövetkezeti földeket —, kü- sa. Emellett — a helyi adott lönösen az idei esztendőben ságokhoz igazodva — továbbra is bátran alkalmazzák a munkadíjazás és jövedelemelosztás egyéb kenten! tudták a súlyos változatos formáit, aszály termésrontó hatá- amelyek megfelelnek a szosát. cialista elosztás elvének. _ A Központi Bizottság °lyan széPen megmunkálták, s jelentős mértékben csöka szövetkezeti parasztság velésügyi Minisztérium álszocialista tudatának fej- tal kidolgozott és ajánlott lődésén és a termelékc- irányelvek alapján az utóbnyebb munkán, a nagyobb hozamok elérésén a termelés minden területén. A két alapvető fontosságú tényező között a legszorosabb az összefüggés, a köiNövelni kell a termelékenységet képtelen cselekedeteikkel a csönös egymásrahatás. béke és a nemzetközi biztonság ügyét komoly veszélynek teszik ki* — mondotta befejezésül Bojan Bolgaranov. A kongresszus csütörtöki fcock .leaa.tt Blas tvocg A mezőgazdasági termelés belterjesítése, a nagyobb hozamok elérése el sem képzelhető a mainál jóval termelékenyebb munka kialakítása nélkül: — Véleményem szerint szövetkezeteink fejlődésének mai fokán a termelékenyebb munka kialakításának, a kívánt nagyobb terméshozamok elérésének még mindig az a legfontosabb feltétele, hogy a szövetkezet mindenegyes munkaképes dolgozója fegyelmezetten kidolgozza a munkanapot, és jó minőségű munkát végezzen a földeken, meg a jószágok körül. Ez a fő forrása az eredményesebb, jövedelmezőbb gazdálkodásnak. Fehér Lajos a továbbiakban hangsúlyozta: az anyagi ösztönzés, a munkaegységrendszert kiegészítő munkadíjazási módszerek széles körű alkalmazásának jelentőségét. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a különféle kiegészítő munkadíjazási módszerek alkalmazásánál az előzetes számítás sajnos még mindig sok helyen elmarad s emiatt túlzások következnek be. A jövőben jobban fel kell venni » harcot * túlzóink n* torzítások ellen, ameinek Irat ekonusk » A mezőgazdaságban a termelékenyebb munka kialakításának másik nagyon fontos előrevivő tényezője: az alapvető és korszerű termelési módszerek alkalmazása, az ehhez szükséges szaktudás megszerzése mind a dolgozók, mind a vezetők részéről. Az alapvető termelési eljárások legszélesebb körű, kulturált alkalmazásáért nem folyik kellő harc, szervezőmunka, sem a mezőgazdasági irányító szervek, a Földművelésügyi Minisztérium. a tanácsok részéről, de nem vívott ki megfelelő polgárjogot a falusi partmunkában. az üzemi pártszervek felvilágosító munkájában sem, pedig megérdemli. mert a mezőgazdaság fellendítésének ez az egyik legnagyobb tartaléka. Részletesen szólt még az istállótrágya fontosságáról, a nyári és őszi mélyszántás szerepéről, majd elmondotta, hogy rét- és legelőgazdálkodásunk színvonala alacsony Rétjeink, legelőink összterülete 2,5 millió kataszteri hold. Ez az összes szálastakarmány-termőterület 70 százaléka, a rajtuk nyert takarmány viszont takarmánytermelésünknek mindössze 30—35 százaléka. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — részben megfelelő irányítás hiányában — * l«rerusaerú~M» intazteedBseket sem teszik meg a rétlegelők karbantartására. Ha minden réten és legelőn csak a legegyszerűbb művelési, ápolási munkákat elvégeznék, egy-két mázsával növelni lehetne a szénahozamot. Országosan egy mázsás hozamnövelés 25 ezer vagon szénaértéket jelentene, ami 125 ezer szarvasmarha évi fű- és szénaszükségletét elégítené ki. A termelékenység növelésében, a népgazdasági szükségletek kielégítésében, a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárásban egyre nagyobb jelentősége van a fajtakerdésnek. illetve a nagyobb hozamú fajták kinemesitésenek. országos elterjesztésének. A fajta fontossága a növénytermesztésben eddig legszembetűnőbben a búzánál és a kukoricánál mutatkozott meg. Mindaddig, amíg az új, bőtermő. intenzív magyar búzafajtát elő nem állítják — és ez még több év kérdése —, főleg a -Bezosztája 1* őszi búzát kell termesztenünk a jelenlegi szinten, az ország egyes vidékein pedig a hazai íertődi 293 fajtát lehet javasolni. Az intenzív búzafajtáknál azonban meg kell jegyezni. hogy azok csakis intenzív termelési eljárások mellett nvújtják a bennük levő termőképességet s adják, meg a. kívánt 3—4 mázsás terméstöbbletet. Hazai növénytermesztésünkben eddigi legnagyobb eredménynek kell tekintenünk a beltenyésztéscs hibrid kukorica előállítását. Ennek eredményeként ma már a kukoricaterület háromnegyed részén nagyobb hozamú, belterjes hibrid fajtákat tudunk, vetni. ^ Baromfitenyésztésünk színvonala — különösen a tojástermelés tekintetében — messze elmarad a legfejlettebb országokétól. Egy tyúk évi tojáshozama országos átlagban 85—90 darab, ezen belül az állami gazdaságokban a hozam 140. a termelőszövetkezetekben pedig 100 darab, s ez nagyon kevés. A nagyfokú elmaradás fő oka az, hogy az ország 25 milliós tyúkállományának több mint 90 százaléka fajtajelleg nélküli, és gyenge termelök épességü. Ezen változtatni kell és lehet is. A termelékenyebb munka kialakításának következő igen fontos feltétele: a termelés technikai-műszak'' rűsítése. 1959 óta, az idei esztendőt is beleértve, kereken 25 milliárdot ruháztunk be a metf-oiyLaicu, a~ i. otóztioraj