Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

Szerda, 1962. november 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója vonhatatlanok vényűek. és örökér­gasabb színvonalra emelke­dett: rasztságot, hogy megcrő- hez, a Magyar Népköztársa­síthesse szövetkezeteit, sághoz, őszintén munkálkod­hogy a szövetkezetek fejlett janak a szocializmus épité­két szocialista jellegű osz- szocialista gazdaságokká vál- sén és rendelkezzenek a tály szövetségévé fejlődik, hassanak és kialakuljon az szükséges hozzáértéssel, szak­egységes szocialista paraszti tudással. A 17 évvel ezelőtti városi osztály. A parasztságtól vi- A felszabadulás után és a munkálkodhatunk, amely kispolgárság, a kisiparosok, s20nt eisósorban azt várjuk, szocialista építés megindítá­közel került ahhoz, hogy a kiskereskedők nagy többsége hogy a meglevő lehetősége- sának időszakában különbö­munkásosztálynak, a terme- is ma már kisipari szövetke- ket legjobban felhasználva, a ző vezető beosztásban került lószovetkezeti parasztsagnak zetekben vagy más szociális- mezőgazdasági termelés fel- egyszerű munkás- és paraszt­A.. ~ ta vállalatoknál dolgozik. Az lendítésével emberek nagv többsége kivá­Hazánk további fejlődésé­ben döntő tényező: a szocia­lizmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban és az értelmiségnek, a dolgo­zó népnek egységes, szocia­lista társadalmává váljék. önálló kisiparosok és kiske­reskedők is hasznosan ki­Kötelességünk, hogy a társa- veszik részüket a lakosság dalom osztályszerkezetében ellátásából. és a dolgozó osztályok maga­tartásának szocialista fejlő­désében bekövetkezett válto­zásokkal reálisan számol­junk és vonjuk le belőlük a szükséges következtetéseket. Történelmi jelentőségű tény, hogy járuljon hozzá a népgaz­daság fejlesztéséhez, az lóan megoldotta feladatát. Rendkívül nehéz és felelős­evész lakossá? inhh ellátá- ségteljes munkájának végzé­siből se közben szabadidejét évekig feláldozva megszerezte a Mivel a falu szocialista át- szükséges szakmai ismerete­szervezése után az egységes ket, továbbképezte magát, termelőszövetkezeti paraszti Most az a dolog lényege — osztály megteremtése a cél, húzta alá a beszámoló —, Igen jelentősen megnőtt a szellemi dolgo­zók aránya. A mai magyar értelmiségnek mintegy fele a feiszabadulás a SElScÜt vlfő^^ségt'fetié^e^^a­után szerezte képzettségét, s Magyarországon ma már a ezek nagy része munkás és paraszt szülők gyermeke. A jelen viszonyok között azon­dolgozók mintegy 95 zaléka szocialista állami vállalatokban és Intézmé­nyekben, illetve szövetke- ban már semmit sem mon­zetekben dolgozik. Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amelynek létszáma 1949 óta megkétsze­reződött. dana, ha értelmiségünket "régi* és -új* értelmiségként osztályoznánk. Az úgyneve­zett "régi* értelmiség a fel­szabadulás óta eltelt több vényesülnie, hogy a tagokat ne korábbi osz­táiyhelyzetük. hanem a közös munkában való rész­vételük, a munkában ta­núsított helytállásuk és ér­demük szerint ítéljék meg és részesítsék a közös munka eredményeiből. A szövetségi politika fon­adás első követelménye mel­lett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elenged­hetetlen követelmény: m hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése. A mi álláspontunk szerint jó, egészséges és megfelel a szocializmus érdekeinek, ha A számszerű növekedéssel egyidőben fejlődött a STet?SS Ír1"18"1 * gyök™ megváltozott. mint 17 esztendő alatt szem- IZ^™ személyi kérdések eldönté­Kádár János elvtárs az előadói emelvényen (Folytatás a 2. oldalról.) jának megindulásához elen­gedhetetlenül szükséges gé­peket, épületeket és más, szükséges termelési eszközö­ket. — Biztosítottuk, hogy a parasztság anyagilag érde­kelt legyen a szövetkezésben, a belépéskor térítést kapjon a bevitt termelési eszközö­kért; a szövetkezetbe földdel belépett paraszt földjáradé­kot kapjon; a részesedés és a premizálás sokféle formá­ját alkalmazzuk, hogy a töb­bet és jobban dolgozó szövet­kezeti tag nagyobb részese­dést kapjon a termelőszövet­kezet közös munkájának eredményeiből. Fontos volt az is, hogy pártunk a szö­vetkezetek megalakulásakor a paraszttömegek iránt tel­jes bizalommal viseltetett. A szövetkezeti demokra­tizmust a vezetők megvá­lasztásában és a gazdálkodás Irányításában érvényesítette. Sikerült eredményesen megoldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság átszerve­zésének Időszakában is nö­vekedett a mezőgazdasági termelés, az 1959—1961-es évek átla­gában — bór az időjárás nem kedvezett — az előző három évhez képest 8 és fél száza­lékkal. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének Idő­szakában növekedett az or­szág állatállománya, jelen­tősen kiterjedt az öntözött terület, a szőlő- és gyümölcs­telepítés A kialakult egységes szo­cialista termelési viszonyok kedvező feltételeket terem­tettek a termelőerők és a termelési viszonyok eddi­ginél gyorsabb ütemű fej­lesztéséhez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely a szocia­lizmus eszméjének nagy győ­zelme és egyben a magán­tulajdonosi szemlélet súlyos veresége is, jelentős mér­tékben előrelendítette a kulturális forradalmat. A falvainkban végbement hatalmas változások érzékel­tetésére lássunk egy példát. Harminc évvel ezelőtt _ Dré­gelypalánk községről és la­kóiról így írt Móricz Zsig­mond: „Hogy él a nép? Na­gyon nehezen, nagyon ke­servesen. Van legalább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsirozójuk nincs". Drégelypalénk ma terme­lőszövetkezeti község. A ter­melőszövetkezetnek 5 millió forint közös vagyona van. Egy termelőszövetkezeti tag évi átlagos jövedelme 15 000 forint. Nemcsak zsírozóban nincs hiány, hanem a cukor­fogyasztás is többszörösére nőtt. Ma az egy lakosra jutó évi cukorfogyasztás 41 kilo­gramm. A falu 480 lakóhá­zából 186-ot a felszabadulás óta építettek. Jelenleg ebben a kétezer lakosú kis község­ben 386 rádióelőfizető és 20 televízióelőfizető van. ösz­szesen 193-an járatnak újsá­got. A falunak 1961-ben épült fel a művelődési ott­hona, könyvtárral és 220 sze­mélyt befogadó mozival. Ami pedig áll Drégelypalánk köz­ségre, az ma áll úgyszólván minden magyar falura. ságunk és parasztságunk a sénél az derül k, ha a párt léletében és magatartasában legszorosabban egyuttmukod- tagjain kívül egyre több pár­jön az értelmiséggel. tonkívüli is megfelel azoknak Az értelmiségnek állandó f Politikai és szakmai köve­és eleven kapcsolatban kell telményeknek amelyeket a lennie a szocialista társa- közfunkciók betoltésenel ta­dalom többi dolgozóival, ™,a?ztam kel1' A Pa,rt « kez­désben is óva int mindenféle akik az értelmiséget joggal sablontól, valamiféle mecha­dolgozik. építi a szocializ- tekintik saját értelmiségük- nikus részarány erőltetésé­must és szemléletében is nek. Értelmiségi politikánk tői szocialistává lényege: továbbra is minden ne^rsak' A feltételt biztosítani az értei- val összefügg6 fontos kérdés miség alkotó munkájához, a szociális származás helyes r/, . "A meggyorsítani szocialista fej- kezelése is. A Központi 8i­V eglegesen megszűnt lfidégéti segíteni_ hogy elsajá_ zottság kongresszusi irány­it kizsákmányolóS lehetősége títsa a marxizmus-leniniz- itVame"y kimondja3:2 -Ntócs must. szükség többé tanulóifjúsá­Társadalmunk fejlődésé- gunk származás szerinti ka­szakaszában, tegórizálására*. Ez a tétel egyes elvtársaknál nem talált Társadalmunkban ma már egyetlen olyan számottevő réteg sincs, amely vitatná a munkásosztály vezető szere­pét. Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya a paraszt­ság is rálépett a szocializ­mus útjára. Ezzel a munkás­paraszt szövetség is új, ma­A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és parasztágunkkal egy sor­ban halad, mindinkább vélik. A továbbiakban arról be­szélt Kádár elvtárs, hogy a végbement társadalmi válto­zások legfontosabb eredmé­nye, hogy társadalmunkból véglegesen eltűntek a kizsák­mányoló osztályok. A mező­gazdaság szocialista átszer­vezésével egyszer s minden­korra megszűnt hazánkban annak a lehetősége, hogy egyik ember kizsákmányolja a másikat. A volt kizsákmá­nyoló osztályok tagjainak és még inkább azok leszárma A mindinkább kibontako­zó szocialista nemzeti egység alapja a munkás-paraszt nek jelenlegi szövetség, amelynek tartal­ma és alapja egyöntetűen szocialista lett. De a két osz amikor még léteznek a vá- helyeslésre és megértésre. A rosi kispolgárság maradvá- Központi Bizottság javasol­a Keí °SZ" nya». szükséges, hogy a szo- ja a kongresszusnak e tétel taly szövetsége nem automa- cialista dolgo;. ^ megerősítését és jóváhagva­szövetségi viszonyt tartsanak ^ot^^iszonToS fenn ezekkel is. népi demokratikus rendsze­rünk erejéből, feladatainkból indul ki. A tanulóifjúság származás tikusan fejlődik tovább. Segíteni, támogatni kell a termelőszövetkezeti pa­A szocializmus építése nemzeti ügyünk A szocialista nemzeti egy­zottainak túlnyomó többsége, seg politikája alapján tudomásul véve a népi ha­talmat, az új társadalmi ren­det, beilleszkedett az új vi­szonyokba és munkájával ke­resi meg kenyerét. Társadalmunkban egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenyke­dik. össze kell fogni a kommu­szerinti kategorizálása helyes pártunk nem törekszik a>z és igazságos volt fejlődésünk osztályharc élezésére. korábbi időszakában. Most Ez azonban nem kizárólag azonban arról van szó, hogy tőlünk, hanem osztályellen­ségeinktől és a nemzetközi imperializmustól függ. — A szocialista nemzeti nistákat és a pártonkívülie- egység politikája nem jelen­ma már nincsenek olyan ket, a rendszer politikailag aktiv ennek a korlátozásnak to­vábbi fenntartása nem használ, hanem egyenesen árt a szocialista építésnek. Változatlan követelmény: ti azt, hogy hazánkban —...—- , .. .. ........ támogatóit és a ma osztályharc már befejeződött. , , , , . . . , , osztályok vagy szamotwvo még ingadozókat közömbö- Ez a politika azt fejezi ki. ' , . ; 8/_. , .., rétegek, amelyeknek az ér- söket materlaliSta világné- hogy az osztályharcban erő- az esfóiskolak­dekel ellentétesek volná- t híveit ék a va„ásos £ ü_ sebbek lettek a pozícióink, új ra' aklknek,, ™ga \°' ~ feladatok kerültek előtérbe. szcmlelete halado es ;dva1'" megváltoztak az osztályharc nak a szocializmussal A szocializmus teljes felépí­tésének napirenden levő feladatai összhangban van­nak az egész dolgozó nép érdekeivel, érthetőek, vonzó­ak és lelkesítők számára. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellenségei, de számuk fogyatkozik és letű embereket egyaránt. A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet formái és eszközei ügye. Ez a nemzet jövője, a szocia­lista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólété­nek korábban nem ismert felvirágzása. — Annak, hogy a szociális­án tanulnak. De ne legyen a magyar ifjúságnak egyet­Szociairsta^feilődésünk első len' még oly kis rétege sem' özociaiistu iejioctesünk eiso ,.m.,.„•:,-; „„_ feltétele változatlanul a szi­lárd népi hatalom. amelyet szülei egykori osz­tályhelyzete miatt hátrányo­™ ... .. .. san megkülönböztetve, eleve Tovabbra is határozottan kizárjanak a főiskolai és fellépünk minden rend- egyetemi továbbképzés Iehe­szerellenes, reakciós poli- tőségéből tikai erővel szemben. Gondoskodunk arról, hogy ta nemzeti egység mind gyor- szilárdan védelmezzük törvé- az egyetemre felvett fiatalok között a jövőben ne keve­mindinkább elszigetelődnek sabban és erőteljesebben nyes állami és társadalmi szocializmust építő népünk fejlődjék, egyik letéteménye- rendünket se a hazafias népfront tengerében. A fejlődés jelenlegi szaka­szában — Szövetségi politikánk, az mozgalom: társadalmunk osztály harcban elfoglalt ál­életének ez az élő, eleven és láspontunk szocialista rend­sebb, hanem az eddiginél is több legyen a munkás- és parasztsaár­mazású. számottevő tényezője. A ha- szerünk megszilárdítását és a munkásosztály a szocla- zafias népfrontmozgalomnak fejlesztését, a rendszer ellen- Ez tisztára attól függ. hogy teljes felépítésére vannak közjogi funkciói is. ségeinek mind hatékonyabb társadalmunk megadja-e az Eredményeink visszavonhatatlanok lizmus szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és ré­teggel. Pártunk e szövetségi politika kérdéseinek eldöntésekor fi­összefoglalva a szocializ­mus építésében eddig meg­tett út lényegét, megállapít­hatjuk, hogy egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá let­tek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg a nemzeti jövede­lem csaknem 96 százalékát a szocialista szektorban terme­lik. Az ipari termék 98 szá­zalékát szocialista vállala­tokban állítják elő. A mező­gazdaságban a szántóterület mintegy 96 százalékát ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Hazánkban többé nincse­nek kizsákmányoló osztá­lyok, amelyek mások munkáján élősködhetnek. Nincs munka­nélküliség, nincs létbizonyta­lanság. Dolgozóink a szocia­lista elosztás elvének megfe­lelően munkájuk szerint ré­szesülnek a megtermelt ja­vakból. Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének, hogy „hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak le­rakását". Népünk elmond­hatja, hogy a szocializmus nemzetközi erőivel összeforr­va és rájuk rendületlenül tá­maszkodva a szocializmus építésében elért vívmányaink vissza­Fontosabb azonban társadal- elszigetelését, a még inga- ilyen fiataloknak a tanulás­mi feladata; az hogy kerete dozók megnyerését, a szocia- hoz szükséges segítséget. osztályok lizmus pozícióinak általános Nincs kétség az iránt, hogy megerősödését szolgálja. társadalmunk ezt a segítsé­Pártunk már korábban is get meg fogja adni nekik, többször leszögezte azt az el- Elsősorban azoknak a szülők­vi álláspontját, hogy ha- nek a gyermekei kapjanak gyelembe veszi a társada- tályok szövetsége a szocia- zánkban pártfunkciók kivéte- ilyen támogatást, akik ma a legyen a dolgozó szövetségének és hirdesse a szocialista nemzeti összefo­gás eszméjét. Elvtársak! A dolgozó osz­lom szerkezetében végbe­ment nagy változásokat, va­lizmus építésének idején is lével bármely vezető tisztsé- bányákban, a gyárakban és harcban fejlődik? A szövet­ségi politika és az osztály­lamint azt, hogy meggyorsul harc pártunk politikájának valamennyi dolgozó osztály két, egységet alkotó oldala, és réteg politikai, eszmei és erkölcsi fejlődése. Mindez lehetővé teszi, hogy megerő­sítsük és kiszélesítsük a dol­gozó és ezt szocialista egységgé fejlesszük. A közös munkában és harc­ban a legérettebb, a legfej­letteb a szocialista munkás­osztály. Vezető szerepe ér­vényre jut a párt egész po­litikájában és tevékenységé­ben. get betölthetnek pártonkívü- a földeken dolgoznak. Ezt a liek is. A pártonkívüliekkel tanulókkal való foglalkozás­szemben is azt az igényt tá- r.ái és a társadalmi ösztön masztjuk, hogy legyenek hü- díjak elosztásában is figye ségesek a szocializmus ügyé- lembe kell venni. Ismeretes, hogy Szélesedik államunk demokra izmusa , . Kedves Elvtársak! Népi ál- A Magyar Népköztársaság- böztetés. Mindenki választó osztályok szovetseget iamunk a proletárdiktatúra ban napról napra széleseb- és választható, nemzeti állama. Ez a jellege megma- ben bontakozik ki a szocia­rad a szocialista társadalom lista rendszer demokratizmu­teljes felépítésének idősza­kában. Mindemellett sa. Ma az állampolgárok Az országgyűlés és a taná­csok, valamennyi központi és helyi államhatalmi szerv te­teljes egyenjogúsága érvénye- vékenységében erősödik a de­mokratizmus, a néppel való üsszeforrottság. már erősödőben vannak sül. Jogok, kötelességek te­ázok a vonások is, ame- kintetében osztályhovatarto­lyek arra mutatnak hogy á korábbi osztály­a proletárdiktatúra allama • . . ., . .. . nálunk is egyetemes népi helyzet miatt nincs hatrá­a 11a ni ma fejlődik. nyos vagy előnyös megkülön­Erősítenünk kell államunk demokratikus vonásait, (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom