Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. november 21. fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 3. oldalról.) növelnünk kell a választott tanácsi szervek önállóságát. Állandóan keressük annak módjait, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be az állami sébe. Rövid időn belül esedékesek az új országgyűlési és tanácsválasztások. A választásokon a gyakorlatban kipróbált politikával és világos programmal állhatunk a választók elé. Az országgyűmunkába, a közügyek intézé- lési és tanácsválasztások alkalmával — népi rendsze- zatával is jóváhagyja a párt jól tudják, hogy Központi rünk eddigi'hagyományaihoz és a kormány politikáját. S Bizottságunk és kormányunk híven — ami még fontosabb, a jövő- egyetlenegy életszínvonala párt a dolgozók százez- ben is minden erejével tá- emelő intézkedést sem határeivel tanácskozza meg az mogatni fogja annak megva- 102 el addig, amíg annak k£Kfnek nagV lósítását, tettekkel, alkotó anylgi ,fedezetf nincs a ter" es kis kérdéséit. ,,,,,, meléssel megalapozva. Biztosak vagyunk benne, munkaval epiti a szocialista hogy az ország népe szava- hazát. III. Népgazdaságunk fejlődése — Szocialista építőmunkánk feladatai Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek a gazdasági kérdésekre, pártunk gazdaságpolitikájára. A Magyar Szocialista Munkáspárt fő gazdaságpolitikai elgondolásait az élet igazolta. Népgazdaságunk egészségesen fejlődik, kiegyensúlyozott: terveink reálisak. A VII. kongresszus fő céljait a gazdasági építőmunka területén is elértük. 1960-ban sikeresen befejeztük a hároméves tervet, sőt azt jelentékenyen túlteljesítve, magasabb alapról kezdhettük második ötéves tervünket. Ha a második ötéves terv eddigi gazdasági eredményeit számbavesszük, a következő kép tárul elénk: 1961-ban a szocialista ipar termelése — a tervet több mint három százalékkal túlteljesítve — mintegy 12 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Tovább folytatódott az ipar szerkezeti átalakítása: a gépipar 15, a vegyipar 20 százalékkal termelt többet, mint 1960-ban. Az aszály okozta károk miatt a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése nem nőtt a A társadalombiztosításban tervben előirányzott mérték- részesülők száma 1959—62-re ben, lényegében az 1960. évi 7 millió 200 000-ről — a térszintén maradt. Az aszály melőszövetkezetekbe belépett elsősorban az őszi betakarí- dolgozó parasztok bevonásátású növényeket sújtotta, bú- val — 9 millió 400 000-re zából azonban 11 mázsa ter- nőtt, s ma már a , lakosság mett holdanként, több mint 94 százalékára terjed ki. eddig bármikor. Az állatte- 1961-ben 548 000 felnőtt és nyésztés tervét teljesítettük. 1961 őszén a szarvasmarhaállomány 3, a sertésállomány 15 százalékkal nagyobb volt, mint 1960-ban. 1961-ben az összes felvásárolt termék 6 százalékkal volt több, mint 1960-ban. Felzárkóztunk a többi szocialista országhoz gyermek üdült méltányos térítés ellenében szakszervezeti és vállalati üdülőkben. A takarékbetét-állomány az 1958. évi kétmilliárd forintról 1962-re nyolc és fél milliárdra növekedett. Az életszínvonal alakulása nemcsak a keresetek nagyságától, hunem az áruellátás Megvalósítjuk a második ötéves tervünknek a népjólét emelését célző előírásait. Ezt a következő években elsősorban oly módon akarjuk elérni, hogy növeljük a jövedelmeket: egyre több ember számára teremtünk munkaalkalmat, de a termelés és a teljesítmények növelésével, a szakképzettség fokozásával növekszik a már dolgozók jövedelme is. A munkások és egyes alkalmazotti rétegek átlagbérét úgy emeljük, hogy javuljanak a bérarányok. A nép jólét emeléséért Másodsorban az életszínvonal emelésére fordítható öszszegeket különféle népjóléti célokra használjuk fel. A sokgyermekes családok helyzete ma még mindig nem könnyű; a párt mindent megtesz a sokgyermekes családok helyzetének az átlagosnál gyorsabb javításáért. Emelni fogjuk a kétgyermekesek családi pótlékát, javítunk az özvegyek helyzetén, már a jövő évben növeljük a szülési szabadságot, a kisgyermekes anyáknak lehetővé tesszük, hogy három évnél nem idősebb gyermekük gondozására munkaviszonyuk sérelme nélkül fizetés nélküli szabadságot vehessenek igénybe. Fokozatosan megszüntetjük az ingyenes kórházi ápolás időtartamában és a gyógyászati segédeszközökkel való ellátásban fennálló különbségeket. Az ötéves tervben valamennyi egészségre ártalmas munkakörre kiterjesztjük a munkaidő csökkentését. Növeljük a vezetem színvonalát A beszámoló ezután a gazdasági vezetéssel foglalkozott. színvonalától is függ. Barát Tovább kell javítani a népAz 1962. év kilenc hónapjának összesített adatai szerint az ipari termelés a múlt évihez képest kereken 8 százalékkal, a mezőgazdaság termelése az eddig ismert adatok szerint 1—• százalékkal nőtt. A lakosság készpénz bevétele több mint 5 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest, ötéves tervünk kezdeti időszakában tehát ac ipar termelése a tervezettnél gyorsabban, a mezőgazdaságé az aszály következtében a tervezettnél lassabban növekedett Egészében azonban a népgazdaság fejlődésének üteme és iránya megfelelt az ötéves terv előirányzatainak. A két kongresszus közötti három év legfőbb gazdasági eredményének a következőket tartjuk: jelentősen fejlődött népgazdaságunk: befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, korszerűsítettük honvédelmünket Fedeztük az utóbbiakkal járó, a tervezettnél korábban jelentkező kiadásokat, ennek ellenére a népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött, az életszínvonal pedig — a hároméves tervben jelentősen, az ötéves terv első két évében kis mértékben — tovább emelkedett. A VII. és a VIII. kongresszus közötti években a magyar népgazdaság fejlődése az ipari termelés, a munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét tekintve felzárkózott a többi szocialista országhoz. Elvtársak! A Központi Bizottság az eddig ismert eredmények és tapasztalatok alapján jóleső érzéssel jelentheti a kongresszusnak, hogy második ötéves tervünk, amely a VII. kongreszszus irányelvei alapján készült, a gyakorlatban is reálisnak és helyesnek bizonyult. A második ötéves terv nagyszerű céljait: a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százalékos, a mezőgazdasági terdaságban azonban, hogy a kitűzött célt elérjük, a múlt évi és az idei aszály okozta megtorpanás leküzdése meggondolt intézkedéseket és nagy erőfeszítést kíván. Ezután az ipar előtt álló legfontosabb feladatokat elemezte a beszámoló. Iparunk ágazati szerkezetének korszerűsítése a fejlődés egyik kulcskérdése. — Az élen járó országok műszaki színvonalának elérését a specializált tömegtermelésen alapuló iparágak gyors fejlesztése teszi lehetővé. Ezért jobban kell élnünk a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeivel. Az ipar termékeinek korszerűsítése meghatározza az export és a nemzetközi fizetési mérleg fejlődését és ezen keresztül befolyásolja az életszínvonal alakulását is. Ezért tovább kell dolgozni azon, hogy az ipar szerkezete a kívánatos irányban változzék. A társadalmi munkatermelékenység emelésének egyik igen fontos módja a gazdaságos, a világszínvonalat megközelítő termékek részarányának növelése az ipari termelésen belül. A vegyipar termelésének kimagasló szerepe van, nem kevésbé fontos a gépipar fejlesztése. Elsősorban a műszeripart, a híradástechnikai ipart fejlesztjük. Ezek anyagigényessége az átlagosnál kisebb. A gazdaságosság szempontjai megkövetelik az ország fűtőanyag mérlegének korszerűsítését. A széntermelésnél nagyobb mértékben kell szorgalmaznunk a hazai kőolaj- és földgázvagyon kihasználását. Több milliárdos és ellenség egyaránt elismeri, hogy nálunk a helyzet ebben a vonatkozásban is jó. A lakosság a pénzéért egyre inkább a kellő választékban és minőségben szerezheti be a fogyasztási cikkeket. Az egy főre jutó reáljövedelem az 1957—60-as évek jelentős emelkedése után az befektetéssel, gyors ütemben fokozzuk a villamosenergiatermelést; jelentős mennyiséget veszünk át a Szovjetuniótól és más testvéri országtól. Igy érjük el, hogy az egy lakosra jutó villamosenergiafelhasználás az ötéves terv alatt mintegy 45 százalékkal növekedjék. A beszá- elmúlt két esztendőben mindgazdaság tervszerű irányítását, a tervezés folyamatosságát. Már ebben az évben megkezdjük a harmadik ötéves terv első két éve konkrét előírásainak kidolgozását. Előtérbe kerül az ipar sának üteme Nem tűrhetjük, es a mezogazdasag szakira- , , „„ _ ... , nyitásának és vezetésének át- kellő m uszaki^ es gazdaszervezése. A cél, hogy csök- *"*~x 1 J kentsük az irányító szervek A prémium-, a jutalmazási, a részesedési és nyereségrészesedési rendszer alapos javításra szorul. Még mindig nem kielégítő 1 beruházások megvalósitámoló külön kiemelte, hogy termelésnek követnie össze 1—2 százalékkal növekedett. Ez a kismértékű számát, és növeljük a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság és a kor• ,1 7'T" , emelkedés azonban olyan kö- » kc» a szuksegletek allan- rülmények között many fontosnak tartja, hogy következett be, amikor három, rendkívül jelentős tényező befolyásolta népgazdaságunk helyzetét. Már a második dó változását és a technikai fejlődés általános követelményeit. Mindenekelőtt a minőségi követelmények betartásával, aszályos év sújtja mezőgazgazdaságosan kell termelni, daságunkat és azon kereszA nem gazdaságos, elavult tül a népgazdaságot. Egyidetermékek gyártását be kell jűleg igen nagy, csak készüntetni és a felszabaduló s6bb megtérülő beruházásotermelési kapacitást ésszé- kat kellett eszközölnünk a rűen kell hasznosítani. Ez a munkaerő bizonyos tervszerű átcsoportosítását is igényli. A mezőgazdaságnak is egyre több területen kell elérnie a világszínvonalat. Ehhez évről évre több nagyüzemi épületet, berendezést, gépet, vegyianyagot, szakembert adunk. A következő években a mezőgazdaság például több mint 20 000 traktort kap. Egy hold szántóra számítva pedig csaknem kétszer annyi műtrágyát, mint 1961-ben. 1961ben mintegy 230 000 holdat, az idén már több mint 360 000 holdat öntözünk. 1965-ben pedig több mint 600 000 holdon lesz öntözéses gazdálkodás. A termelőszövetkezetek megszilárdításában a legfontosabb a közös nagyüzem építése, a szövetkezeti alapok gyors ütemű fejlesztése. Jelenleg és a következő években azonban még nagy a szerepe a háztáji gazdaságnak. mezőgazdaságban; jelentős eszközöket kellett fordítanunk honvédségünk felszerelésének korszerűsítésére is. A népgazdaság szilárdságát és egészséges voltát bizonyítja, hogy az életszínvonalat ezek ellenére sikerült tartanunk és még valamelyest növeltük is. fíonvédségünk fegyverzetének korszerűsítésére ügy is kell gondolnunk, hogy ezek a kiadások biztosítják és védelmezik a magyar dolgozó nép békéjét, jónak nevezhető életkörülményeit. A magyar dolgozók saját tapasztalataik alapján nagyon kapjon. egy-egy területen ritkán legyen átszervezés, de az megfelelő legyen és hosszú időre szóljon. A gazdasági vezetők az eddiginél nagyobb mértékben támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, a szocialista munkaverseny erejére, különösen segítsék a szocialistabrigád-mozgalom fejlesztését. Jelenleg több mint harmincegyezer brigád versenyez a szocialista címért, és majdnem kilencezer már elnyerte a szocialista címet, Minden szinten emelni kell a gazdasági vezetés kultúráját. A vezetők ne kullogjanak a sági előkészítés nélkül kezdjenek beruházásokat. Nem kevésbé fontos a korszerű üzemszervezés, az ésszerű munkaerőgazdálkodás, aa anyagtakarékosság és a vállalati alapok jobb kihasználása. Egész ötéves tervünk siket res teljesítésének előfeltétele a munka termeiékény* ségének további növelés* A gazdasági vezetők is, a dolgozók is erre fordítsák most a fő figyelmet. A munkatermelékenység növelésére tett egyetlen intézkedés nálunk most többet ér as osztályharcban, mint az imperialistákat szidalmazó száa radikális szólam. — Tovább kell javítanunk az ipar és a mezőgazdaság szakirányítását. Az iparproblémák után, hanem ma- irányítás most folyó átszei;guk vessék fel és oldják meg vezésének egyik lényeges őket. A népvagyon herdálóit célja, hogy csökkentsük az szigorúan felelősségre kell üzemtől a minisztériumig vonni, irtani kell a korrup- terjedő irányító szervek száriét, a kéz kezet mos rend- mát. Az az elgondolásunk, szert. Érvényesiteni kell azt hogy növeljük a termelés a szocialista elvet, hogy aki irányításáért közvetlenül fetöbbet dolgozik, többet ad a lelős vezetők hatáskörét, öntársadalomnak, többet is állóságát és felelősségét. A felső vezetés kevesebb kérAz életszínvonal alapja t a gazdaságos termelés pártunk és kormányunk a megfelelő figyelmet fordítja és minden lehetséges eszközt biztosít e célra. Af 1858—60-as években kereken, 180 000 lakás épült. Az 1949—56-os években átlag kereken 34 000 az 1958— 61-es években pedig átlagban 62 000 lakás épült az országban. A jelenleg még igen sok jogos lakásigényt nem lehet kielégíteni, és nagyon 1956-hoz képest a bérből és szívósan kell dolgozni azért, melés 22—23 százalékos, a fjzetésből élők reáljövedelme hogy a lakáshiány fokozatofogyasztási alap 22—23 szá- 34. a parasztság fogyasztásá- san csökkenjen. De a munka zalékos növekedését, az egy nak reálértéke több mint 21 eredményei között érdemes -- ' reúlirivedelem százalékkal emelkedett. A la- számontartani, hogy hazánkfore jutó reáljövedelem ^^ fogyasztása 1958.hoz ban az 19g7_t61 1960_ig terje16—17 szazalekos noveleset képest i962-re 20 százalék- de három év alatt — csaláel lehet és el is kell érnünk, kai növekedett. dónként négy fővel számolAz ipari tervet előrelátható- a dolgozók életviszonyait va, több. mint 700 000 ember an túlteljesítjük, a mezőgaz- közelről érintő lakásépítésre költözött új lakásba. A legfontosabb a termelékenység, a gazdaságosság növelése és javítása a termelés minden területén. Az ötéves terv, továbbá a gépiparra, a mezőgazdasági termelésre és más gazdasági területre vonatkozó párt- és kormányhatározatok helyesen jelölik meg a tennivalókat. Pártunk azt az elvet vallja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. A Csongrád megyei küldöttek egy csoportja a Központi Bizottság beszámolójának hallgatása közben