Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mwm MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 271. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1902. november 20. Ma kezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa Akiken A francia nem fogott ki és az osztrák az aszály választásokról Az irodalmi színpad Sportoldal új műsoráról Hruscsov elvtárs beszámolójával megkezdődött az SZKP KB plénuma Megvitatják a mezőgazdasági és az ipari termelés új irányítási formáit, az ellenőrzés és a szervezés új módszereit Moszkvában, a Kreml palota kongresszusi termében hétfőn megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának plénuma. A plénumra a Központi Bizottság tagjain és póttagjain, a revíziós bizottság tagjain kívül vezető párt-, tanácsi és gazdasági munkásokat is meghívtak a köztársaságokból, határterületekről és területekről. A plénum napirendjén az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság pártirányításának megvitatása szerepel. A plénum ülését moszkvai idő szerint néhány perccel 10 óra után nyitotta meg N. Sz. Hruscsov, majd előterjesztette a Központi Bizottság beszámolóját, amelynek címe: »A Szovjetunió gazdasági életének fejlődése és a népgazdaság pártirányítása*. A kommunizmus építésének kibontakozásakor magasabb követelmények merülnek fel Hruscsov elvtárs beszámolójában megállapítja: "A XXII. kongresszus óta eltelt egy év alatt igen nagy eredményeket értünk el, a belső fejlődésben, a nemzetközi küzdőtéren*. A kongresszus határozatai és a párt új programja jelentősen meggyorsították a társadalmi fejlődést, — hangsúlyozta Hruscsov, majd. hozzátette: minden alapunk megvan , annak kijelentésére, hogy I

ügyeink jól mennek, a párt által megvalósított lenini irányvonal jó gyümölcsö- ket terem. -Pártunk, amikor célul 'ffizte a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését, szigorúan követi a nagy Lenin tanítását*. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította ezután, hogy a kommunizmus kibontakozott építésének körülményei között új, magasabb követelmények merülnek fel az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság irányításával szemben. "Most nem egyszerűen a gazdasági munka megjavításáról van szó. hanem a népgazdaság pártirányításának szervezeti átépítéséről, olyan szervezet átépítéséről, amely biztosítja a párthatározatok még sikeresebb végrehajtását*. Hruscsov emlékeztetett azokra az átszervezésekre, amelyet az ipar, az építőipar és akolhoz—szovhoztermelés gazdasági szerveiben végrehajtottak. A kolhoz—szovhoz termelési igazgatóságok munkája — mondotta — azt bizonyítja, hogy megtaláltuk a mezőgazdasági termelés irányításának tökéletesebb formáját. Az ipar és az építőipar területén az újfajta vezetésnek már huzamosabb tapasztalataival rendelkezünk: Népgazdasági tanácsaink több mint öt éve működnek. Az ipar sikeres fejlődése igazolja a hozott intézkedések helyességét. "Most a népgazdaság pártirányítása átszervezésének kérdése kerül napirendre* — állapította meg Hruscsov. a tervek a vetésterületek struktúrájának további javítását, a szemes termények és a hüvelyesek vetésterületének 13 millió hektárral való növelését írják elő. A szemes termények államilag felvásárlandó mennyiségét a terv négymilliárd púdban határozza meg. Megvan az erőnk azonban ahhoz — hangsúlyozta Hruscsov, hogy növeljük a szemes termények termelését, és a jövő évben az állam négymilliárd 200 millió—négymilliárd 500 millió pud szemes terményt vásároljon fel. A hús állami felvásárlását 9,5 millió tonnára, a tejét körülbelül 35 millió tonnára tervezik. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára a továbbiakban rámutatott, hogy a népgazdasági tanácsok és a kolhoz—szovhoz termelési igazgatóságok megalakítása pozitív eredményekkel jár. "Ugyanakkor az is világossá válik — mondotta —, hogy a népgazdaság irányításának megjavítása érdekében nem korlátozódhatunk csupán a gazdasági szervek átalakítására. Megérett annak szükségessége, hogy a népgazdaság központi és helyi pártirányításának szervezeti átépítésével is fogialka*zunk.« Hruscsov itt megállapította, hogy a pártszervezetek! felépítésének jelenleg érvényben levő területi elve pozitív szerepet játszott. »A jelenlegi körülmények között azonban — amikor az ország a kommunizmus építésének időszakába lépett, s amikor a népgazdaság gigászi méretű — felmérhetetlenül fokozódott a párt szerepe az ország egész életében, különösen a gazdasági építésben. A régi szervezeti' formák ma bizonyos értelemben a termelés — a párt irányításának fékezőjévé válnak.* Hruscsov kijelentette: "előrehaladásunk üteme most főleg attól függ majd, hogy milyen hozzáértéssel szervezzük meg a párt politikai irányvonalának érvényesítését. A pártszervek felépítésének átszervezése Változatlanul fennáll a termelőeszközök elsődleges fejlesztésének lenini irányelve ' A beszámoló a továbbiakban kitért a hétéves terv (1959—1965) első négy évének eredményeire. Ezzel öszszefüggésben Hruscsov kijelentette: a hétéves terv előirányzatait a legfontosabb mutatókban túlteljesítik. Az ipari termelés 1959— 1962 között 45 százalékkal növekedett az előírt 39 százalék helyett. Ezen belül a termelési eszközök gyártása 51 százalékkal emelkedett 41 százalék helyett. Ezekben az években 28 milliárd rubel értékű ipari termékeket gyártunk terven felük A népgazdaság a kijelölt feladaton túl 2,5 millió tonna nyersvasat, mintegy 13 millió tonna acélt, 11 millió tonna hengerelt árut, s csaknem 17 millió tonna olajat kap. A nehézipar elsődleges fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növelése alapján fejlődik a fogyasztási cikkek gyártása. Ez utóbbi az előirányzott 33 százalékkal szemben 34 százalékkal emelkedett négy év alatt. Szövetből 1,3 milliárd métert, kötszövött árukból 189 millió darabot, bőr lábbeliből 88 millió párt termeltünk terven felül. "Az ipar egészében véve jól dolgozik, jelentette ki Hruscsov — de sokkal jobban is dolgozhatna.* Hruscsov kijelentette: "Továbbra is szilárdan követni fogjuk a termelőeszközök elsődleges fejlesztésének lenini irányvonalát*. Egyben hangsúlyozta, hogy állandóan gondot kell fordítani a helyes arányokra a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésében. "Pótlólagos intézkedéseket kell tennnünk, hogy gyorsított ütemben fejlődjön a közszükségleti cikkek termelése* — mondotta. Megjegyezte, hogy a hétéves terv eltelt éveiben óriási mértékben fejlődött a beruházási építkezés, főleg az ország keleti körzeteiben. Országos viszonylatban az állami beruházások együttes terjedelme az 1959—1962-es időszakban elérte, illetőleg ez év végéig eléri majd a 107 milliárd rubelt, s közel 6 milliárd rubellel több lesz az előirányzottnál. Az állami beruházások évi átlagos növekedése 11 százalék a hétéves tervben előirányzott 8,6 százalékkal szemben. "Jelenleg egyetlen év alatt másfélszer annyit ruházunk be a népgazdaságban, mint amennyit az első és második ötéves terv egész időszakában együttvéve ruháztunk be.» — mutatott rá. Megjegyezte, hogy a hétéves terv eltelt négy évében több mint 3700 új nagy állami iparvállalatot helyeztek üzembe. Ezekben az években tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés. 8500 kilométernyi vasútvonalat villamosítottak. Befejezték a Moszkva—Bajkál és Moszkva—Donyec-medence vasúti fővonalainak villamosítását. A vasúti szállítások több mint 60 százalékát villanyés Dicsei-mozdonyok bonyolítják le. A dolgosok anyagi jólétének növekedése Az SZKP KP első titkára adatokat ismertetett a dolgozók anyagi jólétének növekedéséről. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma négy év alatt közel 32 százalékkal nőtt a hétéves tervben előirányzott 30,4 százalékkal szemben. A városokban és a munkás lakótelepeken ugyanakkor 9 millió új lakás, falun pedig 2 400 000 lakóház épült. Vagy 50 millió szovjet ember lakásviszonyai javultak meg. Hruscsov kijelentette; "Továbbra is a párt figyelmének középpontjában áll majd a nép életszínvonalának állandó emelése, a szovjet emberek anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése.* Hruscsov elmondotta, hogy a népgazdasági terv 1963-ra a bruttotermelés 8 százalékos növelését írja elő. Ezen belül az ipar "a* csoportjának (termelési eszközök gyártása) 8,5 százalékkal, az ipar "b* csoportjának pedig (fogyasztási cikkek gyártása) 6,3 százalékkal kell emelkednie. Az állami beruházás mennyisége több mint 33 milliárd rubelt tesz ki. A mezőgazdaság területén Megjegyezte, hogy a pártszervek felépítése jelenleg területi elven alapul, s így a pártszerveknek egyaránt kell foglalkozniok az iparral is, a mezőgazdasággal is. A gyakorlatban kezdett úgy alakulni a dolog, hogy a pártszervek kényszerűen szétforgácsolják erőiket, hol ehhez, hol ahhoz fognak. Ez kampányszerűvé teszi a párt irányítását. »A vezetés kampányszerűsége annak következménye, hogy a pártszervek jelenlegi struktúrája nincs összhangban az ország gazdasági fejlődésének mai feladataival* — mondotta. Hruscsov megjegyezte, hogy a pártszervek struktúrájának átalakításával elsősorban helyesebben akarják felhasználni, jobban akarják elosztani a párt kádereit. Közölte, hogy a párttagság létszáma jelenleg több mint tízmillió fő. Mint mondotta, az iparban, a közlekedésben és az építőiparban 3 655 000, a mezőgazdaságban pedig mintegy kétmillió kommunista dolgozik. Az ipar. a közlekedés és az építőipar ez idő szerint 2 546 000 közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembert, ezen belül 2 099 000 mérnököt és technikust, a mezőgazdaság pedig 559 000 közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembert foglalkoztat. Az SZKP KB első titkára kijelentette: "Az a feladatunk, hogy jobb szervezeti struktúrát találjunk, amely lehetővé teszi, hogy helyesen használjuk fel a párt és a szovjetek kádereit s a tudományos és műszaki dolgozókat a gazdaság valamennyi ágában, és jobban megszervezzük munkájukat. Mint megjegyezte, az SZKP KB elnökségének javaslatai abból indulnak ki, hogy a pártszerveket a legalsó foktól a legfelsőig ágazati elvre kell felépíteni, biztosítva ezzel az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság konkrétabb pártirányítását Ha a termelési-ágazati elvre is épülnek majd a pártszervezetek legalulról egészen legfelülig — folytatta Hruscsov —, azért egyáltalán nem szűnnek meg foglalkozni a mindennapi élet, az oktatás és a kultúra kérdéseivel. Ellenkezőleg: figyelmüket a fő dologra, a termelés kérdéseire összpontosítva, konkrétabban foglalkozhatnak majd a szervezői és ideológiai nevelőmunkával is, szervesen összekötve azt az ipar és mezőgazdasági termeléssel. Tehetséges és határozott szervezőkre van szükség Ezután Hruscsov ismertette az új szervezeti felépítés előnyeit, majd így folytatta: erősen emlékezetébe kell vésni, hogy a legtökéletesebben felépített pártszervezetek és az ipar, valamint a mezőgazdaság irányítását szolgáló szervek sem hozhatják meg a kívánt eredményeket, ha a termelés irányításával nem bízunk meg erélyes és tehetséges szervezőket, akik jól értenek az ipari vagy mezőgazdasági termeléshez, s akik készek forradalmi szenvedélyességgel küzdeni a párt ügyéért. Nekünk vannak ilyen kádereink! Ezután így folytatta: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése azt követeli, hogy a párt, a szovjet és a gazdasági szervek élén olyan emberek álljanak, akiknek megvan a szakmai műveltségük és a gyakorlati tapasztalatuk. Arról van szó. hogy helyesen kell arányosítani a sokéves tapasztalatokkal rendelkező és a fiatal, erélyes kádereket. "Mély meggyőződésünk — jelentette ki a szovjet kormányfő —, hogy a népgazdaság pártirányításának javasolt átszervezése elősegíti, hogy a párt az eddiginél is eredményesebben teljesítse a XXII. kongresszus által kitűzött feladatokat. Kijelentette ezzel összefüggésben, hogy a népgazdaság pártirányitásának átszervezése rendkívül nagy politikai jelentőségű, ha figyelembe vesszük, hogy a párt szervező munkájának a kibontakozott kommunista építés feltételei között döntő szerepe van a társadalom fejlesztésében. Ezután kijelentette: -Vott idő — a személyi kultusz időszakára gondolok —, amikor erőnek erejével azt terjesztették, hogy ami a mienk, az feltétlenül jő, ami pedig külföldi, az mind feltétlenül rossz. No de a személyi kultusz ideje elmúlt. S nekünk Leninre hallgatva, az ő útmutatásához híven, szükség esetén a kapitalistáktól kell tanulnunk, át kell vennünk tőlük mindent, ami ésszerű és előnyős*. A Szovjetunió a beruházások terén megelőzte az Egyesült Államokat A Központi Bizottság elnöksége — folytatja Hruscsov elvtárs —, ismételten megvitatta ezeket a kérdéseket s egyöntetűen arra a véleményre jutott, hogy megfelelő ágazati bizottságokban kell centralizálni a tudományos kutató és tervező-szerkesztő intézetek vezetését, azaz ezek irányítását vertikálisan kell felépíteni. Csak így lehet biztosítani az egységes és lehető legésszerűbb műszaki fejlesztési politikát. "A honvédelmi ipar ágazataiban a műszaki vezetés megszervezése terén szerzett nagy tapasztalatok tanusit(Folytatás C 2. oldakax)