Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, IMS. november St. Megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának plénuma (Folytatás at 1. oldalról) Ják. hogy ez ma teljesen indokolt intézkedés. Ma a haditechnika legkorszerűbb eszközeivel rendelkezünk, s ezt annak köszönhetjük, hogy a tudományos és tervező erőket a honvédelmi ipar megfelelő ágazati bizottságaiban centralizáltuk és koncentráltuk* — jegyezte meg Hruscsov. Hruscsov kifejtette, hogy az Állami Tervhivatal kebelében műszaki- gazdasági tanácsot kell létrehozni. Ebben helyet foglalnak majd az ágazati bizottságok elnökei, a nagy tudományos kutató intézetek igazgatói, a közgazdász tudósok, a termelési újítók. A bizottságokat helyesnek látszik feljogosítani arra — hangoztatta —, hogy a távlati és folyó állami népgazdaságfejlesztési tervekben állapítsák meg az ipari termékek cikklistáját, állítsák le az elavult termékfajták gyártását, és az elavult termékeket helyettesítsék új. korszerűbb termékekkel, határozzák meg az ágazat vállalatainak szakosodását, s az ipari kísérleti bázisok, a tudományos és tervező-szerkesztő intézetek fejlesztését. Példátlan méretű beruházási építkezés folyik országunkban — mondotta a továbbiakban. A Szovjetunió a beruházások terjedelme tekintetében messze megelőzte az Egyesült Államokat és a többi tőkésorsságot. Hozzátette azonban, hogy a beruházási építkezés terén még sok nagy hiányosság tapasztalható. A fogyatékosságok közé sorolta, hogy az ipart a területi székhelyeken összpontosítják, anélkül, hogy számolnánk a nyersanyag-forrásokkal, és a munkaerőtartalékokkal. A tervező munka fogyatékosságai Ahhoz, hogy végleg rendet teremtsünk a beruházási épltkezáp torén — mondotta HruscflV —, fel kell hagynunk ttz építkezés úgynevezett gazdasági módszerével, és át kell térnünk a vállalkozói rendszerre. Ez azt jelenti, hogy a beruházási építkezés minden kérdését ki kell venni a népgazdasági tanácsok hatásköréből, a a köztársaságokban és a gazdasági körzetekben önálló építőipari vállalatokat vagy egyesüléseket kell létrehozni. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy »a népgazdaság méreteinek bővülése, s a tudomány és a technika gyors haladása a tervezés szerepének és tudományos színvonalának még nagyobb mérvű emelését igényli*. A tervezés a szocialista gazdaság fejlődésének áthághatatlan törvénye — mondotta. Nyikita Hruscsov elmondotta, hogy komoly hibák fordulnak elő a tervezéssel foglalkozó intézmények munkájában. Ezeket a hibákat gyakran az okozza, hogy az ilyen szervek sok munkatársa -rossz kapcsolatot tart a helyszínnel, nem Ismeri a népgazdaság egyes ágazatainak helyzetéi. Mindamellett a vállalatvezetőnek önállóan kell meghoznia a döntéseket és teljes felelősséggel kell tartoznia az államnak a vállalatnál mutatkozó állapotokért. A vállalati termelési bizottságnak tanácsadó szervnek keli lennie. Ezeket a társadalmi szerveket választás útján kell létrehozni. A munkaerővándorlás kérdéséről szólva — ez a jelenség nagy károkat okoz a népgazdaságnak — Hruscsov közölte, hogy az SZKP Központi Bizottságához és a kormányhoz sok javaslat érkezett a káros jelenség megszüntetésére. -Lehetséges, hogy komoly Hruscsov hangsúlyozta, változtatásokat kell esz- hogy teljesen megengedhetetközölni a munkaügyi tör- len. ha egyes pártbizottságok vényekben, szem előtt tartva a dolgozók társadalmi és egyéni érdekeinek helyesebb összehangolását.* Ezzel párhuzamosan fokozni kell a tömegek körében végzett nevelőmunkát4 A mezőgazdaság Idén jó eredményeket ért el Hruscsov ezután áttért a héz volt a mezőgazdaság szá- hogy Sztálin megszegett egy mezőgazdaság kérdéseire. Em- mára, a kolhozparasztok, a másik rendkívül fontos le lékeztetett azokra a halaszthatatlan intézkedésekre, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának plénuma hozott 1962 márciusában, hogy a mezőgazdaság felemelkedhessék az új pártprogramban vele szemben támasztott igények színvonalára, majd így folytatta: -A párt átalakította a mezőgazdaság irányításénak rendszerét. Elvileg új szerveket hoztunk létre a kolhozok és szovhozok irányítására: a területi termelési igazgatóságokat*. Elmondotta, hogy intézkedések születtek nagy teljesítményű traktorok tömeges gyártására, a műtrágyagyártás növelésére, a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének növelésére. A párt márciusi plénumán hozott határozatok még nem éreztethették teljes mértékben hatásukat a mezőgazdaság fejlesztésének ez évi eredményeiben — mutatott rá Hruscsov, de ugyanakkor megelégedéssel állapította meg, hogy a pártszervezetek, a mezőgazdasági szovhozmunkások milliói el- nini elvet is, amelynek érismerésreméltóan dolgoztak a telmében be kell vonni a földeken és az állattenyésztő dolgozók tömegeit az ellengazdaságokban. Munkájukat komoly siker koronázta. Szemes terményekből a termés az Idén elérte a 9 milliárd pudot. az 1953. évi s milliárd púddal szemben; a hústermelés 9,2 millió tonna, az 1953. évi 5,8 millió tonnával szemben; a tejtermelés 64,3 millió ton- kában különösen akkor, na az 1953. évi 36,5 millió amikbr megkezdődtek a tötonnával szemben. Vajból meges megtorlások, sokfonkörülbelül 950 000 tonnát ter- tos ellenőrzési funkciót átmelünk az 1933. évi 497 000 adtak az állambiztonsági tonnával szemben. szeiveknek, amelyeknek veAz állam számóra lehetővé zetői — mint ismeretes — vált a legfontosabb mezőgaz- igyekeztek magukat a párt dasági termékek felvásárló- fölé helyezni, sának fokozása "Az ellenőrzés gondolata -Hazánk fejlődésének je- lenini értelmezésben öszlenlegi szakasza parancso- sieferhetetlen volt a lóan sürgeti, hogy általános párt- és állami feladatként tűzzük ki és valósítsuk meg, eltűrik a kommunisták hivatali visszaéléseit, sőt néha védelmükbe veszik és pártfogolják az ilyen párttagokat Ebben az összefüggésben az előadó felolvasta Lenin 1922. máricus 18-án kelt, eddig nyilvánosságra nem hozott feljegyzését. Lenin megjegyzéseire az adott alkalmat hogy a moszkvai pártbizottság irodája és a moszkvai tanács elnöksége ellenezte olyan párttagok bírói felelősségre vonását, akik hivatali bűncselekményekben voltak részesek. Szóban forgó feljegyzésében, melyet a párt Politikai Bizottságának tagjaihoz intézett. Lenin azt javasolts, hegy részesítsék szigorú dorgálásban a moszkvai pártbizottságot a kommunista párttagokkal szemben tanúsított elnéző magatartása miatt őrzési szervek munkájába. Mehlisz volt állami ellenőrzési miniszter 1948-ban kiadott egy rendeletet, amely lényegében véve elszigetelte az állami ellenőrzés apparátusát más állami szervektől és intézményektől. A személyi kultusz ldószaLenin javasolta, hogy körlevélben hozzák az igazságügyi népbiztosság tudomására: a bíróságok a kommunista párttagokat szigorúbban büntessék, mint a pártonkívülieket, és ha a népi bírák és a népbiztosság kollégiumának tagjai ezt nem teljesítik, akkor le kell őket váltani hivatamélyi kultusz ideológiája- lukból. Az árkialakítás és a nyereség -A szocialista rendseemek óriást előnyei vannak a kapitalista rendszerrel szemben. A mi rendszerünkben mind a termelés, mind a társadalmi viszonyok szférájában határtalan tere nyilik a termelőerők, az öntevékenység fejlődésének* — mondotta Hruscsov. Hruscsov hangoztatta, hogy az ipari termékek árainak megállapítása terén rendellenes a helyzet. Az árképzés problémáinak helyes megoldása, és tudományosan megalapozott árak megállapítása nélkül nem lehet kiküszöbölni a termelés tervezésének számos komoly fogyatékosságát , nem lehet megvalósítani teljesen az önálló elszámolást és biztosítani a vállalatok jövedelmezőségének feltételeit Hruscsov javasolta, hogy egyes gyárak hajtsanak végre kísérleteket: dolgozzák kl a termelés nyilvántartásának olyan mutatóit és a termelési tevékenység olyan értékeléseit, amelyek a legpontosabban jellemeznék a vállalati munkát. Ezzel kapcsolatban a nyereséggel, mint a vállalati niunka minőségi mutatójával foglalkozott. Mint mondotta, a szocialista gazdasági rendszerben a nyereségnek, mint gazdasági kategóriának más szociális értelme van. mint a kapitalista társadalomban. A kapitalizmusban a nyereség—a termelés eélja, fejlődésének döntő ösztönzője. A szocialista gazdasági rendszerben a fő cél a társadalom szükségleteinek kielégítése. Iparunk — jelentette ki Hruscsov — nem azért termel, hogy nyereségre tegyen szert, hanem azért, mert termékeire az egész társadalomnak szüksége van. De, amikor egy-egy vállalatról van szó, nagy jelentőségű dolog a nyereség, amely a vállalati tevékenység hatékonyságának gazdasági mutatója. A nyereség számbavétele nélkül nem lehet megállapítani, milyen színvonalon gazdálkodik a vállalat, és mennyivel gyarapítja az össznépi alapot. Nyikita Hruscsov felszólította a tervezőszerveket és a Szovjet Tudományos Akadémia közgazdasági intézetét, hogy gondosan tanulmányozzák a lapok hasábjain nemrég lezajlott, s a közgazdasági kérdések széles körét felölelő vitában elhangzott javaslatokat. E javaslatok elemzése alapján ajánlásokat kell kidolgozni a termelés tervezésének és a munka tudományos szervezésének megjavítására. Hruscsov hangsúlyozta: az SZKP Központi Bizottsága nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy megjavítsa valamennyi tervező szerv munkáját, szakképzett káderekkel erősítse a tervező szerveket, fokozza felelősségüket. dolgozók, a munkásosztály és az egész szovjet nép tevékeny dig ötmilliárd púdra* támogatásával már az idén sokat tettek, hogy megvalósítsák az említett határozatokat Bár a mostani év igen nev»I*. Hruscsov a továbbiakban _ D> Az országban jelenleg kijelentette: a kommunizmus hogy a szemes termények fennálló ellenőrzési rendszer széiesen kibontakozó építéfelvásárlását 1963-ban alapvető hiányosságairól sének időszakában — mint 4 200 000 000-4 500 000 000 szólva HrU8CSOV ,elw>sorban az SZKP programja is hangnudra emeliük az utána kő- urra mutatott * hogy-nincs súlyozza - tovább növekszik a vetkező ké hárém évben M n6lunk olyan ^H™6 kö*7 Kommunista Párt szerepe és ötSüílíárdpCdra* pont\ amely párt * á lam Jelentősége államunk rendPtmrnwg ptwry . . vonalon egységes ellenőrzőt izereben Az egesz párt figyelme- Bvakftrolna , kö»Dontban és . . nek középpontjába kell állítani az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseit* — mondotta a továbbiakban. A% állami és társadalmi ellenőrsé* tökéletesíiese gyakorolna a központban és a helyszínen*. A pártellenőrzés állapotát szervezeti szempontból nem lehet kielégítőnek nevezni. Nem ellenőreik kellőképpen a helyszínen a párthatározatok végrehajtását, külön pártellenőrzési szervek A népgazdaság pértirányí- két ellenőrzési központot pedig lényegében véve nintásának szervezeti átalakító- hoztak létre: csenek. sát vizsgálva, különösen nagy a párt Központi Bizottsága Az állami ellenőrzés szerfigyelmet kell fordítani a mellett működő pártellenőr- vei még rosszabbul dolgoznak, párt-, az állami és a társa- zési bizottságot és a Szov- Rossz a kapcsolatuk az életdalmi ellenőrzés javítására és jetunió Népbiztosi Tanácsa tel, a dolgozók tömegeivel, tökéletesítésére. mellett működő Állami ElHruscsov emlékeztetett ar- lenőrző Bizottságot, ra, hogy Lenin vezetése alatt Ilyenformán, a két ellenaz országban létrejött egy őrzési központ megalakításáhamonikus párt- és állami el- val megszegték az egységes lenőrzési rendszer, amelyben párt- és állami ellenőrzés tevékenyen részt vettek a elvét, holott Lenin a XII. dolgozók tömegei. pártkongresszusnak tett ja-A pórt- és állami ellenőr- vaslataiban éppen ezért az zés megszervezésének lenini elvért szállt síkra, elvét Sztálin durván megsér- A XII. kongresszus egyhangúlag elfogadta Leninaz ellenőrzést alapjában véve fizetett apparátus végzi, a széles közvélemény bevonása nélkül. Egységes ellenőrzési központra ran szükség tette — folytatta Hruscsov, — A személyi kultusz időszakában lényegében véve megszüntették a szovjet hatalom első éveiben kialakult pompás ellenőrzési rendszert, és helyébe egy a tömegektől elszakadt, bürokratikus ellenőrző apparátus került*. — A párt- 06 állami ellenőrzésnek ez a kezelésmódja nem volt véletlen — állapította meg Hruscsov. — Már Lenin életében megmutatkoztak Sztálin helytelen nézetei az ellenőrzés szerepét, és jelentőségét illetően. Sztálin e nézetei ellentmondtak nek. Ebben az összefüggésben Hruscsov emlékeztetett LeAz ellenőrzési szervek fontos feladata, hogy megszünMm tessék a szemfényvesztést, nek az egységes párt- és jelentések meghamisítását, a állami ellenőrzés megszer- lokálpatriotizmust, a megvezésére vonatkozó esz- vesztegetést, az állam anyagi méit. értékeinek pazarlását és elHruscsov rámutatott arra, tulajdonításáL A harmonikus ellenőrzési rendszert a legfelső ellenőrző szervtől a legalsóig annak a lenini eszmének alapján kell létrehoznia, hogy össze kell kapcsolni a párt- és az állami ellenőrzést, s egységes, mindent átfogó, állandóan működő ellenőrzést kell létrehozni a dolgozók legszélesebb tömegeinek részvételével. -Célszerű volna egy egységes ellenőrzési központot létrehozni: párt- és állami ellenőrzési bizottságot a megfelelő helyi szervekkel*, javasolta Hruscsov. -Csak a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiségiek és a társadalmi szervezetek tevékeny segítségével tudunk biztosan elzárni minden utat és rést a tolvajok, a megvesztegethető elemek, a naplopók, a bürokraták és mindazon elemek előtt, akik kinyújtják kezüket az állam javai felé.* A szocialista világrendszer mind nagyobb sikereket ér el Nyikita Hruscsov beszédének további részében megállapította, hogy -a világ fejlődésében két irányzat bontakozott ki. Az első irányzat: a szocialista országok nemzetgazdaságainak termelésében ma megközelítőleg 37 százalékra emelkedett. A KGST-hez tartozó országok képviselőinek minden bizonnyal a közeljövőben Ismét találkozniuk kell magas színvonalon. a lenini elvek- mind szor06abb közeledése, termelőerőik internacionalista fejlődésének folyamata. A másik irányzat: a kaA szocialista országok nemzeti ipara a szocialista munkamegosztás alapján még hogy ujabb lépést tehessrgyorsabb ütemben fejlődhet, nek előre a gazdasági együttEz sokszorosan meggyorsít- működés fejlesztésének útSxéles körű képviseleti jellegű szerveket kell létesíteni A vállalatok és építkezések igazgatásával kapcsolatos demokrtikus elvek továbbfejlesztéséről szólva Hruscsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP programja megadta erre vonatkozólag az általános irányvonalat: fokozni kell a munkások és alkalmazottak kollektívájának szerepét a vállalatok tevékenységével kapcsolatos kérdések megoldásában. — A jelek szerint —folytatta — célszerű, hogy a vállalatoknál és az építkezéseken széles körű képviseleti jellegű szerveket hozzunk létre: termelési, üzemi, gyári bizottságokai, éa a nagyvállalatoknál műhelybízottságokat, amelyeket a vállalat vagy az építkezés dolgozói választanak meg közgyűléseiken. Ezek a munkásokból, alkalmazottakból, mérnökökből, a pártszervezetek, a komszomol, és a szakszervezetek képviselőiből álló bizottságok részt vennének a tervek megvitatásában, a tervek teljesítésének ellenőrzésében, a munkanormák megállapításában, a munkaerő-megosztásban. A vállalatvezetők a bizottságoknak beszámolnának a vállalat munkájáról, kikérnék e bizottságok tanácsát a fontos termelési kérdéseket illetően. nin 1920. január 24-én kelt pjtalista integráció, amelylevelére, amelyben az ellen- nek célja egyesíteni a különőrzés megszervezésének Sztá- böző országok monopoltőkélin részvételével készült jének erőfeszítéseit a fejlőírányelv-tervezetéről szólt. dd szocialista világrendszer Lenin javasolta a tervezet elleni harcban. A monopóátdolgozását. liumok egyesülési törekvésémert az semmit sem tartal- nek azonban elkerülhetetlen ja a szocializmus fölényének kivívását a kapitalizmus fölött'az anyagi termelés — a társadalmi élet e döntő szférája — területén*. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocialista világrend, szer nemcsak a szocialista gazdaság fokozatos és harmonikus fejlődését biztosítja, hanem nagy támogatást ján*. Bátrabban rá kell térnünk a minden ország számára közös tervező szerv megteremtésére. E szerv munkájába bevonnánk a KGST-hez tartozó minden ország képviselőit. A párt központi bizottsága mázott arról, hogy az ellen- velejárója az Imperialisták is nyújt a gyengén fejlettor- hangoztatta végezetül Nyiff ,1n .. •• l— —. 1 - —11 - .AM — I J-.1 l_tf ISJJL3 rif 1 l-l AÁ Á - A-T A f- „! a aI- L.LI.L " kita Hruscsov — kifejezi azt a meggyőződését, hogy az ipar, az építkezések és a mezőgazdaság pártirányításának átszervezésére megjelölt inőrzésben be kell vonni adol- közötti ellentétek, súrlódá' gozók tömegeit is. sok, konfliktusok nagymérLenin életében és halála vű kiéleződése.* után az első években a lenini ellenőrzési rendszer működött, de később Sztálin egész sor intézkedést tett, amelyek lényegében a lenini ellenőramelyet megkövetel a terme-Csak a szocializmus képes megoldani a gazdasági élet igazi nemzetközivé tételének feladatát. szagok népeinek, s a békéért, a társadalmi haladásért és demokráciáért küzdő minden erőnek. SSKE lőerők jelenlegi színvonala — hangsúlyozta Hruscsov. 1934-ben a XVII. pártkong resszuson Sztálin olyan javaslatot tett, amely ellenkezett Leninnek a párt- és állami ellenőrzés összekapcsolására vonatkozó útmutatásaival. Sztálin indítványára az egységes párt- és állami ellenőrzési szerv helyett -Okosan kell kihasználnunk a szocialista tervgazdálkodás minden előnyét* tézkedések teljes támoggtá*— mondotta. — Szorosabban ra és helyeslésre találnak, össze kell hangolni a Köl- * eső nos Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok Az SZKP központi bízotttermelési terveit. Egyesíteni sági plénumának hétfői ülékell a KGST-hez tartozó moszkvai idő szerint 17 hogy a szocialista világrend- minden ország gazdasagi es .„ . , szer gyors ütemben a világ szervezési erőfeszítéseit, hogy ó/a perckor ,ejez6dött be' nagy ipari központjává vá- valamennyien felhasználhas- Az "lést november 20-én 10 lik. sák a modern tudomány és órakor folytatják. A szocialista világrendszer technika eredményeit gazda- Kedden megkezdik a berészesedése a világ össz- sági életük fejlesztéséhez. számoló vitáját. -Figyelembe kell venni fűzte hozzá Hruscsov —,